Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-07 / 262. szám

IMS. november 7. 9 Csütörtök •• Ussembe hely esték a román televísió nagyváradi reléállomását Békéscsabán kitűnő a vételi lehetőség A televíziónézők közül sokan kísérleteztek már eddig is több adóállompás vételével. Aki a tele­vízióadás alapfogalmait ismeri, tudja, hogy ilyen kísérleteknek cm, d=3 cm, e=42 cm, f—78 cm, g=68,7 cm.) A nagyváradi reléadó tehát to­vább növeli a televíziózás lehető­ségeit, és örömmel üdvözöljük gyorsan határt szab a nagy távol­ság, mert az ultrarövid hullámok, melyek a képet és a hangot hor­dozzák, nem követik a Föld gör­bületét, hanem egyenes vonalban távoznak a világűrbe. így aztán csak a vevőkészüléktől mintegy 80—100 kilométerre elhelyezett, megfelelő energiával sugárzó adó műsora vehető kifogástalan mi­nőségben. azért is, mert ezzel román baráta­ink életét, kultúráját még köze­lebbről megismerhetjük. (s—n) Kőolaj kitermelés — repülőgépről Pontosabban: helikopterről Szibéria északnyugati részé­ben a hónapokig tartó 30—40 fokos hideg, a lakatlan vidéke­ken hóolvadáskor megközelít­hetetlen távolságok igen meg­nehezítik a kőolaj kitermelésé­hez szükséges felszerelés, óri­ási fúrótornyok, gépek szállítá­sát teherautókon. Az év nagy részében így bizonytalan és egyáltalán nem egyenletes az összeköttetés a kőolajipari gép­gyártás központjaival. Hogyan lehetne megbízható, rendszeres kapcsolatot létesíte­ni a távoli kutató- és munkate­rületekkel? A helikoptergyártás rohamos fejlődése hozta meg a lehetősé­gét, hogy légi úton a helyszínen teremjenek a fúróberendezések. A légi szállításra alkalmas, egé­szében 75 tonnás „BU—75—M” fúróberendezéseket helikopte­rek törzsükre függesztve, ma már nemcsak Szibériába, ha­nem az Uraiba és a Kaukázu­son túli vidékre is szétviszik. Egy fúrótorony általában több mint 40 m magas, szinte lehetetlennek tűnik, hogy légi úton ezeket is szállítani lehes­sen. Súlyuk 150 tonna. — Szétszedjük, hogy zsebben is el lehessen vinni — mondta Arszenyij Antonov kőolajipari géptervező főmérnök. Azóta ezt a fúrótornyot is viszi a helikop­ter, rendeltetési helyére. A „légi fúróberendezések” már sorozatban készülnek, hogy kielégítsék a Szovjetunió­ban és a szocialista országokban jelentkező igényt. V. Martisik 1963. november 5-én avatták fel a DCM-et Megyénkben és a megye szék­helyén, Békéscsabán, eddig csak a Magyar Televízió szentesi relé- • állomása által közvetített adást vehettük, időnként pedig, akik ún. kétnormás készülékkel és megfelelő antennával rendelkez­nek, a jugoszláv televízió novi- szádi közvetítőállomásának műso­rát is vehették, a távolság miatt (kb. 220 km) azonban nagyon gyengéin. A napokban állandóan és kitű­nően vehető tv-műsorral gazda­godtunk: üzembe helyezték a ro­mán televízió 'nagyváradi reléál­lomását. Az adó Békéscsabától mindössze 75—76 kilométerre van, 30 kilowatt energiával sugárzott műsora tehát tökéletesen fogható. Nagyvárad a 3-as tv-csatornán ad, ez a csatorna azonban a most használatban lévő készülékekből hiányzik. Lődy Andrásnak, a bé­késcsabai GELKA-szerviz vezető­jének tájékoztatója szerint a ké­szülékek csekély és olcsó átalakí­tással alkalmassá tehetők a nagy­váradi tv-adó vételére is. Az át­alakítás mindössze annyi, hogy a csatom a váltóban a 3-as csatorna vételére alkalmas tekercset he­lyeznek el, illetve egy használaton kívüli csatorna tekercsét a meg­felelő hullámhosszra hangolják. A szerviz vezetője közölte azt is, hogy minden érdeklődőnek bár­mikor rendelkezésére állnak és szívesen nyújtanak felvilágosí­tást. A televíziózással intenzívebben foglalkozó amatőrök számára a mellékelt ábrán a nagyváradi adó vételére alkalmas antenna adatait is közöljük. Az antenna — mely­nek méreteit Farkas Miksa, is­mert békéscsabai tv-amatőr bo­csátotta rendelkezésünkre —, ki­tűnő vételt biztosít. (A méretek: A=186 cm, B=177,5 cm, C=168,7 Népgazdaságunk fejlődése szükség­szerűen megköveteli, hogy építő­anyagiparunk egyik igen fontos ága, a cementgyártás is évről évre je­lentősen növekedjék. Ezt az igényt egy részről már a felszabadulás előtt is működő cementgyárak: Beremend, Bélapátfalva, Lábatlan, Selyp és Ta­tabánya sok százmillió forintos re­konstrukciójával és egyúttal a kapaci­tás bővítésével, más részről új ce­mentgyárak építésével biztosítjuk. Ha zánkban a felszabadulás óta két nagy cementgyár épült fel. A Miskolc mel­letti Hejőcsabai cementgyár még az első ötéves terv idején, 1952-ben lé­pett be a termelésbe. 