Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-03 / 259. szám

M3. november 3,

5

Vasárnap

Szavunk hatása

Mondjuk, hogy a nyelv, vagyis a beszéd az emberek közti kapcsolatnak, az érintkezésnek az eszköze. Nem akarok új elméletet felállítani, de a meghatározásból logikusan következik, hogy a nyelv használatának milyensége érzékenyen befolyásolja a kapcsolat milyenségét is. Egyszerűbben: ha magyarosan, röviden, közérthetően beszélünk és írunk, közelebb kerülünk a másik emberhez, mint akkor, ha nyakatekert kerülőkkel, nehézkes mondatfűzéssel mondjuk el gondolatunkat.

Nem állítjuk, hogy a pártmunkás, a tanácsi dolgozó vagy bármely más társadalmi munkás, emberekhez fűződő kapcsolatát egyedül a nyelv jó vagy rossz használata határozza meg. De spkat számít, rendkívül sokat A- mikor győzködjük az embereket ügyünk igazáról — előadásban, írásban vagy beszélgetésben — attól Is függ az eredmény, hogyan használtuk a magyar nyelvet Egyszerűen, szépen és kifejezően vagy tekervényesen és úgynevezett „magas c”-én. Az egyszerű beszéd elősegíti az emberközelséget, a fellengős s sokszor — ha a szó igazi értelmét nézzük — értelmetlen szavak távol tartanak bennünket az emberektől.

Hallgatunk beszédeket, olvasunk jelentéseket, ügyiratokat s bizony számtalanszor tapasztaljuk az értelmetlenséget, a szükségtelen szavakat és mondatokat. Tehát nemcsak a helyesírásra gondolunk, hanem a nyelvhelyességi, stilisztikai, nyelvtani szabályokra is. „A feladat végrehajtásának megvalósítása”. „A terv célkitűzéseinek fokozottabb elvégzéséért folytatott harc” — és rengeteg hasonló mondat, teletűzdelve felesleges, szükségtelen szavakkal. Csúnyává, rideggé teszi beszédünket a legjobb akaratunk mellett is.

Van természetesen úgynevezett szakmai nyelv, amely bizonyos sajátosságot hord magán. Jogban és más tudományos ágban találkozunk ezzel. Fogadjuk el, hogy sokszor elkerülhetetlen a teker- vényes mondatfűzés vagy a különböző idegen kifejezések használata. Azonban nem örülhetünk, ha köznapi nyelvet használó ember képtelen megérteni a neki szóló .„ügyiratot”. És milyen sokszor találkozunk ezzel! Egy kis gondossággal, tömörségre törekvéssel közérthetően meg lehet fogalmazni a legtudományosabb mondanivalót is.

Szólni kellett erről — még ha röviden szóltunk is —•, mert agitációs szavunk értéke a szép, kifejező beszédünktől is függ. Ezért nemcsak az irodalom, a sajtó és a nyelvtanár dolga, hogy őrizze nyelvünk tisztaságát, hanem minden olyan embernek feladata, aki többekhez szól, többeknek mondja el naponta gondolatait.

Varga Tibor

Jelentkezés november 15-ig

Az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák 1964 Júliusában lesznek az illető felsőfokú tanintézetekben. Sokan kérik majd felvételüket olyanok, akik régebben érettségiztek és hasznos lenne részükre a középiskolában tanultak

felfrissítése. Ezért — kellő számú jelentkező esetén — Békéscsabán előkészítő tanfolyamot szerveznek. Jelentkezni a megyei tanács művelődésügyi osztályán lehet.

kokat. Merre van most ez az

ember?

Szilasi azt hitte, hogy elmúlt a vihar a feje felől. Kiegyenesedett, eltűnt arcáról a felhő.

— Biztosan a határt járja. Erről az oldaláról csak jót mondhatok. Megkeressük?

Kálmán András felelet helyett váratlanul új témába kezdett:

— Micsoda hírek keringenek felőletek?! — csóválta a fejét sokatmondóan. — Megáll az ember esze. Mondd, mit csináltatok azzal a paraszttal, aki magára gyújtotta a házat? Az egész járásban ez most a téma. A ti „hőstettetek”. Büszke lehetsz rá, még a rádióba is belekerülhetsz.

Szilasi csak állt szétvetett lábakkal és sietősen újabb cigarettára gyújtott.

