Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-14 / 293. szám
1963. december 14, Szombat A megye mezőgazdasága és fejlődő ipara mind több szakembert vár ■ . M Beszélgetés Gácsér Józseffel, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjével, a szakközépiskolákkal kapcsolatos megyei helyzetről és tervekről A megyei tanács művelődés- ügyi osztályán felkerestük Gácsér József elvtárs . osztályvezető-helyettest, hogy a szakközépiskolák jelenlegi helyzetéről kérjünk tájékoztatást. — Az iskolareform vagy ahogy azt az oktatás köreiben fogalmazzák, a „hármas törvény” során megyénkben is megszületett az új iskolatípus, a szakközép- iskola. Mi a közvetlen rendeltetése? — Elsősorban az, hogy a jövő szakmunkásai magasabb színvonalon képezhessék magukat. Ebben az iskolatípusban, az érettségivel egyidőben szakmunkás-oklevelet is kapnak a fiatalok. — A termelés minden ágára kiterjed ez az oktatási forma? — A fő törekvés az, hogy elsősorban azokban á szakmákban valósuljon meg a magasabb jellegű oktatás, amelyek megyénk mezőgazdaságával és fejlődő iparával vannak összefüggésben. Az új iskolatípus itteni szakjellegét a megyei pártbizottság ötéves művelődési tervében jelölte meg, irányt mutatva a szakágak kialakítására. Ennek megfelelően Békés megyében elsősorban mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai osztályok működnek, legtöbb helyen gimnáziumok keretében. — Olyasmiről is hallottunk, hogy általános iskolákban is működnek ilyen osztályok. így van ez? — Valóban így van, azonban némelyek hiedelmével ellentétben, ezek nem az általános iskolai osztályok folytatásai, csupán otthonra leltek náluk, igazgatásuk közös és a nevelőellátás is bizto&í- tottabb ily módon. Típus tekintetében függetlenek egymástól. A kunágotai általános iskolával egy fedél alatt sertéstenyésztési szakközépiskolai osztály működik. A kunágotai hét tsz sertéstenyésztő bázist létesített, ez a tanulók gyakorlati képzésének a terepe. Annak idején, ha az első okleveles tenyésztők kikerülnek az iskolából, közülük nem egy helyezkedik el itt szakemberként, de természetesen a megye más tsz-ed- ben, gazdaságaiban is, hiszen a növendékek közt más községbeliek is vannak. A tervek szerint 1964 őszén a megye szakközépiskola-hálózata tovább bővül. Bat- tonyán baromfi tenyésztési szak- középiskola létesül, melynek a Mezőhegy esi Állami Gazdaság kisállattenyésztési üzemegységével lesz gyakorlati kapcsolata. Ugyanakkor nyitja kapuit Gyomán az állattenyésztési szak, Orosházán pedig tovább bővítik a hálózatot. Egyébként a gyulai MTH ipari- tanuló-otthonban idén ősszel mezőgazdasági gépipari szakközéposztály kezdődött. — Szakemberellátás tekintetében a hallottak alapján lehetnek-e nagyobb reményeink? — Feltétlenül, bár most még mindig a kezdetnél tartunk. Jó ideig szükség lesz a .hagyományos ifjú és felnőtt szakmunkásképző módszerekre, mint amilyenek az iparitanuló-képzés és az egy- vagy több hónapos mezőgazdasági, ipari szaktanfolyamok is. Éppen ezért elsősorban a mezőgazdasági technikusképzés gyorsítása érdekében fontos, hogy a gazdaságok, termelőszövetkezetek még több szerződést kössenek fiatalokkal társadalmi ösztöndíjra. — Hallhatnánk valamit az ipari szakkáderképzésről is az új iskolatípussal kapcsolatban? — E tekintetben, jelentőségét nézve, Békéscsabáról beszélhetnénk elsősorban. A megyeszékhely ipari fejlődésének velejárójaként élelmiszeripari, textilipari és építőipari szakközépiskolai osztályok felállítása a legsürgősebb. Csabán jelenleg kereskedelmi jellegű szakközépiskola működik csupán. Viszont az említett három fő iparágban igen nagy a szafcmunkáshiány. Nem véletlen lelentkezési felhívás a Debreceni Agrártudományi Főiskola öntözéses gazdálkodási szak levelező tagozatára A földművelésügyi miniszter 14/1962. (Mg. £. 13.) F. M. számú utasítása alapján a Debreceni Agrártudományi Főiskola levelező tagozatán 1964 februárjában öntözéses gazdálkodási szakmémökképzés indul. Képzési idő: 2 év. Szakmérnökképzésre jelentkezhetnek azok az okleveles agrármérnökök, akik legalább kétéves gyakori lattal rendelkeznek, munkaadójuk felvételüket javasolja és szakmérnöki munkakörben történő foglalkoztatásukat továbbra is biztosítja. A felvételi kérelmeket 1964. január hó 15-ig kell a munkaadó útján a főiskola tanulmányi osztályára (Debrecen II., Böszörményi u. 104. sz.) eljuttatni. A szak- mérnökképzésre javasolt mérnökök felvételéről a felvételi bizottság dönt. A jelentkezőknek felvételi vizsgát tenni nem kell. A felvételi bizottság döntéséről a munkaadót és a jelentkező szakembert írásban értesítjük. A főiskola az öntözéses gazdálkodási szak tantervében előírt valamennyi vizsga eredményes letétele után mező- gazdasági szakmérnöki oklevelet ad ki. A hallgatók félévenként 500,— Ft tandíjat, a diplomaterv megvédésével kapcsolatban pedig 150,— Ft vizsgadíjat kötelesek fizetni. A tandíjat és a vizsgadíjat a munkáltató a hallgató részére legalább „jó” tanulmányi eredmény esetén egészben vagy részben megtéríti. A szakmérnökképzéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítást a főiskola tanulmányi osztálya ad. Debreceni Agrártudományi Főiskola rektori hivatala. 117 tehát, hogy a városi pártbizottság illetékesei december 11-én a békéscsabai üzemek vezetőivel, párt- titkáraival, valamint a művelődési szakemberekkel arról tárgyaltak, hogy miként gyorsítható meg a városban a szakközépiskolák, illetve osztályok létesítése. Itt jegyezném meg, hogy a szakminisztériumok erkölcsi és anyagi támogatása nagyban siettetnéd terv megvalósítását. Talán alkalmasabbá és olcsóbbá tehetné az új iskolatípus létesítését az, ha egy- egy helyen több megye fiataljai részesülnének szakközépiskolai képzésben. — Mit mondanak a szülők? Az eddigi tapasztalatok alapján nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a szülők szívesen küldik gyermekeiket szakközépiskolába. Az oka igen egyszerű: látják, hogy a szakemberek iránti igény állandóan fokozódik. Még jobban biztosítottnak látják gyermekük jövőjét, megélhetését azáltal, hogy az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkás-oklevelet is kapnak. — Jelenleg mennyi megyénkben a szakközépiskolások száma? — Közel hétszáz, amiből háromszáz a lány. A tanulók száma évről évre több. összefoglalásként elmondhatom, hogy a szakközépiskolák létesítésének törvénybe foglalt elve a gyakorlatban teljesen helyesnek bizonyult — fejezte be a beszélgetést Gácsér elvtárs. (H. R.) 1963. december 14., szombat — 165 évvel ezelőtt, 1798 decern, herében született Adam Miczki. ewicz, a legnagyobb lengyel kői. tő, a romanticizmus képviselője. Műveiben a lengyel és a világszabadság szószólója. A forradalmi mozgalomban való részvétele miatt Oroszországba száműztékt itt ismerte meg Puskin költészetét. Itt írta a Krimi szonetteket. Olaszországban, Franciaországban szervezte a lengyel légiót. Utolsó versei az elbukott szabadságot siratták. Válogatott írásai magyarul is megjelentek. NAPTAR Adom Miczkiewicz — 80 évvel ezelőtt, 1883 decemberében született Kós Károly romániai magyar építész és író, az Erdélyi Helikon c. folyóirat szerkesztője. Néprajzi munkáiban Erdély népművészetével és Kalotaszeggei foglalkozott. Mint építész a Lechner iskola vezető egyénisége volt, ő tervezte a Székely Múzeumot és a Budapesti Állatkert épületeit. Archaikus hangú, drámai szén* vedélyű történeti regényei (Az országépítő I. István, Varjúnemzetség) igen érdekesek. Budapesten 1936-ban előadták Budai Nagy Anitái c. történeti drámáját. • Érdekes találmányok és felfedezések. — 125 évvel ezelőtt, 1838-ban a tfengeri hajózás két jelentős eseménye történt. A gőzhajókat addig általában még csak a folyami hajózásban használták. Ebben az évben azonban az angol Great Western (ejtsd: Greit Uesztöm) gőzhajó az Atlanti-óceánt 15 nap alatt szelte át. A Sirius gőzhajó pedig tisztán gőzzel, vitorla nélkül, Írországból New Yorkba 17 nap alatt ért el. .1 Harmincéves lakihegyi rádióadó a rádió Bródy Sándor utcai stúdióiba, végigkísérhetik egy készülő műsor útját a mikrofontól a lakihegyi adóig. Megismerkedhetnek a nagyadó műszaki berendezéseivel és azok működésével is. Harminc évvel ezelőtt, 1933-ban helyezték üzembe a lakihegyi rádióadót. Az évforduló alkalmából december 19-én, csütörtökön A torony címmel érdekes műsort sugároz a televízió. A kamerák segítségével betekinthetnek a nézők VADÁSZ FERENC: A tizCfrU&UnCícUU’tét A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR vegyésztechnikust felvesz azonnali belépésre. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban. x (14.) Kire neheztel Ilonka? Feri úgy érezite, mintha vízbe zuhanna. A csattanásra többen felfigyeltek. Ösztönösen meglendült a keze, vissza akart ütni, de néhányan közéjük ugrottak. ökle a levegőt érte.... Szörnyű szégyenérzet vett rajta erőt. Ilyet még sose ólt át. Ez az egész, ami történt, annyira valószínűtlennek tűnt, hogy szinte levegő után kapkodott. Ügy tűnt, mintha rossz álom tört volna rá, zúgott a füle, forgott vele a terem. Ebben a percben ott termett Zsíros. — Miért ütött meg? — kérdezte. — Semmiért — mondta ő. — Az én ismerősöm ez a lány. — Ja vagy úgy? — fogta fel a helyzetet Zsíros és megmarkolta Laky mellét, aki harciasán állt Ilonka mellett. Villámsebesen pótolta, amit Feri elmulasztott. Amúgy is szívesen fitogtatta erejét, most még annak a kockáztatásával is, hogy az idősebbek megbotrán- 'koznak eljárásán, még mielőtt az egyet is szólhatott volna, három hatalmas pofont mázolt Laky Béla képére. Most nyilvánvaló lett, hogy milyen nagy tekintélye van Nán- dinak. Néhány másodperc telt el néma döbbenetben, aztán többen köréjük sereglettek, közbevetették magukat: — Ügy kell neki! Megérdemelte! Feri ellen felét kisodorták a f< 1 jóséra. Velük ment ő is. Az arca égett, de jobban égette belülről a szégyen. Iszonyú — gondolta —, mit gondol most rólam Ilonka? Mi lesz, ha megtudják a gyárban?— Ha , Badantinak meg a többinek a fülébe jut... hogyan állok élébük? A folyosón felcsattant Zsíros hangja: — Hogy mertél ilyet tenni, te nyavalyás? Hirtelen még két pofont mért a megrettent úriszabó képére. — Ez már nem az első eset — pattogott Zsíros. — Meghívnak a bálra és pimasz módon botrányt csinálsz. Bántott téged ez a gyerek? Feri nem tudta, örüljön-e vagy sírjon, hogy Horváth Nándi eny_ nyire apáskodó kiállással kelt a védelmére. Megfosztotta őt a bosszú elégtételétől, bíráskodik, mintha ő ott se lenne. Sokan álltak körülöttük. Néhány lány is. üonkáék bentmaradtak a teremben. De Férj bizonyossággal érezte, hogy a két lány s az anyjuk így is megtudja, mi történik a folyosón. Gondolt egy nagyot, félretolt mindenkit, aki köztük állt. Zsíros pofonjai pirosra festették Laky Béla fülét. Ezért ő beérte azzal, hogy kétszer egymás után megcélozta a jólvasalt fiatalember fenekét De Laky ezit már nem fogadta olyan megadással, mint a bivalyerős Zsíros pofonjait. Készült, hogy bírókra keljen Ferivel. öklök emelkedtek a levegőbe. Feri meglepődött: a bálozó társaság őt védte. Ismeretlen embereik igazságérzete fellázadt és megfékezte a gyűrűkkel felcico- mázott, piperkőc alakot. Laky megtorpant. Jobbnak látta, ha elpárolog. Hóna alá fogta a télikabátját, öklét rázva ment le a lépcsőn. Feri zavartan, bizonytalan léptekkel ment vissza a terembe. — Mi lesz most? — szorongott. — Kinevetnék. Próbálta vigasztalni magát, sokan tudják, hogy letörlesztette az adósságot, Laky sem úszta meg szárazon... Sőt... De azért továbbra is nehezen oszlott a zavara. Mit szól Ilonka? Mekkora kalamajkát okoztam... Hirtelen felötlött benne a kérdés: Melyik csapás érintette Ilonkát kellemetlenebbül, az-e, amelyet ő kapott Lakytól vagy amit Zsíros sózott Laky Béla nyaka közé? Nem tudta, miért gondol erre, de ezekben a perceikben meilbetaszítóttá a gyanú: hátha Ilonka szívesen táncolt La- kyval, hátha.... Ostoba voltam, otromba — tört rá a kétségbeesés. — Nevetséges: visszakértem a táncosától. Most már mindegy — gondolta Feri elkeseredetten. — Eldől, hogy melyikünket választja. Odament a lányhoz, felkérte. Ilonka szótlanul követte. Arcáról semmit sem tudott leolvasni. Vajon mire gondol? Megkérdezni nem merte. Hogyan kérdezhetné? Újra érezte a pofon nyomát. Valósággal égette. Most talán még erősebben, mint előbb. Nem mondhatta meg Ilonkának, nem kiálthatta oda az embereknek: Visszafizettem! Lehet, hogy tudja és éppen ezért neheztel? — szorult össze a torka. — Talán szívesebben láncolna most is Laky Bélával* (Folytatjuk)
