Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-23 / 301. szám
1963. december 23. 3 HétSi 20 millió forint értékű építkezés December 20-án teljesítették éves tervüket az orosházi és gyomai építőipari szövetkezetek Egy érvénybe lépő rendelet margójára Két táviratot kaptunk az építőipari szövetkezetektől: egyiket Gyoméról, a másikat Orosházáról. Mindkettő az 1963. évi terv sikeres teljesítéséről számol be. Az orosháziak december 20-ra 104, a gyomaiak pedig december 19-re száz százalékban valósították meg éves feladataikat. Minikét ktsz jóval tízmillió forintos termelési értéket realizált tizenkét hónap alatt. A gyomaiak ez évben már az endrődi testvér- szövetkezettel egyesülve végezték munkájukat. Főleg a termelőszövetkezetekben dolgozott mindkét ktsz. Az orosháziak hat istállót, két magtárat építettek fel, de részt vettek a lakóházak építésében is. Határidőre, kifogástalan minőségben adták át ebben az évben az orosházi egyemeletes, nyolclakásos gyedében is folytatja a Tsz Biztosítási és önsegélyező Csoportok tagjainak üdültetését. A jövő esztendő első három hónapjában két- három csoport, összesen körülbeIdejében és jól előkészített talajba került az ősszel a kenyér- gabona, de a termést még sok tényező befolyásolja. A termésátlag-növelés egyik feltétele a fejtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás. Varga Lajos elvtársnak, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya főagronómusának tájékoztatása szerint megyénkben az őszi vetések fejtrágyázásához 2500—2600 vagon műtrágya szükséges. Ennek egyharmadát a szövetkezetek már kivittek, a hiányzó mennyiséget pedig folyamatosan szállítják. A megye néhány közös gazdaságában, az újkígyósi Aranykalászban, a füzesgyarmati Vörös Csillagban és Aranykalászban megkezdték a fejtrágya-szórást, eddig összesen háromezer holdon végezték el a munkát. Most az a feladat, hogy szövetkezeteink rendeljék meg a hiány- 2Ó műtrágyamennyiséget, javítsák ki a műtrágyaszóró gépeket, hogy a hó elolvadása előtt mindenütt kiszórhassák a kenyérgabona-fajták szükséglete szerinti, és a fejlettségi állapotnak megfelelő műtrágyát, hodanként átlagosan százhatvan kilót. Ajánlatos lesz figyelni a táblákat, s mind belvíz, mind felfagyás esetén megtenni a szükséges szakszerű intézkedéseket. A vegyszeres gyomirtás elvégzéséhez megyénk termelőszövetkezeteiben kétszáznyolc permetező-porozó gép áll rendelkezésre, a növényvédő állomáson pedig húsz. Március elejéig még negyven növényvédő gépet kapnák a szövetkezetek. A vegyszeres gyomirtáshoz tizenkét vagon Diconirtot biztosítottak, s így a gépkapacitás okszerű kihasználásával a búaavetársasházat. Jelentős részt vállaltak a lakossági szolgáltatásokban apróbb átalakítások, felújítások révén is. Külön dicsérhető az orosházi ktsz ifjúsági brigádja, amely Medgyesbodzáson, Kardcs- kúton, s a körzet több községében önállá feladatokat hajtott végre. Kairdoskútom például egy 32 vagonos magtárat, Medgyesbodzáson 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót épített fel, kiváló minőségben. A gyomai szövetkezet mintegy 10,09 millió forintos termelési tervét ugyancsak elsősorban a mezőgazdasági építkezésekben valósította meg. A gazdasági épületek mellett három agronómus- lakást adtak át, s tervein félül elkezdték az Endrödi Cipész Ktsz és saját új üzemházuk építését. lül 200 