Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-10 / 264. szám
1863. november 10. 3 Vasárnap Több megbecsülést a tejnek! I nyár folyamin az állatorvos-továbbképzőn sor került egy előadásra, mely a tej higiénikus termelésével, kezelésével és ennek ellenőrzésével foglalkozott. Ez az előadás igen jól sikerült és tartalmát illetően arra ösztönözte a Közalkalmazottak Szakszervezetének Megyei Állategészségügyi Szakszervezeti Bizottságát, hogy ennek az előadásnak az anyagát mindazokkal megismertesse, akik a tejtermelésben, a tejforgalomban, továbbá annak ellenőrzésében dolgoznak. Az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat támogatta ezt a gondolatot és így október végén sor kerülhetett ezeknek az előadásoknak a megtartására, sőt az előadásokat Supala Pál elv társnak, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetőjének javaslatára Frankó János megyei főállattenyésztő és Kára Menyhért állattenyésztési főelőadó, dr. Bujdosó Géza és dr. Zalay József megyei vezető főállatorvosok segítségével úgy készítettük elő, hogy azok egyben bemutatóul és tapasztalatcsereként is szolgáljanak. Ezekre az előadásokra meghívót kaptak a megye termelőszövetkezetei, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a járási és városi mezőgazdasági, egészség- ügyi osztályok, a megyében lévő állami gazdaságok és tejipari vállalatok és az érdekelt szakemberek. flZ előadások megtartására dr. Berezvai Ferencet, a Budapesti Központi Hús. és Tejvizsgáló Laboratórium vezető szakállatorvosát kértük fel, aki készséggel vállalkozott erre a feladatra és A tejellátás időszerű élelmezésegészségügyi problémái a tehenészetekben, a tejipar és az értékesítési hálózat területén címen, október végén az orosházi Béke, a kondo- rosi Dolgozók és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben együttesen mintegy 300 főijyi hallgatóság előtt meg is tartotta előadásait. Az előadásokon hallottuk: ahhoz, hogy a fogyasztóhoz megfelelő minőségű tej kerüljön, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem jó kooperációja szükséges. Ahhoz pedig, hogy ezeken a területeken jól menjen a munka, megfelelő alapanyagra, megfelelő műszaki felkészültségre és szakszemélyzetre van szükség. A megfelelő alapanyag előállításánál döntő szerepe van annak, hogy az egészséges tehénállomány termeljen. Fokozatosan meg kell tenni mindent, hogy szarvasmarha-állományunkból a gümő- kórt, a fertőző tőgyulladást és egyéb, a fogyasztó szempontjából rendkívül lényeges betegségeket kiküszöböljük. Erre nézve a felderítés, a felszámolás, a gyógykezelés érdekében állatorvosaink és állattenyésztőink már eddig is sokat tettek. A tej mennyiségére és minőségére nézve döntő hatása van a fajtának, az egyednek, a fejés módjának, a helyes tartástechnikának és a takarmány minőségének. Ahhoz, hogy magas biológiai és élvezeti értékű tejet kapjunk, igen meggondoltan kell a tehenek takarmányát összeállítani, mert köztudomású, hogy azíz- és aromaanyagok átmennek a tejbe. Gondos, körültekintő takarmányozás hozzásegíti a termelőt ahhoz, hogy magas tápértékű és ízletes, zamatos tejet kapjon. Nem megfelelő takarmányozás esetén (romlott siló, sáros cukorrépafej stb.) azonban hiába keletkezik történetesen jó tápértékű tej, de az lehet kellemetlen szagú és ízű, melynek élvezeti értéke kisebb vagy egyáltalán nincs is. A tapasztalatcsere során a jelenlévők a tejtermelés mennyiségi és minőségi vonatkozásaiban jó példákat láthattak az egyedi takarmányozásra nézve, melynek következtében az egyes egyedek maximális hozama biztosítható. A megfelelő alapanyag előállításához nélkülözhetetlen a kezelő személyzet