Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-29 / 280. szám

MS3. november 29. 3 Péntek Rajtunk az ország szeme N éhány hét leforgása alatt az ország 10 különböző megyéjéből keresték fel szőkébb értelemben vett hazánkat, Békést, hogy tanulmányozzák: miként is oldották meg gépállomá­saink a termelőszövetkezeti gépek teljes műszaki ellátását. Az or­szágban békési példáról beszélnek és Szabolcstól—Nógrádig úgy vélekednek, hogy megyénkben helyesen hajtották végre pártunk VIII. kongresszusának azon határozatát, amely a gépek jobb ki­használásáról és a karbantartás színvonalának fokozásáról szól. A termelőszövetkezetek többsége jól megértette a műszaki karbantartás fontosságát. Ennek tudható be, hogy a nyáron egyre szaporodtak azok a gépállomásolt, amelyek a szövetkezeti gépek teljes műszaki ellátását vállalták. A nyári mezőgazdasági munkák­nál éppúgy, mint az őszieknél érződött a rendszeres jó szerviz­szolgálat hatása. Sokkal kevesebb gépkiesés volt, mint a múlt esz­tendő azonos időszakában. A teljes műszaki ellátás gondolata megyénk közös gazdasagai­ban már eleven erővel hat. Valamennyi tsz örül annak, hogy nem kell több százezer forintot a közös vagyonból pótalkatrész-raktár fenntartására fordítani, és olyan gépjavító-berendezéseket, esetleg forgácsológépeket vásárolni, amelyek összességükben több millió forint értékűek. A gépállomás, vagyis az állam magára vállalta a műszaki ellátás gondolatának égisze alatt a pótalkatrész-raktáro­zást és egy magas szaktudású műszaki gárda létrehozását, techni­kai felszerelését. Így juthatott el megyénk a békési példáig. Bizonyos értelemben a felelősség is felvetődik: vajon a szö­vetkezetek és a gépállomások jól csinálják-e, jól fogadják-e ezt a kezdeményezést? A szövetkezetek többsége a teljes műszaki ellá­táshoz társult A gépállomások és a gépjavító állomások vállalt kötelezettségüknek, ha néha késve is, — rajtuk kívül álló ok miatt __ de garanciálisán eleget tesznek. Sajnos olykor előfordul felü­letesség a javításban. Ez igaz, de a gépjavító állomások munká­jára ez ma már egyáltalán nem jellemző. A műszaki gárda Oros­házán, Kondoroson, Tótkomlóson, Mezőkovácsházán, M ed gyesegy­házán és a megye többi gépállomásán úgy javítja meg a gépeket, mintha azok a gépállomásé lennének. Ez így helyes, mert a ter­melőszövetkezet mindaddig kopogtat a gépjavítónál, amíg a javí­tás minősége nem elfogadható. A békési kezdeményezést jönnek most tanulmányozni az or­szág különböző részéből. Szerezzenek sok jó tapasztalatot, s egyben mondják el véleményüket az itt kialakult műszaki ellátásról, hogy az érdemek és a hibák tükrében a jövő esztendőben még eredmé­nyesebben tudjanak dolgozni a gépjavítók és a gépállomások. ö. K. Miért előnyös a több éves szerződéskötés ? Az elmúlt gazdasági évben bevezetett — csak néhány fonto­sabb cikkre kiterjedő — több év­re szóló szerződéskötések rend­szere eredményes formának bizo­nyult országszerte. Ez a forma megyénkben is ösz­tönzőleg hatott egyes növények vetésterületének növelésére. 1964- re több ezer hold termésére kö­töttek szerződést a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok. És ez, a tavaly megkötött szerződéseket figyelembe véve, 1965-re még nyolc százalékkal növekszik; A kedvező tapasztalatok alap­ján a közelmúltban olyan hatá­rozat született, hogy ezt a rend­szert tovább kell szélesíteni, fej­leszteni. A határozat értelmében a termelőszövetkezetek az eddi­gieken kívül — több évre szóló szerződést köthetnek cukorrépára, rizsre, egyes gyümölcsfélékre (szőlő, meggy, cseresznye stb.) is. Ez évtől kezdve a háztáji és egyéb gazdaságokra is érvényesek a több éves szerződésre vonatko­zó lehetőségek. A háztáji gazda­ságok termelési biztonságának növelését segíti elő az is, hogy lehetőség nyílik a borjú-, a sül­dő-, a baromfi------elsősorban ví­z iszámyas — szaporulatra, és a tojáshozamra is több éves szer­ződést kötni. Miért előnyös ez a rendszer a termelőszövetkezeteknek, a ház­táji és egyéb gazdaságoknak? A több éves szerződések úgyne­vezett keretszerződések, amelye­ken belül az évenként megköten­dő és részletes feltételeket tartal­mazó szerződések során a terme­lő csökkentheti vagy növelheti előirányzatait, ugyanakkor a vál­lalatok a termelési vagy értékesí­tési kötelezettséget kötelesek tel­jesíteni. Előnyös azért is, mert a terme­lőszövetkezetek üzemterveinek ki­alakításakor a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai és más érdekelt államigazgatási szervek kötelesek figyelembe venni a szerződések előirányzatait és — a lehetőségeken belül — szükség esetén, anyagi és technikai segít­séget is kell nyújtsanak ennek megvalósításához. (Többek között: dohánypajta, öntözőtelep építése és takanmánytáp-juttatás.) A több éves szerződések há­roméves időtartamra köthetők, s ezenkívül a már megkötött szer­ződések hatályát 1966-ra meg le­het hosszabbítani. Az állam ga­rantálja a jelenleg érvényben levő felvásárlási árak változatla­nul tartását. Többek között: a cukorrépa jelenlegi felvásárlási árát fix árként, a vöröshagyma és a tojás 1964. évi árát védőár­ként, a