Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

1963. december 24. 5 Kedd A technika alkotói Szállítási okok miatt nem tudták teljesíteni érés tervüket az útépítők Jövőre megkétszereződik a feladatuk A Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat orosházi építés- vezetőségén ek dolgozói ebben az évben Orosházán megépítették a malom, a Hámán Kató és a Könd utcában az úttestet, Mezőhegye­sen a cukorgyárhoz vezető utat, a nagybánhegyesá Zalka Máté és az orosházi Törekvés Tsz-hez, va­lamint a tótkomlósa Viharsarok Tsz primőrtelepéhez a bekötő utat. Elkészült a Kaszaper—Csa- nádapáca és az Orosháza—Nagy- mágocs közötti műút, Orosházán több járda, Tótkomlósom pedig egy terelőút és híd, valamint kb. harminc kisebb értékű munka. A főépítésvezetőség azonban a ter­vet nem tudta teljesíteni, mert az útépítéshez szükséges kő egy ré­sze szállítási nehézségék miatt nem érkezett meg időben. A le­maradás több.mint egymillió fo­rint. Jövőre a terv megkétszerező­dik. Előreláthatólag sor kerül az Orosháza—Tótkomlós közötti út­szakasz megépítésére is, A na­gyobb feladat végrehajtásához Jelentősen növelik a gépek szá­mát és munkásakat már most felvesz az építésvezetőség. Már eddig jelentősen túlteljesítene éves tervét az OIP orosházi fiókja Az OTP orosházi fiókja éves tervét minden ágazaton már ed­dig jelentősem túlteljesítette. A tavalyihoz képest több mint 40 százalékkal emelkedett a betét­állomány. Ezen beül a gépkocsi ny eremén y betét-kön yvekben el­helyezett összeg több mint hat­millió forint. A családi ház építé­sére fordított összeg kb. 150 ezer forinttal haladja meg a tervezet­tet. A totó—lottószelvény eladás­ban már eddig 38 százalékos túl­teljesítés mutatkozik, ami azon­ban a december 30-i és január 1-i tárgy n y eremé ny-sorsol ás követ­keztében előreláthatólag még jelentősen növekszik. Az Amerikai Egyesült Államok évente több mint félmilliárd dol­lárt költ külföldi propagandára. A legnagyobb amerikai propagan­da-ügynökség, az USIA, összesen 11 ezer embert foglalkoztat, évi 150 milliót költ el és világszerte körülbelül 230 tájékoztatási köz­ponttal rendelkezik, összesen 79 lapja és folyóirata áll a kommu­nizmus elleni küzdelem szolgála­tában, emellett sok országban fe­dőnevek és helyi lakosok neve alatt tart kezében lapot. Kezében van az Amerika Hangja néven működő rádióhálózat, amelynek külföldön 57 rádióállomása van és ezek közül a legtöbb a szocialista országokkal határos* államokban. A rádióhálózat naponta 80 órán át 37 nyelven sugároz adásokat és ebből 56 órát egyenesen a szo­cialista országok számára. A nem állami amerikai propagandaszer­vek közé tartozik az úgynevezett Szabad Európa Bizottság és annak rádióhálózata, a Szabad Európa Rádió. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok szervezett meg egész sor nemzetközi antikommunista szer­vezetet, így például „A népek antibolsevista blokkját”, „Az ázsiai népek antikommunista li­gáját”, és „A kontinens védelmé­nek amerikaközí konföderációját.’’ Működnek antikommunista szer­vezetek kulturális vagy emberba­ráti szervekként is, így például az úgynevezett Erkölcsi újrafelíegy­Néhány évszázaddal ezelőtt for­radalmasította a mezőgazdaságot, hogy a fa ekékről fokozatosan át­tértek a vasekék alkalmazására. Ugrásszerűen nőtt ezáltal a mun­ka termelékenysége, de a jobb művelés természetesen növelte a terméshozamokat is. Ugyanígy ugrásszerűen megnövekedőit an­nak idején a szövetáruk termelése is, amikor a kézi munkáról áttér­tek az első szövőgépek alkalma­zására. Minden új termelési mód­szer a technika fejlődésének kö­vetkezménye volt, az újítókat, ésszerűsítőket pedig éppen a ter­melés megkönnyítésének és növe­lésének az akarata serkentette új módszerek kigondolására. Ma is igy van ez. De míg az­előtt, a magántulajdonon alapuló társadalmakban legfeljebb csak egyes csoportok érdekeit szolgál­ta a technika fejlesztése, nálunk, s minden szocialista országban az egész nemzetnek hoznak hasznot a technika alkotói. Kik ezek? Egyszerű emberek, akik jóllehet csak parányi módo­sítást vezetnek be gépükön, de ez­által mégis megnő a termelékeny­verzés szervezete, amelynek fel­adata a hívők megdolgozása, „A kultúra • szabadságáért küzdő kongresszus”, amely az értelmiség körében fejti ki antikommunista tevékenységét és még számos más intézmény és szervezet. A kommunizmus elleni ideoló­giai harcnak hatalmas módszerta­na és irodalma van. Az utóbbi időben különösen sok tanulmány jelenik meg Nyugaton erről a té­máról. Megírják, hogy fél kell venni az ideológiai harcot a ve­szélyesen terjedő szocialista esz­mékkel szemben. Ki akarják ter­jeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideológia terü­letére is, mondván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkor valóságos, ha az ideológiák is bé­késen élnek egymás mellett. Meg­írják, hogy a kultúrcserét, turiz­must, az érintkezést antikommu­nista, burzsoá propagandára kell felhasználni. Az elhunyt Kennedy elnöknek jelenleg igazságügymi­niszterként működő Robert nevű öccse mondotta egy olyan szemi­náriumon, amely a külföldre uta­zó amerikai diákok úti program­jának kidolgozásával foglalkozott: „Ha nem tudnak Amerika mellett agitálni, akkor legjobb, ha itthon maradnak.” A békés egymás mellett élés po­litikáját tehát akkor fogjuk fel helyesen, ha látjuk, hogy minél inkább uralkodóvá válik ez a po­ség. Emberek, akik elavultnak tartják a légi termelési művele­teket, s azon törik a fejüket, ho­gyan lehetne meggyorsítani a munkát, ugyanakkor csökkenteni a gyártmányok önköltségét. Igen, ők a technika alkotói. Sokszor névtelenségben marad­nak, mert nem világraszóló ta­lálmányt tesznek a közösség asz­talára. Am a sok kicsinek tűnő ésszerűsítés, újítás — egészében világraszóló jelentőségű, mert a dolgozó osztályok egységes törek­vésének kifejezője, annak a tu­datnak a tükre, hogy Igenis mi, az egyszerű emberek vagyunk a technika alkotói. 210 ezer forintos megtakarítás Ilyen ember Zsíros János és Muesi Gyula. Mindketten a Bé­késcsabai Vegyesipari Vállalat dolgozói. Vasasok. Tehetségük és szorgalmuk eredménye, hogy a vállalatvezetőség fontos posztra állította őket. Mucsi a vasasok Bartók úti telepének csoportveze­tője, Zsíros pedig az egész telep brigádvezetője. Az ő nevükhöz fűződik az az újítás, amelyből ebben az eszten­dőben 210 ezer forint haszna lett a vállalatnak. Mucsi Gyula Jelenleg szabad­ságát tölti, így csak Zsíros János elvtárssal beszélgethettünk a szó­ban forgó újításról. Azaz, hogy jobbára csak ő beszélt. — Ebben az évben 425 baggerka­nál gyártásával bízták meg vál-_ lalatunkat, s a munkát a mi te­lepünknek utalta a vezetőség. Nem is lett volna semmi hiba a ter­melésével, ha nem függünk a Sal­gótarjáni Acélgyártól, ahonnan a kovácsolt kanáifüleket kaptuk. Salgótarjánból azonban nem tud­ták a megfelelő ütemben küldeni ezt az alkatrészt, sőt az ez évi szállítási kötelezettségeikhez szükséges 850 darab fül elküldé­sét csak 1964 márciusáig vállal­litfka, annál inkább nő az ideoló­giai terület fontossága. Ahol nem a fegyverek érvelnek, ott növekvő szerep jut az egyéb érveknek: a gazdaság, és az ideológia érvei­nek. Az ideológiában tehát nem­csak nincs békés egymás mellett élés, hanem most minden koráb­binál nagyobb szerepet kap az ideológiai harc. A burzsoázia csak csempészúton tudja terjeszteni eszméit és leg­feljebb a szocialista országok em­bereinek gondolkodásában még fellelhető burzsoá csökevényekre tud támaszkodni. Ezért is kell harcolnunk a népünk gondolkodá­sában élő burzsoá maradványok éllen. A szocialista országok esz­méinek nem kellenek csempész- utak, mert a marxizmus—leniniz- mus az egész nemzetközi proleta­riátus, minden ország összes el­nyomottjának, kizsákmányoltjá- nak ideológiája. Ha az imperialis­ták félnek eredményeinktől, an­nál ékesebb bizonysága ez eszmé­ink igazságának. Társadalmi rendszerünk fölényben van, mert fölényben van az Ideológiánk. A világban történt változások, a szocializmus hódító útja, á kapitalista országok és a gyarmatok tömegeinek öntudatra ébredése, forradalmasodása, a szo­cialista országok eredményei messzire viszik, határokat nem is­merve mindenhová eljuttatják a marxizmus—leninizmu* igazságát. ták. Két lehetőségünk volt: vagy visszamondani a rendelést, vagy tömi a fejünket azon, hogy mi­ként lehetne házilag előállítani a baggerkanalak alkatrészeit. Az utóbbi mellett döntöttünk. A ko­rábbi szállításokból voltak dara­bok, amelyeket mintának vettünk. Igen ám, de ezek a kovácsoltvas­fülek igen magas önköltséggel ké­szültek: darabjuk 246 forint 70 fillérbe került. Ha már itt készít­jük őket eredetileg, jó volna ol­csóbban előállítani. De hogyan? — Kigondoltuk. A „salgótarjá­ni füleket”, mielőtt rászereltük volna a kanálra, egyenként kel­lett maratni. S éppen ez lassítot­ta a munkát. Naponta csak 18— 20 darabot tudtunk elkészíteni. Mi lenne, ha külön állítanánk ösz- sze az alapidomot s a támaszté­kát és utána, amikor már az ala­pon elvégeztük a marást, hegesz- tenénk össze a két darabot. Eb­ben az esetben egyszerre 12—13 idomot is be tudnánk fogni a ma­rógépbe, s meggyorsulhatna a munka. Kipróbáltuk az elgondo­lást. Egy 40x20-as lapos vasból készítettünk alapidomot s 30x60-asból ennek a támaszidom- ját. Helyesnek bizonyult az elgon­dolásunk, mert valóban egyszerre tizenhármat tudtunk maratni a korábbi egyedi marással szemben. Más szóval, ilyen módon 80—100 kanálfület sikerült naponta fel­szerelhető állapotúvá tennünk. Tekintve, hogy ebben az évben 850 darabot kell készíteni, ez az újítás 210 ezer forint megtakarí­tást jelentett a vállalatnak. Az egy darabban kapott 246 forint 70 fillérrel szemben ugyanis mi da­rabonként 84 forint 12 filléres ön­költséggel állítjuk most már elő házilag a kanalakat, s a tervfel­adat végrehajtásával az eredetileg tervezett 710 ezer forintos önkölt­ség 500 ezer forintra csökken... Zsíros elvtársék nem jelentkez­tek még az újítási díjért. Megvár­ják, amíg az utolsó darabig el­szállítják a baggerkanalakat, hogy a teljes felmérés alapján számít­sák ki nekik a jogosan járó ösz- szeget. Dugók — szériában Nem kell messzire menni a va­sasoktól, hogy ugyanilyen nyug­hatatlan emberekkel találkozzunk. Az Újkígyós irányába haladó út mentén a bognárrészlag egyik műhelyében hasonló szellemes újítás gyorsította meg a terme­lést Ennek megalkotói: Kelemen Tibor szerszámkészítő és Kocsis Pál csoportvezető. A bognárrészleg 43 ezer darab dugó gyártására kapott rendelést a Békéscsabai Konzervgyártól. En­nek előállítása a hagyományos termelés mellett hosszú hónapo­kat vett volna igénybe, márpedig a dugók az ecetet s a savanyított konzervet tartalmazó hordók du­gaszolására sürgősen kellettek. Mi a lényege a hagyományos módszernek? Mindenekelőtt az, hogy minden egyes dugót külön- külön fűrészelnek, esztergálnak s ívelnek. Ez körülbelül a követke­zőképpen írható le: először egy, a dugó vastagságának megfelelő méretű deszkát négyszögletesre fűrészelnek, utána másik gépen gömbölyűre esztergálnak, majd a marógépen megadják a szükséges ívelését, végül pedig egyenként le­fűrészelik a dugókat. Tehát négy­szer kell kézbe venni a deszkát, amíg elkészül egy-egy dugó. Nem csoda, hogy óránként 18—20 da­rabnál többet nem tudnak belőle csinálni. Kelemen elvtársék megváltoz­tatták a gyártási technológiát. Egy kétágú leszúró kést szerkesz­tettek, amelynek közepébe kido­bórugót szereltek. A kést (olyan, mint egy hengeralakú vésőfúró) beállítják a motorba, amely for­gatja. Eléje a dugó nagyságának megfelelő lécet rögzítenek, s ezt, miután megindítják a motort, rá­szorítják a forgó-leszúró késre, amely pillanatok alatt kidobja a teljesen kész dugókat az előtte lé­vő kosárba. Ezzel a kitűnő ötlettel tizen­egyszeresére növelték a termelé­kenységet, óránként 220 darab dugót tudnak előállítani. Ugyan­akkor az átfúrt deszkákat, ame­lyek a hagyományos termelési módszer következtében hulladék­ká váltak, hasznosítják: furnérle- mezek közé ragasztják azokat c beépítik a különböző bútorokb Summa-summárum: a 43 ezer dugó önköltsége a termelési tech­nika fejlesztése folytán 22 ezer forinttal csökkent. A tízszázalékos újítási díjon felül pedig ennyivel növekedett az az összeg, amelyet nyereségrészesedéskor kioszthat­nak a vállalat dolgozói között. Varga Dezső A termékeiről világszerte ismert Pamuttextilművek békéscsabai gyárának vezetősége minden dolgozójának KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KlVÁN 92900

Next

/
Thumbnails
Contents