Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-09 / 263. szám

1*63. november 9. 2 Szombat Díszünnepségek, új létesítmények aratása, jutalmazások megyénkben a Nagy Októberi Szoeialista Forradalom 46. évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóján me­gyénk városaiban és falvaiban megkoszorúzták a szovjet hősök sírjait, emlékműveit, néhány fa­luban ünnepi tanácsülést tartot­tak, új létesítményt avattak. A termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok egy részében — a kelle­mes, napsugára6 időt kihasználva — munkával ünnepelték az em­berek. Szerdán délelőtt és délután a vállalatoknál, intézményeknél, üzemekben kitüntetéseket nyújtottak át a legjobb dolgo­zóknak az emlékünnepség ke­retében. A földművelésügyi miniszter kitüntetését, a „Kiváló gépállo­mási dolgozó” jelvényt Dobra Imre, a Gyulai Gépállomás trak­torosa, Stefanik András, a Békés­csabai Gépállomás villanyszerelő­je, Forgó Béla, a Mezőkovácsházi Gépállomás brigádszerelője, Lajos Ferenc, a Medgyesegyházi Gépál­lomás traktorosa és Schön Antal, a Sarkadi Gépállomás brigád&ze- relője kapta meg. „Balesetmentes közlekedésért” jelvénnyel tüntet­ték 'ki Boda Bálintot, a Dévaványai Gépállomás gépkocsivezetőjét és Árgyelán Józsefet, a Mezőgyáni Gépállomás gépkocsivezetőjét. A gépállomásokon rendezett ünnep­ségeken pénzjutalmat osztottakki a legszorgalmasabb dolgozóknak. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsánál rendezett ünnepségen Lipták Pál, az SZMT vezető tit­kára nyújtotta át a „Szakszerve­zeti munkáért” jelvény arany-, ezüst- és bronzfokozatát a kiváló szakszervezeti munkásoknak. Szántó Rudolf és Ladányi István arany-, Hodroga Gyula ezüst-, Huszti Zoltánná és Szatmári László bronzjelvényt kapott. Munkával ünnepelték november 7-ét 71 vagon sódert, 15 vagon betongerendát ás 6 vagnn cementet szállítottak az építkezésekre November 7-ét munkával ünne­pelték az AKÖV és a MÁV dol­gozói, valamint a rakodómunká­sok. Az ünnepen 621 vagon áru érkezett a csabai állomásra és kör­zetébe. Elsősorban sóder és egyéb építőanyag-küldemények voltak, de ezenkívül jelentős mennyiségű darabáru is. Békéscsabára 217 vagon áru érkezett, amelyből estig 156 kocsit kiürítettek, reggelig pe­dig egy sem maradt tele. Éjféltől éjfélig derekasan dolgoztak a ra­kodómunkások, s a gépkocsik. Az AKÖV a 6-i szállítmányok­kal együtt mintegy 71 vagon só­dert szállított az ünnepen az épít­kezésekhez. Huszonhét gépkocsija dolgozott Békéscsabán. Segített a rakodásban egy tizenöt tagból álló KISZ-brigád, s volt úgy, hogy egy­szerre 60 ember ürítette a vago­nokat, illetve rakta meg a várako­zó gépkocsikat. Szinte órák alatt 74 vagont szabadítottak meg a terhétől. Ugyanakkor jelentős mennyisé­gű mezőgazdasági terményt továb­bítottak 7-én tengelyen. A békés­csabai termelőszövetkezetek 11 te­A Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat egy gyakorlattal rendel* kezd gyors- és gépíró ndt vesz fel. Jelentkezni: Békéscsaba, Sal- lad u. 40. alatt a személyzeti felelősnél. 92494 hergépkocsit kértek az AKÖV-től, s egész nap küldték a gyárakba a cukorrépát, az átvevőihelyekre a kukoricát. Az állomásról 15 vagon répa, s 5 vagon őrlemény indult útnak csütörtökön, ugyanakkor a raktá­rakból 18 vagonnyi darabárut to­vábbítottak. Pénteken a délelőtti esőzés el­lenére sem szünetelt a szállítás, bár megnehezült a rakodás. Reg­gel mintegy hatvagonnyi cement és 15 vagonnyi. betonelem érkezett, ezenkívül jelentős mennyiségű da­rabáru. Több szakszervezeti aktivistát pénzjutalomban részesítettek. A megyei tanácsnál rendezett ünnepségen több tanácsi dolgozó kapott kitüntetést és pénzjutal­mat. November 7-én adták át ren­deltetésének a méhkeréki mű­velődési otthont. Az átadási ünnepség előtt a résztvevők megkoszorúzták a szovjet hő­sök emlékművét. Az új művelődési otthonban tartott emlékünnepségen Juhász Tivadar párttitkár mondott mélta­tó beszédet, majd kultúrműsor kö­vetkezett. A Balassi-együttes több mint egyórás zenés-táncos műsor­ral szórakoztatta az ünnepség résztvevőit. Az esti órákban