Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-17 / 295. szám

19C3. december 17. 3 Kedd Módosítások a tsz-tagok nyugdíjrendszerében A közelmúltban három új jog­szabály — egy törvényerejű ren­delet, egy kormányrendelet és a munkaügyi miniszternek egy ren­delet© — jelent meg a termelő­szövetkezeti tagok nyugdíjbiztosí­tásával kapcsolatiban. A legnagyobb jelentőségű a ter­melőszövetkezeti nyugdíjasok be­tegségi ellátásának új szabályozá­sa. Ezek szerint a termelőszövet­kezeti nyugdíjban részesülő tag mostantól kezdve ugyanolyan be­tegségi ellátásokra jogosult, mint a termelőszövetkezet egyéb, azaz nem nyugdíjas tagjai. Így a nyug­díjas tsz-tagok — a többi tsz-ta- gokhoz hasonlóan — korlátlan ideig jogosultak kórházi ellátás­ra, s emellett ugyanúgy, mint ed­dig, megkapják az orvosi kezelést, a gyógyszert és a gyógyászati se­gédeszközöket is. Ha a szövetke­zeti tag nyugdijának megállapítá­sánál a munkaviszonyban töltött időt is figyelembe vették, vagyis a nyugdíjat úgynevezett vegyes idők alapján állapították meg, akkor a betegségi szolgáltatások még kedvezőbbek. Az ilyen nyug­díjas nemcsak azokat a szolgál­tatásokat kapja meg, amelyek a termelőszövetkezeti tagokat álta­lában megilletik, hanem ezen fe­lül jogosult az ipari nyugdíjasok­nak járó betegségi szolgáltatások- ra, mint pl. útiköltségtérítésre is. A módosító rendelkezések egyéb részei új szabályként ki­mondják, hogy amennyiben a nyugdíjasnak számolási hibáiból vagy egyéb okból kisebb összegű nyugdíjat fizettek ki, mint amennyi törvényesen járt volna, a különbözetiét egy évre vissza­menőleg meg kell részére fizetni. Ha a nyugdíjas neki felróható okokból a törvényesnél nagyobb összegű nyugdíjat vesz fél, akkor a teljes különbözetet köteles visz- szafizetni, de .ha a nagyobb ösz- szeg felvétele nem neki felróható okokból történt, úgy legfeljebb havi különbözet visszatérítésére kötelezhető. Az új jogszabályok ezeken az intézkedéseken kívül az özvegyi nyugdíjjal, az árvaellátással és néhány más kérdéssel kapcsolatos eddigi rendelkezéseket módosít­ják. A nyugdíjjogosultság alapve­tő feltételeit és a nyugdíjak mér­tékét ezek a szabályok nem érin­tik. (MTI) Hétezer mázsa sóder belefagyott a vagonokba Mikor rakják ki? A havazás nehéz helyzet elé ál­lította a vasutasokat szerte a me­gyében, de különössn Békéscsa­bán, ahol néhány hete helyezték üzembe az új biztosítóberendezést. A váltókat éjjel-nappal tisztán kell tartani, a kedvezőtlen látási viszonyok miatt fokozott figyelem­re van szükség a mozdonyokon, motorokon. Az áruszállítás változatlanul zajlik a vonalakon. Szombaton 233 vagon, vasárnap 200 vagon áru ér­kezett a békéscsabai vasútállomás­ra. December 7-e óta harminckét vagon sóder érkezett a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat­nak. A Nyékládházán — nedves állapotban — feladott anyag Bé­késcsabára érve belefagyott a va­gonokba. A hétezer mázsa sóder kirakását az AKÖV még most sem kezdte el, a vagonok az állomáson vesztegelnek, az illetékesek pedig azon vitatkoznak, hogy a MÁV kö- vetett-e el hibát vagy más. Udvö- sebb lenne, ha a vita helyett lég­kalapáccsal fellazítanák a befa­gyott anyagot és rendeltetési helyé­re szállítanák. A vagonok leter­heltsége a népgazdaságnak semmi hasznot sem hajt. kéltség fokozásáért vagy egysze­rűen belenyugszanak előző módszereikbe. Különösen megmutatkozik ez abban, hogy a tsz-igazgatóság év elején egységesen határozatot hoz az anyagi érdekeltség foko­zására és ezt egyes vezetők, szak­emberek ésszerűtlenül megvál­toztatják. Tehát a határozatok végrehaj­tása is harcban dől el. Ez azt is jelenti, hogy ellenőrzésük meg­szervezése a pártmunka fontos, talán legfontosabb feladata, s ezt pártszerveinknek állandóan szem előtt kell tartaniuk. A járás pártbizottsága is ar­ra törekszik, hogy a fontosabb határozatok végrehajtását ellen­őrizze. Minden területen előrébb akarunk lépni, s ezért a helyi vezetőkkel közösen, rendszeresen szükséges megbeszélnünk a vég­rehajtást. A rendszeres ellenőr­zés nagyon fontos, de ha „menet közben” segítséggel párosul, még hatékonyabbá válik. Gyakorlatban alkalmazzuk, s véleményem szerint szélesíteni is kell a választott szerv ülésén való részvételünket, illetve a jb- ülések helyszíni megtartását. Mi a battonyai tsz-pártszervezetek helyzetét járási párt-vb ülésen tárgyaltuk Battonyán. A vitán alapszervi vezetők is részt vet­tek, ami véleményem szerint na­gyon pozitív volt, hiszen a gya­korlat igazolja, hogy azóta javul az alapszervezetek tevékenysége. A járási párt-vb úgy látja, hogy a tél adta lehetőségeket az eddigieknél jobban szükséges ki­használni. Az önállóság növelése ugyanis azzal jár, hogy alap­szervezeteinkben növeljük a pártcsoportok önállóságát is, s erre az elkövetkezendő hóna­pokban külön gondot fordítunk. Miért kell ezt Mert a jó'párt­csoportok hatékonyabbá teszik az egész pártszervezet munkáját, s a párttagság egyre inkább igényt tart arra, hogy hallassa véleményét a fontos kérdések­ben. A demokratizmus és önállóság fejlesztése akkor lesz jó hatá­sú, ha a pártfórumokon elhang­zott javaslatokra, bíráló észre­vételekre visszatérünk, tájékoz­tatjuk az érdekelteket az intéz­kedésről, annak eredményéről. Ilyen meggondolásból a járási párt-vb — a pártértékezleten el­hangzottakra újólag, a tél folya­mán visszatér. Ilyen igénnyel lé­pünk fel a községi pártbizottsá­goknál is, de helyes a tanácsülé­seken és a jelölőgyűléseken felmerült javaslatók sorsára is újra visszatérni. Érdemes azon is gondolkozni, hogy az aktivistákkal sűrűbben tanácskozzunk. Az őszi munkák idején szinte hetenként találtunk erre lehetőséget s ennek megvolt az eredménye. Ezt a tájékozta­tást még jobban szélesíteni kell az alapszerveietekben, hogy ön­Aki a paripát felcserélte traktorra Tanteremmé alakult át néhány soha nem ült még a kormány ugyanis gyakorlati foglalkozáson hónapra a békéscsabai úttörőház mögött. Mégis mindketten vállal- vesz részt a gépjavító állomás egyik szobája. Az asztalokat főleg ták a tanulást. műhelyeiben. Liker György, Petrina János és Himler Mihály a tanfolyamon. fiatalok ülik körül. Előttük füzet, könyv. A tanár magyaráz. A motorok működési elvéről beszél, s e pil­lanatban éppen a levegőszűrő szerkezetéről folyik a szó. Trakto­ros-tanfolyamon vagyunk. A hall­gatók többsége növénytermesztő, állatgondozó. Amikor a városi ta­nács mezőgazdasági osztálya és a KISZ mellett működő parasztif­júsági tanács megszervezte a tan­folyamot '— akkor határozták el, hogy megtanulják a gépkezelést.-*■ Gépesítünk. Kell a szakem­ber a tsz-ben — állapítja meg tárgyilagosan Liker György, az egyik hallgató, amíg a néhány perc«; szünetben beszélgetünk. Hangjában érződik a határozott­ság és annak tudata, hogy a fej­lődés természetes velejárója az is, hbgy a növénytermesztőkből, ál­latgondozókból gépkezelők lesz­nek. A Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezetből ti­zenhárom társával együtt jött el a tanfolyamra. — Már vezettem gépet — folytatja —, az ősszel nagy szükség volt minden olyan emberre, aki valamit is ért a gé­pekhez. Teljesen mégsem tanul­tam meg, s most ez a tanfolyam lehetőséget ad erre. Petrina János és Himler Mihály — Jobban lehet keresni — vall­ják őszintén. — Egy növénytermesztő 45—50 munkaegységet keres havonta; a traktoros 70—80-at. Igaz, meg is érdemli, mert sokszor se éjjele, se nappala. Dolgozik, ha kell egyfolytában tizenhat órát is. Azért mégis szép munka ez — — Vigyázz, ne szedd ki még azt a csavart, előbb kapcsoljuk rá a darut — mondja ifjú Dohá­nyos Mihály, az egyik gép szét­szedésénél segédkező fiatalnak. Hárman vannak itt, . s