Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
IMS. december SÍ. 4 Kedd fyaxcLctt estiéi tpp pép Elkészült az első zsebrádió a székesfehérvári VTRGY-ben Alrgr tudtam szóra bírni. Mentegetőzött, hogy nem tud sajtó- nyilatkozatot tenni, kereshettem volna bőbeszédűbb embert is. Alacsony, törékeny nő. Szövőnő, de most már ellenőri munkát lát él a laboratóriumban. A szövetszakító gép mellett találtam, minőséget vizsgált A szomszéd teremből áthallatszó gépzajtól talán nem is hallotta, hogy ki az idegen és mit akar, de azért eleget tett a kérésnek. — De nem tudok ám ón nyilatkozni, nem vagyok jó szónok... vagy minek mondják... Aztán szavanként mégiscsak kirajzolódik Kaczkó Judit munkatörténete, most egy-két nappal nyugdíjba menése előtt Azért tudja, hogy hány éves korában került önállóan a szövőgép mellé, mert éppen akkor csináltatott magáról először fényképet — mint nagylány. Még 19 év előtt volt de már túl a tizennyolcon. — Pontosan emlékszem. Ki- lencszázhuszonhetet írtunk. Először körülbelül 14 napig betanítottak, heti hat pengő keresettel, aztán önálló lettem, két gépen dolgoztam, akkor már kerestem 12—14 pengőt is. Elakad, nem mondja tovább. Mondatonként kell kihúzni a válaszokat. Beteges volt. Ráncba borult arca is erről árulkodik. Csakis erről, hiszen család nem volt, megmaradt az életben így, egyedül. Azaz most is édesanyjával éL Nem szívesen kérdez az ember családi dolgokról, de most mégis kibuggyan a kíváncsiskodás: «— Miért nem keresett élettársat? ■— Nem is tudom. — Szégyellő- sen elfordítja a fejét, aztán mégis elmondja „magyarázatát”, melyben érződik életlogikája is. — Én mindig olyan komoly voltam. Talán azért nem akadt férjnek való... Azt hiszem, a komolytalan lányok előbb ismerkednek... Meg, tudja, úgy volt, hogy akinek én tetszettem, az nem tetszett nekem, Kölcsönös megbecsüléssel eredményesebb a gyógyítás és a gyógyulás Orosházán egy alkalommal megtörtént, hogy valaki éjszaka súlyos beteghez hívta az ügyeletes orvost. A betegség tüneteit szakszerűen ecsetelte, hogy az eredmény biztos legyen. Az orvos hamarosan el is indult. Sietett, nehogy valami baj származzon a késlekedésből. Belépett a megjelölt lakásba, ahol az egyik hozzátartozó nyitott ajtót, a beteg pedig — aki őt néhány perccel előbb kihívta — már állig betakarózva az ágyban feküdt. Álom vagy valóság? — meredt rá csodálkozó szemmel az orvos. Hamarosan kiderült, hogy ez bizony kellemetlen valóság. Valami furcsa tréfa vagy talán butaság? Akár az volt, akár ez, emlékezetes marad az orvos számára, de az a beteg sem felejti él, akihez éppen abban az időben hívták ki, amíg ő az utcákat rótta feleslegesen. Tudjuk, hogy a körzeti orvosokat nagyon igénybe veszi a munkájuk. A városban például 3600 ember egészségének gondját viselik, ami nem kis feladat. Különösen ősszel és télen, amikor a megbetegedések száma rendszerint jóval magasabb, mint máskor. Szükséges tehát, hogy elősegítsük a körzeti orvosok gyógyító tevékenységét, ne raboljunk el tőlük feleslegesen egy percet sem. Tartsuk be a rendelés és kihívás időpontját, tegyük mérlegelés tárgyává az ügyeletes orvos igénybevételét. Persze a beteg hozzátartozói nem szakemberek, pontosan nem tudják elbírálni, mikor van orvosi segítségre szükség és mikor nincs. Az óvatosság fontos, de a tárgyilagosság is. Az orvos képtelen tervszerűen dolgozni, ha indokolatlanul zavarják a munkájában, elvonják súlyosabb betegektől vagy éppenséggel szándékosan félre akarják vezetni. Természetesen a lakosság az orvossal szemben is követelményeket támaszt. Ilyen például a vi- szont-udvariasság, a türelem és a megértés. Figyelembe kell venni, hogy a betegség legtöbbször túlzott érzékenységgel jár együtt. A jó szó fél gyógyulás — mondják, s ebben van is igazság, amiről talán sokan már személyesen iá meggyőződtek. Ha az orvos nyugodt, barátságos hangon megmagyarázza a betegnek, hogy a gyógyulás érdekében mit kell tennie, akkor bizonyára elégedetten távozik majd és az utasításoknak szívesen eleget tesz. Nem alakul ki benne olyan vélemény, hogy őt csak felületesen, SZTK-beteg módra vizsgálták meg és a látszat kedvéért valami olcsó gyógyszert is írtak a számára, ami nem árt, de nem is használ. Az esetek túlnyomó többsége igazolja: a hozzátartozók alaposan megfontolják, hogy az orvost kihívják-e vagy sem. Egy-két helytelen példa nem lehet indok arra, hogy azokból az orvos általános következtetést vonjon le és maga határozza meg, hova megy és hova nem. Nyilvánvalóan ebből súlyos baj származhatna. A körzeti orvosok munkáját ma már megkönnyítik a hozzájuk beosztott orvos-írnokok és a házi betegápolók. Több idejük marad a tényleges gyógyító tevékenységre. Ha a lakosság is segíti őket ebben, akkor a munkájúk még eredményesebbé válik, mert elkerülhetők lesznek azok a hibák, nézeteltérések, amelyek itt-ott még előfordulnak. (P) ÚJ ÉVRE ÚJ JÁTÉKOT! Annuslca hálószoba 60.