Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

december 30. 3 H«it5 Vadászlány a Halászcsárdában E gy félbemaradt beszélgetés folytatására, no meg egy po­hár sörre hívott meg egy igazga- iótanító ismerősöm a békéscsabai Halászcsárdáiba. Néhány percet késett s én tanácstalanul néze­lődtem. S akikor a lány rám mo­solygott a presszógép mellől. Csak egész halványan, mint ahogy ar­ra az ismerősre szokás, aki nem ismeri fel az embert. Később egy kávét kértem tőle s akkor meg­kérdezte: — Mikor tetszett Köröstarcsán Járni vadászaton? Ugyanis ott ta­lálkoztunk. Akkor még csak édes­apám vadászott. Biztosan emlék­szik rá. Kiss Antalnak hívják. Most két éve nagyon vártuk a vadászvacsorára. Legalábbis én, mert akkor avattak vadásszá. — Ugyan, ne tréfáljon már ve­lem, én még nem láttam vadász­lányt, s nem is hallottam olyan hajadonról, aki felcsapott hivatá­sos vadásznak. —- Márpedig ez így van — erő­síti mosolyogva, s aztán mesélni kezd: — Édesapám már régi ha­lász. Mikor a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet ha­lastavat létesített Köröstarcsán, apám lett ott a vezető. Aztán egy wj halastavat is létesített a szö­Év végén is nagv a forgalom a baromfikeltetőben A Békéscsabai Baromfikeltető Állomás 38 tízezres keltetőgépéből most év végén nyolcat üzemeltet­nek. Csaknem 70 ezer 'tojást kel­tetnek. Most, év végén nagy a forgalom. Tegnap, vasárnap a fiizesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet­nek 20000, a szabadkígyósi tan­gazdaságnak 5000, a békéscsabai Petőfi Tsz-nek pedig 10 ezernél több naposbaromfi t szállítottak nevelésre. Füzesgyarmaton és Sza­badkígyóson a tojás termeléséről jól ismert Hemphsiere törzsállo­mányt állí tanak be. A békéscsabai termelőszövetkezetben pedig a tízezernél több naposcsibéből pe­csenyeárut állítanak élfő. A téli hónapokban a tenyészt o- jás-ellátás megyén belül gondot je­lent. Ezért a keltetőállomás veze­tői a szomszédos megyék állami gazdaságaival is tárgyaltak, meg­állapodást kötöttek tojásszállítás­ra. Így jut a Békéscsabai Baromfi- keltető Állomás 15 ezer tenyész- tojásíhoz a Hortobágyi Állami Gaz­daságból. Ezek a tenyésztojások nagy értékűek, mert a Hemphsie­re- és a Rhode—Izlland-fajták ke­reszteződéséből származnak. Me­gyénkben többek között a gerlai Magvető Tsz-ben tartanak ezer, ebből a kereszteződésből származó hibrid tyúkot. Ezek már elkezdték a tojásrakást. Innen márciusban szállítanák majd a kéltetőállo- másra a Hortobágyi Állami Gaz­daságéval egyenértékű tenyészto- jást. vetkezet, annak meg én voltam másfél évig a vezetője. Levelező úton tanultam a halgazdasági szakiskolán. Aztán elvégeztem egy másfél hónapos vadgazdálkodási tanfolyamot Gyomán. Megkap­tam a fegyvertartási engedélyt, vettem puskát, s 1962 óta vadá­szok. Az első évben 82 fácánka­kast és 67 nyulat lőttem. — Ezek után, ha akarom, ha nem, el kell higgyem, hogy egy valódi vadásszal állok szemben. De mit szóltak mindehhez a tár­csái öregasszonyok? — Ne is említse. Édesanyám hallgatott tőlük éppen eleget, mi­velhogy én kinn voltam a halas­tavaknál. Azt mond ják, hogy min­den csoda három napig tart. De énrólam még két hónap múlva se vették le a nyelvüket. Nem való az egy lánynak, pláne egy ti­zennyolc évesnek, még akkor sem, ha