Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

ARA 60 FILLÉR

A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA

1963. DECEMBER 29., VASÁRNAP

VIII. ÉVFOLYAM 152. SZÁM

Hátrálnak az ola'cápák | A tizenharmadik tél | A rettenetes esztendő

új mozgalmat javaitok | Bürokrácia és léleklelenség | Sport | Reggeli köd

Ebben az évben 400 ezer forint értékű gyógyszertári berendezést gyártottak

Az Orosházi Kazánjavitó, Általános Szerelő és Bútoripari Ktsz asztalos részlege már 1962-ben jelentős megrendelést kapott gyógyszertári berendezések készítésébe és kitűnő munkájával megyei viszonylatban igen jó hírnévre tett szert.

Ebben az évben 400 ezer forint értékű gyógyszertári berendezést gyártott. Ezenkívül a részleg készítette az Orosháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mezőgazdasági szaküzleténék, valamint a GELKA békéscsabai üzletének a berendezését is. Ezek a munkák együttesen csaknem 600 ezer forintot tesznek ki.

Az érdem elsősorban idős Fejes Féter. műbútorasztalosé, aki a berendezéseket maga tervezi és gondosan ügyel arra, hogy ezek az egyedi gyártmányok az ízlés és a minőség szempontjából kifogástalanok legyenek.

Az 1964. évi termelési terv:

70 millió konzerves üveg és 200 ezer négyzetméter táblaüveg

Az Orosházi Üveggyárban — hivatalosan — november 15-én kezdődött meg a próbagyártás, december 15-én pedig a rendes üzemeltetés. Időközben a gépek többszöri leállítására, szabályozására, a hibák kijavítására volt

szükség. Elkészült a kb. 700 000 literes és néhány ezer félliteres üveg.

Jövőre újabb huták üzembe helyezésére kerül sor. Terv szerint — ha a kivitelező vállalatok betartják a részhatáridőket, — a Il-es öblösüveg hutában február 15-én, a IH-as öblös- és a táblásüveg hutában pedig október 1-én kezdődik a próbatermelés. A táblásüveggyártáshoz szükséges gépek szállítása Csehszlovákiából, januárban fejeződik be.

Az 1964. évi termelési terv: 70 millió konzerves üveg és 200 ezer négyzetméter táblaüveg ami — termelési értékben —

Szövetkezeti vezetők tanácskozása

Az orosházi termelőszövetkezetek elnökei, főagronómusai és főkönyvelői az elmúlt napokban értekezletet tartottak, amelyen értékelték a második ötéves terv eddig eltelt három évében elért eredményeket. Megállapították az értekezleten, hogy különösen az 1963-as esztendő hozott figyelemIsme! az AKÖV-re panaszkodnak

re méltó sikereket a szövetkezeti mozgalomban. Mutatja ezt az is, hogy a városi tsz-ek együttvéve csaknem 818 ezer forint kedvezményben részesültek a különböző rendeleték alapján. Szóba került az értekezleten a szövetkezetek előtt álló feladatok sokrétűsége, különösen a kenyérgabona hozamának növelése. Hiszen az ötéves terv átlagában 15,5 mázsás évi átlagot kellene elérni, ezzel szemben viszont az eddig eltelt három esztendő átlaga 10,70 mázsa.

kb. egynegyede annak, amit az üveggyár teljes üzembe helyezés után ér el.

A termeléshez szükséges munkáslétszám biztosított. Jelenleg kb. 100 ipari tanuló készül a különböző munkakörök betöltésére. A dolgozók közül sokan (gépkezelők, keverőmesterek stb.) kötelező szakmai továbbképzésen vesznek részt, amit a gyár műszaki dolgozói tartanak. A hallgatók a tanfolyam befejezése után vizsgát tesznek.

A televízióval gondot is vásárolnak — de meddig?