együttes évszárouk sem éri még el a hat- vanat. Dohányos Mihály mégis „öreg” a másik kettő mellett, mármint a szakmában. Tavaly kapta meg a szafkmunikás-bizonyít- ványt, s most a gépjavító állomás dolgozójaként oktatja a jövendő traktorosokat. A tanfolyam két fiatal résztvevője odaadó figye­lemmel hallgatja a magyarázatot egy-egy alkatrész rendeltetéséről. A zsíros, olajos alkatrészeket külön tartályban mossák, tisztít­ják, aztán újra összeszerelik a gépet. Szikora György és Seb® Mihály, a békéscsabai Kulich Tsz tagjai a mosást kapták fel­adatul a gyakorlati foglalkozá­son. Nem szimpatikus munka, de szükséges, így aprólékosan meg­ismerkednek minden alkatrésszel Szikora György és Seben Mihály mossa az alkatrészeket. mondja pillanatnyi szünet után Petrina János, mintha ezzel bi­zonyítani akarná: nemcsak a állóságukkal együtt fokozódjon felkészülésük. A mezőgazdaság szocialisía át­szervezésével a munkamódsze­rekben új helyzet és új lehető­ségek jöttek létre. Tehát a mun­ka tartalmát is szükséges meg­javítani. A pártszervezeteikre egyre inkább az elemző és elvi irányító feladat hárul. Ez azzal jár, hogy minden állami és tár­sadalmi szerv minél önállóbban és operatívabban végezze fel­adatát. A fő törekvés az legyen, hogy a konikrét helyzetet sokol­dalúan megismerjük és felhasz­náljunk minden jó tapasztalatot, amelyet már eddig szereztünk, s amely korábban is gyorsította az előrehaladást. Szeretném _ aláhúzni, hogy az egyéni felelősségnek itt nagy szerepe van. Ezt megítélésem szerint azért is szükséges hang­súlyozni, mert egyes elvtársak- nál, vezetőknél találkozni még önteltséggel, hányavetiséggel, amikor a siker a fejükbe száll. Az önállóság, egyéni felelős­ség nagyon szaros kapcsolatban van a.demokratikus centraliz­mussal. Ennek helyes értelemezé- , . ,. - , . . , , , Idám, önkéntelenül is se, tarsitasa biztosíték lehet ar-1, . , . „ , ’ , ... , , , kmtenek. Szokatlan € ra, hogy a határozatok végre­hajtásában ne kövessünk el hi­bát. Öz Ferenc, a mezökovácsházi járási párt-vb titkára. és azt is megtanulják, miért keli állandóan és gondosan karbantar­tani a gépet. Ellátogatunk az „üvegpagodá­ba” is. Így becézik a gépjavítók új műhelyét. Itt néhány idősebb ísz-taggal is találkozunk. Egyik­másik már régebben vezet gépei, s most csak az elméleti anyag el­sajátítása miatt jelentkezett a tanfolyamra, hogy megszerezhes­se a jogosítványt^Hrabovszki Mi­hály, a Dózsa Tsz tagja mór öt­venéves, mégis vállalta a tanu­lást, mint mondja: szükség van még több szakmunkásra. Palyik Pál viszont kocsis — mai nyelven fogatos — volt, s most az igaz; Palyik Pál az U—28-as sebes­ségváltó tengelyét ellenőrzi. nagyobb kereset, hanem a maga­sabb tudás megszerzése utáni vágy is vonzotta erre a pályára. Mert ugye a gépek kezeléséhez nagyobb tudás kell, mint a kapá­láshoz, ha már az ember többet tud, többet is ér. A Békéscsabai Gépjavító Állo­más hatalmas szerelőcsarnokában ütemes gépzúgás hallatszik. Ebbe a monoton zajba belevegyül a ka­lapácsok csattogása. Egy-egy gép­nél olajos ruhás emberek. A hall­gatókon is ilyen van, s csak arról lehet őket megismerni, hogy kis­sé bizonytalanul mozognak a sokféle gép, szerszám között. Ha pedig a magasban megindul a felfelé te­kintenek. Szokatlan ez a zaj és a zárt terem annak, aki a végtelen termőföld szabadságához, vi­szonylagos csendjéhez idomult. Ilyen ismertető jel után köny- nyen megtaláljuk őket. A tanfo­lyam hallgatóinak egy csoportja Amit a tanfolyamon tanul­tak, a gyakorlatban is megis­merik. Salamon György és Hrabovszki Mihály az MTZ levegőszűrő beállítását gyako­rolja. paripát felcserélte a traktorral Hogy melyik az igazi? Erre mo­solygós derűvel válaszol: — Hát most már a traktor. Igaza van. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László

Next

/
Thumbnails
Contents