— Ft Porcelán étkészlet 46.— Ft Porcelán kávéskészlet 52.— Ft 4802 aki meg nekem tetszett, annak meg én nem kellettem. Egyedül maradtam... Mosolyog, mert most már kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem, hogy ezen meditáljon. Újra a munkához, a 37 évhez kanyarodunk. Sok, rengeteg egy törékeny, beteges nő-embernek. Negyvenöt előtt Pesten is dolgozott, de aztán újra tanító-üzemét, a csabai Merkúrt választotta. Most is a pamutszövö a munkaadója. A régi Merkur. De csak január 1-ig, s aztán nyugdíjas lesz. — Nem fáj a szíve? — De, nagyon. Tudja, most is mit csináltam? Mert, hogy nagyon sírás vagyok, vettem magamnak nyugtatót, nehogy elpi- tyeregjem magamat, amikor arra gondolok, hogy itt kell hagynom régi munkatársaimat... Mondták is, hogy Jutka, te olyan nyugodt vagy.i. Pedig nehezen válik meg üzemétől. Nagyon nehezen. És valahai nehezíti is a válást. — Elmondom én, de ne beszéljen róla az igazgatónak. Nehogy megbántsam. — Meg kell ígérnem, hogy hallgatok, de most mégsem tudok megalkudni: — Harminchét évet dolgoztam a szövőiparban, és így szerettem volna én is a 25 évet jubilálok között lenni. De valahogy kimaradtam, azt mondták azért, mert nem voltam egyfolytában itt. Azt hiszem más is volt így, mégis elismerték neki a 25 évet... Most már mindegy, de azért ez is nehézzé teszi a búcsút... 1964. január 1. Egy kartont kiemelnek a többi közül, egy gép új kezelőt kap. Kaczkó Judit búcsút vesz üzemétől, a pamutszövőtől. Hosszú életet, jó egészséget kívánunk. Varga Tibor Kabóczy Szilárd felvétele. R békéscsabai forgácsoló szerszámgyár teljesítette éves tervét A Szerszám- és Gépelemgyár Békéscsabai Forgácsoló Szerszám- gyára vasárnap, december 29-én teljesítette éves tervét A munkáskollektíva igyekezetének eredményeképpen az idén több mint 30 millió forint értékű forgácsoló- szerszám, mezőgazdasági gépalkatrész és géptartozék került ki az üzemből. A sikeres tervteljesítés a vezetők és munkások hozzáértésén és lelkiismeretes munkáján túl jelentős mértékben köszönhető a július elejei iparági összevonásnak, mert a második fél évben javult az anyagellátás és csökkent a gyártmányskála. Jövőre 35 millió forint értékű forgácsolószerszámot, gépalkatrészt készítenek az üzemben, hat százalékkal többet, mint az idén. VADÁSZ FERENC: i (27) mi nem lelkesedett túlságosan. Sötétebben látja a helyzetet, mint mi. Csillapított bennünket. Azt mondta, odabent a szakszervezeti központban az a vélemény, hogy „gazember az is, aki Rőpiratok a gyárban Fai összeszedte magát — Csak annyi szivárgott ki — mondta —, hogy mindenképpen keresztül akarják hajszolni a bércsökkentést — Azt beszélik, tíz százalékot alkarnak lecsípni — egészítette ki Túli. — Nem lep meg — mondta Vince. — Mindenütt ilyesmire készülnek a vasas szakmában. Ügy látszik, általános irányzat a bérletörés. Gondolják, akiknek nem tetszik, fel is út, le is út. Van facér munkás elég... Ha jól következtetek, a tegnapi lebukás is összefüggésben van ezzel. Meg akarnak félemlíteni bennünket. — Talán megszagolták, hogy sztrájk készül — mondta Feri. — Akkor pedig régen figyelhették a Pálma kávéházat meg a másik helyet is — vélekedett Túli. — Ha nincs sztrájkhangulat, talán még vártak volna egy ideig. Bár az is lehet, hogy később még többen kerültek volna a kezük közé. — Az elképzelhető. — Szerdán beszéltünk Türk főbizalmival — mondta Vincének Papp Feri. — Badanti, Be- tyák és én. Felkértük, adja tudtára Balázs igazgatónak, ha hozzá mernek nyúlni a bérekhez, megnézhetik magukat a hadimegrendeléseikkel, De a főbizala mai időkben sztrájkra gondol”. — A vasas ellenzéknek nem ez a véleménye — szólt hevesen
