Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-14 / 293. szám

1*63. december 14. 2 Szombat Indonézia területe fölött lelőttek egy angol repülőgépet Djakarta Az indonéz légvédelmi tüzérség Sambas térségében, a Malaysia államszövetséghez tartozó Sara­wak határához közel lelőtt egy repülőgépet, amely megsértette Indonézia légiterét. A gép le­génysége — két angol repülő — életét vesztette. Az ANTARA-hír- ügynökség szerint decemberben ez már a második angol gép, amelyet indonéz terület fölött lő­nek le. Jelentések szerint az Indonéz Köztársaság felségvizein lefoglal­tak néhány malaysiai hajót. Az indonéz sajtó a megismétlő­dő határsértési eseteket összefüg­gésbe hozza az angol neokolonia- listáknak azzal a törekvésével, hogy elfojtsák a safawaki és a többi észak-kalimantani hazafi harcát, amelyet az idegen elnyo­más ellen vívnak. Djakartában és Indonézia más városaiban a lakosság tömeggyű­léseken tiltakozik a Malaysia Államszövetség ellen. A gyűlések résztvevői követelik, hogy ismer­jék el Észak-Kalimantán kormá­nyát, amely az angol csapatok ál­tal tavaly decemberben elfojtott felkelés idején alakult meg. Djakartában nagygyűlés volt, amelynek szónokai hangoztatták, hogy a Malaysia Államszövetség a neokolonializmus szülötte. A gyűlés résztvevői elhatároz­ták, hogy gyűjtést indítanak az Észak-Kalimantán felszabadításá­ért küzdő hazafiak megsegítésére. (MTI) A Politikai Akadémia harmadik előadását tartották meg Békéscsabán A Politikai Akadémia előadás- sorozat keretében csütörtökön délután Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubja mozitermében tar­tott előadást a nemzetközi kérdé­sekről Gyovai Gyula elvtárs, a Központi Bizottság ágit. prop. osztályának munkatársa. A mé- lyenszántó elemzés az amerikai elnökváltozás körülményeit, Afri­ka, Dél-Amerika egyes országai­nak helyzetét s a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdé­seit taglalta. Az előadáson propagandisták, pedagógusok, tömeg- és társadal­mi szerveink képviselői vettek részt, akik a hallottakat kiválóan fel tudják használni az Időszerű kérdések tanfolyamának, illetve a Falusi téli tanfolyamok előadá­saiban. A hat témából álló sorozat har­madik előadását, ugyancsak központi előadóval, január első felében tartják meg Békéscsabán. Fűrlmsp Békéscsaba III. kerülésében Békéscsabán a napokban párt- napra gyűltek össze a III. kerü­let dolgozói. A párttagok mellett szép számmal eljöttek a párton- kívüliek is, akik az előadás meg­kezdése előtt figyelmesen szemlél­ték Lengyelország mai életéről, fejlődéséről szóló képeket. Bo- tyánszki elvtársnőnek, a kerület párttitkárának megnyitó szavai után Szabó elvtárs, a gépállomás igazgatója tájékoztatta a jelenlé­vőket az országgyűlés határozata­iról, a jelenlegi kül- és belpoliti­kai helyzetről. Sok szót ejtett a mezőgazdaság és egész népgazda­ságunk pillanatnyilag legfájóbb kérdéséről, kenyérgabona-gondja­inkról. Nemegyszer tapasztalhat­juk, hogy sok helyen nem becsü­lik kellőképpen az élet e legfon­tosabb közszükségleti cikkét, a kenyeret. Sok vásárló arcán fin­tor jelenik meg, ha az eladó azt válaszolja, hogy éjszakai vagy tegnap esti a sütés. Sűrűn előfor­dul, hogy ilyenkor nem is kérnek és sajnos, az is sűrűn