fő megy a fővárosba, az IBUSZ „Három nap Budapesten” .utazási akciója keretében. Hévízre 48 főnyi csoportok utaznak folyamatosan kéthetes gyógyüdülésre, az első január 3-án indul a sartések hatvan százalékán tudnak vegyszerrel védekezni a gyomok ellen Január 1-én életbelép az a kormányrendelet, amely rendezi a személyi tulajdonban álló lakások és házak tulajdonosainak felmondási jogát, amennyiben a lakásra maguk vagy egyeneságbeli rokonaik tartanak igényt, s a bérlőnek megfelelő cserelakást biztosítanak. A rendelet körülbelül két hónapja látott napvilágot s bár még nem lépett hatályba, nagy a visszhangja a lakástulajdonosok és a bérlők körében egyaránt. Pedig a rendelkezés nem új gyakorlatot vezet be, hiszen 1958. április 15-ig a lakástulajdonosok szintén élhettek felmondási jogukkal, ezt követően azonban — a lakáshelyzetre való tekintettel — a kormány átmenetileg felfüggesztette a felmondási jogot. Most, hogy javulnak a lakásviszonyok s a következő években még nagyobb javulás várható, indokolt lett lehetőséget adni a lakástulajdonosoknak arra, hogy saját lakásukba beköltözhessenek. A tulajdonosok — érthető módon — örülnék ennek, a bérlők viszont „nem tartják szerencsésnek” a rendelkezést. , Érdemes megnézni, kik is ezek a tulajdonosok? Szép számmal egyszerű kisemberek, dolgozók, akik munkájuk jövedelméből vásárolták ezeket a lakásokat, családi házakat, de valamilyen oknál fogva nem tudtak beköltözni. Persze, érthető a bérlők izgalma is, hiszen ők legalább olyan kisemberek, mint a lakástulajdonosok jelentős része s az esetek többségében — ilyen vagy olyan oknál fogva — megromlott a viszony köztük. - Ezért most attól tartanak, hogy kiköltözésük esetén lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnek. Persze, szó sincs erről. Először is a tulajdonos megfelelő cserelakást köteles felajánlani a bérlőnek, s ha a bérlő ezt kifogásolja, bírósághoz fordulhatnak, s az fogja megállapítaná, úgymond, megfelelőnek tekinthető-e a cserelakás. Az már előrelátható, hogy a legtöbb vita mindig akörül forog majd, vajon a felajánlott cserelakást megfelelőnek lehet-e nevezni, vagyis egyenértékű-e azzal a lakással, amit a bérlőnek el kell hagynia. A bíróságoknak ezek megítélésében rendkívül körülhatárolt és szabályozott gyakorlata van. Figyelembe veszik a bérifi összes köriilménreit, mind a bérelt, mind a felajánlott lakás fekvését, a helyiségek számát, alaipterületét, felszerelését, állapotát, a lakás távolságát a bérlő munkahelyétől, a közlekedési viszonyokat, továbbá, hogy főbérletről vagy társbérletről van-e szó, mennyi a két lakás bére, milyenek a bérlők kereseti viszonyai stb. Érvényben van a Legfelsőbb Bíróságnak egy elvi döntése, amely szerint a felajánlott cserelakás úgynevezett megfelelőségét akkor is meg lehet állapítani, ha az bizonyos vonatkozásokban előnytelenebb, de ezt az eltérést kiegyenlítik a cserelakás más előnyei. Erre az elvi döntésre azért volt szükség, mert teljesen azonos, minden szempontból egyező két lakást, aligha lehet találni. L. ugyanez az elvi döntés kimondja azt is, hogy a bérlőit a lakóhelyével nem azonos helységben levő cserelakás elfogadására akkor sem lehet kötelezni, ha a felajánlott cserelakás a bérlő munkahelyével azonos helységben van. Aztán van még egy rendkívüli lényeges kitétele az elvi állásfoglalásnak: a bérifi a felmondott