Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ARA 60 FILLÉR A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1963. DECEMBER 29., VASÁRNAP VIII. ÉVFOLYAM 152. SZÁM Hátrálnak az ola'cápák | A tizenharmadik tél | A rettenetes esztendő új mozgalmat javaitok | Bürokrácia és léleklelenség | Sport | Reggeli köd Ebben az évben 400 ezer forint értékű gyógyszertári berendezést gyártottak Az Orosházi Kazánjavitó, Álta­lános Szerelő és Bútoripari Ktsz asztalos részlege már 1962-ben je­lentős megrendelést kapott gyógy­szertári berendezések készítésébe és kitűnő munkájával megyei vi­szonylatban igen jó hírnévre tett szert. Ebben az évben 400 ezer fo­rint értékű gyógyszertári beren­dezést gyártott. Ezenkívül a rész­leg készítette az Orosháza és Vi­déke Körzeti Földművesszövetke­zet mezőgazdasági szaküzleténék, valamint a GELKA békéscsabai üzletének a berendezését is. Ezek a munkák együttesen csaknem 600 ezer forintot tesznek ki. Az érdem elsősorban idős Fejes Féter. műbútorasztalosé, aki a be­rendezéseket maga tervezi és gon­dosan ügyel arra, hogy ezek az egyedi gyártmányok az ízlés és a minőség szempontjából kifogás­talanok legyenek. Az 1964. évi termelési terv: 70 millió konzerves üveg és 200 ezer négyzetméter táblaüveg Az Orosházi Üveggyárban — hivatalosan — november 15-én kezdődött meg a próbagyártás, december 15-én pedig a rendes üzemeltetés. Időközben a gépek többszöri leállítására, szabályo­zására, a hibák kijavítására volt szükség. Elkészült a kb. 700 000 literes és néhány ezer félliteres üveg. Jövőre újabb huták üzembe helyezésére kerül sor. Terv sze­rint — ha a kivitelező vállala­tok betartják a részhatáridő­ket, — a Il-es öblösüveg hutá­ban február 15-én, a IH-as öb­lös- és a táblásüveg hutában pedig október 1-én kezdődik a próbatermelés. A táblásüveg­gyártáshoz szükséges gépek szállítása Csehszlovákiából, ja­nuárban fejeződik be. Az 1964. évi termelési terv: 70 millió konzerves üveg és 200 ezer négyzetméter táblaüveg ami — termelési értékben — Szövetkezeti vezetők tanácskozása Az orosházi termelőszövetkeze­tek elnökei, főagronómusai és fő­könyvelői az elmúlt napokban ér­tekezletet tartottak, amelyen érté­kelték a második ötéves terv ed­dig eltelt három évében elért eredményeket. Megállapították az értekezleten, hogy különösen az 1963-as esztendő hozott figyelem­Isme! az AKÖV-re panaszkodnak re méltó sikereket a szövetkezeti mozgalomban. Mutatja ezt az is, hogy a városi tsz-ek együttvéve csaknem 818 ezer forint kedvez­ményben részesültek a különböző rendeleték alapján. Szóba került az értekezleten a szövetkezetek előtt álló feladatok sokrétűsége, külö­nösen a kenyérgabona hozamának növelése. Hiszen az ötéves terv átlagában 15,5 mázsás évi átlagot kellene elérni, ezzel szemben vi­szont az eddig eltelt három esz­tendő átlaga 10,70 mázsa. kb. egynegyede annak, amit az üveggyár teljes üzembe helye­zés után ér el. A termeléshez szükséges munkáslétszám biztosított. Je­lenleg kb. 100 ipari tanuló ké­szül a különböző munkakörök betöltésére. A dolgozók közül sokan (gépkezelők, keverőmes­terek stb.) kötelező szakmai to­vábbképzésen vesznek részt, amit a gyár műszaki dolgozói tartanak. A hallgatók a tanfo­lyam befejezése után vizsgát tesznek. A televízióval gondot is vásárolnak — de meddig? — A