a helyi KXSZ-szervezet bált rende­zett. A békéssámsoni művelődési otthon Ünnepélyes avatását november 6-án tartották meg. Szerdán Eleken szövetkezeti napot tartottak. Az emlékün­nepségen — melyet a művelő­dési otthonban rendeztek — részt vettek azok a szovjet vendégek is, akik az MSZBT megyei elnöksé­gének meghívására látogattak el megyénkbe. Gyulán, szerdán több üzemben, vállalatnál jutalomban részesítet­ték a munkában és termelésben élen járó dolgozókat. November 7-én délelőtt koszorúzás! ünnepsé­get rendeztek a szovjet hősök em­lékművénél. Simon György, a já­rási tanács vb elnökhelyettesének beszéde után elsőnek Zinovjev ez­redes helyezte el az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet fegyveres erők koszorúját, majd a járási-városi pártbizottság, a ta­nácsok, a Hazafias Népfront, a különböző testületek és iskolák koszorúit tették le. Megkoszorúz­ták a temetőben lévő szovjet sí­rokat Is. NAPTÄR 1983. november 9-, szombat. Guillaume Apollinaire — 45 évvel ezelőtt, 1918. no­vember 9-én halt meg Guillau­me Apollinaire francia költő és esszéíró. Cikkeiben és verseiben a művészet régi formáival szemben új irányzatokat, a da­daizmust és a kubizmust hirdet­te. Versei a század eleji líra jel­legzetes alkotásai, melyek a maguk szimbolikus kifejezés- módjaival a fiatal írói nemze­dékre nagy hatást gyakorolták. Válogatott versei Radnóti Mik­lós és Vass István fordításában magyarul is megjelentek. — 365 évvei ezelőtt, 1598 novemberében született Francisco de Zurbarán spanyol festő. Kiemelkednek döbbenetes erejű realista ábrázolásmóddal, a fény és árnyék ellentétére felépí­tett, kevés színnel festett vallásos témájú kompozíciói, melyek­ben a spanyol nép különféle típusait ábrázolta. * — 45 évvel ezelőtt, 1918. november 9-én tört ki a forradalom Németországban, ahol elsöpörte a monarchiát, valamint Fran­ciaországban, ahol szintén a császárságot buktatta meg. Szökött néger katonák A Nyugat-Némctországban állomá­sozó amerikai hadseregből két né­ger katona szökött meg az utóbbi hetekben. Benjamin Gain törzsőrmester a Nyugat-Berlinben állomásozó 6. gya­logezredből szökött át a demokra­tikus Berlini*? és kért menedék­jogot. A 19 éves Robert Manns Ausztriá­ba szökött. Szerencsétlenségére szö­kés közben gyilkosságba keveredett. Passauban taxit bérelt és azzal akart eljutni Linzbe. Az osztrák—nyugatnémet határon Franz Gruber, a nyugatnémet ha- tárremdőrség altisztje az igazoltatás során nem fogadta el Mannstól sze­mélyi igazolványként annak szabad- ságos levelét. Nem akarta a néger katonát átengedni a határon. Bobért Manns a szóváltás során előrántotta revolverét és a határrendőrre lőtt. Az egyik lövés Gruber őrmester fe­jét érte. A dulakodásban a négez katonának sikerült egérutat nyernie és osztrák területre átszöknie. Mannst Ausztriában a csendőrök letartóztatták. Kihallgatása során a következőket vallotta: „Alakulatomnál állandóan piszkál­tak, mert néger vagyok. A faji el­nyomás elől menekültem, a szabad­ságot kerestem. Ha a nyugatnémet határrendőrség visszatoloncolt volna az alakulatomhoz, megaláztatásom folytatódott volna. Nem akartam még egyszer csapatomhoz visszake­rülni. Ezért lőttem a nyugatnémet határrendőrre. Bárki mást is megöl­tem volna, aki megakadályozta vol­na, hogy a pokolból elmeneküljek” — jelentette ki a néger katona. Robert Manns tragikus kimenetelő szökése mindenesetre fellebbenti a fátylat az amerikai hadseregben ural­kodó faji megkülönböztetésről. A tarthatatlan helyzetet bizonyítja» hogy Kennedy az év elején külön­bizottságot rendelt ki a hadsereg­ben tapasztalható fajüldözés felmé­résére. (Sz. L.1 GERŐ JÁNOS: Amiie mhos töiuénty A Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat keres egy no részére bútorozott szobát. Az ajánlatokat kérjük Békés­csaba, Sallal u. 40. sz. alatt a személyzeti felelősnél leadni. 