lakásnál nagyobb cserelakásra akkor sem tarthat igényt, ha a jogos lakásigényét a felmondott lakás nem elégítette ki. Köteles azonban kisebb cserelakást is elfogadni, ha az a jogos lakásigényének megfelel. Mindebből látható, hogy az igazság megállapításában és eldöntésében nem lesz könnyű dolguk a bíróságoknak sem. De az is nyilvánvaló, hogy egy pártatlan szervre kellett bízni annak eldöntését. érvényes-e a felmondás, avagy sem, s ez a pártatlan szerv a bíróság. A kormányrendelet persze nemcsak a tulajdonosoknak ad jogokat, hanem messzemenően védi a bérlőket is. A bérlők zaklatásának elkerülésére például kimondja, hogyha a bíróság egy esetben érvényteleníti a felmondást, a tulajdonos két éven belül nem élhet felmondási jogával. A korábbi tapasztalatok szerint a tulajdonosok — ha nem költözhettek be lakásukba — gyakran úgy próbálták ,,beköltözhetővé’ tenni a lakást, hogy agyonzaklat- ták a bérlőket. Ezek az áldatlan esetek is megszűnnek most. Az sem kétséges, hogy a bérlőknek is sokkalta jobb lesz, ha a valóban megfelelő cserelakásba költöznek és ezzel megszűnik korábbi zaklatásuk, a köztük és a tulajdonos között kialakult rossz viszony. Sok tízezer háztulajdonost és bérlőt érint a kormányrendelet, amelynek megjelenése régen esedékes volt már. Nem valószínű, hogy vz a rendelet az emberi viszonylatok minden visszásságát kiküszöböli a tulajdonosok és bérlők kapcsolatából, mégis alkalmas lesz arra, hogy mindketten jogorvoslatot találjanak és ne egymást marják, a szó valódi értelmében. Mivel a bíróságok az egyedi esetek mérlegelése, a helyszín alapos felmérése után döntenek majd arról, hogy kinek van igaza, a tulajé nosnak-e vagy pedig a bérlőnek, sok lakástulajdonos tényleg beköltözhet a saját házába, lakásába. S ez abból a szempontból is fontos, hogy amíg a tulajdonosok korábban egyáltalán vagy alig törődtek épületük állagával, most gondoskodni fognak a rendszeres tatarozásról, karbantartásról. A rendelet persze megértést tételez fel mindkét részről, a tulajdonosok és a bérlők részéről egyaránt. De feltételezi a mély humanitást, a tények alapos számbavételét, az en problémák figyelembevételét a bíróságok részéről is. Bizonyos, hogyha lesznek is viták a felmondások éi - vényesítése körül, ezek végül is mindkét "H megelégedésére d >’ nek el. Se. k d. s. VtfSWWVWWVWWVtAMWWSAAMSMSMWWVWWVMWWI/VMWVW A/WWWVW jk r • • f • fr Az éjjeliőr utolsó karácsonya Karácsony napja volt. A szövetkezetben mindenki hamarabb fejezte be a munkát. A traktorosok egyenként két pótkocsi istáliótrágyát vittek a Homoki-dűlőbe, megrakták a harmadikat is, de az elnök nem engedte, hogy még egyszer forduljanak. — Majd az ünnepek után. Menjetek haza, aztán díszítsétek a fenyőfát, szép legyen ám, mert ellenőrzőm — mondta mosolyogva, s aztán belépett az irodába. Bent már nem talált senkit sem. Az asztalon egy kis cédulát pillantott meg. Olvasni kezdte: „Még egyszer kellemes ünnepeket kívánunk, te is siess haza, mert karácsony van!” A pár sort a főkönyvelő írta. Rápillantott az órájára: háromnegyed tizenkettő volt. Hirtelen lángvörös lett az arca. Szinte üvölt- ve mondta a falaknak: „Az istenit neki, a legnagyobb munkák, a zárszámadás kellős közepében hogy mehettek el előbb az irodisták is!” Lassan lecsillapodott, szeme pedig az árván hagyott papírcetlin akadt meg. Ismét olvasta, aztán újra és újra. Félhangosan mormolta a szavakat: „...