Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-19 / 297. szám

INS. december 19. 3 Csütörtök •• Ot—hatszáz forint „mellékes“ egy holdról A földművesszövetkezetek szer­te az országban megkezdték a jö­vő évi termelési szerződések — közöttük a babtermelési szerző­dések — kötését. Ebből a belföl­dön is keresett, s külföldön is szinte korlátlanul értékesíthető cikkből 1964-ben 1900 vagonnal szándékoznák felvásárolni. Az eddig befutott jelentések azonban érdektelenségről tanúskodnak. Ez ideig mindössze 300 vagonra sike­rült megkötni a szerződést. A vo­nakodás, mint arra a Szövetkeze­tek Országos Felvásárló és Érté­kesítő Központjában rámutattak, egyrészt az utóbbi 3—4 év kedve­zőtlen időjárásával, illetve ennek következtében a rossz terméssel, másrészt pedig a helyi szervek — tanácsok, szövetkezeti vezetők — helytelen szemléletével magyaráz­ható. A kedvezőtlen időjárásból azonban helytelen dolog lenne azt a következtetést levonni, hogy nem érdemes babtermeléssel fog­lalkozni, hiszen már csak köze­pesen jó időjárás esetén is egy hold kukoricaköztesként termesz­tett bab legalább 500—600 forint többletbevételhez juttatja a ter­melőket minden külön munka nélkül. A háztáji föld jövedelem­növelésének egyik kézenfekvő és biztos eszköze lehet a köztesbab- termesztés. A közös kukoricaföl­dek döntő többsége is mind a szö­vetkezet, mind pedig a tagok ré­szére előnyösen hasznosítható köz- tesbab-termesztéssel. A közös és a háztáji ilyen kap­csolatára a legjobb példát Sza- bolcs-Szatmár megye szolgáltatta. Az illetékes országos szervek ál­tal is támogatott „szabolcsi mód­szer” szerint a szövetkezet szerző­dik az egész, köztesbabbal is hasz­nosított területre. A táblákat családi művelésre osztják ki. Az ott termett bab — teljes mennyiségben — a megmű­velőjét illeti meg. Ugyanazt az árat kapja érte, mintha saját ház­táji földjén termelte volna. A szö­vetkezet előnye abból származik, hogy az ilyen módon termett ba­bot nagy tételben értékesíti, tehát megkapja érte a szerződéses, il­letve a nagyüzemi felárat. A szerződéskötésre még hosszú idő áll rendelkezésre, s ha ez idő alatt sikerül elérni, hogy kukori- cavetés-területünk tíz százalékán köztesbabot termeljenek, akkor a következő évben már nem lesz hi­ánycikk a bab. A kukorica mel­lett kitűnően hasznosíthatók bab­termesztéssel az új telepítésű gyü­mölcsösök, szőlők sorközei és más hasonló területek is. (MTI) Látogatók megyénk gépállomásain A Gépállomások megyei Igazga­tósága megyénk egész területén igen szakszerűen szervezte meg a gépek javítását. Az idén 1400 traktort és ennél valamivel több kiemelt munkagépet, kombájnt, pótkocsit, süókombájrat és kender­kombájnt javítanak meg. Mind­ezek mellett gondoslkodnak a havi szervizek ellátásáról is. Tegnap délután a gépjavítás tanulmányozására megyénkbe ér­kezett dr. Pintér Gyula, a párt Központi Bizottsága mezőgazda­sági osztályának munkatársa és Csillag Nándor, a Földművelés­ügyi Ministerium gépesítési és gépállomás! főigazgatóságának igazgatóhelyettese. Ellátogatnak néhány gépállomásra, számba ve­szik az eddig elért eredményeket, összegyűjtik a hiányosságokat — különösen az alkatrészellátás kö­rüli bonyodalmakat —, hogy a gépjavításhoz minél hatékonyabb | segítséget adhassanak. Kihasználatlan Azt mondják: a jó bornak nem kell cégér, a jó önmagáért beszél. Nagy általánosságban ez így is van. De az új dolgok egynémelyi- kének elterjesztéséért, bármennyi­re