az apjával jár vadászni. — No és hogy került a Halász- csárdába? — Otthagytam a halastavat, mi­velhogy Csabára jöttem férjhez, Csicsely Dezsőhöz. Gépkocsiveze­tő. Mikor az új halastó épült, ő is ott dolgozott, s akkor ismerked­tünk meg. — No és Csicsely Dezső mit szól ahhoz, hogy vadászik a fele­sége? — Tetszik neki. Mikor udva­rolt, akkor is vadásztam, s né­hányszor ő volt a hajtóm. Most is velem tart, ha vadászni me­gyek. De azt mondja, nem sokáig lesz hajtó, ő is vesz puskát ma­gának. — Hát akkor sok szerencsét a házassághoz is és a vadászathoz is mindkettőjüknek. k. i. Mérsékeltebb tervezés, kiegyensúlyozottabb gazdálkodás a jövő évben a kétsopronyi Dózsa Isz-ben A kétsopronyi Dózsa Termelő- szövetkezet gazdái is elkészítették már a jövő évi tervet. Amikor a tervszámokat összeállították, az idei eredményeket és a korábbi években szerzett tapasztalatokat is figyelembe vették. Éppen ezért egyes növényekből kevesebb hol­danként! átlagot terveztek, más­ból többet az 1963-as évinél. Ha jó a magágy — bővebb lesz a termés A tervezettnél lényegesen ke­vesebb, mindössze 7,9 mázsás át­lagtermést adott a külföldi búza holdanként, s a szövetkezet veze­tői 1964-re már mérsékeltebben terveztek az ideinél, de ezt telje­síteni akarják. Az alapot: a jó talajelőkészítést, biztosították. Az ősziek vetésekor így a mag jó ágyba került. Bizakodhatnak te­hát a jobb eredményekben, ha az időjárás is kedvező lesz. Intenzív búzával 722 holdat vetettek be, s összesen 857 hold búzájuk van a hótakaró alatt. Árpából nagyobb termést vár­nak jövőre az 1963-as évinél. Ti­zenöt mázsás holdankénti átlag helyett 16 mázsát terveztek be 1964-re, s az agrotechnikai mód­szerek alkalmazásával megterem­tették ennek is az alapját. Gondoskodtak a téli fejtrágyá­zás folyamatosságáról, okulva az elmúlt évi tapasztalatokból. Az AGROKER ugyanis nem tudta biztosítani a szükséges mennyisé­gű műtrágyát. Az idén már be­szereztek 16 vagon nitrogéntar­talmú és 25 vagon foszfortartal­mú műtrágyát. A télen 150—160 kilogramm műtrágyát szórnak ki holdanként a búzával bevetett te­rületre. Nagyobb terméseredményre szá­mítanak 1964-ben kukoricából, s ennek egyik feltétele, hogy egyet­len hold szántatlan területük sincs. Tavaly 400 hold volt. Exportra szállítanak szarvasmarhát A község a korábbi években hí­res volt állattenyésztéséről, s ezt a Dózsa Termelőszövetkezet tag­jai is elősegítették. 1963-ban 129 hízó marha átadását tervezték, ezt 14-el túlteljesítették. Ebből ex­portra 104-et szállítottak le. A szövetkezet hízó marhái Olaszor­szágban, a Német Szövetségi Köz­társaságbein és Görögországban öregbítették a magyar szarvas­marha-tenyésztés hírnevét. Jövő­re kizárólagosan exportra akar­nak hizlalni szarvasmarhákat. Sertéshizlalási tervüket is túl­teljesítették, s az idén összesen 900 hízott sertést adtak át az ál­lamnak. A baromfitenyésztésben igen szép eredményeket értek el annak ellenére, hogy sok gondot okozott az állatok nevelése, mi­vel kevés férőhelyük volt. Puly­kából 7000 darab átadását tervez­ték és 5600-at szállítottak le, mert nagy volt az elhullás, s ezt az okozta, hogy az állatok nagy­részt a Szabadban voltak. A szö­vetkezetnek ugyanis mindössze egy 2500 férőhelyes baromfitelepe van, és ez elenyészően