Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-14 / 293. szám

IMS. december 14. 3 Szombat Teljesítette éves tériét az állatforgalmi vállalat békéscsabai kirendeltsége Az állatforgalmi vállalat bé­késcsabai kirendeltségéhez nem­csak Békéscsaba és környéke tar­tozik, hanem a békési járás terme­lőszövetkezetei, egyéni és háztáji gazdaságai is. összesen 34 terme­lőszövetkezettel áll szerződéses vi­szonyban, s az éves terv teljesíté­se így lényegesen bonyolultabb, nagyobb feladatot ró a kirendelt­ség dolgozóira. Ennek ellenére az idén már december 13-án teljesí­tette a vállalat az 1963-as évi fel- vásárlási tervét. Ezt főleg az egyé­ni és háztáji gazdaságokkal kötött szerződések teljesítése, illetve túl­teljesítése eredményezte. A termelőszövetkezetek közül még kevés dicsekedhet azzal, hogy eleget tett szerződési kötelezettsé­gének. Az év végi hajrá megmu­tatkozik a szállításnál. Csaknem mindegyik termelőszövetkezet az év utolsó hetében juttatja el az állatok zömét a vállalatnak, hogy teljesíthesse éves tervét. A békés­csabai termelőszövetkezeteknek év végéig 5670 hízott sertést kellett leszállítani. Ezzel szemben novem­ber végéig 4320-at adtak át és a fennmaradó mennyiséget ezekben a napokban juttatják el a válla­latnak. A békési járás termelő- szövetkezetei 17 200 sertés átadá­sára kötöttek szerződést 1963-ban s ebből 15 ezret szállítottak le no­vember végéig. A többit, hason­lóan a békéscsabai tsz-ekhez, szin­tén az év utolsó napjaiban adják át. Csupán a mezőberényi Aranykalász, az Előre és a Petőfi Tsz teljesítette éves tervét. Mindhárom tsz még terven felül is leszállít hízott sertéseket. Ez az év végi hajrá semmi esetre sem he­lyes, mert bár a megfelelő szállító­eszközöket a MÁV biztosítani tud­ja, a vágóhidak nem tudják vállal­ni a megnövekedett forgalom lebo­nyolítását. Szarvasmarhából a békéscsabai tsz-eknek 1020-at kell leszállítani év végéig. A szerződési kötelezett­ség teljesítésében példát mutat a Kulich, a Május 1 és a Kossuth Termelőszövetkezet, ahonnan ex­portra is a legtöbb és legjobb minőségű állatokat adják át. Az egyéni és háztáji gazdaságok, úgy a városban, mint a békési já­rásban túlteljesítették szerződési kötelezettségüket. Hízott sertésből a békéscsabai egyéni gazdaságok­nak 930-at kellett volna átadni, ez­zel szemben 1700-at szállítottak le. Szarvasmarhából a terv 420 és 446-ot adtak át. A békési járás­ban az egyéniek 4800 hízott sertés átadására kötöttek szerződést és 6110-et adtak át november végéig. A vállalat e túlteljesítés révén tu­dott eleget tenni vállalásának, s decembr-r 13-a után az átvett és leszállított állatokkal már túltel­jesíti 1963-as évi tervét. K. J. Még elfogadnak termelési ajánlatot Megyénk termelőszövetkezetei­ben 32 ezer holdnál valamivel na­gyobb területen termesztenek jö­vőre — szerződéses alapon — konyhakerti és egyéb növényeket. A napokban összeállították a szer­ződéskötésben elért eredményieket, Hetvennégy vagon rizs terven felül A Káka—154-es 29,3 mázsa átlaggal termett s megállapították, hogy néhány növényféléből, így borsóból, ka- páslucemából, bokorbabból, sűrű soros lucernából, továbbá papriká­ból, salátából, uborkából és még virágmagvakból is fogadnak el a szövetkezetektől termelési ajánla­tot. A vetőmagellátó és termel­tető vállalat békéscsabai ki- rendeltsége a jövő évben