egészségügyi helyzetének ellenőrzése. Ez a különböző időszakos vizsgálatokkal a legtöbb helyen biztosítva van. Rendkívül fontos továbbá a környezet, az istálló, a tehenek, a tőgyek, farkok tisztasága, a megfelelő almozás, az egylábú fejőszék használata, a fejősapka, a fejőköpeny, fejősajtárok használata, az első tejsugarak próbacsészébe való külön fejése. Külön hangsúlyozni kell azt, hogy a tő- gyek mosása, a fejők kézmosása és a tejkezelésssel járó egyéb tisztogatási munkafolyamatok, folyó- és ivóvíz minőségű vízzel és tökéletes tisztaságra törekedve történjék. — A környezet tisztaságára nézve a hozzászólásokban az alomszalma hiányát említették többen. Az igaz, hogy az intenzív fajtáknak a szalmahozama kisebb, de az js igaz, hogy sem a gabonaszalma, sem a tengeriszár betakarítása sok helyütt nem történik kellő gondossággal, mely szintén előidézője a hiánynak. A fejés utána higiénikus tejkezelés során szűrést, szellőztetést,' fölözést, kannázást végeznek. Nagyon fontos, hogy ezek a folyamatok igen tisztán és a fejés után mielőbb megtörténjenek. A tejipar a mezőgazdaság által megtermelt tejet csaknem 3500 gyűjtőcsamokon keresztül gyűjti be, majdnem 4 millió hektoliternyi mennyiségben. E gyűjtőcsarnokok műszakilag elmaradottak, velük kapcsolatban igen sok a tennivaló. A termelt tej 34 százaléka tbc-mentes állományból származik, nagy fogyatékosság, hogy a tejipar nem kezeli ezt külön. — Javításra szorul a jégellátás, a gyűjtőhelyek hideg-meleg vízzel való ellátása stb. A kereskedelemben a korábbi időkhöz képest jelentős fejlődés mellett szintén jelentkeznek hibák és a fogyasztót károsító jelenségek. (A szavatossági idők félreérthető jelzése. A különböző minőségű tejekkel kapcsolatos csalások, a nem megfelelő tárolás stb.) Persze a fogyasztóban is van hiba, mert olykor nem megfelelő tejet vagy tejterméket is megvásárol, elnéző a hibákkal szemben, de előfordul olyan is, hogy az általa megvásárolt jó minőségű tej az 6 hibájából romlik meg és károsítja az 5 és családja egészségét. Az előadások és a velük kapcsolatos tapasztalatcserék kidomborították annak a jelentőségét, hogy a tej az egyik legfontosabb népélelmezési cikkünk és ezért részére fokozottabb megbecsülés szükséges a vele való foglalkozás egészségügyi kívánalmait illetően. Dr. Földházi Sándor Állategészségügyi Szakszervezeti Bizottság lault. pr, t. Vérvörösre színeződött a japán juhar a szarvasi Arborétumban Szarvason, a Holt-Körös partján fekvő, 140 holdas Arborétumban — ahol a világ minden tájáról származó 1500 fajta egzotikus növény él — ezer színben pompáznak a fák, cserjék lombkoronái. Az őszi „köntösbe’’ öltözött kert gyönyörű látványt nyújt a természet kedvelőinek. A zöld, sárga, vörös, rozsdabarna, kékeszöld számos színárnyalata váltja egymást. A haragoszöld fenyők szomszédságában jól érvényesül a Missisippi környékéről származó lombhullató fenyő (mocsári Cyprus) halványsárga levele, a kasmírföldi japán akác, a Kanári-szigeti barkóca, a Himalája környékén őshonos szömörce és más érdekes dísznövény színes lombkoronája. A kert egyik legszebb ékessége a hónaljig érő, törpe japán juharfa, melynek lombkoronája vérvörös színben pompázik. 