Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
[ 1963. december 24. 5 Kedd A technika alkotói Szállítási okok miatt nem tadták teljesíteni é?es tervüket az útépítők Jövőre megkétszereződik a feladatuk A Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat orosházi építésvezetőségének dolgozói ebben az évben Orosházán megépítették a malom, a Hámán Kató és a Kond utcában az úttestet, Mezőhegyesen a cukorgyárhoz vezető utat, a nagybánhegyesi Zalka Máté és az orosházi Törekvés Tsz-hez, valamint a tótkomlós! Viharsarok Tsz primőrtelepéhez a bekötő utat. Elkészült a Kaszaper—Csa- nádapáca és az Orosháza—Nagy- mágocs közötti müút, Orosházán több járda, Tótkomlóson pedig egy terelőút és híd, valamint kb. harminc kisebb értékű munka. A főépítésvezetőség azonban a tervet nem tudta teljesíteni, mert az útépítéshez szükséges kő egy része szállítási nehézségek miatt nem érkezett meg időben. A lemaradás több mint egymillió forint. Jövőre a terv megkétszereződik. Előreláthatólag sor kerül az Orosháza—Tótkomlós közötti útszakasz megépítéséire is. A nagyobb feladat végrehajtásához jelentősen növelik a gépek számát és munkásokat már most felvesz az építésvezetőség. Már eddig jelentősen túlteljesítene éves tervét az OTP orosházi fiókja Aa OTP orosházi fiókja éves tervét minden ágazaton már eddig Jelentősen túlteljesítette. A tavalyihoz képest több mint 40 százalékkal emelkedett a betétállomány. Ezen beül a gépkocsi njrereménybetét-könyvekben elhelyezett összeg több mint hatmillió forint. A családi ház építésére fordított összeg kb. 150 ezer forinttal haladja meg a tervezettet. A totó—lottószelvény eladásban már eddig 38 százalékos túlteljesítés mutatkozik, ami azonban a december 30-1 és január 1-i tárgynyeremény-sorsolás következtében előreláthatólag még jelentősen növekszik. Néhány évszázaddal ezelőtt forradalmasította a mezőgazdaságot, bogy a faekékről fokozatosan áttértek a vasekék alkalmazására. Ugrásszerűen nőtt ezáltal a munka termelékenysége, de a jobb művelés természetesen növelte a terméshozamokat is. Ugyanígy ugrásszerűen megnövekedett annak idején a szövetáruk termelése is, amikor a kézi munkáról áttértek az első szövőgépek alkalmazására. Minden új termelési módszer a technika fejlődésének következménye volt, az újítókat, ásszerűsítőket pedig éppen a termelés megkönnyítésének és növelésének az akarata serkentette új módszerek kigondolására. Ma is így van ez. De míg azelőtt, a magántulajdonon alapuló társadalmakban legfeljebb csak egyes csoportok érdekeit szolgálta a technika fejlesztése, nálunk, s minden szocialista országban az egész nemzetnek hoznak hasznot a technika alkotói. Kik ezek? Egyszerű emberek, akik jóllehet csak parányi módosítást vezetnek be gépükön, de ezáltal mégis megnő a termelékenység. Emberek, akik elavultnak tartják a régi termelési műveleteket, s azon törik a fejüket, hogyan lehetne meggyorsítani a munkát, ugyanakkor csökkenteni a gyártmányok önköltségét. Igen, ők a technika alkotói. Sokszor névtelenségben maradnak, mert nem világraszóló találmányt tesznek a közösség asztalára. Am a sok kicsinek tűnő ésszerűsítés, újítás — egészében világraszóló jelentőségű, mert a dolgozó osztályok egységes törekvésének kifejezője, annak a tudatnak a tükre, hogy igenis ml, az egyszerű emberek vagyunk a technika alkotói. 210 ezer formlos megtakarítás Ilyen ember Zsíros János és Mucsi Gyula. Mindketten a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat dolgozói. Vasasok. Tehetségük és szorgalmuk eredménye, hogy a vállalatvezetőség fontos posztra állította őket. Mucsi a vasasok Bartók úti telepének csoportvezetője, Zsíros pedig az egész telep brigád vezetője. Az 6 nevükhöz fűződik az az újítás, amelyből ebben az esztendőben 210 ezer forint haszna lett a vállalatnak. Mucsi Gyula Jelenleg szabadságát tölti, így csak Zsíros János elvtárssal beszélgethettünk a szóban forgó újításról. Azaz, hogy jobbára csak ő beszélt. — Ebben az évben 425 baggerkanál gyártásával bízták meg vál-, lalatunkat, s a munkát a mi telepünknek utalta a vezetőség. Nem is lett volna semmi hiba