Kálmán András megállt, a távolba mutatott.

— Mit keres az a gyereksereg az akácos mellett?

Szilasi meglepetten kapta arra a fejét. Már azt hitte, megint valami baj van. De aztán megkönnyebbülten elmosolyodott.

— Egy hold földön gazdálkodnak az úttörők. Olyan kistermelőszövetkezet féle. Kísérletezgetnek a gyerekek. A tanítónő vezetésével, természetesen.

— Derék dolog — bólogatott Kálmán. — Ez, kedves élvtársam, okos ötlet volt. Bár mindent ilyen ésszerűen csinálnátok.

— Ügy látom, ott van az agro- nómusunk is. Odamenjünk? — kérdezte szolgálatkészen.

Kálmán András beleegyezően morgott valamit. Nyílegyenesen arra vették az irányt...

Bujdosó még nem vette észre őket. Marikával együtt a gyerekhadat nézte. Az úttörőkertészet beindításának ezernyi apró gondja kettőjük munkáját szaporította és most, az első eredménynek talán még jobban örültek, mint a szövetkezet ifjú gazdái. A tanítónő, ^jci keveset tartózkodott a szabadban, egészen kipirult a friss levegőn, ö is vörös úttörőnyakkendőt kötött és ez még bájoeabbá, kislányosabbá tette arcát.

— Figyeli azt a fiút? — mutatott egy arányos termetű, barna legénykére. — Segít a szíve választottjának. Hiába, a szerelem...

S kacagott csillogó szemmel, önfeledten.

— Ugyan, még egészen gyerekek! — ellenkezett Bujdosó.

— Látszik, maga már régen volt tizennégy éves.

— Éppen tizenhét évvel ezelőtt.

— De már elfelejtette, mit jelent először találkozni a szerelemmel.

Elhallgattak. Mindketten arra gondoltak, hogy jó így kettesben beszélgetni, kiszakadni pár percre a mindennapok megszokott egyhangúságából.

— Nem is titkolják — mondta Marika elmélázva. — ökmég őszinte emberkék, nagyon szeretem őket.

Hol fart ma megyénk az oktatási reform megvalósításában?

A népi ellenőrzés most készülő vizsgálata elé

A megyei Népi Ellenőrző Bizottságnál, Békéscsabáin, 1963. október 29-én, a megyei KISZ-bi- zottság, pedagógus szakszervezet, úttörőelnökség képviselőiből, valamint az oktatás területét és feladatait alaposan ismerő pedagógusokból munkabizottság alakult, mely a megyei NEB megbízásából, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság instrukciói alapján, az 1963/64-es tanévre vonatkozóan az általános iskolák, gimnáziumok, tanműhelyek és bázisüzemek egy részében vizsgálatot folytat azzal kapcsolatban, hogy a tanulók gyakorlati munkára nevelésének, gimnáziumok esetében a szakmai előképzésnek a feltételei biztosítva vannak-e és ezen a területen jelen időszakban általában mi a való helyzet

A népi ellenőrzés ilyen irányú vizsgálata a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvényének ama meghatározásából fakad, hogy „A szocializmus építése sokoldalúan művelt embereket kíván, a jövő szocialista állampolgárai pedig joggal várnak az iskolától olyan nevelést, amelynek segítségével erejük és képességük szerint vehetnek részt az alkotó munkában.”

A vizsgálat közvetlen célja az általános iskolák esetében, annak megállapítása, hogy az általános iskolák V—VIII. osztályában folyó heti kétórás gyakorlati foglalkozás megszervezése, irányítása, a biztosított munka- és oktatási feltételek hasznosítása kellő gondossággal történik-e? A meglévő szervezési módszerek és anyagi lehetőségek, valamint az egyéb oktatási és képzési feltételek biz- tosítják-e az oktatás és képzés alapvető rendeltetésének megvalósítását? Mennyiben segítette a minisztérium a tanterveken, a

— Ebből azt kell következtetnem, hogy maga szerint a felnőttek hazudnak... a szerelemben?

Marika rácsodálkozott:

— Nem így értettem. Nehéz is lenne megmagyarázni. Azt hiszem maga is tudja, mire gondolok ... Az első szerelem az mindig nagyon tiszta, minden érdektől, hazugságtól mentes.