napokban vásároltunk te­levíziót, két napig működött, az­tán felmondta a szolgálatot — panaszolta egyik olvasónk. Mivel garanciás a készülék, bementünk a villamossági boltba, ahol érdek­lődtünk arról, hogy mi tévők le­gyünk. Azt a választ kaptuk, hogy csütörtökön jönnek ki a GELKA szerelői, akik a helyszí­nen megjavítják. Az ígéret azon­ban nem vált valóra... — Ehhez hasonló panasszal, különösen az utóbbi két hétben, igen sokam for­dultak szerkesztőségünkhöz. Ezért : érdeklődtünk a villamossági boltban mi is, s a következő tájé- | koztatást kaptuk: | — Ezelőtt valóban az volt a gyakorlat, hogy a televízió-tulaj­donosok behozták készülékeiket ide a boltba, ahol az illetékes szakemberek kijavították azokat. Legutóbb azonban rendelet szüle­tett, mely szerint a GELKA szak­emberei házhoz kötelesek men­ni a televíziót megjavítani. Nyil­vánvalóan ez az intézkedés a la­kosság kényelmének fokozottabb szolgálatát kívánta biztosítani. Ebből azonban mind ez ideig saj­nos nem sok valósult meg. Sőt: mostanában az ünnep előtti nagy forgalom, valamint a téli időjárás miatt a GELKÁ-től nem mindig tudnak kijönni vagy csak rövid ideig tartózkodnak a városban. Elmondották a villamossági boltban azt is, hogy a jövőben hetenként kétszer jönnek majd ki a GELKA szakemberei Orosházá­ra. Ügy gondoljuk azonban, hogy így sem tudják kielégíteni a la­kosság igényeit, mert rohamosan növekszik városunkban is a tele­vízió-tulajdonosok száma. Ezért ismételten hangot adunk annak a sürgető kívánságnak, mely sze­rint Orosházán nagyon időszerű volna már egy helyi szervizszol­gálatot létesíteni. A GELKA arra hivatkozik, hogy nincs megfelelő helyiség. Viszont a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyik vezetőjétől megtudtuk, hogy már két esztendővel ezelőtt felaján­lották a GELKA-nak a papírbolt és a hirdető kirendeltség között lévő bútorraktárt, ahol jelenleg játékot árusítanak. Csupán azt kérik ellenszolgáltatásként, hogy egy bizonyos más helyiséget — amelyet a kisker vállalat birto­kol — alakítson át a GELKA szá­mukra raktárhelyiséggé. Mind ez ideig azonban nem történt meg­felelő intézkedés, s így csak va­júdik Orosházán a tv-készülékek rendszeres javításának ügye. —as. A szerkesztőségünkhöz érkezett 3i>k panaszra való tekintettel is­mét foglalkoznunk kell az AKÖV orosházi kirendeltségének munká­jával. A téliesre fordult időjárás különösen a személyforgalom­ban mutat számottevő mulasztá­sokat. A külső városrészek autó- buszforgaima bizony nem egészen kifogástalanul bonyolódik le. Gyakran előfordul, mint például az elmúlt hét szerdáján a Rákó- czitelepről induló reggeli busznál is, hogy a bérletes kisiskolások ottmaradtak a megállónál, s elég­gé elkésve, gyalog kellett bejön­niük az iskolába. Hétfőn, decem­ber 23-án ugyancsak szép szám­mal maradtak le a rákóczitelepi buszról munkába igyekvő felnőt­tek, akiknek szintén bérletük van. A faképnél hagyott utasok látták, hogy az autóbusz vezetője két le­ányt felvett a vezetőfülkébe, ho­lott az lett volna az embersége­sebb, hogyha már ilyen kis sza­bálytalanságot követ el, inkább a kisgyermekek érdekében teszi. A ruhagyári délutános műszak­ban dolgozó leányok arról panasz­kodtak, hogy egyik este gyalog kellett a síkos úton hazamenniük Rákóczitelepre vagy még mesz- szebb. Tudjuk, hogy