a termelésével, ha nem függünk a Salgótarjáni Acélgyártól, ahonnan a kovácsolt kanálfüleket kaptuk. Salgótarjánból azonban nem tudták a megfelelő ütemben küldeni ezt az alkatrészt, sőt az ez évi szállítási kötelezettségeikhez szükséges 850 darab fül elküldését csak 1964 márciusáig vállalták. Két lehetőségünk volt: vagy visszamondani a rendelést, vagy tömi a fejünket azon, hogy miként lehetne házilag előállítani a baggerkanalak alkatrészeit. Az utóbbi mellett döntöttünk. A korábbi szállításokból voltak darabok, amelyeket mintának vettünk. Igen ám, de ezek a kovácsoltvasfülek igen magas önköltséggel készültek: darabjuk 246 forint 70 fillérbe került. Ha már itt készítjük őket eredetileg, jó volna olcsóbban előállítani. De hogyan? — Kigondoltuk. A „salgótarjáni füleket”, mielőtt rászereltük volna a kanálra, egyenként kellett maratni. S éppen ez lassította a munkát. Naponta csak 18— 20 darabot tudtunk elkészíteni. Mi lenne, ha külön állítanánk ösz- sze az alapidomot s a támasztékát és utána, amikor már az alapon elvégeztük a marást, hegesz- térnénk össze a két darabot. Ebben az esetben egyszerre 12—13 idomot is be tudnánk fogni a marógépbe, s meggyorsulhatna a munka. Kipróbáltuk az elgondolást. Egy 40x20-as lapos vasból készítettünk alapidomot s 30x60-asból ennek a támaszidom- Ját. Helyesnek bizonyult az elgondolásunk, mert valóban egyszerre tizenhármat tudtunk maratni a korábbi egyedi marással szemben. Más szóval, ilyen módon 80—100 kanálfület sikerült naponta felszerelhető állapotúvá tennünk. Tekintve, hogy ebben az évben 850 darabot kell készíteni, ez az újítás 210 ezer forint megtakarítást jelentett a vállalatnak. Az egy darabban kapott 246 forint 70 fillérrel szemben ugyanis mi darabonként 84 forint 12 filléres önköltséggel állítjuk most már elő házilag a kanalakat, s a tervfeladat végrehajtásával az eredetileg tervezett 710 ezer forintos önköltség 500 ezer forintra csökken... Zsíros elvtársék nem jelentkeztek még az újítási díjért. Megvárják, amíg az utolsó darabig elszállítják a baggerkanalakat, hogy a teljes felmérés alapján számítsák ki nekik a jogosan járó ösz- szeget. Dugók — szériában Nem kell messzire menni a vasasoktól, hogy ugyanilyen nyughatatlan emberekkel találkozzunk. Az Üjklgyós irányába haladó út mentén a bognárrészleg egyik műhelyében hasonló szellemes újítás gyorsította meg a termelést Ennek megalkotói: Kelemen Tibor szerszámkészítő és Kocsis Pál csoportvezető. A bognárrészleg 43 ezer darab dugó gyártására kapott rendelést a Békéscsabai Konzervgyártól. Ennek előállítása a hagyományos termelés mellett hosszú hónapokat vett volna igénybe, márpedig a dugók az ecetet s a savanyított konzervet tartalmazó hordók dugaszolására sürgősen kellettek. Mi a lényege a hagyományos módszernek? Mindenekelőtt az, hogy minden egyes dugót külön- külön fűrészelnek, esztergálnak s ívelnek. Ez körülbelül a kővetkezőképpen írható le: először egy, a dugó vastagságának megfelelő méretű deszkát négyszögletesre fűrészelnek, utána másik gépem gömbölyűre esztergálnak, majd a marógépen megadják a szükséges ívelését, végül pedig egyenként lefűrészelik a dugókat. Tehát négyszer kell kézbe venni a deszkát, amíg elkészül egy-egy dugó. Nem csoda, hogy óránként 18—20 darabnál többet nem tudnak belőle csinálni. Kelemen elvtársék megváltoztatták a gyártási technológiát. Egy kétágú leszúró kést szerkesztettek, amelynek közepébe kidobórugót szereltek. A kést (olyan, mint egy hengeralakú vésőfúró) beállítják a motorba, amely forgatja. Eléje a dugó nagyságának megfelelő lécet rögzítenek, s ezt, miután megindítják a motort, rászorítják a íorgó-leszúró késre, amely pillanatok alatt kidobja a teljesen kész dugókat az előtte lévő kosárba. Ezzel a kitűnő ötlettel tizenegyszeresére növelték a termelékenységet, óránként 220 darab dugót tudnak előállítani. Ugyanakkor az átfúrt deszkákat, amelyek a hagyományos termelési módszer következtében hulladékká váltak, hasznosítják: fumérle- mezek közé ragasztják azokat ' beépítik a különböző bútorokb' Summa-summárum: a 43 ezer dugó önköltsége a termelési technika