Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
IMS. december ti 8 Kedd Kagyló nélküli telefon Víziágyú A leningrádi távbeszélési kutatóintézetben kagyló nélküli telefonikészüléket szerkesztett Finkler főmérnök és Gubrenko, a műszaki tudományok kandidátusa. A hangosbeszélő és a mikrofon a készülék belsejében van. A vevő- és leadórész félvezetőkkel készült. Ez lehetővé tette, hogy a taxofont kis méretben alakítsák ki. A szerkezet működése a következő: feltárcsázzuk a számot és máris halljuk a készülékhez odajött személy hangját (a hangerősséget szabályozóval változtathatjuk). Ha a felhívott szám nem válaszol vagy foglalt, az automata visszaadja a pénzt. Az első ilyen automata telefonokat most próbálják ki. E különleges ágyú közönséges vízzel működik. A vékony vízsu- gár-lövedék igen nagy nyomáserősséggel ível előre. Sebessége csaknem kozmikus — öt kilométer másodpercenként; a lövedék tízezer atmoszféra nyomással szeli a távolságot. ' ->n: Gubrenko (halra) és Finkler ellenőrzik a kagyló nélküli távbeszélőkészülék mintapéldányát. | E víziágyú csodákat művel. Egy másfél méteres vastagságú kísérleti téglafal nyomtalanul eltűnt a hallatlan erejű vízsugár nyomán. Egy perc alatt leadott hat-hét lövés következtében egy több tonnás kőtömb törmelékké zúzódott szét A legóvatosabb számítások szerint * vízilövedék havonta ötszáz méter vágatot váj a legerősebb kőzetben. A víziágyú a Donyee-medencé- ben lévő jaszinovatszki gépgyárban készült Nemrégiben az ugyancsak a Donyec-medencében fekvő dokucsajevi bányában próbáltak ki még egy messzihordó viziágyút Sugarának nyomása — harmincezer atmoszféra. Egyedül vagyunk-e a világegyetemben? Irta: Joszií Sklovazkij professzor, a fizikai-matematikai tudományok doktora, > moszkvai Állami Egyetem rádióesitlagászáU osztályának vezetője. A csillagászatban nemrég még az a felfogás uralkodott, hogy a világegyetemben a bolygórendszerek kialakulása rendkívül ritka jelenség. Ma már komoly alapok vannak annak feltételezésére, hogy a naprendszerhez hasonló bolygórendszerek nagy számban akadnak a világegyetemben. Az idén a csillagászok felfedezték például a Nap „közvetlen környékén” lévő bolygórendszert. Feltételezhető, hogy a mi több mint 100 milliárd csillagból álló galaktikánkban legalább néhány milliárd csillagnak van a miénkhez többé-kevésbé hasonló bolygórendszere. A csillagászok látómezejében lévő egész égbolton pedig körülbelül 10 milliárd galaktika van, közülük a legtávolabbi- ak olyan óriási messzeségben, hogy a fény ezt a távolságot 3—i milliárd év alatt futja meg. A legkevésbé sem hihető, hogy csupán a mi Földünkön — a ki tudja hány milliárd bolygó egyikén — fejlődik ki élet. Hiszen ez egyértelmű lenne a csodáikban való hittel. Persze, md még nem tudjuk, milyen módon keletkezik természetes körülmények között az élő az élettelenből. Ennek az igen fontos problémának az ostroma lényegében csak most kezdődik. A molekuláris biológia, a biofizika és a biokémia által a legutóbbi években felmutatott kiemelkedő sikerek alapján remélni lehet, hogy megtudjuk, hogyan keletkezett az élet a Földön és más bolygókon. Bárhogyan legyen is, az élet törvényszerűen keletkezik az élettelen anyagból. S ez az élet fejlődve és tökéletesedve valaha értelmessé válhat Véleményünk szerint azonban távolról sem áll fenn az a helyzet hogy az egyszer megjelent élet a fejlődés sok százmillió éve után minden bolygón értelmessé válik. De hisz nagyón sok bolygó van. Éppen ezért azt kell tartanunk, hogy a világ- egyetem térségein ki kellett alakulniuk az értelmes élet egymástól óriási távolságokra, sok száz, sőt inkább sok ezer fényévnyire lévő fészkeinek. Feltehető, hogy a más bolygókon lévő civilizációk jelentős része olyan színvonalat ért el, amely felülmúlja a mi földi civilizációnk színvonalát, mert ez utóbbi lényegében még csak csecsemőkorát éli. Gondoljunk Csak arra, hogy a modem csillagászat megalapítója, Galilei kora óta mindössze 350 év telt eL Ma pedig már az emberiség a termonukleáris energia birtokbavételének küszöbén álL S mi lesz később? Vajon lehet-e teremteni valamiféle kapcsolatot a mi távoli ész-testvéreinkkel? • A mai rácjiófizika teljesítőképessége lehetővé teszi megbízható kapcsolat megteremtését 10 fényévnyi távolságra. Éppen ilyen messze vannak tőlünk a legközelebbi csillagok. Az ilyen kapcsolat megteremtésére még a valószínű hullámhosszat is javasolták; 21 centiméter. Ez a természetes szabvány a világegyetemben a legelterjedtebb elem, a hidrogén rádiókisugárzásának hullámhosszával egyenlő. Az Egyesült Állandókban még azt is megkísérelték, hogy felfogják a hozzánk legközelebbi, a Naphoz hasonló csillagokról érkező esetleges mesterséges rádiójelzéseket. Ez a kísérlet azonban eredménytelennek bizonyult. A siker valószínűsége túlságosan kicsi volt. A legközelebbi civilizációk esetleg jóval nagyobb távolságra, több száz fényévnyire vannak. Ebben az esetben a mesterséges jelzések „lehallgatásának"’ feladata hihetetlenül bonyolulttá válik; hiszen nem tudjuk előre, hogy a többé-kevésbé azonosan gyenge több százezer csülagocska közül melyik övezetében lehet értelmes élet, már pedig az ilyen óriási mennyiségű esetleges jelzésforrás állandó figyelése csaknem lehetetlen. S lám, ebben az elég nehéz helyzetben Nyikodaj Karbasev szovjet rádiócsillagász igen érdekes és igen bátor eszmével lépett fel. Lényege a következő: feltételezhető, hogy egyes civilizációk a maguk fejlődésében sokkalta tovább jutottak, mint mi. így például szabadon rendelkezhetnek saját Napjuk kisugárzási kapacitását megközelítő energia- forrásokkal, ami több tízezermil- liárdszorta nagyobb kapacitású energiát jelent, mint az, amelyet az emberiség jelenleg előállít Ha ezek a távoli értelmes lények az általuk felhasznált energia kis százalékát információt tartalmazó rádiójelzésekké alakítják át, akkor ezek a jelzések nemcsak a mi galaktikánk bármelyik pontján, hanem a közeli galaktikákon is felfoghatók. Kardasev elgondolása szerint a mesterséges rádiójelzéseknek nem kell feltétlenül valamely fix hullámhosszúságúnak, például 25 centiméter hullámhosszúságúnak lenniük. Ezek a rádiójelzések igen széles frekvenciaskálára kiterjedhetnek. Lehet, hogy a kozmikus rádiókisugárzás sok ezer megfigyelendő forrása között már most is vannak mesterségesen. Persze, csupán a leggondosabb, sajátos program szerint végzett megfigyelések révén lehet bebizonyítani valamely forrás mesterséges természetét. Nos, e cikk címében felveteti probléma megoldása érdekében hosszú, tervszerű és igen nagy munkát kell végezni. Várjuk hát meg e munka eredményeit, mégha bizonyára sokáig is kell vár nunk... (Ford: Dosek Lajos) A BUKARESTI TV JELENTKEZIK Egész Békés megyében kitűnően vehető a nagyváradi közvetítőállomás adása Csodálatos találmány a televízió. Az ember leül a készülék elé, elfordít egy-kót gombot, néhány perc: és a százkilométeres távolságokról érkező ultrarövid hullákés megyében kitűnően vehető. Az itt látható felvételek Békéscsabán készültek, ahol a nagyváradi relé adása elsőrangú képminőséggel jelentkezik, ragyogó. A bukaresti televízió monoszkópja. mokből kép varázsolódik a képér- , mély tónusú képei kivívták a nyőre, és megszólal a hangszóró... szakemberek elismerését. A távolbalátás csodája manapság | A bukaresti televízió műsora már egyre inkább megszokott, érdekes, változatos. Sok sportkö»- mindennapi ismerősünkké válik, vetítés és színes esztrád tarkítja, mégis vannak a televíziózásnak ismeretterjesztő és politikai adé- olyan pillanatai, melyek sokáig jsaik is jól szerkesztettek, emlékezetesek. Ilyen volt az, ami- | Békés megye székhelyén, Bén A televízió egyik bemondója az esti programot ismerteti. kor sorra elkészültek a Magyar Televízió reléállomásai és a Békés megyében élő televízió-tulajdonosok számára ilyen, most az, hogy a román televízió nagyvákéscsabán egyre több Nagyvárad felé irányított, impozáns televízió-antenna jelenik meg a háza>- j kon, és napról napra növekszik I azoknak a száma, akik — szinte Jelenet egy televízió-játékból, a november 13-i adásnapon. adi közvetítőáTlomása is ' jelentkezik már a képernyőkön. Ez a modern közvetít Pállom ás a 3-as csatornán, 30 kilowatt energiával sugároz és egész Béegy gombnyomásra —, ha úgy tetszik Bukarest utcáinak forgalmában vagy a román tenger- I part szépségeiben gyönyörködhetnek. S. E.