is jók az eredmények, bizony sokat kell még ezután is beszélni. Valahogy így vagyunk a takar­mánytápok etetésével is. Igen sok tsz-ben még mindig fenntartással fogadják a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat ajánla­tát tápvásárlásra. A kunágotai sertéshizlaló társulás táp etetésé­vel csaknem 26—28 százalékos da­raértékesítési százalékot ér él. A dévaványai Aranykalász Tsz tyúk- állományának takarmányába fele arányban keverik a tápot és még így is a tojástermélés csaknem megduplázódott. Eleken és Üjkí- gyóson a szövetkezet megszervez­te a háztáji baromfiállomány to­jótáppal való ellátását. Sorolhat­nánk tovább azokat a közös gaz­daságokat, ahol a kunágolaihoz hasonló eredményt értek el, de Ele­ken és Újkígyóson kívül nincs még egy községe a megyének, ahol a háztáji baromfiállomány­nak a tsz közbeiktatásával folya­matosan tápot juttassanak. Megyénkben 10 takarmányke­verő, tápelőállító üzem működik. Az idén a 7830 vagonos tervvel szemben 8600 vagon takarmányt dolgoznak fel. (A megye tsz-einék abrakszükséglete 17—18 ezer va­gon.) A 8600 vagonos teljesítmény­nyel igen jól megközelítik a fel­etetett szemes takarmány 50 száza­lékát. A takarmánytáp vásárlási igények kielégítésére hat keverő már két műszakban, négy pedig Tapasztalatcsere a békéscsabai és a Kondorosi Gépállomáson Szabolcs, Nógrád és Veszp­rém megye vezetőinek látoga­tásán túl, ma Bács-Kiskun me­gye gépállomásainak igazgatója és a párt megyei bizottságának egyik munkatársa látogatott Békés' megyébe, a nagyobb te­rületegység szerinti tipizált gép­javítás tanulmányozására. A kecskeméti küldöttséget Kiss Sándor, a gépállomások Békés megyei igazgatója fogad­ta. Beszélgettek a gépállomások és a gépjavító állomások hely­zetéről, az őszi munkákban elért eredményekről, majd Békéscsa­bán és Kondoroson megtekin­tették a gépjavítás tipizálásában elért eredményeket és a szövet­kezeti gépek teljes műszaki el­látásának megyénkben kialakí­tott módszerét. Jogos felháborodás s? egy műszakban forgalmaz. De nem ritka az olyan nap sem, ami­kor hol az egyik, hol a másik áll le, mert a szövetkezetek szűkös igénylésének eleget tett. A takarmánytáp előállításának idei tapasztalatai összességükben azt mutatják, hogy a fejlődés jó irányban hat. Énnek ellenére még­is el kell mondani, hogy a tojó­táp felhasználásától vonakodnak a tsz-ek. Az idén — januártól ok­tóber végéig — 770 vagon tojótáp késizítéséhez kaptak nyersanya­got a keverőüzemek, ezzel szem­ben a tsz-ek csak 324 vagonnal igényeltek. A hellyel-közzel ta­pasztalható tojáshiány megszüntetését a tojótáp etetése körüli viták még tovább késleltetik. Ha a dévavá­nyai Aranykalász Tsz-ben a tojó­táp szemes abrakhoz keverésével 55-ről 98-ra nőtt a tyúkok átlagos tojáshozama, akkor a táp etetésé­ben elmaradt, és a tojóállomány tartásában — mennyiség és szín­vonal tekintetében előrébb álló tsz-ekben — kizáróan táp etetésé­vel még nagyobb eredmények lát­hatnának napvilágot. De idekívánkozik az is, hogy az elekiekhez és az újkígyósiak- hoz hasonlóan szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji ba­romfiak tojótáppal való ellátását is. Újkígyóson és Eleken nem vé­letlenül magas a háztáji baromfi tojáshozama. A megyei lehetősé­gek kihasználására az említett két községen túl, a többiben is meg lehetne szervezni a jól bevált ak­ciót. Egyesek ugyan Tíz-tizenöt ember topog tanács-! dékröl: Kondorosról, Endrédről, laianul