Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-23 / 301. szám
196S. december 23. , 4 Hétfő rEL Bizony, már foga van az időnek, Az ember lehelete, különösen reggelemként, amikor „csontvázas” építkezéseinken a munka kezdődik, szinte megfagy, s darabokban hullik alá. Nehéz ilyenkor megfogni a lapát nyelét vagy a kőműveskalapácsot, s mégis dolgozni kell H uszonhatmilli ős a belső munkák. Címképünk azt illusztrálja, miként igyekeznek egy idevomtatobt gőzgéppel, s ventillátorok, hőeiosztócsövek segítségével megfelelő hőmérsékletet teremteni azokban a helyiségekben, amelyekben már végezhetik a belső vakolást, s más szerelési munkát. m' Horváth Balázs és Lukoviczki Pál ácsok fóliával vonják be az ablakkereteket a vásártéri V/5-ös építkezésen. adóssággal zárja megyei építőiparunk az 1963-as évet, s ha nincs igyekezet, több is lehet az adósság. Tudják ezt az emberek szerte megyénk építkezésein. Húsz esztendővel ezelőtt ilyenkor, december derekán, ha volt téli tüzelőjük, már ki sem mozdultak meleg lakásaikból. Most meg nagy A másik, az V/5-ös tömb előkészítése sajnos, akkor még, aftiikor ott jártunk, nem volt eléggé előrehaladott arra, hogy fűteni lehessen. Az alagsorban bizony vacogott a huzattól a betonozást előkészítők foga. Nincs elég üveg. Ez akut probléma mindenütt. (Ahol pedig van, mint Gyulán vagy Orosházán, ott a késlekedő, V/5-ös tömbön is — jöhetnek az olaj kályhák vagy ide lehet állítani a gőzgépet. Nem szünetei a munka az Orosházi Üveggyár és lakóházak, a békéscsabai BARNEVÁL, konzervgyár és kötöttárugyár építkezésén sem. Meglátogattuk ez utóbbi munkahelyet. Hasonló volt a helyzet itt is. A kőművesbrigód a födém szigetelését csinálta, míg egy másik csoportjuk a gépház födém feletti részének falait rakta éppen. Nem kis erőfeszítéssel hiszen reggelre csonttá fagyott a habarcs, s forró vízzel kellett felmelegíteni. — Reggelenként egy-két órával korábban jönnek be néhányan, akik igyekeznek előkészíteni a folyamatos munkát, feimelegíte- ni a habarcsot, üzemképessé tenni a darut — mondja Szegedi Lajos, a kőművesbrigád vezetője. — A belső vakolásara is megépítettük már az állványzatot, de hát — nem tudjuk megkezdeni ezt a munkát, mert hiába fűte- nónk — nincs beablakozva, nem jött meg még az üveg... Ide még műanyag sem jutott egyelőre. Legalábbis addig, amíg ott jártunk az építkezésen. Ám napról napra jobban biztosítják mindenütt a téli munkához szükséges fettételeket, s az emberek véleménye szerint is. nem jöhet olyan kemény tél az idén, amely visszaveti a jövő évi tervtelj esítést... Varga Dezső Rendelkezés a megszakított műszaki egyetemi tanulmányok befejezéséről A művelődésügyi miniszter rendelkezést adott ki, amelyben lehetőséget biztosít a műszaki egyetemeken korábban megszakított tanulmányok befejezésére. A rendelet értelmében azoknak, akik 1954-ben vagy később szerezlek végbizonyítványt az egyetemen és tanulmányaik befejezésére 1964. február 15-ig jelentkeznek, — ha különbözeti vizsgakötelezettsé- gükndk 1964. december 15-ig eleget tesznek és diplomatervüket 1965. július 31-ig benyújtják, — az oktatási reformmal járó tan- terv-változás miatt szükséges vizsgák közül csak a szakterületük tantárgyaiból választott négy-öt vizsgát kell letenniük. A különbözeti vizsgák tantárgyait a karok dékánjai állapítják meg. A miniszteri rendelkezés kiterjed azokra is, akik a különbözeti vizsgák letételét már megkezdték. (MTI) Újdonság az IBUSZ jövő évi programjában Az IBUSZ békéscsabai utazási irodája az idén is számos társas- utazást szervezett hazánk különböző részeibe és külföldre. A résztvevők szép élményekkel bővíthették ismereteiket ezeken az utazásokon. Jövőre még gazdagabb program lesz az utazni vágyók részére, mert csoportos jelentkezés esetén saját maguk választhatják meg azt, hogy mikor és hová utazzanak. Ha egy-egy gyár, üzem vagy termelőszövetkezet 39—40 dolgozója társasutazásra jelentkezik, akkor megjelölhetik utazásuk időpontját és az útvonalat. Sikeresnek ígérkezik ez az újdonság az IBUSZ jövő évi tervében, hiszen így még nagyobb lehetőség nyílik a szakmai tapasztalatcserék továbbfejlesztésére is. Már biztos a kellemes karácsony A lottó 50. játékhetén Békéscsabára is ellátogatott Fortuna istenasszonya, a város szélén, túl a körgáton, a Május 1 utcába, ahol a házak már integetnek a tanyáknak, egy beton- kerítéses kis házba. A háziasszony érthetően jó kedvvel fogad, több mint 200 ezer forint váratlan pénz jó kedvet csinál. — Milyen számokat tett meg? — 10, 12, 28, 81, 82 — az anyósom számait. — Ezek szerint az anyós biztos