Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

MM. január 18. Szombat ft Reflektorfényben a tanácsi vállalatok Új kenyérgyárak a megyében — Csempegyár épül Orosházán A megyei tanács ipari osztá­lyán elmélyült munkában találom Lukács Györgyné közgazdászt.1 Dossziék halmazában az íróaszta-1 Ion statisztikák, tervek fekszenek. Rövid időre kiragadom, hogy a tanácsi vállalatok elmúlt évi ered­ményeiről, s ez évi terveiről be-1 szélgeseünk... | —- Azzal kezdeném, hogy pontos adatokkal szolgálni jelenleg m.'g nem tudok. Ugyanis az 1963-as év tervteljesítésének feldolgozása most folyik. Annyit azonban már megállapíthatunk, hogy nem maradtunk adósak. Az ipari osztály irányítása alá tartozó nyolc könnyűipari válla­lat, öt élelmiszeripari vállalat, és egy szolgáltatóipari vállalat telje­sítette tervét. Az előzetes számí­tások szerint az említett vállala­tok 133 milliós termelési értéket állítottak elő, ami 15 millióval több az előirányzottnál, az év közben történt változások figye­lembevételével. Gondolok itt arra, hogy kivált kötelékünkből a gyo­mai nyomda és a téglagyár. — Annak ellenére, hogy az 1963-as év első negyedében tervle­maradásunk volt, sikerült, külö­nösen a nagyobb vállalatoknál, új kezdeményezésekkel, a munkások jó hozzáállásával lemaradásunkat pótolni. Ezen a téren elsősorban az Orosházi Vasipari Vállalatnál az új kooperációs munkák felku­tatásával vagy ugyancsak az Orosházi Faipari Vállalatnál 500 darab terven felüli „Erzsébct-há- ló” legyártásával járultak hozzá! lényegesen a tervek teljesítése- t hez. Feltétlenül említést érdemel a Gyulai Bútoripari Vállalat, hol hulladékból készítettek jelentős mennyiségű, úgynevezett „Ko- mód” szekrénykéket exportra. A Gyulai Kötőipari Vállalat ugyan­csak terven felül gyártott Angliá­nak és Norvégiának harisnyanad­rágot és munkakesztyűket. — Mindezek ellenére igen ko- mo’y problémákkal kellett küsz­ködnünk. Rendkívül nehezítette munkánkat a faipar, a textilipar, és a szőrmeipar területén jelent­kező anyaghiány. Csupán egy pél­dát említenék. A lakosság szem­pontjából nagyon fontos háztartá­si kel'ék a seprű. Hosszú időn ke­resztül megoldatlan volt a nél­külözhetetlen seprűnyél beszerzé­se. — Néhány szót a műszaki fejlesztésről. Nagyon lényegesnek tartjuk vál­lalataink fejlesztését. Az 1963-as évben egymilliós állami keretből és 1 millió 367 ezer forintos saját erejű költségráfordítással fejlesz­tettük vállalatainkat. Ennyit te­hát az 1963-as évről. Mivel már átléptünk az új esztendőbe, fi­gyelmünket mindinkább 1964-re fordítjuk, minthogy feladataink Jelentősen növekednek. A nyolc könnyűipari vállalatnál 121 szá­zalékkal emelkedik termelési ter­vünk. Tizenhatmillió forinttal kell többet termelni. Munkáslét­számunk csaknem száz fővel emelkedik. — A nyomdaiparban 20,7 szá­zalékkal növekedett az idei terv. Különösen a nyomtalványfélcsé­ÁLLATVÁSÁR A békéscsabai tsz-ek terve: Minél többet9 minél olcsóbban termelni Békéscsaba termelőszövetkeze­teiben is a zárszámadásra készül­nek. A múlt évi eredmények fel­mérésével párhuzamosan elkészí­tették az 1964. évi termelési ter­veket. Kovács Ferenc elvtárs, a városi tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője elmondta, hogy az idei gazdasági év a tavalyinál nagyobb feladatokat ró a tsz-ek- re, de ezek megoldásához a fel­tételek biztosítottak. A város öt közös gazdaságában idejében, összesen 5565 holdon ve­tettek őszi kenyérgabonát, s a táblák optimális fejlettségi fokon kerültek hó alá. A fej trágyázás­hoz szükséges műtrágya nagy ré­sze már a gazdaságokban van, a még hiányzó mennyiséget folya­matosan szállítják. A sikeres bú­zatermesztést befolyásolja