1963. november 5-én avatták fel Vác mellett második ötéves tervünk egyik legnagyobb lé­tesítményét, a Dunai Cement- és Mészmüvet, melynek felépítésére népgazdaságunk több mint kétmilli­árd forintot forditott. Cementgyáraink — melyekhez Be­remend kivételével mészművek Is kapcsolódnak — az ország olyan kör­zeteiben létesültek, ahol a nagy mennyiségű fűtőanyag (szén), vala­mint nyersanyag (mész, márga, ese­tenként tufa) igényük biztositott. fgy a tatabányai és dorogi szénmedence fűtőanyagára, valamint a Gerecse mészkövére és márgájára épült fel a tatabányai és Lábatlan! Cementgyár. Beremend a Villányi-hegység, Bél­apátfalva és Hejőcsaiba a Bükk mészkövét, illetve a környező terü­letek márgáját használja nyers­anyagul. Selypen vulkáni tufát dol­goznak fel cementté, Hejűcsabán pe­dig a diósgyőri kohósalakot is fel­használják a cement nyersanyagául. Az évente több mint egymillió ton­na cement termelését biztosító DCM — tehát az ország legnagyobb kapa­citású cementgyára — a Naszály mészkövét és a Kósd község melletti márgát dolgozza fel. A DCM-nek, második ötéves tervünk büszkesé­gének létrehozásában közel 100 vál­lalat vett részt. A Német Demokra­tikus Köztársaság., szakembereinek közreműködése mellett, a KISZ védnöksége alatt és szervezésében mintegy 80 000 fiatal járult önkéntes munkájával ahhoz, hogy a DCM az eredetileg kitűzött batáridő előtt meg­kezdje a termelést. A Dunamenti Ce­ment- és Mészmű beindulásával ba­sánk 1992. évi 1,1 millió tonna ce­menttermelése 1965-re közel megdup­lázódik s a második ötéves tervünk végére az ország cementtermelése az 1938-as évi 0,3 millió tonnás meny- nyiséghez viszonyítva majdnem tíz­szeres lesz. Magyarország cement­termelésének alakulását az 1945—1965 közötti években a térképünk jobb oldalán elhelyezett grafikon ábrázol­ja. „Atomorvosi klinika" A napokban avatták fel Alaba­ma állam Montgomery városában az első ún. „atomorvosi klinikát”, Hugh Macguire főorvos nyolcévi kisérleti fáradozásainak eredmé­nyét Az új kórház egészen forradal­mi jelentőségű újításokkal van fel­szerelve, ablak nélküli, kör ala­kú épületben működik, 22 beteg­szobája van, az összes orvosi fel­szerelések a kör középpontjában vannak elhelyezve. Az orvosok és az ápoló személyzet minden be­tegtől egyenlő távolságban tartóz­kodik. Elektronikus műszerek ál­landóan regisztrálják a beteg ér­verését és hőmérsékletét, a nagy­fokú gépesítés a szokásosnál ki­sebb létszámú ápoló személyzetet tesz szükségessé és az orvosok többet foglalkozhatnak a betegek­kel. Jövőre még egy hasonló „atom­orvosi klinikát” építenek fel a New York-i Nemzetközi Vásár területén. Mesterséges véredények poliészterből Az NDK-ban Markneukirchen Catgut gyárában megkezdték a poliészter szálból gyártott vér- edényprotézisek sorozatgyártását. Hosszú évekig tartó orvos-techni­kai és kémiai kísérletek után ez­zel lezárult egy igen bonyolult fejlődési szakasz. Ilyen műanyag protéziseket a sebészek életmentő körülmények között alkalmaznak. A tömlőszerű, porózus csöveket, amelyeknek át­mérője 6—24 milliméter között változik, felhasználás előtt a beteg vérével átitatják. Bizonyos érte­lemben a vázát képezik az újon­nan kialakuló kötőszöveteknek. A műtétet követő négy-hat hónap alatt kifejlődnek a szervezetben az új véredény falai. Eddig több mint kétszáz sikeres műtétet haj­tottak végre az új mesterséges artériákkal A legtávolabbi csillag Sklovkij professzor szovjet csil­lagász megállapította, hogy a leg­távolabbi csillag tízmilliárd fény­évnyire van és másodpercenként 165 000 km sebességgel távolodik tőlünk. Ez a legnagyobb csillagtávolság, amelyet eddig az asztronómusok mértek. Békés együttélés A New York-i dr. Schneider pa- cífarin nevű preparátuma külön­leges hatással van a fertőzést hor­dozó mikrobákra: fertőzőképessé­gük megszűnik, s békében élnek „gazdájukkal”. Törhetetlen teáscsészék Az angol Wedgewood gyár ma­jolika csészéi teljesen törhetetle­nek. Egy 12 tonnás tartálygépko­csi hat kereke elé egy-egy csészét helyeztek, s a kocsi átment raj­tuk. Még repedés sem látszott a csészékéi».

Next

/
Thumbnails
Contents