tipp... — Én mindig jóba voltam vele és szeretem. Most szerencsét is hozott. A szobában a földön rongyszőnyegek, az ablak előtt egy kis- állványon ezüstkoszorú. Milyéné látja, hogy ránézek és már mondja is: — Tavaly volt az ezüstlakodalmunk. — Mióta lottózik? — A férjem azóta játszik, mióta csak van a totó és a lottó. Kevés a nyugdíja. Még van a házon épp elég adósságunk, s mindig számítottunk, hátha nyerünk majd 30—40 ezer forintot. — Mire költik a sok pénzt? — Dehogy, most kifizetjük a házat, bútort, tv-t veszünk, felruházkodunk, a többit meg benthagyjuk a takarékban. — A számokat ki írta? — Én, Ügy, hogy most már elmondhatjuk, az asszonyoknak is van szerencséjük. Most igyekszik a férjem, hogy ö is utolérjen. Milyóéknak már biztos a gazdag karácsony. S elmondhatjuk, jó helyre ment a pénz. Használják egészséggel. Ék 3L Ék C vodna vagy köszvényük lenne, az idő csak vánszorgott, a percek másodpercekké zsugorodtak. Jólesik ebben a nagy hidegben építkezésen Szegedi Lajos kucsmákban, meileg pufajkák- ban, kesztyűkben, s béléit csizmákban ott szorgoskodnak, ahová irányítja őket a vállalatveze- tőeég. Igyekeztek biztosítani legfontosabb építkezéseinken, hogy emberi körülményeket teremtsenek a munkához. Itt vagyunk a békéscsabai vásártéren, ahol egyszerre több épülettömbben is folynak a meleg tea! A kötöttárugyári brigádja teaszünetet tart. rosszul szervezett irányítás miatt maradt még máig is parlagon.) Hogyan pótolják az üveghiányt az építők? Hogyan és mivel? Műanyaggal és úgy, hogy külön léckereteket készíttetnek az ablakokra, amelyekre felszegezik az úgynevezett fóliát, ezt az átlátszó, nylonszerű vegyi terméket amely jó hőszigetelő. Ha fent lesz már minden-ablakon, itt az Meglehet: azon a napon kezdett már önmagával beszélgetni, magános emberek hamar rákapnak erre. Először csak a napi teendőkről, ilyen formán: — Na öregem, most felkelsz, megmosakszol, beágyazol, kicsit kitakarítsz; délben jön a postás, ma hozzák a nyugdíjat... Felkelt, kinyújtózott, kinyitotta a rádiót, becsukta, kinézett az ablakon. Később éhes lett. Jó. Teát főzött, a kamrában talált lekvárt, megkent egy szelet kenyeret. Gyújtsunk rá. Elővette a pipáját — most már j szabad a lakásban eregetni a füstöt — a szegény boldogult nem engedte meg soha. — Eredj ki azzal a pipáddal a folyosóra... Forgatta a pipát, zsebébe nyúlt a gyufáért, aztán mégsem iyújtott rá. Pontosan nem fogalmazta meg, miért nem. Az Írzések nem mindenkinél s nem mindig fordulnak át szavakba. Azt érezte csak: rágyújtani most árulás lenne vagy kegyeletsértés. Kiadta nyomban önmagának a parancsot: — Nem gyújtsz rá, öregem és kész. Pedig nagy a kísértés: itt a pipa, jól megtömve dohánnyal, mégis szelei, meggyújtami a gyufát és... Jól kiszívott pipa, néhány héttel ezelőtt új szárat vett bele. Forgatta, nézegette, nyelt, aztán hirtelen mozdulattal letette. Persze, kimehetne a folyosóra, mint a megboldogult életében, de most úgy gondolta, gyászához tartozik, ha nem pöfékel. Hát jó. Csak néhány szippantást? Ismét felvette a pipát. Nem, nem. Majd eltelik az idő, míg a postás jön a pénzzel, elmegy sétálni, benéz a régi üzembe, közben pipázhat amennyit akar, így lesz ez rend. ben. Mostantól kezdve így kell élni, társ nélkül, egészen egyedül, de a szokásokat meg kell tartani. Tehát kinyitja az ablakot, szellőzzön az ágynemű, a párnákat megveregetni, ahogy a boldogult szokta; a teás bögrét elmosni, a kenyeret betakarni, a lekváros üveggel együtt visz- szatenni a kamrába. Tett-vett kényelmesen, néVia a kisórára pillantott. De mintha az óramutatók megrokkantak Végre, nagy sokára jött a postás, leszámolta a nyugdíjat, elment. Bankjegyek, aprópénz. Most mit kell tenni? Eddig oda. adta a pénzt a feleségének, ossza be, tegye el. Hova is szokta tenni? A sublót alsó fiók. jába, a zsebkendők alá. Hát jó. Tegyük a sublótba, a zsebkendők alá. Egy tízest magához vesz, talán iszik egy pohár sört. Majdnem felvidult a gondolatra: csurog a sör a pohárba, a habját lecsapják, a teli poharat elibe tolják, szájához emeli, először csak a zsugorgó hab hideg ízét érzi, aztán a jó kesernyés sört... Nézegette a tízest, életében először pillantotta meg a képet rajta: nézzék csak, nézzék, hiszen ez ■Petőfi. Elviszi magával a Petőfit, kérek egy pohárral — mi lenne, ha korsót rendelne? Hirtelen hangosan kimondta: — Nem. Gyorsan visszatette a pénzt a többihez, betolta a fiókot, kulcsra zárta, a kulcsot zsebre dugta. Amikor kilépett a folyosóra, jól megrázta a kilincset, bezárta-e a lakásajtót. Ez is szokás volt, így kell ezt ezentúl is csii