92493 (17) Arató Marika rövid pályafutá­sa alatt még sohasem mentek olyan jól a dolgok, mint mosta­nában. A tanfelügyelő ebben az évben már kétszer meglátogatta iskolájukat és különösen az utol­só alkalommal olyan dicséretben részesítette mindkettőjüket, ami­re Nyírzaadány történetében még nem akadt példa. Marika tiszta szívből örült a sikernek. Büszkeség töltötte el, ha arra gondolt, hogy két év alatt kivívta felettesei elismerését. De a dicséret, a szép eredmény nem tette boldoggá. Sőt, inkább nyugtalannak és bánatosnak lát­szott, mintha valami titkos fáj­dalom emésztené. Arca az utóbbi hetekben kissé megnyúlt, rászo­kott a cigarettára és gyakran ké­ső éjszakáig fent virrasztóit, nem bírt aludni. Erzsiké sokáig figyelte barát­nője kínlódását, míg egyszer mér­nem bírta tovább és kifakadt. — Mari! Mondd meg őszintén... Jósika miatt bánkódsz vagy va­laki más miatt? Marika, mint akit tetten értek, mélyen elpirult. — Miért bánkódnám én Jós­ka miatt? Hetenként kétszer meglátogat. Most már szép az idő, újra bemegyünk minden va­sárnap Nyíregyházára. Még örü­lök Is, hogy végre állása van. Bántotta mór, hogy itt él a szülei nyakán. így talán megnyugszik egy kicsit. Erzsikét nem tudta becsapni. Tovább faggatta. — Én látom rajtad, hogy va­lami nincs rendben. Mondd, Buj­dosó bolondított meg? Marika hallgatott. Mit is felelhetett volna, ami­kor még maga sem volt tisztá­ban érzéseivel. Másfél éve sze­rette meg vőlegényét, s azt hitte: örök életre szód a szerelem. Pár hónappal ezelőtt még büszke volt a jó megjelenésű, csinos vőlegé­nyére. A járásban tucatszám dol­goznak a pártában maradt taní­tónők, nála tíz-tizenöt évvel idő­sebbek. Ö meg már az első évben gyűrűs menyasszony lett. Még­hozzá érettségizett, intelligens fiatalember jegyese. & mégis, az utóbbi időben egy­re kevesebbet gondolt Jóskára. Nem leste már lépteit, amelye­ket messziről megismert. Nem figyelte a motorok hangját'sem, nem várta a Pannónia érkezé­sét. Sokat olvasott, valósággal falta a regényeket. Választ akart kapni azokra a furcsa, nyugtala­nító érzésekre, amelyek váratla­nul meglepték. — Ha hallgatsz, ez azt jelenti, hogy eltaláltam szomorúságod okát — mondta Erzsiké a hosz- szú csend után együttérzéssel. Megsimogatta haját, aztán kissé megbántva folytatta: — Mondd, ez a barátság? Ezt fogadtuk mi egymásnak, ilyen őszinteséget? Miért nem szóltál már előbb? Marika fájdalmas arccal nézett barátnőjére. — Ne bánts! Azt hiszed, én tisztában vagyok magammal? Talán csak megszédültem... nem... nem bírom megmagya­rázni. Őrültség, hiszen Jóska sze­ret engem, ő meg lehet, hogy csak futó kalandot keres ... Nem tudok semmit! Érted? — Beleszerettél? — Nem tudom. — Ajjaj! — ingatta a fejét Erzsiké — azt hiszem, akkor va­lóban nagy baj van. — Mi lenne? Megy a világ to­vább. — Jóskának nem hazudhatsz. Úgyis észreveszi. — Nem akarom, hogy észreve­gye! Majd kigyógyulok ebből a betegségből. Különben is buta­ság, hiszen Bujdosót alig isme­rem. — És ha nem múlik el? Ha még súlyosabbá válik? Marika szája elgörbült. Majd­nem elpityeredett. — Hagyjál! Nem bírom to­vább! Beszéljünk másról, ' — Azt megtehetjük, de a gondolatod mégis nála jár egész nap vagy talán éjjel is. Bár­mennyire is szeretnéd, a leszámo­lás elől nem térhetsz ki. önma­gad elől nem menekülhetsz. Ne­ked kell döntened, ebbe még én sem szólhatok bele. Azt hiszem megértem, mi megy végbe ben­ned. Szeretted Jóskát, úgy érez­ted boldog vagy és akkor becsa­pott a mennykő. Ne haragudj, nem tudok okosabban fogalmaz­ni. Arra kérlek, nagyon gon­dold meg, mit teszel. Nézd, mind­ketten jól tudjuk, hogy a falusi pedagógusnők fele soha nem megy férjhez. Egyszerűen nincs kihez. Száz százalékkal többen vagyunk, mint a férfi kartársak. Marikám, ha kimondhatatlanul is, talán csak a szíved legmélyén, vajon ez a félelem nem sürgetett az eljegyzésben? — Nem! — tiltakozott Marika sápadt arccal. — Érdekből... fé­lelemből... hát csak ennyire is­mersz? — Ha nem lennél menyasz- szony, tudnád melyiket válaszd? — Akkor könnyebb lenne... De így... közelebbről meg se ismer­hetem. — Hogy álltok egyáltalán? Mondott már valamit? — Megkísérelte. — És te? — Ha lehet, kerülöm. Nem akarom! Érted? Nem akarom. Homlokára szorítva kezét az

Next

/
Thumbnails
Contents