termesz­tendő növények területének 90 százalékára már megkötötte a Az idén igen jelentős versengés alakult ki a rizs termesz tő gazda­ságok között. A versengés célja: melyik szövetkezet termel holdan­ként több rizst. Miután befejezték megyénkben a rizs betakarítását és átadását a hántoló üzemeknek, továbbá a vetőmagellátó vállalat­nak, nyomban kiszámolták a ter­mésátlagokat. A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben — ez a máso­dik rizstermesztő bázis a megyé­ben — 550 holdon 19,1 má­zsa átlaggal termett a Dung- hán-Shali. A rizstermesztésben ed­dig keveset hallott szövetkezetek is feltűntek. A mezőberényi Vö­rös Csillag Tsz-ben 18,8, a sar- kadi Vörös Csillag Tsz-ben 60 hol­don 21,1, a sarkadi Haladásban 90 holdon 20,6 mázsa rizst takarítot­tak be holdanként. szerződést. Ahogyan a felvásárlás­sal haladnak — ezzel 97 száza­lékra állnak és még 7 százaléknyi árura számítanak —, ezzel párhu­zamosan írnak alá termelési szer­ződést a gazdaságok vezetőivel. December 31-ig befejezik a felvá­sárlást, s ekkorra a népgazdaság igényeinek megfelelően valameny- nyi növény termelésére szerződést írnak alá a szövetkezetekkel. valamennyi állami gazdaságá­ban, de végeztek már az őszi mélyszántásokkal, valamint a szervestrágyázásokkal is. Ezen a télen a gazdaságok állatállomá­nyának átteleltetését nem nehe­zíti takairmányhiány sem, tehát bizakodva nézhetnek a jövőbe. Elfogultság és „menlevél-ke­resés” nélkül meg kell állapíta­ni, hogy rendkívül nehéz eszten­dővel kellett megbirkózni ez év­ben a mezőgazdaságnak, me­gyénk 15 állami gazdaságának. A hozamkiesés kisebb-nagyobb mértékben mindegyiket sújtotta, mindenütt hozamkiesésről lehet beszélni a növénytermesztés vo­natkozásában. Súlyosbította a gazdaságok helyzetét az, hogy az elmúlt év őszén jelentős, több ezer holdnyi terület maradt szántatlanul, ami a csapadéksze­gény nyár miatt nem kielégítő termést adott. Mindezek követ­keztében rendkívül körültekin­tő, szigorú és takarékos gazdál­kodásra volt szükség a tervek teljesítéséhez. A nehéz helyzet követelte szigorításoknak, költ­ségcsökkentő gazdálkodásnak becsülettel eleget tettek a gaz­daságok és ez az ez évi munka legfőbb jellemzője. A hozamki­esések egyetlen ellentétele a költségmegtakarítás volt, ezért különös figyelmet fordított en­nek ellenőrzésére az Állami Gaz­daságok Békés és Csongrád me­gyei Igazgatósága. A gazdaságok megpróbálkoztak ugyan a már év közben látható hozamkiesések pótlásával olyképpen is, hogy a tervezettnél jóval nagyobb te­rületeket hagytak meg lucerna­ma gfogásra, de törekvéseik nem vezettek eredményre. Az au­gusztusi, igen bőséges csapadék ugyanis teljesen tönkretette a lucemamagot, tehát csak a költ­ségmegtakarításokkal lehetett ellensúlyozni a növénytermesz­tés hozamkieséseit. Ezenkívül természetesen szükség volt ar­ra is, hogy az állattenyésztés ve­zetői és dolgozói szinte ember- feletti erőfeszítésekkel segítsék elő a gazdaságok nyereségtervé­nek teljesítését, amit a számok tanúsága szerint sikerült elérni. Levonva az egy év előtti ősz tapasztalatait, ezen az őszön minden erőt a vetések, a beta­karítások és szántások időbeni befejezésére fordítottak a gaz­daságok. Optimális időben sike­rült végezniük minden munká­val és már megkezdődtek a ta­vaszváró előkészületek, ami — éppen az ez évi jó eredmények következtében — igen jó ütem­ben halad. A jövőre nézve tehát sokkal kedvezőbbek a kilátások az egy évvel korábbinál. Két­ségtelen hozzájárul a jobb ered­mények eléréséhez az is, hogy a gazdaságok vezetői sokoldalúan elemezték ez évi munkájuk eredményeit, tapasztalatait s ahol az szükséges volt, megtet­ték vagy kidolgozták a szüksé­ges tennivalókat. Időben téliesí­tették a szabadtartásos istálló­kat, a lehető legkisebb veszte­séggel, igen jó minőségben beta­karították a szálas takarmányo­kat, ami szintén biztosíték arra, hogy a jövőben nem lesznek ha­sonló „meglepetések”. Kétségtelen, nagyon fontos ta­nulsága az ez évi gazdálkodás­nak az is, hogy valamennyi ál­lami gazdaság — az előző évek­hez hasonlítva — szinte mini­mális költséggel megoldotta fel­adatát. Ezt a gyakorlatot a jö­vőben is folytatniuk kell, mert a rendkívüli helyzet követelte szükségmegoldások megmutat­ták, milyen területeken lehet szó a költségek jelentősebb csökkentéséről. Ezt azonban csak olyan mértékben szabad folytat­ni, hogy az ne menjen a gazdál­kodás rovására, mert ez helyte­len lenne. De ugyanilyen hely­telen lenne az is, ha a kétségte­len gazdagabb ígéretekkel bizta­tó jövő reményében indokolat­lanul felszökkennének a gazdál­kodás általános költségei. A rendkívüli időjárás miatt nem tudták azt a mennyiséget adni kenyérgabonából a népgaz­daságinak megyénk állami gaz­daságai, amit az elvárt tőlük. Ez kétségtelen megmutatja, hogy a jövőben elsősorban mire kell különös gondot fordítania vala­mennyi állami gazdaságnak. Hús- és tejtermelési, vágóállat­leadási tervüket azonban mara­déktalanul teljesítik, illetve ki­sebb mértékben túlteljesítik a megye állami gazdaságai. Az idén végzett munkájuk, őszi ve­téseik állapota és szorgalmas ta­vaszi felkészülésük pedig ga­rancia arra, hogy jövőre a nép­gazdaság szükségletei által elő­írt valamennyi feladatot siker­rel teljesítik megyénk állam:' gazdaságai. Moha Benedek Szocialista brigá a Békéscsabai Hűtőházban A Hűtőipari Országos Válla­lat Békéscsabai Hűtőházában de­cember 12-én a szocialista mun­kaverseny további fejlesztésével kapcsolatban értekezletet tartot­tak, melyen a vállalat nyolc gyár­egysége szakszervezeti bizottságá­nak titkárai, szocialista brigád­jainak vezetői, valamint a párt­ós KlSZ-bizottságának küldöttei vettek részt. Megjelent Dévényi Imre elvtárs, a vállalat vezér- igazgatója, a Békés megyei párt- bizottság képviseletében Veszelka György, továbbá a szakszervezet küldöttei és Márton Pál elvtárs, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója. Az értekezletet azért tartották Békéscsabán, mert ebben az év­ben a Békéscsabai Hűtőház dol­gozói érték el a legjobb ered­ményt, s ez mintegy elismerése az eddigi munkájuknak. Elsők a gyorsfagyasztó árutermelésben, a teljes termelési érték teljesítésé­ben, továbbá a termelékenység növelésében és az önköltség csökkentésében. A szocialista munkaverseny szervezése, irányítása, értékelése és jutalmazása tárgyában kiadott központi rendeletek összefoglaló ismertetése Után a megjelentek beszámoltak tapasztalataikról, módszereikről és számos javasla­tot tettek. A hozzászólásokban a munkások kifejezésre juttatták törekvésük, hogy a munkaver- sonnyel mind jobb és jobb ered­ményeket érjenek el. Arról is be­széltek, hogy a szocialista brigád­mozgalom a termeléssel együtt a tanulást, a