burgonya és a fokhagyma jelenlegi érvényes árát pedig irányárként. Ez kiterjed a már megkötött szerződésekre is. A háztáji és egyéb gazdaságok ré­szére garantálja az állam a je­lenleg érvényben levő felvásár­lási árat, a növendékmarhára és a süldőre. A cikkek többségénél biztosítja a jelenleg érvényben levő takarmányjuttatásokat is. A több évre szóló szerződések kötését hamarosan megkezdik megyénkben is az illetékes válla­latok. Szabó László a megyei tanács feivásánási osztályának vezetője A mélyszántás hajrája Az idő nagyon kedvezett most maradt tavaszra. Nem szeretnék, az őszi munkáknak, de a trakto­rosok szorgalmának köszönhető ha ez megismétlődne, ezért na­gyon örülnek az érkezett segítség­főleg, hogy már csak egy hétre nek. három és fél hónapos iskolára, amit a Sarkaái Gépállomás ren­dezett, s aratás óta húzatja a barázdát váltott műszakban, hol való mélyszántás van megyénk­ben. Csak dicsérni lehet azokat a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, amelyek a mély­szántás befejezése után nem ál­lították le a traktorokat, hanem átadták azoknak a gazdaságok­nak, amelyekben még sok volt a szántanivaló. A sarkadi Dózsa Tsz is átadott a kötegyáni Vörös Csillag TSz-nek három Hoffer, egy MTZ és egy Utos traktort, főleg gépállomásit, hogy a saját három és a Sarkadi Gépállomás­A segítők, Borbély György, Szé-' nappal, hol éjjel kely József, Fazekas Sándor és a többiek eközben egyik barázdát a másik után fektetik az elég kötött, szalonnás kukoricaföldön. Borbély György az új traktoro­sok közé tartozik, egy évvel ez­előtt választotta magának ezt a szakmát. Addig? A válaszon el­csodálkoztunk: édesapja még mindig egyénileg gazdálkodik tizenegy hold földön és ő is ott­hon dolgozgatott. Aztán rájött, hogy apja kevéske földjén nem tói ott lévő nyolc traktorral együtt pontot tegyenek a terve­zett 1720 hold mélyszántásra. Fényképezőgépünkkel a ven­dégtraktorosokat látogattuk meg, miután a szövetkezet elnöke és főagronómusa elsorolta, hogy no­vember 13-ig befejezték a 465 hold kukorica, a 170 hold cukor­répa és a 120 hold napraforgó be­takarítását. Azt is elmondták, hogy tavaly a legnagyobb igyeke­zet ellenére 130 hold szántanivaló tudja megalapozni az életét. Ei- határóéra hát, hogy olyan szak­mát tanul, amely biztos megél­hetési. ad nemcsak neki, hanem majdani családjának is. Most már ugyanis mind többet foglal­kozik a családalapítás gondolatá­val. No, és mit szólt az édesapja, hogy otthagyta a segítség? Azt válaszolja: Nem haragudott, sőt inkább biztatott: „Menj fiam, ke­resd boldogulásod, én nem tar­tóztatlak”. Így került a télen egy . Székely József 1955-ben kezdte a traktorosságot. Jól ért a gép­hez. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy október köze­péig teljesítette ez évi tervét. A nyáron három hétig csépelt, öt hétig pedig kombájnbúzát tisztí­tott cséplőszekrénnyel. Egyébként Szabó István brigádvezető el­mondta, hogy a traktorosbrigád a 14 erőgépre megszabott 12 ezer normálhold ez évi tervét novem­ber 18-ra teljesítette azért, mert általában kilenc erőgép éjjel­nappali műszakban dolgozott. A gazdálkodásban élenjáró szövetkezetek kezébe adták a búzavetőmag szaporítását Néhány nappal ezelőtt me­gyénk több termelőszövetkezeté­ben felülvizsgálták azokat a ga­bonavetéseket, amelyeket vető­magszaporításra vetettek. Ezek állapota kifogástalan. Egy koráb­bi intézkedés ugyanis a termelő- szövetkezetek búzavetőmag-cseré­jéhez szükséges minőségi vető­mag előállítását a termelőszövet­kezeteikre bízta. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya több kö­zös gazdasággal együtt, közöttük a tótkomlósi Viharsarok és Haladás, a békési Október 6, az eleki Le­nin, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag és Aranykalász, a gyulavári Lenin Hagyatéka, továbbá a bé­késcsabai Május 1 Tsz-t bízta meg fajtaazonos vetőmag termesz­tésével. Bezosztája búzából fajtaazonos AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ács, épületlakatos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő és fűtésszerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. szám alatt. » 85392 magot 2150 holdon vetettek a tsz-ek. A Bánkúti—1201-esből 1040 holdba kaptak vetőmagot. A Fertődi búzából mindössze 22 holdba jutott vetőmag, ezt a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz- nek adták azzal a kéréssel, hogy megkülönböztetett gondossággal vigyázzanak erre a nagy értékre. A következő évben a vetőmag­szaporításra vetett búzák' jelentős részét a termelőszövetkezetek cseretenmény ellenében megkap­ják. Fazekas Sándor négy évvel ez­előtt cserélte fel az eke szarvát a traktor kormánykerekével. Ugyanis egyénileg gazdálkodott addig. Nem bánta meg a cserét? Határozottan válaszolja: Semmi pénzért sem cserélné fel mostani foglalkozását az egyéni gazdál­kodással. Hogy miért? Egyszerű­en azért, mert 2500—3000 forin­tot is megkeres havonta. Emel- let megbecsülik a munkájáért. K. 1. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvéted esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572

Next

/
Thumbnails
Contents