előfordulhat különböző üzemzavar, amelyről az AKÖV dolgozói nem tehetnek. A rendkívüli körülmények azonban rendkívüli helytállást is követel­nek, s ezért illő volna jobban fel­készülnie az AKÖV-nek a sze­mélyforgalom kielégítőbb lebo­nyolítására. Különösen a bérlete­sek kérik ezt, akikkel szemben már előre erkölcsi kötelezettséget vállalt az AKÖV. A késésekkel a termelőmunkából és a tanulásból sok értékes óra vész eL Kegy tavasszal minden gép munkába állhasson Az Orosházi Gépjavító Állomás hatalmas szerelőcsarnoka motor­zúgástól, kalapácsütésektől vissz­hangzik. Két sorban pontosan meghatározott vonalban gépalkat­részek sorakoznak . egymás mö­gött: az RS—09-esek és a K—25- ösök szétszedve. Az egyes részeket külön-külön javítják. Az egyik csoportnak a szétszerelés, a má­siknak az összeszerelés a dolga. több mint egy nap kell hozzá, s a munkától fáradt traktor megfiata­lodva, újult erővel távozhat. Annak, aki a szerelőcsarnokba belép, legfőképpen a dolgozók szorgalmas munkája tűnik a sze­mébe. Senki sem vár anyagra, szerszámra. Mindenki tudja, mi a dolga, s azt csinálja. Nem kell ér­deklődni, kérdezősködni, időt Pe­csételni. be, ha megfelelő a minősége és a teljesítménye. Ezen belül is elosztják a felada­tokat. A traktor egyes részei keskeny sínpáron mozgó kiskocsin jutnak előre, s mire a sor végére érnek, a gép összeszerelhető. Nem sokkal Csíki Zoltán csoportvezető ma­gyarázza a K—25-ös szalag mun­áját. — Ki a legjobb? — kérdezem. Mosolyogva válaszol: — Nincs olyan. Mindenki jó. így aztán találomra vá'asztok ki valakit, hogy véleményt kérjek a szalagszerű javításról. — Mihály János — mutatja be Csíki Zoltán. — Traktoros volt, most a kormányszerkezetet javít­ja. Megtudom, hogy 45 éves. Vala­mikor molnárként dolgozott, de már régebben otthagyta azt a szakmát. Még 1956-ban. Azóta traktort vezet és szerel. Tovább­képzésre jár és hamarosan leteszi a szakmunkásvizsgát. — Nem lesz nehéz — mondja Csíki Zoltán. — Ügy ért a dolgá­hoz, mint a legjobb szakember. A szalagszerű javítást igen ész­szerűnek tartja: — így aztán haladunk — fejezi ki két szóban a véleményét. Lénárt István lakatos, végszere­lő. Még húszéves sincs. Szakmun­kás és most technikumba jár. A javítás nagyüzemi módszeréről be­szélgetünk. — Ma már nem is lehet ezt más­képp — jelenti ki a szakértő meg­győződésével. Dénes Antal motorszerelő, az RS—09-esek brigádvezetője így kezdi: — Csak helyettesítem Feri bá­csit, aki, sajnos, most kórházban van. Kasziba Ferencről van szó, aki néhány nappal ezelőtt betegedett meg, és máris írt a brigádnak: „Igyekszem meggyógyulni...” Dé­nes Antal, de a brigád minden tag­ja tisztelettel ég elismeréssel be­Serényen dolgozik a Csíki-brigád. szél róla. Távolléte alatt is ered­ményesen akarnak dolgozni. Vári Sándor és Albert Mihály a sebességváltót és a differenciál­művet javítja. Bekötött szemmel is menne már, annyira beléjük idegződött ez a munka. Egy kicsit számolgatnak, s aztán szinte egyszerre mondják: — Ez a 86. gépünk. És halad a munka jó ütemben. A szorgalmat és az összefogást fo­kozza a nagy tét: a szocialista cím elnyerése, amit mind a két brigád célul tűzött. Január l-től naponta már egy-egy traktor ki­javítását tervezik, hogy tavasszal minden gép munkába állhasson

Next

/
Thumbnails
Contents