— Az igazi szerelem mindig ilyen.

— Nem vitatkozom, lehetséges. De valami olyasmi dereng bennem, hogy felnőttkorban már sokszor kénytelenek az emberek titkolni érzéseiket. Sőt, akaratuk ellenére hazugságokra kényszerülnek. Még nem ismeri az igazgatónkat. Nagyon rendes ember. Tibi bácsi — mi csak így hívjuk, pedig még csak harminckét éves. Nála rendesebb embert még keveset ismertem. A felesége hozzá képest... nem is találok szavakat. És csalja! Titokban, aljasul. Daueroltatni meg ruhát csináltam megy a városba, dg mi tudjuk, hogy hazudik, nem azért megy.

— Ilyesmi előfordult már néhányszor a világtörténelemben, kislány.

— Természetesen. De ezekről a gyerekekről él lehet képzelni, hogy kétszínűek? ök nem ismerik az álnokságot. És én azt akarom, hogy mindig megmaradjanak ilyennek.

(Folytatjuk)

tankönyveken, valamint az illetékes tanács a közvetlen intézkedéseken keresztül az előfeltételek megteremtését, az eredményes gyakorlati foglalkozás megvalósítását? Hogyan biztosították a gyakorlati foglalkozások szakfelügyeletét és így tovább. A vizsgálati program még sok egyéb részletkérdést és területet ölel fel. A vizsgálat gimnáziumok esetében annyiban egészül ki, hogy mindezt a szakmai előképzés tükrében nézi a bizottság.

Az általános iskolák tanműhelyei, gyakorló kerti munkája és a gimnáziumok bázisüzemeinek szerepe is a program fontos része. Az utóbbiak esetében azt vizsgálja a bizottság, hogy milyen a pedagógusok, tanulók és az üzemi dolgozók együttműködése, az iskolai és az üzemi KISZ kapcsolata a gyakorlati oktatás során. Milyen a tanulók viselkedése és

, szakmai érdeklődése az üzemben, hogyan biztosították szakmai irányításukat, felügyeletüket? A bázisüzem megfelel-e az iskolákban folyó gyakorlati oktatás irányának?

A vizsgálat, melyben megyénk valamennyi járási Népi Ellenőrzési Bizottsága is részt vesz, és amely vizsgálat kiterjed megyénk általános iskoláinak 50 százalékára és a működő gimnáziumok többségére, valamint ezek bázisüzemére, azzal a céllal történik, hogy felmérhessék a problémákat, segítséget nyújthassanak a munkára nevelés minél sikeresebb megvalósításához. Ennek érdekében, a vizsgálat sajátos jellegének megfelelően — hasonlóképpen a megyeihez — a járásokban is szerveztek munkabizottságokat, melyeknek tagjai a vizsgálandó terület minden oldalú, alapos ismerői.

Huszár Rezső

Ezüst György festőművész őszi tárlata elé

November 5-én, délután 6 órakor nyílik meg Ezüst György festőművész őszi tárlata Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úti Képcsarnok-boltban. Ezüst György mögött — fiatal kora ellenére — már tekintélyes művészi múlt áll. Az utóbbi évek során alkotásai

vonultatott képek témái közt a szűkebb pátria, Békéscsaba, Gyula hangulati elemei az uralkodók, de emellett láttatja az egész ország arculatát. Több tájképe születésének színhelye például Sopron, Veszprém, Eger. A kiállításon néhány portré is szerepel,

Ezüst György: önarckép.

az országban rendezett tárlatok, kiállítások sokaságán szerepeltek. Munkásságát fémjelző díjak közül legjelentősebb az 1962-ben kapott Munkácsy-plakett.

A november 5-én megnyíló képcsarnoki tárlatának anyaga a művésztelepeken szerzett élményeit tükrözi, de nem határolódik el eddigi tevékenységétől, hanem egészében szervesen illeszkedik alkotó életének összképébe. A feligazolva a művész ilyen irányú tehetségét, alkotókedvét.

A Képcsarnok-boltban, ahol már annyi ismert megyei képzőművész és a siker útján még csak elinduló tehetség kapott méltó teret a bemutatkozáshoz, Ezüst György jelen munkásságát érdembe megmutató tárlatot láthat majd a művészetet szerető csabai közöség.

H. R.