kevés a nagy mennyiségű baromfi neve­léséhez. Ennek ellenére pulyká­ból túlteljesítették a súlytervüket, ugyanis a betervezett 280 mázsa helyett 289 mázsát adtak át. Egy­Számadás előtt Szabadkígyóson A megyének talán egyetlen szö­vetkezete sincs olyan, mint a sza­badkígyósi: nincs önálló irodája. Jelenleg a tanácsházán húzódnak meg két helyiségben, A közgyű­lést a moziban szokták tartani, amikor szünetel a filmvetítés. Az egész határ a Szabad Föld Tsz-é, amely a jó hírű technikumi tan­gazdaság mellett évről évre egy­két lépéssel előrébb lép a gazdál­kodás szervezésében. Az' idei esztendő, mint minden­hol, Szabadkígyóson is szeszélyes volt. Voltak növények, amelyek terven felül teremtek, így a zöld­borsó, a dohány és a cukorrépa, de voltak növények, amelyek a tervezettnél jóval kevesebbet ad­tak. Búzából 1080 mázsa, árpából 900 mázsa, burgonyából pedig 987 mázsával termett kevesebb, mint amennyit a tagság várt. Ä szö­vetkezet most már zárszámadás előtt áll, lassan a leltározást is befejezik, a terméseredményekből azonban már a számadás eredmé­Hat tsz-majort villamosítottak terven "felül a DÁV dolgozói A DÁV Békéscsabai Üzletigaz­gatóságának dolgozói az idén 81,5 kilométer hosszú távvezetéket épí­tettek a termelőszövetkezeti majo­rok villamosításához. Eredetileg 57 tsz-majorba tervezték a trafó- állomások felszerelését, s ebből év végére a kedvező őszi idő ki­használása folytán 63 lett. Terven felül a trafóállomással egyidőben 4,4 kilométer hosszú magasfe­szültségű hálózatot is építettek. A törvén felül épített távvezetékből kap villamos energiát többek kö­zött a mezőmegyeri Béke és a csorvási Petőfi Tsz is. A következő évben 96 kilomé­ter hosszú távvezetéket építenek termelőszövetkezetek részére, s összesen 71 tsz-majort kapcsolnak be a villamosenergia-ellátásba. Az idei nyolc és fél millió formt be­ruházással szemben tízmillió fo­rintos rendelésnek tesznek majd eleget. nyére következtetnek. A múlt év­ben a jó terméseredményekből tartalékoltak. Most ehhez hozzá­nyúlnak, mert a 31 forint körüli munkaegység-értéket biztosítani akarják. Hrabovszki János tsz-elnök el­mondotta, hogy az állattenyésztés eredményei a bevételeket jelentő­sen javították. Hízott sertésből terven felül tizennyolcat értékesí­tettek, és az eredetileg tervezett 110 kiló átlag helyett 120-al ad­ták el a sertéseket. Gyapjúból 84 dekával többet nyírtak juhonként, mint amennyit terveztek, össze­sen 64 hízott marhát szállítottak el, tizenegyet terven félül. Hat- vanat extrém minőségben, hármat első, egyet pedig második osztály­ban. A tojástermelési tervüket már augusztusra teljesítették, ezután új állományt állítottak be és decemberben ismét tenyészto- jást szállítottak a gyulai keltető­be. Év végéig tojástermelósi ter­vüket 200 százalékra teljesítik. Jól sikerült a pecsenyebárányok nevelése is. Görögországba ex­portáltak 328-at, ebből 264 extrém minőségű volt, ami kilónként öt forinttal magasabb árat jelentett a közösnek. A szövetkezet egyik leggyen­gébb pontja a szarvasmarhate­nyésztés. A jó szándék a tehéntar­tásra megvan az itteni emberek­ben, de az állomány minősége végtelenül gyenge. Most már megoldották a takarmányozási gondot is. Lesz elegendő zöldta­karmányuk. Istállókra, gazdasági