Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-06 / 286. szám

mmm A MEGY El PÁRT tfZ OTTS ÁG É S AM EGTE! TANÁCS LAP } Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 1963. DECEMBER 6., PÉNTEK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 286 SZÄM II béke erőinek fegyvere | Pusztai királylányok | Nyílt levél | Az első „jeges'* nap | A rádió műsora | Hideg idő Szűkős örökség A mezőgazdaság hozamát a ter­melés fejlett módszereinek szé­les körű alkalmazásával országos szinten aránylag rövid idő alatt kétszeresére lehetne növelni. Ná­lunk, Békésben a hozamok növe­lésére jó természeti adottságaink az országos feladatnál is nagyobb lehetőséget nyújtanak. A gazdasá­gok gépesítése, a műtrágya, a nö­vényvédőszer, az öntözéses ter­mesztés évről évre növekvő terü­lete, a hibrid magvak és a ma­gas terracshozamú gabonák ter­mesztésével járó próbálkozások igen jónak bizonyultak. Ezek az eredmények a szövetkezeti mozga­lom befejezése utáni harmadik esztendőben születtek. A mrzőgazdaság korszerűsítésé­re népi államunk az utóbbi né­hány évben annyit fordított, mint Horthyék 25 év alatt. Jól érzékel­teti ez a példa a fejlődés ütemét. A szocialista gazdálkodás kiala­kítására, az árutermelés szervezé­sére a szövetkezeteknek nem áll rendelkezésükre 140 esztendő, mint a felszabadulásig a kapita­lista nagybirtokrendszer kia’akí- tására. Most a népgazdasági áru­alapok képzésére fokozott és fe­szített a gazdaság fejlesztése. El­sősorban az állami érdek — te­hát az ossz népi érdek — diktálja ezt a felfokozott tempót, hogy a szocialista termelés falusi bázisai minél hAnarabb jussanak el a közép-európai, sőt, a világszínvo­nalig. Ez a cél, ezért fordít pár­tunk és kormányunk megkülön­böztetett gondosságot a mezőgaz­daságra. Ezért növelik évről évre a mezőgazdaságnak adott beruhá­zásokat: épületeket, gépeket, mű­trágyát, vegyszert, hibrid vető­magvakat. Ezek szakszerű és’ jó felhasználására szerveznek több és egyre több tanfolyamot, hogy a gazdálkodás minden fázisában az ösztönösséget a tudatosság vált­hassa fel. A termelés egyes ágazataiban a hagyományos eljárásokat, munka- módszereket egyre jobban vissza­szorítja az elterjedőben iévő új. így van ez a kenyérgabona, a ku­korica, a cukorrépa és még több növény termesztésében is. Már megyénkben is van nem is egy olyan szövetkezet, mint az eleki Lenin, ahol az idén egyetlen hold bánkúti búzát sem vetettek, ahol csak hibrid kukoricát termeszte­nek és a cukorrépa magas termés­hozamát — többek között — az 50 ezres tŐ6zám továbbnövelésére alapozzák. Kétségtelen: a mező- gazdasági üzemekben ma már nem lehet hagyományos módon termel­ni. Az intenzív búzák éppúgy, mint a hibridkukorica-fajták, de már nagyüzemi növényeink is a mű­trágya adagolásától, keverésétől a vegyszerek alkalmazásáig hozzá­értést igényelnek. A tudatos hozzáértés azonban — megyénkben százezer szövetke­zeti tagot alapul véve — még gyermekcipőben jár. Olykor érez­zük is, hogy szorít a cipő. A búza ve'és Inéi is tapasztaltuk: néhány vetőgépen dolgozó ember nem en­gedte le a csoroszlyát hat-hét cen­tire, mert féltette a búzát a le- fuiladástól. De ugyanakkor egy­két centivel már mélyebbre ve­tett, mint egyéni gazda korában. Ha a vetőgép farosa a vetett búza tulajdonságait ismerte