az időbeni vegyszeres gyomirtás is. — A kenyérgabona-termesztésen kívül — folytatta Kovács^ elvtárs — nagyon jelentős feladat a ku­korica holdankénti termésátlagá­nak növelése. A múlt évben 24 mázsás átlagot értünk el, ezt az idén két—három mázsával növel­ni szeretnénk. Áprilisban mindé' nütt ősszel megszántott talajba ke- rül a kukorica, összesen három­ezer holdon. Szövetkezeteink a holdankénti termésátlagok növe­lése érdekében készítenek egy úgynevezett „agrotechnikai mini­mumot”, amely meghatározza a kukoricatermesztésben a soron következő tennivalókat. Az ősszel felszántott terület húsz százalékán termelnek tsz- eink ipari növényeket: cukorré­pát, kendert és napraforgót. Két százalékkal nőtt a zöldségtermő terület nagysága. A Május 1 Tsz fejleszti a belterjes gazdálkodást s a MÉK-kel kötött szerződés tel­jesítése mellett szabadpiacra is szállít kertészeti árut. A békéscsabai termelőszövetke­zetek az idén összesen 6600 hízott fehér hússertést adnak át a Bé­kés megyei Állatforgalmi Válla­latnak. A jobb takarmányértéke- sités és a súlygyarapodás növelé­sére, valamint az elhullás csök­kentésére ösztönözve a tsz-ekben a sertésgondozók díjazását meg­változtatták. Bevezették a termé­szetbeni és a munkaegység sze­rinti premizálást. Hízó marhából kilencszázat, baromfiból 110 ez­ret, tejből 15 ezer hektolitert ér­tékesítenek ebben az évben. Kovács elvtórs még a követke­zőket mondta: Január 1-től a Petőfi és a Május 1 Tsz-ben — állami gaz­dasági mintára — bevezették az új rendszerű tervezést. Ez lehe­tővé teszi, hogy év közben is mér­ni tudják a munkaráfordítás mennyiségét. Emelni szeretnénk a szövetkezetek gázdasági vezetésé­nek színvonalát. Két tsz-elnökünk a zsámbéki Felsőfokú Üzemszer­vezési Technikumba megy tanulni, a Lenin Tsz-ben és a Magyar— Csehszlovák- Barátság Tsz-ben pe­dig állattenyésztő és üzemgaz­dász munkakörben szeretnénk szakembereket alkalmazni. Cé­lunk minél többet, minél olcsób­ban termelni, ami egyik előfelté­tele, hogy a város szövetkezetei maradéktalanul teljesíteni tudják ez évi 65 millió forint értékű áru­értékesítési tervüket. D. S. gek termelésében kell nagyobb eredményt elérni. A vasiparban nyolc százalékkal, a bútoriparban 20 százalékkal, a kötőiparban pedig 26 százalékkal kell nagyobb ter­vet teljesíteni a megnövekedett igények alapján. Tekintettel arra, hogy a tanácsi vállalatoknak szinte valamennyiénél tervnöveke­dés mutatkozik, január első nap­jaiban kiadtuk a terveket, mely­ből azt is megtudhatták az egyes vállalatok, hogy milyen fejlesz­tést várhatnak 1964-ben. — Beruházásokra — kapcsolódik a beszélgetésbe Lintner Géza főelőadó — a nyom­daipar 400 ezer, a vegyesipar 500 ezer forintos keretet kap. A Pa­tyolat gépi berendezését 50 ezer for.ntos állami keretből és 100 ezer forintos saját keretből kor­szerűsítjük. Orosházán, a Vas- és Kályha­ipari Vállalatnál 300 ezer fo­rintos alapköltséggel megin­dult egy új csempegyár ter­vezése, mely csaknem 10 m l- liós beruházással épül meg a hazai csempefogyasztás javítá­sára. Ez igen lényeges létesítmény lesz, mivel az egész Tiszántúl csempeigényét kell kielégíteni. Ugyanakkor jelentős devizameg- takaríiásit is jelent, mivel jelenleg nagy mennyiségű csempét impor­tálunk Az előzetes programozás szerint 1965 ben kell megkezdeni az építkezést. A tervdokumentá- . ciót a Szegedi Tervező Iroda ké­szíti. 