szakmai és politikai ismeretek gyarapítását is célul tűzi. A szocialista munkaverseny szerves tartozéka az újítómozga­lom. Szó esett arról is, hogy a verseny szervezése és irányítása a szakszervezet és a gazdasági ve­zetők szoros együttműködésével valósítható csak meg. Többen kifogásolták, hogy az értékelés sok esetben elmarad, ami miatt ellaposodik a verseny. A dolgozók nemegyszer azt sem tudták, mit vállaltak. Nagyobb segítséget várnak a gazdasági ve­zetők. Az egyik kaposvári küldött ar­ról beszélt, hogy a szocialista brigádok néha elhanyagolják a naplóvezetést. Jó eredményeket érnek el, de nem vezetik be. Azt is helytelenítette, hogy egy újí­tási javaslatot elküldték a válla­lathoz, de onnan még választ sem kaptak. A Debreceni Hűtőház fel­szólalója az energiamegtakarítás­sal kapcsolatos helytelen bérezés módosítását javasolta. A nrskolciak és a békéscsabai­ak az elért eredményről számol­tak be. Békéscsabán még nem volt szocialista brigádmozgalom, mert ezt az évet tanulásra, ta­pasztalatszerzésre használták fel, munkaversenyt azonban szervez­tek. Veszelka György elvtárs a szakszervezet és a gazdasági ve­zetők együttműködésének fontos­ságát hangsúlyozta. A verseny megszervezésére és irányítá ára azonban a szakszervezetnek kell javaslatot kidolgoznia. A hozzá­szólásokból azt a következtetést vonta le, hogy kevés a munka erkölcsi és politikai értékelése. Célszerű az, ha a gyáregységek vezetői tájékoztatják a dolgozó­kat,' „hol szorít a cipő”, miben várnak tőlük segítséget. Ez vo­natkozik az újításokra is. Adja­nak feladatokat, hogy milyen cé­lokat kellene megvalósítani. A továbbiakban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szocialista brigádmozgalmat nem szabad csak az anyagi feltételektől füg­gővé tenni. A felszabadulás utáni 19. évben az öntudatra is lehet már építeni. Természetesen he­lyes, ha a legjobbakat megjutal­mazzák. Végül megemlítette, hogy 1964-ben lesz Békéscsaba felszabadulásának 20. évfordulója. A legszebb megemlékezés az len­ne, ha ebből az alkalomból a Bé­késcsabai Hűtőház dolgozói mun­kaversenyt szerveznének. Dévényi Imre vezérigazgató hangsúlyozta, a szakszervezeti bi­zottság titkára szervesen a gaz­dasági vezetéshez tartozik. Be­szélt az újításokról. Már a gyár­egységek igazgatóinak meg kell nézniük, hogy mi új ék mi nem. Tudni kell, hogy a vezetőknek munkaköri kötelességük Is van. Az újítás benyújtásának formáját előírások szabályozzák, aminek a betartása kötelező. Újítási ankét megszervezését helyezte kilátás­ba. Meghatározta a jővő évi célo­kat, ami a munka gépesítése, jobb minőségű áru előállítása és az export növelése. Előreláthatólag mennyiségi változás nem lesz. Közölte: a vállalat tervosztályát bízta meg azzal, hogy a szakszer­vezeti bizottságokat segítse a munkaverseny szervezésében, irá­nyításában. Végül tájékoztatta az értekezlet résztvevőit arról, hogy az ez évi eredmény alapján előreláthatólag kétheti keresetnek megfelelő nyereségrészesedésre lehet számí­tani. Délután Márton Pál elvtárs is­mertette a Békéscsabai Hűtőház dolgozóinak munkáját, célkitűzé­seit, eredményeit, majd a tanács­kozás részvevői megtekintették az üzemet Pásztor Béla A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1964. január 30-ig, a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. x

Next

/
Thumbnails
Contents