3Cépek a ftomlorosi Gépjavító Állomásról A Kondoros! Gépjavító Állomáson hétszázötvenezer forintos költséggel korszerű gépjavító-műhelyt alakítottak ki egy gépek tárolására használt színből. Botos Sándor, Fekete János és Orosz Ferenc elgondolása alapján állították össze a képen látható szervizkocsit, melynek a segítségével az erőgépek szervizmunkáit kinn a földeken Is végre tudják hajtani. A szervizkocsin villanyhegesztötöl az Aures zsírzóberendezésig minden megtalálható. A csorvási Petőfi Termelőszövetkezet táviratot küldött szerkesztőségünkbe, amelyben arról adtak hírt, hogy pénteken, november 8-án az őszi betakarítási munkálatokat 100 százalékig befejezték. Táviratukban ígéretet tettek arra is, hogy az őszi szántást november 15-ig ugyancsak 100 százalékra teljesítik. Azzal a kéréssel fordulok a Népújság szerkesztőségéhez, hogy segítsen a lap hasábjain megkeresni azt a szervet vagy azt a személyt, amely, vagy aki hajlandó lenne átvenni a szövetkezetünk által termelt 600 mázsa burgonyát. A békésszentandrási Ifjú Gárda Tsz ugyanis a tavaly ősszel üzemtervbe állított 30 hold burgonyavetésből 600 mázsára termelési szerződést kötött a Megyei Értékesítési Központtal. Augusztusban levélben kértünk engedélyt a burgonya szedésére. A MÉK részéről Tömösi elvtárs személyesen jött ki hozzánk, s megállapította: a szedéssel még várni kell, mivel a burgonya még nem parázsosodott meg, vagyis még nem egészen érett Ezek után a burgonya szedése elhúzódott s a szeptemberi esőzések hatására újra fejlődésnek indult, vagyis kinövések keletkeztek rajta. A szedést végül is október első felében kezdtük, amikor is kértük a helyi fmsz felvásárlóját, szíveskedjen kijönni, s a válogatást beindítani, hogy aztán ne legyen probléma az átvételnél. A felvásárló ki is jött, s az ő utasítása szerint történt a burgonya válogatása. Igen ám, de a felvásárló a 60 dekagrammos zsákokat egykilogrammosoknak nyilvánította. A szövetkezet vezetői ebbe nem egyeztek bele, mert 600 mázsa burgonya esetében ez jelentős mennyiségű levonást eredményezett volna. Ráadásul a már átadott 80 mázsa burgoKi a felelős? nyából két százalékot víztartalomra való hivatkozással is levont a felvásárló. Mi egyetértünk azzal, hogy idegen anyag-és földtartalom miatt az átvevők levonnak bizonyos százalékot De víztartalom miatt véleményünk szérint nem lehet ennyit levonni, mert hiszen köztudomású, hogy a burgonya magas víztartalmú növény. Az emiatt folyó huzavona és vita után ismét kijött a szerződő fél, vagyis a MÉK képviselője, aki a válogatást kifogásolta. Megmutatta, hogy szövetkezeti gazdáink hogyan válogassanak, s aztán a válogatás aszerint történt. A burgonya átvétele mégsem történt meg azóta sem. Egyik bizottság a másikat éri, de nem intézkedik senki. Most már sem a szarvasi, sem a békésszentandrási fmsz nem akarja átvenni a burgonyát. Már szakértő is volt kint, akinek a megállapítását a földművesszövetkezet vezetői helybenhagyólag aláírták, viszont a termést nem veszik át. A járási tanácshoz is segítségért fordultunk, de ígéretnél és helyszíni vizsgálatnál többre nem jutottunk. A MÉK-et több esetben felhívtam telefonon, többek között november 4-én is. Tömösi elvtárs megígérte, hogy kijönnek, de ez is csak ígéret maradt. Bolgár József, a békésszentandrási Ifjú Gárda Tsz elnöke. A könyv a gépjavító állomás dolgozói között is keresett cikk. Ebédszünetben — öregek, fiatalok — egyaránt érdeklődéssel nézegetik a kiállított könyvújdonságokat. Több mint 11 000 gyöngyöst szállított le az eleki Lenin Tsz Az eleki Lenin Termelőszövetkezetben az év első felében a baromfitelepeken csirkét neveltek, ennek leszállítása után pedig pulykát és gyöngyöst. Különösen jó eredményeket értek el a gyöngyösnél, s négyhónapos korukban elérték darabonként az 1,28 kilogramm átlagsúlyt. Októberben összesen 11 267 gyöngyöst adtak át a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnak. A pulykát november 20-án kezdik' szállítani. Az idén ötezret neveltek, ebből ezer törzsállománynak marad meg és négyezret szállítanak le. A pulykák átlagos súlya darabonként öt kilogramm.