1961-ben be kell fejezni a szarvasi új sütőüzem építését, ki­vitelezésre előkészítettük a gyulai új kenyérgyárat, mely 15 millió 818 ezer forintból épüL — Gazdasági előkészítés alatt áll — folytatja — az orosházi új kenyérgyár is, melyet 38 tonna két műszakos kapacitásra tervez­nek, 35 milliós beruházással. A beruházási cél szerint 1967 júni­usában kell a próbaüzemelést megkezdeni. A meglévő sütőüze­meknél saját erőből végzünk kor­szerűsítéseket. Növeljük a szállí­tási parkot új gépek beállításával, valamint a sütemények választé­kát. — A szikvízlpari vállalat új te­lephelyet kap, s új gépeket az NDK-ból. Szarvadon is új szikvíz- telep kialakítására kerül sor saját erőforrásból... — Hogy várható-e úi, szervezetileg? — veszi át a szót Lukácsné. — Csupán a Békés megyei szikvíz- I iparnál van folyamatban. Ugyanis az eddig különálló községi tanács kezelésében lévő 14 szeszfőzdét hozzácsatoljuk a szikvízipari vál­lalathoz. Ezenkívül a szolgáltató vállalatok felvevőterületét növel­jük azzal, hogy új helyeken léte­sítünk felvevőket. S a Patyolat Vállalat korszerűsítésével csök­kentjük a vállalási határidőt... — Az elmondottakon kívül megtettünk és megteszünk min­den intézkedést, hogy az első ne­gyedévben is teljesítsék vállala­taink tervüket. Nem lesz könnyű esztendőnk az bizonyos, de bí­zunk abban, hogy, ha jelentkez­nek is nehézségek, sikerül azokat áthidalni, ahogy 1963-ban is sike- I rült — mondotta Lukácsné. Van tehát gond, s probléma a tanácsi vállalatoknál. Ugyanakkor az elmondottakból az is kiderül, komoly fejlődés előtt állnak s ez egyben azt is jelenti, fokozatosan javulnia kell a lakossági ellátás­nak a különböző könnyűipari ter­mékekben. Január 10-én 30, első osztályúra hizlalt szarvasmarhát adott át az állatíui'galnii vállalatnak a békéscsabai Petőfi Tsz. Ooooooooooooooooooooooooooaoooooooooooooooooooow Átlagosan 2000 forint r a kondorosi Dolgozók Tsz tagjainak havi jövedelme A kondoros: Dolgozók Termelő­szövetkezetben már befejezték a zárszámadás előkészületeit. Az Idén tértek át először pénzben! térítésre, amely bevált. A tagság munkakedve nagyobb volt. A szö­vetkezet vezetősége a gabonater­més-kiesésből adódó hiányt az állattenyésztés jobb megszervezé­sével pótolta. így elérik a terve­zett egy dolgozóra eső jövedel­met. A szövetkezet tagjainak át­lagos havi jövedelme 2000 forint. De van olyan tag is, aki havonta 3000—3500 forintot is megkere­sett. A zárszámadási közgyűlést e hó végén vagy február elején tartják. Az idén új tehénistálló épül a dobozi Petőfi Tsz-ben Híz évben a dobozi Petőfi Ter­melőszövetkezetben három és fél millió forintot fordítanak külön­böző beruházásokra. Hosszú lejá­ratú hitel segítségével az Idén fel­épül' egy 106 férőhelyes tehénis­tálló, egy 1500 négyzetméternyi alapterületű vasvázas gépszín és egy magtisztító telep. A gerlai sertéstelepen építenek egy hidro­forházat, és ugyanitt a villamosí­tásra is sor kerül. Növekedik a szövetkezet gépparkja is: négy Szuper-Zetort, két borsóarató és egy babcséplő gépet s egy 4,5 ton­nás tehergépkocsit vásárolnak. Növelik az ez évi áruértékesítést a békési járás termelőszövetkezetei A békési járás szövetkezetei az :dén lényegesen több árut adnak a népgazdaságnak, mint 1963-ban. Hízó marhából 2079-et, sertésből 17 512-őt, baromfiból 244 530-at. tojásból 1 680 000 darabot, tejből 25 35” hektolitert akarnak érté­kesíteni. Kenyérgabonából 933,5, burgo­nyából 88,5, napraforgóból pedig 205 vagon leszállítására kötöttek szerződést. A Töviskesl Állami Gazdaság, Szeghalom felvételre keres gyapjúismerettel, lehetőleg egyetemi végzettséggel, gyakorlat­tal rendelkező iuiitörzstenyésztőt, továbbá sertéshizlalói és növendékszarv asmarha-nevelői brigádvezetőket középiskolai végzettséggel és állami gazdasági gyakorlattal. Fizetés kollektív szerint, útiköltséget behívás esetén térítünk. Jelentkezés írásban, a fenti címre. 91980 Háló Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents