Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
Karácsony, O' a béke ünnepe Megyénk lakossága a huszadik békés karácsonyra készül a felszabadulás óta. Készül az ünnepre, mely bensőséges, érzelmet árasztó. Karácsony a békesség, a szeretet, a bizakodás ünnepe. E nap estéjén szépek a karácsonyfa fényei, jólesik az ajándékozás, sok örömet szerzünk a szeretteinknek és önmagunknak. Nem mindig volt örömmel, szeretettel, bizakodással, békességgel telített a karácsony ünnepe. Nem is olyan régen — az idősebb emberek jól emlékeznek rá — szinte nem volt olyan család, amely együtt ünnepelt volna. Akkor, nem öröm, béke, hanem gyász, bánat, félelem ült az emberek arcán. Sokan nem tudják, hogy mit jelentett a háború, borzalom, a családtól valahol távol a futóárokban, a halál árnyékában gondolni a szeretteikre. Ok már a békés karácsonyi ünnepeket ismerték meg. A békesség ünnepének mély tartalma van. Az élet megtanított bennünket arra, hogy ne csak a felszíni jelenséget lássuk, hanem nézzük meg mélyebben, s karácsonykor lássuk meg azt is, hogy milyen törvényszerű összefüggés van az egyén — család és az emberiség békéje között. Csak akkor ünnepelhetünk karácsonyt igazán, ha elemezzük életünket, problémáinkat és újra és újra állást foglalunk a háború és a béke nagy kérdésében. A haladó emberiség 1917 óta küzd tudatosan a békéért, a békés egymás mellett élés megvalósításáért. Ebben a küzdelemben az emberiség nagykorúvá vált a háború és béke nagy ügyében. Ma már a béke erejét egész népek képviselik, s egyre növekszik azok száma, akik világosan látnak. Akik a saját munkájukból élnek a Föld bármely pontján, nem a háborút, hanem a békét akarják. A szocialista tábor egyre növekvő politikai, gazdasági és katonai ereje, a nemzetközi békemozgalom állandó erősödése ma a béke biztos alapja. Tekintsünk vissza az ez évi eredményekre. Ha egy mondattal akarnánk jellemezni 1963-at, ezt az eseménydús és mozgalmas évet, csak azt lehetne, hogy az atomcsend esztendeje volt. öt éven át tartó nehéz tárgyalássorozat, sokszor késhegyre menő heves viták után a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia szerződést írtak alá a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyverkísérletek eltiltásáról. Egyezményükhöz tömegesen csatlakoztak a Föld országai. Az atomesend-egyezmény jelentősége, hogy a második világháború befejezése óta első ízben sikerült megállapodást kötni a leszerelés tárgykörében, s az osztrák államszerződés j mellett ez volt ebben az idő-1 szakban a második igazán lényeges kelet—nyugati megegyezés. Az atomcsend-egyez- mény alapján kialakult „moszkvai szellem” annak kifejezése, hogy földünkön minden nehézség ellenére is utat tör magának a békés egymás mellett élés gondolata. Ez jótékonyan hatott a legutóbbi ENSZ-beli tanácskozásokra, amelyeknek jelölésére nem véletlenül használták ezúttal az új időszámítást. Nem tizennyolcadik ülésszakként emlegették, hanem az atomcsend utáni első ülésszakként. A világszervezetben a viták nem csendesedtek el, de a kimondottan hidegháborús kérdések feltétlenül háttérbe vonultak. Megállapodás született a világűr atommentesítéséről, amely újabb lépést jelentett előre. Az atomesend-egyezmény semmi esetre sem jelenti az út végét, kezdeti szerény lépés csupán az általános és teljes leszerelés irányában. A szocialista tábornak és a nemzetközi békemozgalomnak sokat kell még tenni, hogy az első lépést kövesse a második és a többi, az általános és teljes leszerelés megvalósulása útján. Mi békében akarunk élni, dolgozni, felépíteni a szocialista társadalmat. A mi pártunk és kormányzatunk politikája, külpolitikája találkozik az egész dolgozó népünk akaratával. Annak a társadalomnak a megteremtői vagyunk, amely szereti az embert, gyűlöli és legyőzi az embertelenséget, ahol törvény az emberméltóság tisztelete. Nálunk az egész társadalom megfeszíti erejét, hogy olyan viszonyokat teremtsen, amelyek között mindenki jóléte növekszik. Minden erőnk odaadásával helytállunk mindannyian a magunk posztján. Túllátunk a magunk portáján, a falu határán, az egész ország gazdájának tekintjük magunkat. Aki pedig tovább lát a falu határánál, az túltekint az ország határain is, s nemcsak az ország dolgait, hanem az egész világ haladását, békéjét a saját ügyének tekinti. Erősen össze kell fognunk mindazokkal, akik velünk vannak a háború és bé ke kérdésében. A kivívott békesség lesz a mi humanizmusunk legszebb igazolása. Erre gondoljunk ma este, amikor meggyúlnak az ünnep gyertyái, melyekből soha azelőtt nem égett annyi a magyar otthonokban, mint amióta a szabadság fénye vilá^ gítja be a mi népünk életútját. A karácsonyi ajándékozásnál gondoljunk arra, hogy a legnagyobb ajándék az lesz, ha háború és félelem nélküli világot hagyunk örökül. Egv hét múlva már 1964-et írunk. Kezünk tele lesz munkával és megvan minden rémé nyünk, hogy békességben élhetünk az új esztendőben is. Rusznák János VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 Ara 1 forint .«63. DEC. 24., KEDD : 5 ■ II BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADASA IV. évfolyam, 1M. szám \ Hz 1 13 64. évi n m ;azd< aság ji terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó korábban már hírt adott, a Minisztertanács jóváhagyta az 1964. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította: a népgazdaság 1963-ban összességében eredményesen fejlődött. A terv teljesítése a népgazdaság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak szerint alakult. 1963-ban az ipar teljes termelése körülbelül 7 százalékkal haladja meg az előző évit, azaz ösz- :zességében megfelel a tervezettnek. A bányászok áldozatos munkájának eredményeiként a szénbányászat több mint 1 millió tonnával túlteljesítette tervét. Az előirányzottnál többet termel a könnyű- és az élelmiszeripar, viszont a gépipar a népgazdaság és az export szempontjából fontos néhány termékben — részben rendeléshiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzottnál több munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel függ össze, hogy a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett a termelékenység. Jelentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány-összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsítés követelményeivel. Több ipari termék minősége nem javult a követelményeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésének értéke alacsonyabb ugyan a tervezettnél, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az előző évit. Egyes termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően alakult, másoké — különösen a zöldségeké és egyes gyümölcsöké — | meghaladta a tervezettet. A kenyér- és a takarmánygabona ft. zárna viszont alacsonyabb volt r. tervezettnél, s mivel a kenyérgabona vetésterülete is elmaradt a tervtől, az ország jelentős meny- nyiségú gabona behozatalára szorul. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja az 1963-ra tervezett összeget s mintegy 12—13 százalékkal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több területe — főleg a mezőgazdaság és az építőipar — a tervezettnél több gépet kapott. Az építőipari elmaradások következtében ez évre tervezett néhány építkezést csak jövőre fejeznek be. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedik. Növekedett a mezőgazda- (Folytatás a 4. oldalon.) 25 milliós löbbfetfermeléssel; erősíti a népgazdaságot j azosszevonthús pari váilala j A Békés megyei Húsipari Vál- ; lalat éves tervét november 19-én, 5 a negyedik negyedévre előírt tér- ■ melési feladatait pedig december : 15-én teljesítette. A vállalat ■ azonban nemcsak határidő előtti : teljesítéssel büszkélkedhet, ha- ! nem azzal is, hogy exporttervét a 1 gyulai kolbászból november 30- I ig 23,4 százalékkal lépte túl, a 5 negyedik negyedév vonatkozásé- ; ban pedig a felemelt exportterv J teljesítésében ugyanezen a napon ? már 88 százaléknál tartottak. : Éves tervükön felül csonthúsból jj és sózott szalonnából 70 vagonos ; mennyiséget exportálnak. Megyénk húsipara — amint azt ■ Nyíri István főművezető elmon- 5 dotta — eddig ekkora eredmé- s nyékét nem tudott felmutatni. A ; népgEizdaságban történt átszerve- | zés a húsipart is új alapokra he- ; lyezte, ennek következtében az : eddigi kis vágóhidak és feldolgozó • üzemek egy vállalatként működ- ; nek, az egységes irányítás nagy- • szerű eredményekre vezetett. — Mit eredményezett az ösz- szevonás a népgazdaságnak? — Az átszervezés során feltárt tartalékok, a meglévő berendezések jobb igénybevétele, a gazdaságtalanul termelő üzemek átcsoportosítása és jellegük megváltoztatása, nem utolsósorban a helyes munkaerő-gazdálkodás lehetővé tette, hogy az összevont vállalat eddigi legmagasabb tervét határidő előtt teljesítette és ezzel 25 milliós többlettermelés- sei erősíti a népgazdaságot. Az eddigi jó eredmények korántsem jelentik a felderített tartalékok kimerítését Műszaki intézkedésekkel, a gyártási eljárás korszerűsítésével megteremtik a lehetőségét a jövő évi még jobb eredmények elérésének. Fotó: Koczlszky László • •••••■■NNnaMt Március 20-ig kijavítják az erőgépeke a Kétegyházi Gépállomáson A Kétegyházi Gépállomáson j még december 5-én elkezdték a traktorok javítását. Itt csak MTZ-k és Utos-ok folyó- és főjavítását végzik. A tervek szerint március 20-ig kilenc- venkét erőgépet hoznak rendbe. Eddig már öt traktort felújítottak. A szalagszerű munkát olykor anyaghiány gátolja, a legtöbb gondot a sebességváltó-fogaskerekek, a hidraulikus és a villamos berendezések, valamint a gumiköpenyek be szerzése okozza.