fejlesztése folytán 22 ezer forinttal csökkent. A tízszázalékos újítási díjon felül pedig ennyivel növekedett az az összeg, amelyet nyereségrészesedéskor kioszthatnak a vállalat dolgozói között. Varga Dezső Az Amerikai Egyesült Államok évente több mint félmilliárd dollárt költ külföldi propagandára. A legnagyobb amerikai propaganda-ügynökség, az USIA, összesen 11 ezer embert foglalkoztat, évi 150 milliót költ el és világszerte körülbelül 230 tájékoztatási központtal rendelkezik, összesen 79 lapja és folyóirata áll a kommunizmus elleni küzdelem szolgálatában, emellett sok országban fedőnevek és helyi lakosok neve alatt tart kezében lapot. Kezében van az Amerika Hangja néven működő rádióhálózat, amelynek külföldön 57 rádióállomása van és ezek közül a legtöbb a szocialista országokkal határos államokban. A rádióhálózat naponta 80 órán át 37 nyelven sugároz adásokat és ebből 56 órát egyenesen a szocialista országok számára. A nem állami amerikai propagandaszervek közé tartozik az úgynevezett Szabad Európa Bizottság és annak rádióhálózata, a Szabad Európa Rádió. Az Amerikai Egyesült Államok szervezett meg egész sor nemzetközi antikommunista szervezetet, így például „A népek antibolsevista blokkját”, „Az ázsiai népek antikommunista ligáját”, és „A kontinens védelmének amerikaközi konföderációját.’’ Működnek antikommunista szervezetek kulturális vagy emberbarát! szervekként is, így például az úgynevezett Erkölcsi újrafelíegyverzés szervezete, amelynek feladata a hívók megdolgozása, „A kultúra szabadságáért küzdő kongresszus”, amely az értelmiség körében fejti ki antikommunista tevékenységét és még számos más intézmény és szervezet A kommunizmus elleni ideológiai harcnak hatalmas módszertana és irodalma van. Az utóbbi időben különösen sok tanulmány jelenik meg Nyugaton erről a témáról. Megírják, hogy fel kell venni az Ideológiai harcot a veszélyesen terjedő szocialista eszmékkel szemben. KI akarják terjeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideológia területére is, mondván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkor valóságos, ha az ideológiák is békésen élnek egymás mellett. Megírják, hogy a kultúrcserét, turizmust, az érintkezést antikommunista, burzsoá propagandára kell felhasználni. Az elhunyt Kennedy elnöknek jelenleg igazságügymi- niszterként működő Robert nevű öccse mondotta egy olyan szemináriumon, amely a külföldre utazó amerikai diákok úti programjának kidolgozásával foglalkozott: „Ha nem tudnak Amerika mellett agitálni, akkor legjobb, ha itthon maradnak.” A békés egymás mellett élés politikáját tehát akkor fogjuk fel helyesen, ha látjuk, hogy minél inkább uralkodóvá válik ez a politika, annál Inkább nő az Ideológiai terület fontossága. Ahol nem a fegyverek érvelnek, ott növekvő szerep jut az egyéb érveknek: a gazdaság, és az ideológia érveinek. Az ideológiában tehát nemcsak nincs békés egymás mellett élés, hanem most mihden korábbinál nagyobb szerepet kap az ideológiai harc. A burzsoázia csak csempészé ton tudja terjeszteni eszméit és legfeljebb a szocialista országok embereinek gondolkodásában még felleli«tő burzsoá csökevényekre tud támaszkodni. Ezért is kell harcolnunk a népünk gondolkodásában élő burzsoá maradványok ellen. A szocialista országok eszméinek nem kellenek csempész- utak, mert a marxizmus—leniniz- mus az egész nemzetközi proletariátus, minden ország összes elnyomottjának, kizsákmányoltjá- nak ideológiája. Ha az imperialisták félnek eredményeinktől, annál ékesebb bizonysába ez eszméink igazságának. Társadalmi rendszerünk fölényben van, mert fölényben van az j ideológiánk. A világban történt változások, a szocializmus hódító útja, a kapitalista országok és a gyarmatok tömegeinek öntudatra ébredése, íorrada 1 másoddsa, a szó- f cialista országok eredményei 1 messzire viszik, határokat nem is- I merve mindenhová eljuttatják a j marxizmus—leninizmu» igazságát, j A termékeiről világszerte ismert Pamuttextilmövek békéscsabai gyárának vezetősége minden dolgozójának KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÜJ ÉVET KÍVÁN 92900