volna, s azt, hogy a hat-hótcentis vetés száraz hidegben miért nyújt me­nedéket a növénynek, akkor a ha­gyománytól nemcsak egy-két cen­tivel vetett volna mélyebbre, ha­nem az agronómus utasításának megfelelően látta volna el felada­tát. Sok vita van még mindig a ku­korica tőtávolságán. A paraszt- ember egyéni korában egy lépésre hagyta meg e növényt. A régi kül­terjes gazdálkodási körülmények között csak ez bizonyult jónak. Ma azonban a hibrid kukoricák termesztésének világában a hol- dankénti 6—8COO tő meghagyása könnyelműségnek számít. Ezt a betakarítás idején lehet legszá­mottevőbben látni a termésmeny nyiségen. A termelés új módszerei mind jobban behatolnak a falu újuló Hetébe. A hagyományos termelési módok recsegnek-ropognak, nem állják a versenyt az újjal. A ter­melés új eljárásai ma már sokak hoz eljutnak, és felfokozzák a pa­raszti ösztönösséget. Ennek tud­ható be, hogy a szövetkezetek többsége már befogadta az inten­zív búzák, a hibrid kukoricák é a cukorrépák korszerű termesz­tését. Ez a befogadás azonban csak a növénytermesztők ösztönösségén alapul. A tsz, a falu, a járás és a megye vezető politikai, társadalmi tényezőin a sor, hogy az új eljá­rások alkalmazására a széles pa­raszti tömegekbe tudatosságot vi­gyenek. A régi paraszti tudományban egyre többen fészkelődnek. Sokak már ledobták vállukról a termelés hagyományos terhét s tanulják a nagyüzemi gazdálkodás módsze­reit. Három évvel ezelőtt ezren, tavaly kétezerölszázan, az idén pe­dig hatezren jelentkeztek külön­féle tanfolyamra, szakmunkás- vizsgára. A fejlődés — a számo­kat vizsgálva — jó ütemű. Csak örülni lehet annak, hogy a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán összeállított oktatási formák számát helyenként — a Gyomai Gépállomáson — megkétszerezik. De még teljesebb lenne az öröm, ha a 86 000 szövetkezeti tagból eb­ben az idényben hatezernél jóval többen tanulnának! A tanulás szervezésében még igen sok a tennivaló. Sok szövet­kezeti gazda ól a nagyszülők ha­gyományából, az apám is így csi­nálta — felfogásból, noha a mező- gazdaság már új vágányokon ha­lad. Nagy táblákba fordult a föld, az emberek tudatában azonban még ezernyi mezsgye szab gá­tat az előrébb jutásnak. Ezeket a mezsgyéket kellene megtisztogat­ni, hogy a falusi emberek a mezs­gyén is túl láthassanak. 1000, 2500, 6C00, s jövőre méc .öbb, még nagyobb paraszti töme­gek indulnak majd a gazdálkodás tudományának megismerésire, mert egyre többen döbbennek rá szűkös az apám is így csinálta — örökség. Dupsi Káról} Súlyos bányaszerencsétlenség Tatabányán A Tatabányai Szénbányászati Tröszt 15/A aknájában december 4-én az éjszakai műszakban sújtó- 'égrobbanás történt. A robbanás következtób.n 26 bányász élet t vesztette, négy bányász könnyeb­ben megsérült. A szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálása fo- 'yamatbam van. Kádár János részvéttáviratn Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára az alábbi részvéttáviratot intézte az el­hunyt bányászok hozzátartozó;hoz: A Tatabányai Szénbányászati Tröszt Igazgatóságának, MSZMP pártbizottságának, szakszervezeti bizottságának, KI3Z-bizotlságá- nak, TATABANYA A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága megren­düléssel értesült a 15/A aknában történt súlyos szerencsétlenségről. A tragikus körülmények között elhunyt bányászok családtagjai­nak, hozzátartozóinak mély rész­vétünket fejezzük ki és együttér­zéssel osztozunk fájdalmas gyá­szukban. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János • első titkár Szakmunkásképzés a búíoripaíban Nagy gondot fordítanak a szakmunkásképzésre a Gyulai Bú­toripari Vállalatnál. Ebben az évben húsz segédmunkást képez­nek szakmunkássá. A képen Rácz János átképzésnek Kiss Mihály a marógép beállítását mutatja. Felkészültek a gépjavításra Húsz szövetkezet kötött szerződést a teljes műszaki ellátásra A sarkadi járás 21 termelőszö­vetkezete közül eddig 20 kötött szerződést a sarkadi és a Mező- gyáni Gépállomással a teljes mű­szaki ellátásra. Egy szövetkezet, a sarkadkeresztúri Egyetértés még nem jutott addig, hogy az állam által nyújtott 50 százalékos javí­B tavalyinál főbb zárszámadási eredményre számítanak December 15-én kezdik a leltá­rozást a sarkadi járás szövetkeze­teiben. A korábbi napokban már létrehozták a leltározó bizottságo­kat, ezek közösen megbeszélték a leltározás sorrendjét. Azt is meg­határozták, hogy a leltározók mely munkaterületeket keresik fel a közös vagyon számbavételére. A járás termelőszövetkezeteiben az idei szeszélyes időjárás ellené­re a tavalyinál jobb termésered­ményeket értek el — egy-két nö­vény kivételével —, így az idén ényegesen jobb zái számadásra 'zámítanak, mint egy évvel ez­előtt. j tási kedvezményt, kihasználja és j gépeinek karbantartását a gépállo- , másra bízza. Ez a szövetkezet kü- j lönféle forgácsológőpeket, a ja­vításhoz szükséges berendezéseket vásárolt és saját műhelyében ja­vítja a traktorokat. A többi szö­vetkezetben a teljes műszaki el­látás alapján a gépá' lomás gon­doskodik a fő- és a közepes javí­tásról. A járás körzetében üzemelő 163 traktorból 81-et javítanak meg ebben az idényben. A Sarkadi Gépállomáson a lánctalpas trak­torok hibáit szüntetik meg. A já­rásban lévő MTZ-traktorokat pe­dig Kétegyházán javítják. A sarkadi és a Mezőgyáni Gép­állomás szerelőket küldött a szö­vetkezeti gépek karbantartására a közös gazdaságokba. Üzembe he­lyezték a szervizkocsikat Is, amennyiben szükséges, a kisebb javításokat a helyszínen eszközük. A gépállomás jó munkája, a gé­pek üzembiztonságán mérhető. Az őszi munkákban valamennyi szö­vetkezeti gép igen jói üzemelt, s ennek tudható be, hogy a járás egész területén az őszi mélyszán­tást elsők között fejezték be. Több mint 8 és fél millió forint bevétel állattenyésztésből Dombegyházán A dombegyházi Dózsa Tsz 3706 kalasztrális holdon, a Petőfi Tsz pedig 3750 katasztráüs holdon gaz­dálkodik. A községnek ez a két szövetkezete növénytermesztéssel ás állattenyésztéssel egyaránt fog­lalkozik. Az utóbbira kü'önös gon­dot fordítanak. Azt tartják ugyan­is, hogy az állattenyésztés eseté­ben biztos a bevétel, biztos a be­tervezett munkaegység és ugyan­akkor a több szervestrágya a nö­vénytremesztésnek is nagy segí­tője. Érthető, hogy mindkét szövetke­zetben nagy gondot fordítanak er­re a mezőgazdasági ágra. Ennek eredményeként az idén a Dózsa Tsz-nek szarvasmarha, sertés, juh és baromfi után 3 millió 3 ezer 400 forint, míg a Petőfi Tsz- nek csaknem 5,5 millió forint a terv szerinti jövedelme.

Next

/
Thumbnails
Contents