épületekre lenne szükségük, hogy a fejlődés ütemét meggyorsítsák. Most, év végén visszapillanta­nak az idei gazdálkodásra. Né­hány héttel ezelőtt már latolgat­ták a premizálás újjászervezését: a szövetkezet tagjait az eddiginél jobban érdekeltté akarják tenni a termelésben. Különösen a kuko­rica- és a burgonyatermesztést akarják jobban ösztönözni, mert jelentős a takarmányhiányuk, ugyanakkor burgonyatermő föld­jeik hozama holdanként 100 má­zsa is lehetne. Az elgondolások már csokorba vannak szedve, rövi­desen az igazgatóság és a közgyű­lés is állást foglal az ösztönzőbb módszerek mellett. egy állat súlya 5—6 kilogramm volt. Ezenkívül 13 300 csirkét is leszállítottak, s jelenleg 4450 csir­két nevelnek. Gyöngyöst is adtak át, mégpedig . terven felül, meri tavaly nem tervezték be a gyön­gyös nevelését. 1963-ban összesen 7074 gyöngyöst szállítottak le. Baromfiból 1964-re mérsékel­tebben terveztek, mivel egyelőre nincs kilátás arra, hogy megfelelő férőhelyet biztosíthassanak. Helyes lenne, hogyha az illetékes szer­vek figyelembe vennék a szövet­kezet eddigi eredményeit és a be­ruházásoknál lehetőséget adnának arra, hogy a kétsopronyi Dózsá­ban is sor kerüljön újabb ba­romfitelepek létesítésére. Előtérbe kerül az anyagi érdekeltség Az eddigi eredmények bizonyít­ják, hogy a szövetkezetben meg­nőtt a tagság munkakedve, s a vezetőség úgy döntött, hogy jövő­re újabb premizálási módszer be­vezetésével tovább fokozza ezt. Jobban figyelembe veszik az anyagi érdekeltséget, mivel az eddigi tapasztalatok azt bizonyí­tották, hogy ez igen ösztönzőleg hat a tsz tagjaira. Az új módszer kidolgozásánál figyelembe vet­ték azt is, hogy az eddigi évek­ben nagy volt az aránytalanság a növénytermesztők és az állatte­nyésztők munkaegység-normája között. Az új munkaegység-elszámolás szerint lényegesen előnyösebb helyzetbe kerülnek a növényter­mesztők. A tsz-tag az előző évek­ben csak akkor kapott pérmiu- mot, ha túlteljesítette a tervét. Jövőre a tervteljesítés figyelem- bevétele mellett premizálják a jó minőségű munkát is. Aki például a kukorica növényápolását egész évben becsülettel elvégzi, a beta­karításnál pedig határidőre telje­síti az összes munkát, az össz­termés 10 százalékát kapja meg prémiumként. Hasonló feltételeket dolgoztak ki más növények ter­mesztésénél is. Az állat,tenyésztés­nél pedig bevezetik az eredmé­nyességi munkaegységet, mert ez a módszer jobban bevált más tsz-ben is. így, aki nagyobb súly- gyarapodást ér el, például a hiz­lalásnál, magasabb jövedelemhez is jut. A tehenészek pedig a magasabb tejhozam eléré­sével szintén több jövedelemhez jutnak. A segédüzemekben dol­gozó tsz-tagok a korábbiaktól el­térően 1964-ben stabil munka­egységet kapnak. Kasnyik Judit Békési Építőipari Kisipari Termelő Szövetkezet, Békés Sok szeretettel köszönt} az 1964-es új esztendő­ben is kedves megrende­lőit és kéri, hogy biza­lommal keressék fel az új évben is kőműves, ács, asztalos, szobafestő és címfestő részlegeit, ahol mindenkor figyel­mes elintézést és minő­ségi munkát kapnak. Családi lakóházak építését az új esztendőben is soron kívül vállaljuk a lakosság részére! Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Békési Építőipari Ktsz vezetősége 699

Next

/
Thumbnails
Contents