ünnepeket kívánunk..., siess haza”. Minél többször olvasta e sorokat, annál kisebb lett a mérge. Az ablakon át még egy ideig figyelte, hogyan rakodik le a hó az udvaron álló akác csupasz gallyaira, aztán fejébe húzta kucsmáját, s elindult hazafelé. Útközben arra gondolt, hogy miért is lett pont a szeretet ünnepén olyan dühös, hiszen a traktorosokat ő küldte haza, s reggel óta még nem volt bent az irodán. Gondolatai rendezése közben köszönt rá a vén Gáspár, az éjjeliőr. — Mi az, ednök elvtárs, meg sem ismer? — Dehogynem, Gáspár bácsi! Éppen magához igyekeztem, hogy előbb menjen ki a majorba, mert az állatgondozók is korábban fejezik be a munkát, hiszen tudja, karácsony estéje van. Aztán kezet szorítottak, s elváltak. Az elnök most már valójában hazament, az éjjeliőr pedig egyenesen a majorba. Tudta ő a kötelességét, már negyedik éve vigyáz a közösség vagyonára. A lóistálló mellett van egy kis szoba, ez a vén Gáspár „birodalma”, így szólította mindenki, nem haragudott érte. Különösen tavaly novembertől, amikor meghalt a felesége. Inkább megbecsülésnek, szeretetnek vette. Még világosban körüljárta a majort, megnézte, jól bezárták-e a magtárakat. majd visszament a melegbe. A fejes befejezése után a tehenészek is hazamentek. A tanyán csak az éjjeliőr maradt. Hét óra lehetett, amikor elindult esti ellenőrző útjára. Ahogy az épületek mellett bandukolt, látta a távoli házak ablakaiból kiszűrődő fényt, s közben egy karácsonyi éneket dúdolt, mint régen, amikor kisgyermek volt. Rágyújtott. A jeges szél tolvaj módjára kapta nyakon a bodor fel- hőcskéket, s mire az öreg nagyot szippantott volna a pipából, már nyoma sem volt a füstnek. Éppen a tehónistálló mellett járt, amikor egy tompa puffanásra lett figyelmes. Megállt, nem tudta, honnan jön a zaj. Néhány pillanat múlva másodszor is hallotta a zörejt. Most már biztos volt abban, hogy a magtárban jár valaki. Lassan, óvatosan elindult a gabonatároló felé. Éles szemeivel jól látta, hogy nyitva van az épület ajtaja. Amennyire csak lábai engedték, úgy gyorsította a lépéseit Húsz méterre volt a magtártól, amikor megjelent az ajtóban, vállán egy harminckilós zsákkal az esti „látogató”. Mihelyt meglátta az éjjeliőrt, ledobta terhét, s hanyatt-homlok futásnak eredt. A vén Gáspár utána. Tudta, hogy nem fogja utolérni a tolvajt, mert a ködös homályban is megállapította, hogy az illető fiatalabb nála. Mindenáron meg akarta tudni, ki volt a „vendég”. Futott, futott, ameddig a szíve bírta. Már az országúton kergette a nem- kívánatos látogatót, janikor a kanyarban nagy sebességgel közeledett egy teherautó. A tolvaj átszaladt a jármű előtt, az éjjeliőr pedig eszméletlenül terült él a frissen hullott havon. Az autó továbbrobogott. Az éjjeliőr még néhány pillanatra magához tért, s ahogy a száján kifért, úgy kiabálta: „Fogjátok meg, tolvaj, fogjátok meg!” A fejében egyre zavarosabban kavarogtak a gondolatok, félrebeszélt. Hol a közösség vagyonát emlegette, hol egy karácsonyi ének rövid foszlánya hagyta el az ajkát ezen a karácsonyi estén, ami a vén Gáspárnak az utolsó volt. Dékány Sándor A jövő hónapokban is utaznak, üdülnek a tsz önsegélyző csoportok tagjai Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága jövő év első nekadi járásból. Megkezdődött az őszi vetések fejtrágyázása I