tapasztalha­tó, hogy nagy mennyiségű kenyér SZEGHALOM ÉS VIDÉKE KÖRZETI FMSZ termelő cukrászt keres azonnali felvételre. Mű­ködési és erkölcsi bizonyít­vány kötelező. x kerül moslékba vagy a szemét­ládákba. Szabó elvtárs beszélt a hosszú tél miatti nehézségekről, a kifa­gyott búzatáblákról. Beszélt arról is, hogy a mezőgazdaság az idén határidőre, jó minőségű talajba elvetette az őszi kenyérgabonát. Külpolitikai kérdésekkel is fog­lalkozott a szabad pártnap. Hasz­nosnak ítélték meg valamennyien a baráti országok párt- és kor­mányküldöttségeinek kölcsönös látogatásait, amelyek elmélyítik népeink kapcsolatát. Hazánk köz­tudomásúan szegény vasércben, fémben, és szénben sem túlságo­san gazdag. A KGST-n belül; szoros együttműködés eltünteti e természeti hiányainkat s ezáltal gyorsabban fejlődhet népgazdasá­gunk. Kedvezőnek ítélte a párt­nap külpolitikai vonatkozásban a szocialista és kapitalista országok küldöttségeinek eszmecseréit. Meggyőződésünk szerint is ez az út vezet a tartós békéhez. Krátky Andrásné A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁL­LALAT (Műszaki Bizományi) de­cember 17-én (kedden) Bé- ! késcsabán> a MÉH Vállalat Sallai utca 6. sz. alatt gépek, motorok, műszerek műhely berendezések stb. becs- 'ését, illetve lebonyolítsa i eegzi. 92?28 í POTYA Hírek Washingtonitól Washington Johnson, az Egyesült ÁUamok elnöke csütörtökön megbeszélést tartott 64 új vállalat vezetőivel. Az említett vállalatok úgy dön­töttek, hogy csatlakoznak ahhoz a programhoz, amelynek kereté­ben egyenlő munkaalkalmat kí­vánnak biztosítani fehéreknek és színes bőrűnknek egyaránt. „Még nagy utat kell megtennünk’’ — mondotta Johnson elnök a faji egyenlőség kérdéseivel foglalkoz­va és rámutatott, hogy nézete szerint évi 20 milliárd dollárral lehetne emelni az amerikai ter­melést, ha téljes mértékben fel­használnák a színes bőrű lakosság munkaerejét. • Nyilvánosságra hozták Rusk amerikai külügyminiszter nyilat­kozatát, amely felszólítja a kong­resszust, hogy az Egyesült Álla­mok „biztonságának érdekében” ne csökkentse a külföldi segély- programra szánt összeget. Mint ismeretes, a külföldi segélyprog- | ramra szánt keretet a képviselő­ház alaposan megnyirbálta. A ja­vaslat most a szenátus költségve­tési bizottsága élé kerül. (MTI) Hz Olasz Siocía'ista Párt megválasz otfa új főtitkárát Róma Az Olasz Szocialista Párt vezető­sége csütörtök este Francesco de Martinot választotta meg a párt főtitkárává. Erre azért volt szük­ség, mert Nenni az új kormány miniszterelnök-helyettese lett, s így a pártban betöltött tisztségé­ről lemondott. A Szocialista Párt balszámyá. nak képviselői nem vettek részt a szavazásban. Francesco de Martino a nápolyi egyetemen a római jog tanára, 1949 óta tagja az- Olasz Szocialis­ta Párt vezetőségének, híven kö­veti a Nemni-vezette többségi irányzatot. (MTI) A* év eleje éta hétmillió munkanapot sztrájkoltak vé­gig Franciaországban, s ebből tetemes mennyiséget a közal­kalmazottak, köztük a közleke­dési alkalmazottak is. Tudjuk, a sztrájkok oka az, hogy a kor­mány nem hajlandó az emel­kedő áraknak megfelelően a béreket emelni. A kormány ugyanis takarékoskodik, stabi­lizálni akarja a gazdaságot. Ilyen előzmények után az ember