— A napokban vásároltunk televíziót, két napig működött, aztán felmondta a szolgálatot — panaszolta egyik olvasónk. Mivel garanciás a készülék, bementünk a villamossági boltba, ahol érdeklődtünk arról, hogy mi tévők legyünk. Azt a választ kaptuk, hogy csütörtökön jönnek ki a GELKA szerelői, akik a helyszínen megjavítják. Az ígéret azonban nem vált valóra... — Ehhez hasonló panasszal, különösen az utóbbi két hétben, igen sokam fordultak szerkesztőségünkhöz. Ezért : érdeklődtünk a villamossági boltban mi is, s a következő tájé- | koztatást kaptuk:

| — Ezelőtt valóban az volt a

gyakorlat, hogy a televízió-tulajdonosok behozták készülékeiket ide a boltba, ahol az illetékes szakemberek kijavították azokat. Legutóbb azonban rendelet született, mely szerint a GELKA szakemberei házhoz kötelesek menni a televíziót megjavítani. Nyilvánvalóan ez az intézkedés a lakosság kényelmének fokozottabb szolgálatát kívánta biztosítani. Ebből azonban mind ez ideig sajnos nem sok valósult meg. Sőt: mostanában az ünnep előtti nagy forgalom, valamint a téli időjárás miatt a GELKÁ-től nem mindig

tudnak kijönni vagy csak rövid ideig tartózkodnak a városban.

Elmondották a villamossági boltban azt is, hogy a jövőben hetenként kétszer jönnek majd ki a GELKA szakemberei Orosházára. Ügy gondoljuk azonban, hogy így sem tudják kielégíteni a lakosság igényeit, mert rohamosan növekszik városunkban is a televízió-tulajdonosok száma. Ezért ismételten hangot adunk annak a sürgető kívánságnak, mely szerint Orosházán nagyon időszerű volna már egy helyi szervizszolgálatot létesíteni.

A GELKA arra hivatkozik, hogy nincs megfelelő helyiség. Viszont a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyik vezetőjétől megtudtuk, hogy már két esztendővel ezelőtt felajánlották a GELKA-nak a papírbolt és a hirdető kirendeltség között lévő bútorraktárt, ahol jelenleg játékot árusítanak. Csupán azt kérik ellenszolgáltatásként, hogy egy bizonyos más helyiséget — amelyet a kisker vállalat birtokol — alakítson át a GELKA számukra raktárhelyiséggé. Mind ez ideig azonban nem történt megfelelő intézkedés, s így csak vajúdik Orosházán a tv-készülékek rendszeres javításának ügye.

—as.

A szerkesztőségünkhöz érkezett 3i>k panaszra való tekintettel ismét foglalkoznunk kell az AKÖV orosházi kirendeltségének munkájával. A téliesre fordult időjárás különösen a személyforgalomban mutat számottevő mulasztásokat. A külső városrészek autó- buszforgaima bizony nem egészen kifogástalanul bonyolódik le. Gyakran előfordul, mint például az elmúlt hét szerdáján a Rákó- czitelepről induló reggeli busznál is, hogy a bérletes kisiskolások ottmaradtak a megállónál, s eléggé elkésve, gyalog kellett bejönniük az iskolába. Hétfőn, december 23-án ugyancsak szép számmal maradtak le a rákóczitelepi buszról munkába igyekvő felnőttek, akiknek szintén bérletük van. A faképnél hagyott utasok látták, hogy az autóbusz vezetője két leányt felvett a vezetőfülkébe, holott az lett volna az emberségesebb, hogyha már ilyen kis szabálytalanságot követ el, inkább a kisgyermekek érdekében teszi.