a reggeli nagy hidegben a gyapjúbegyíi.jtő vállalat békéscsa­bai irodája előtt. Legtöbben vi­■r a célgépesítés, az automatizálás, a futószalagos szerelés, a telje­sen mechanizált, folyamatos anyagmozigatás alkalmazását. Ez a sorozatnagyság minőségileg is új helyzetet teremtett a gyár­ban. Eddig lényegesen kisebb traktortípusokból is legfeljebb csak két—háromezer készült évente. i mint alussza veti ágyát, úgy álmát — tartja a közmondás. Nos, az EMAG-gyár vezetőinek és munkásainak bi­zony, lehettek nyugtalan éjsza­kái, amikor az idén meg kellett szüntetni az évtizedes kombájn- gyártást. Egyáltalán nem vélet­len, hogy éppen a magyar kom­bájn hullott ki a nemzetközi munkamegosztás rostáján. Az HMAG-ban a konstrukciót nem fejlesztették megfelelően, a gyártmány műszaki teljesítmé­nye elmaradt a követélmények­től, bajok voltak a kombájn mi­nőségével, üzembiztonságával is. Hazai kombájnosaink is mind a korszerűbb SzK—3-as gépre akartak ülni és nem akadt gaz­dája az EMAG masináinak. Amíg a magyar B—62-es kombájnok átlagteljesítménye nem éri el egy idényben a 300 holdat, a szovjet gépek átlaga ennél lé­nyegesen nagyobb, csúcsteljesít­ményük pedig 1000 holdnál is több. S bármilyen furcsán hang­zik, a nagy teljesítményű szov­jet kombájnok kiszolgálásához mindezek ellenére két munkás­sal kevesebbre van szükség. Mindezek ellenére igazságta­lanság lenne kizálólag csak az EMAG fejlesztőit és munkásait elmarasztalni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szovjet gyárban több mint 80 ezer, az BMAG-ban viszont csak két— háromezer kombájn készül, il­letve készült évente. A szovjet gyárban és tervezőintézetekben a mieinknél sokszorta több fej­lesztőmérnök dolgozhatott az arató-cséplőgépek korszerűsíté­sén. yógui is alulmaradtunk a szocialista országok között folyó egészséges versenyben. A népgazdaságnak célszerűbb im­port úján beszerezni a korszerű szovjet kombájnokat s az im­port ellentételét az idehaza is gazdaságosan előállítható mun­kaigényes és nagy szaktudást kívánó műszer és híradástech­nikai berendezések gyártásával biztosítani. Ebből a munkából most az EMAG kollektívája is részt vállal. A gyárat július 1-vel összevonták a híradástech­nikai gépgyárral és a fúró- gépgyárral. E két gyár folyama­tosan 1964. január 1-ág átköSitö- zik az EMAG telephelyére, ahol máris elkezdődött a bonyolul­tabb gépek alkatrészeinek gyár­tása. Így lehetőség nyílik az EMAG szakmunkásainak átkép­zésére, a nemzetközi munkameg­osztásban a szerszámgép- és oél- gépgyártók minden bizonnyal jobban megtalálják helyüket és a népgazdaságnak nagyobb hasznára lesznek, mint az egy­kori kombájngyártók. A nemzetközi gyártásszakosí-- tás még az utóbbi esetben is — amikor lemondtunk egy tennék bátortalanok gyártási jogáról — előnyös az országnak. A kombájn- és a traktorgyár példája egymás mel­lett világosan mulatja, hogy eb­be a nemzetközi együttműködés­be nincs állandó belépő, csak a minden szempontból korszerű és szüntelen fejlődő gyártmánynak van létjogosultsága. E két példa határozottan arra inti a baráti országok szükségletére dolgozó üzemeinket, hogy több évre szó­ló, hosszú lejáratú egyezmények sem ringathatnak senkit illúzi­óikba: „Van piacunk, így füg­getlenül a termék minőségétől és korszerűségétől öt évig el tudjuk sózni gyártmányainkat.” Ahol így gondolkodnak, ott bi­zony ma már egyre inkább csa­lódnak. Csökkent például a var­rógép-, a motorkerékpár-rende­lés és más termékeiméi is adód­hatnak meglepetések, ha nem számolnak a szocialista világpi­ac növekvő igényeivel és nem tesznek meg mindent, hogy a gyártmányok korszerűsége, mi­nősége kiállja a legigényesebb próbákat is. A szállítási határ­idő és másfajta szükségletek ru­galmas kielégítésében ugyancsak parancs a baráti rendelők ké­rése. fejlődő, az új iránt fogé­kony szocialista rendszer­ben csak a minden szempontból korszerűnek és élenjárónak van létjogosultsága. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fegyelmet, terv- szerűséget és nagyfokú igényes­séget követel. Kovács József Gyomáról, Szeghalomról stb. jöt­tek nagy kosarakkal, tömött zsá­kokkal. Szerdán szokták mindig átvenni a gyapjút, s most, érthe­tetlen módon zárva az irodaajtó. Talán befagyott ebben a nagy hidegben? Az ablakára valóban jégvirágok rajzolódtak, s emiatt nem olvasható tisztán a betű egy kifüggesztett tábláról. A türel- szenvedünk metien kopogásra azonban mégis kinyílik az ajtó. Az emberek meg­rohanják a kilépőt, mindenki el­sőnek akarja átadni a behozott gyapjút. Azért jöttek messzi köz­ségekből ebben hidegben, hogy karácsonyra legyen valamivel több pénz. Am, a vállalat embere nyomban lehűti az örömüket: — Leltározunk, január derekáig nem veszünk át gyapjút... Jogosan tőr ki a felháborodás a .jelenlévőkből: — Miért nem értesítették erről a községeket, akár az újság ha­sábjain is! Potyára dobtunk ki pénzt vonatra... Kell-e kommentárt fűzni e jo­gos felháborodáshoz... ? a tekintetben, hogy a háztájinak tápot juttassanak. Többen azt vallják: erősítsük a háztáji gaz­dálkodást! Eddig eljutnak, de azzal már nem törődnek, hogy a városban élők tojásé Hálása akado­zik. Mi a nagyobb baj: az-e, hogy a háztájiban a szokásosnál két­szerié több lesz a tojás és nem hiányt vagy az, ha sem az üzletben, sem a piacon nem lehet beszerezni? Valahon­nan mégis ki kell elégíteni a ház­tartásokat. A tojéstermelés fokozására me­gyénkén belül is sok adottság ki­használatlanul van, a háztájiban rejlő lehetőségekkel együtt. S ha a termelés előbb említett lehető­ségét az ideinél egy kicsivel job­ban kihasználják — mindkét szek­torban — akkor a népgazdaság a következő esztedőben több áru­hoz juthat, s az eddiginél több húst, tejet, tojást adhat a lakos­ságnak. Uupsi Károly Közületek munkaerőigénye A Békéscsabai Sertéshizlalő 1. szá­mú telepe sertésetetőt és hómunkáso­kat keres felvételre. 92857 A Békés megyei Víz- és Csatornamű V állalat pályázatot hirdet a következő állások betöltésére: műhelyvezető 1 fő, építésvezető 1 fő, részlegvezető 1 fő, tervelőkészítö 1 fő, körzetvezető 2 fő (szarvasi—orosházi körzet), TMK-mű- vezető 1 fő, engedélyező 1 fő, csatorna­üzemvezető 1 fő. Jelentkezés személye­sen vagy írásban a vállalat központ­jában, Békés, Herényi út 33. 6342 Január 31-ig lehet jelentkezni a mezőgazdasági kiállításra Megkezdődtek a jövő év augusztusa ban—szeptemberében rendezendő 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár részvételi előkészületei. A me­zőgazdasági kiállítási iroda az egész országba szétküldte a kiállítás részvé­teli plakátjait, szabályzatait és jelent­kezési lapjait. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, az egyéb me­zőgazdasági intézmények és vállalatok, ezek dolgozói és tagjai, valamint az egyéni termelők és tenyésztők 1964. ja­nuár 31-ig jelentkezhetnek a kiállítás eredmény bemutatóira.

Next

/
Thumbnails
Contents