érthetően meglepődik, amikor arról olvas, hogy ennek a „spártai” kormány­nak a közmunka- és közleke­désügyi minisztere most maga készül arra, hogy néhány franknak egvszerűen a nyaká­ra hágjon. Mert a fizetéseket ugyan nem lehet rendezni, de arra van pénze a francia kabi­netnek, hogy... ... hogy a Gaplle-ista kor­mánypárt, az UNR legközeleb­bi kongresszusára potya kiilön- vonatokon szállítsa a delegátu­Tunisz Pénteken Bizertában háromna­pos ünnepségek kezdődtek abból az. alkalomból, hogy a francia helyőrség véglegesen kiürítette az ősi tunéziai város erődjét. Valen- tyin Rajkerusz, a TASZSZ tudó­sítója az eseménnyel kapcsolat­ban a következőket írja: A francia csapatok ez év októ­ber 15-én Bizerta kiürítésével véglegesen elhagyták Tunéziát. Bizerta a francia gyarmati erők legfontosabb észak-afrikai tá­maszpontja volt. A francia csapa­tok a múlt század végén innen hódították meg Tunéziát, melynek népe sohasem nyugodott bele, hogy országában idegenek garáz­dálkodjanak és hősiesen harcolt felszabadulásáért. Bizerta, amely éveken át a tu­sokat. Az elgondolás az, hogy a kongresszus színhelyére, Nizzába összesen tíz különvonaton szál­lítják majd1 a fontosabb váror sokból a küldötteket. A vissza­utat ugyanígy oldják meg. A kormánypárti kongresszusi kül­döttek így csaknem feláron te­hetik majd meg az utat. Persze, azért elhamarkodott dolog ezeket a különvonatokat potya-vonatoknak nevezi. A kormány nyilván vár vala­mit az UNR kongresszus dele­gátusaitól. Ez esetben pedig voltaképpen egyszerű üzletről van szó: a kormány a kedvez­ményt adja, a kormánypárt meg a kormánypolitika szentesítését. A közalkalmazottaknál bez­zeg más lenne a helyzet. Mert mit is kapna tőlük a kormány a béremelés fejében? Ahogy az eme'kedő árakat elnézzük: leg­jobb esetben újabb sztrájko­kat ... néziai francia gyarmati uralom szimbóluma volt, most a szabad­ságszerető tunéziai nép hősiessé­gének és győzelmének jelképévé vált. A tunéziai nép szabadság- harca mindig támogatásra és me­leg rokonszenvre talált a szovjet nép részéről. Az 1961-es bizertai események idején a Szovjetunió határozottan elítélte a békés la­kosság elleni francia agressziót és követelte a francia csapatok azon­nali kivonását Bizertából. A Szovjetunió és a szocialista országok szilárd és határozott ál­lásfoglalása az 1981-es bizertai események idején jelentős mér­tékben hozzásegítette a győzelem­hez az ország népét. Burgiba el-, nők a Szovjetunió állásfoglalását, „Tunéziát támogató egyértelműé« nemes állapotnak” nevezte. Tunéziai lobogó Bizerta felett A rendkívüli időjárás ellenére előreláthatólag 80 millió forintos nyereséggel zárják az évet mspnk állami gazdaságai Ilyenkor, év vége felé, ipar­ban, mezőgazdaságban egyaránt szokás felmérni az eredménye­iket, elemezni a gazdálkodás ta­pasztalatait. Ezt tesszük most mi is, amikor számot adunk megyénk állami gazdaságainak ez évi munkájáról, gazdálkodá­suk tapasztalatairól. Megyénk 15 állami gazdasága 77 millió forint nyereség eléré­sét tervezte erre az évre, de ezt előreláthatóan 3 millióval túl­teljesítik. Arról nem lehet számot adni, hogy valamelyik gazdaság kiugró eredményt ért volna el, nagyjából azonos szinten van­nak a tervek teljesítését illető­en. Kivételt