A ruhagyári délutános műszakban dolgozó leányok arról panaszkodtak, hogy egyik este gyalog kellett a síkos úton hazamenniük Rákóczitelepre vagy még mesz- szebb. Tudjuk, hogy előfordulhat különböző üzemzavar, amelyről az AKÖV dolgozói nem tehetnek. A rendkívüli körülmények azonban rendkívüli helytállást is követelnek, s ezért illő volna jobban felkészülnie az AKÖV-nek a személyforgalom kielégítőbb lebonyolítására. Különösen a bérletesek kérik ezt, akikkel szemben már előre erkölcsi kötelezettséget vállalt az AKÖV. A késésekkel a termelőmunkából és a tanulásból sok értékes óra vész eL

Kegy tavasszal minden gép munkába állhasson

Az Orosházi Gépjavító Állomás hatalmas szerelőcsarnoka motorzúgástól, kalapácsütésektől visszhangzik. Két sorban pontosan meghatározott vonalban gépalkatrészek sorakoznak . egymás mögött: az RS—09-esek és a K—25- ösök szétszedve. Az egyes részeket külön-külön javítják. Az egyik csoportnak a szétszerelés, a másiknak az összeszerelés a dolga.

több mint egy nap kell hozzá, s a munkától fáradt traktor megfiatalodva, újult erővel távozhat.

Annak, aki a szerelőcsarnokba belép, legfőképpen a dolgozók szorgalmas munkája tűnik a szemébe. Senki sem vár anyagra, szerszámra. Mindenki tudja, mi a dolga, s azt csinálja. Nem kell érdeklődni, kérdezősködni, időt Pecsételni.

be, ha megfelelő a minősége és a teljesítménye.

Ezen belül is elosztják a feladatokat.

A traktor egyes részei keskeny sínpáron mozgó kiskocsin jutnak előre, s mire a sor végére érnek, a gép összeszerelhető. Nem sokkal

Csíki Zoltán csoportvezető magyarázza a K—25-ös szalag munáját.

— Ki a legjobb? — kérdezem. Mosolyogva válaszol:

— Nincs olyan. Mindenki jó.

így aztán találomra vá'asztok ki valakit, hogy véleményt kérjek a szalagszerű javításról.

— Mihály János — mutatja be Csíki Zoltán. — Traktoros volt, most a kormányszerkezetet javítja.

Megtudom, hogy 45 éves. Valamikor molnárként dolgozott, de már régebben otthagyta azt a szakmát. Még 1956-ban. Azóta traktort vezet és szerel. Továbbképzésre jár és hamarosan leteszi a szakmunkásvizsgát.

— Nem lesz nehéz — mondja Csíki Zoltán. — Ügy ért a dolgához, mint a legjobb szakember.

A szalagszerű javítást igen észszerűnek tartja:

— így aztán haladunk — fejezi ki két szóban a véleményét.

Lénárt István lakatos, végszerelő. Még húszéves sincs. Szakmunkás és most technikumba jár. A javítás nagyüzemi módszeréről beszélgetünk.

— Ma már nem is lehet ezt másképp — jelenti ki a szakértő meggyőződésével.

Dénes Antal motorszerelő, az RS—09-esek brigádvezetője így kezdi:

— Csak helyettesítem Feri bácsit, aki, sajnos, most kórházban van.

Kasziba Ferencről van szó, aki néhány nappal ezelőtt betegedett meg, és máris írt a brigádnak: „Igyekszem meggyógyulni...” Dénes Antal, de a brigád minden tagja tisztelettel ég elismeréssel beSerényen dolgozik a Csíki-brigád.

szél róla. Távolléte alatt is eredményesen akarnak dolgozni.

Vári Sándor és Albert Mihály a sebességváltót és a differenciálművet javítja. Bekötött szemmel is menne már, annyira beléjük idegződött ez a munka.

Egy kicsit számolgatnak, s aztán szinte egyszerre mondják:

— Ez a 86. gépünk.

És halad a munka jó ütemben. A szorgalmat és az összefogást fokozza a nagy tét: a szocialista cím elnyerése, amit mind a két brigád célul tűzött. Január l-től naponta már egy-egy traktor kijavítását tervezik, hogy tavasszal minden gép munkába állhasson