talán csak a Körösi Állami Gazdaság képez, amely különösen figyelemre méltó eredményeket ért el. Hosszú éve­ken keresztül veszteséggel zár­tak, de az utóbbi két évben „megemberelték” magukat, amit nagyon szépen mutalnak gaz­dálkodási eredményeik. Ez első­sorban . a jövőre nézve biztató, mert így minden bizonnyal si­keresen teljesíti a népgazdaság szükségletei által meghatározott feladatait. Igen sok szó esett tavaly me­gyénk legnagyobb gazdaságáról, a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságról — és nem véletlenül kap­tak sok bírálatot, elmarasztaló kritikát a gazdálkodás terén megmutatkozó hibák, hiányossá­gok miatt. Ez évben már igen pozitív irányú fejlődés történt, ami legjobban azzal mérhető le, hogy az elmúlt évi 10 millió fo­rintos veszteséggel szemben ez évben közel 18 millió forintos nyereséggel zárja gazdálkodását, ami egyben az előírt nyereség- terv teljesítését is jelenti. Nem kielégítő azonban az ál­lattenyésztés fejlődése, ez elma­rad a gazdaság egészére jellem­ző pozitív irányú előrelépés mel­lett. Kétségtelen, el kell fogad­ni bizonyos mértékig a gazdaság vezetőinek azon véleményét, hogy ez az állatállomány igen nagyfokú „felfutása” miatt állott elő. 1961—62-es év ilyen fejlődé­sét nem követte megfelelően a takarmánybázis megteremtése, de a központi ágazati vezetés következtében szét is esett az állattenyésztés. Még a szűkös takarmánykészletet sem tudták gazdaságosan felhasználni és sokszor nem volt gép a takar­mányok szállítására. Az ilyen okok miatt leromlott állományt egy év alatt nem tudták, mert nem is lehet feljavítani, bár két­ségtelen, vannak erre irányuló törekvéseik. A sertéstenyésztést nagyjából már sikerült rendbe tenni a gaz­daság szakvezetésének, ami ért­hető, mert általában egy év ele­gendő az állománycseréhez. Legközelebbi teendőjüket a szarvasmarha-tenyésztés és ezen belül elsősorban a tehenészet felkarolása kell jelentse a kö­zeljövőben. Ehhez idő kell, mert legalább 3 év szükséges ahhoz, hogy egy-egy borjút tenyésztés­be lehessen venni. Az állományt ugyanis csak minőségi cserék­kel, céltudatos és nagyon hatá­rozott selejtezésekkel tudják fel­javítani, mert elsősorban minő­ségi romlásról lehet beszélni. Az állattenyésztés visszaesésének okait jól látják a gazdaság ve­zetői, s mert jórészt megtörtént már azok elemzése is, minden remény megvan a jó eredmé­nyek eléréséhez. Megyénk valamennyi állami gazdaságában igen kedvezőtlen helyzetbe került a rendkívül szi­gorú tél, majd az ezt követő aszály miatt a növénytermesz­tés. Részben a téli ki-, illetve el­fagyás miatt, másrészt az érési időszakban bekövetkezett káni­kula következtében a tervezett­nél lényegesen alacsonyabb hol­danként átlagtermést értek el a gazdaságok búzából és takar­mánygabonából. Az ily módon előállott veszteségeket nem pó­tolhatta az állattenyésztés, mert az átteleltetést a gazdaságok je­lentős hányadánál kisebb-na- gyobb mérvű takarmányhiány nehezítette, de kétségtelen gátló körülményként kell beszélni a sokszor nem megfelelő istállók­ról, ólakról is. A jövőre nézve kétségtelen biztató, hogy az őszi vetéseket optimális időre, jó mi­nőségben befejezték megyénk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents