Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-24 / 276. szám
\ u. Vasárnap A Magyar Szocialista Munkás» pánt Központi Bizottságának és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a meghívására 1963. november 18-től 22-ig baráti látogatást tett • Magyar Népiköztársaságban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége, Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Józef Cyrankiewicznek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével. A Magyar Népköztársaságban tett látogatás során a küldöttség megtekintett néhány ipari és mezőgazdasági üzemet és megismerkedett a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra- és oktatásügyben, valamint az életszínvonal emelkedésében elért jelentős vívmánj%ivaL A látogatás folyamán megbeszélésekre került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság kormányának képviselői, illetve a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége között. A két fél képviselőinek megbeszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemében folytak le s minden megbeszélt kérdésben nézeteik teljes azonosságát mutatták. Mindkét fél megállapította, jögy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai a proletárintemaciona- lizmus, a kölcsönös megbecsülés, a baráti támogatás és a kölcsönös segítségnyújtás elvein nyugszanak s eredményesen szolgálják mindkét ország érdekeit. A kapcsolatok — különösen az utóbbi években a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958-ban és 1960-ban aláírt közös nyilatkozataiban foglalt határozatok alapján — kiszélesedtek és elmélyültek. *A tárgyaló felek a megbeszélések során hangsúlyozták, hogy továbbra Is teljes erővel támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretei közötti együttműködés szélesítését, formáinak és módszereinek állandó fejlesztését a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján. Kijelentik, 'hogy a magyar—lengyel gazdasági együttműködést a két ország és valamennyi szocialista ország érdekeivel összhangban tovább kívánják bővíteni. Mindkét fél pozitiven értékeli a Magyar—Lengyel Állandó Gazdasági Együttműködési Bizottság tevékenységét, amely a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958. évi májusi közös nyilatkozata alapján alakult. — A két ország közötti árucsereforgalom lényegesen növekedett. A hosszú lejáratú egyezményben eredetileg előirányzott szinthez viszonyítva 1961-ben 23 százalékkal, 1962-ben pedig 37 százalékkal növekedett a forgalom. 1968-ban az áruforgalom mintegy 55 százalékos növekedést ér el a hosszú lejáratú eavezmény- ben erre az évre elő'rányzott szinthez viszonyítva, ami közel 2,5-szeres növekedés 1958-hoz képest. Az árucsereforgalom növekedésével egyidejűleg jelentősen megváltozott a külkereskedelem struktúrája is, amit mindenekelőtt a gépek és berendezések kölcsönös szállításának emelkedése jellemez. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ajánlásai értelmében a két ország tervező szervei az utóbbi időben megbeszéléseket folytattak a távlati tervek összehangolásáról. — Eredményesen működik a Közös nyilatkozat a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról szén-meddőhányók feldolgozására alakult magyar—lengyel vállalat, a HALDEX, amely mindkét ország részére hasznos tevékenységet fejt ki. — Mindkét fél megállapítja, hogy jelentősen növelhető a külkereskedelmi forgalom. Ez — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek és határozatainak megfelelően — a két ország gazdasági adottságainak fokozott figyelembevételével, a termelési tervek, a termelési tevékenység és a beruházások fokozott összehangolása, a szakosítás és a kooperáció kiszélesítésének útján érhető el. — Mindkét fél célszerűnek tartja szorosabb együttműködés kialakítását a vaskohászatban és helyesli közös szerv létrehozását a vaskohászati termelés összehangolására az érdekéit országok részvételével. — Figyelembe véve a vegyipar tervbe vett intenzív fejlesztéséi, elhatározták, hogy a két ország illetékes szervei konkrét programot dolgoznak ki a kölcsönös vegyipari szállítások növelésére, a termelési és beruházási tervek összehangolására, valamint a szakosítás elmélyítésére, A két fél megbízta a két ország külkereskedelmi minisztériumát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az árucsereforgalom további növelésére 1964-ben és 1965- ben. — A két fél elhatározta, hogy tervező szerveik 1964 első félévében megbeszéléseket tartanak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által hozott határozatok értelmében az 1966—1970. évi gazdasági tervek összehangolására. E tárgyalások alkalmával a beruházások összehangolása révén törekedjenek a szabad termelési kapacitások kihasználására és a gazdaságilag indokolatlan, párhuzamos kapacitások kialakításának elkerülésére. — Célszerűnek tartják a tudományos és műszaki együttműködés bővítését, többek között a híradástechnikában és a félvezetők gyártásában közös tudományos kutatási és konstruktőri munka megszervezését. • A megbeszélések során a két fél megállapította, hogy országaik között még további kedvező lehetőségek vannak a tudományos, mützaki és kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Megállapodtak, hogy megfelelő lépéseket tesznek a turistaforgalom további megkönnyítésére. n. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban mindkét fél hangsúlyozza, hogy a mai idők legfontosabb kérdése a világbéke fenntartásáért vívott harc és az emberek millióinak pusztulásával fenyegető nukleáris háború kirobbantásának megakadályozása. Ez elősegíti a szocializmust építő országok további kedvező fejlődését, kedvez a tőkés országokban a szocializmusért és a haladásért küzdő erők harcának, jelentősen előmozdítja a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti felszabadító harcának sikerét. A nukleáris világkonfliktus elkerülésének reális lehetőségét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája, állandóan növekvő gazdasági és katonai ereje, a szocialista tábor egysége és összeforrottsága, a munkásosztály s a béke és a haladás összes erőinek aktív harca a tőkés országokban, valamint a nemrég felszabadult országok cselekvő fellépése a háborús erők ellen vívott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt következetesen alkalmazza külpolitikájában a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsend-egyezmény hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és kedvező fel-’ tételeket teremthet a felgyülemlett egyéb nemzetközi problémák megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO-ál- lamok között kötendő megnemtámadási egyezményre és a két német állam területén létesítendő ellenőrző állomásokra vonatkozó szovjet javaslatokat, kapcsolatban a fegyverkezés korlátozásához vezető egyéb lépésekkel és más intézkedésekkel, amelyek megvalósítása, különösen Európában, hozzájárulna a feszültség enyhüléséhez s megkönnyítené az előrehaladást az általános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalásokon. A közép-európai atomfegyver- mentes és korlátozott fegyverzetű övezet létesítésére vonatkozó lengyel tervezet megvalósítása, amely az egész világon széles körű támogatásra és megértésre talál, ugyancsak fontos lépést jelentene előre az európai biztonság megszilárdításának útján. Mindazonáltal a nemzetközi események alakulása azt mutatja, hogy az imperialista táboron belül továbbra is olyan befolyásos, hidegháborús erők tevékenykednek, amelyek folytatják a fegyverkezési verseny és a nemzetközi feszültség fenntartására irányuló erőfeszítéseiket. Ezeknek az erőknek a befolyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá a szocialista országok által előterjesztett konstruktív javaslatok megvalósításához. Az Egyesült Államok, ellentétben a moszkvai egyezmény szellemével, makacsul olyan intézkedések foganatosítására törekszik, amelyek fokozzák a feszültséget és növelik a háborús veszélyt. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ún. sokoldalú NATO-atomütőerő létrehozásának terve. Ez azt jelentené, hogy atomfegyverhez jutnának az Atlanti Szövetség azon európai tagállamai, amelyek még nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezen belül elsősorban a Bundeswehr neohitlerista vezérkari tisztjei. Mindkét fél határozottan ellenzi, hogy a nyugatnémet revansisták bármilyen formában is atomfegyverhez jussanak, mert ez nagy veszélyt jelentene Európa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra is ellenszegül azoknak a törekvéseknek, amelyek a feszültség enyhítésére irányulnak és makacsul elutasítja a német kérdés békés rendezését. A Magyar Népköztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak a többi szocialista országgal együtt az a véleménye, hogy az európai népek, de a német nép békéjének és biztonságának érdekében is mielőbb fel kell számolni a második világháború maradványait, békeszerződést kell kötni mindkét német állammal, Nyugat-Berlini szabad várossá kell nyilvánítani és el kell ismerni a jelenlegi európai határok, beleértve az Odera—Ny- sa Luzycka-határ véglegességét. Mindkét fél nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaság — német földön az első munkásparaszt állam — hozzájárulását a német probléma békés megoldásáért és az Európa biztonságának megőrzéséért vívott harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság állandóan erősíti a barátságot és az együttműködést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mindkét fél baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani az egész német néppel. A kapcsolatok normalizálásához a Német Szövetségi Köztársaságnak szakítania kell revansista politikájával, le kell mondania területi Igényeiről, el kell ismernie a jelenlegi határokat és meg kell tartania az államok békés egymás mellett élésének elvét. Mindkét fél határozottan követeli, — az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 1960. évi határozatának alapján —, hogv mielőbb számolják fel a korhadt gyarmati rendszert és elítéljék az imperialista hatalmak neokoloni- alista törekvéseit, melyekkel a függetlenné vált népekre új függőségi formákat akarnak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kormánya támogatja Ázsia, Afrika és La tin-Amerika népeinek harcát függetlenségükért, valamint kivívott szuverenitásuk védelmében. Elítélik a gyarmatokon tomboló brutális terrort és a Dél-afrikai Köztársa°ágban dúló szégyenletes fajüldözést, ellenzik az Egyesült Államok fegyveres beavatkozását Dél-Vietnamban. A tárgyaló felek kijelentik, hogy szolidárisak a füssedensé-S gét és rendszerének szabad meg-- választására vonatkozó jogát védelmező kubai néppel. Elítélik azokat az ismétlődő diverziós próbálkozásokat, amelyeket az ellenforradalmi erők az Egyesült Államok hozzájárulásával és támogatásával intéznek Kuba ellen. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népkö^ársaSág támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetek közötti békés együttműködést elősegítő szervezetnek megerősítésére irányuló törekvéseket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete teljes értékű működésének érdekében mindkét fél követeli, hogy a kínai n~n jogai alapján adják meg a Kínai Népköztársaságnak az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasznosnak tartja a kereskedelmi árucserét, a gazdasági, valamint műszaki-tudományos együttműködést a világ valamennyi országa közö t, a kölcsönös előnyök és az egyenlőség alapján. Mindkét fél helvesnek tartja a világkereskedelmi konferencia összehívását és a kereskedelmi világszervezet létrehozását, amely jelentős szerepet tölthetne be a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében, a különböző társadalmi, politikai és gazdasági rendszerű áramok békés gazdasági versenyében követendő elvek kia’akí'ásában. va’a- mint az újonnan felszabadult országok fejlődésének meggyorsításában. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői sokoldalú eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista mozgalom idő7erű kérdéseiről. A két párt képviselői megelégedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik állandóan erősödnek és fejlődnek, a tapaszr tálatok kölcsönös cseréje egyaránt jelentős mértékben gazdagítja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevékenységét. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista közösség országainak, valamint a nemzetközi munkás, és kommunista mozgalomnak ereje és jelen, tősége szakadatlanul növekszik, s ez döntő szerepet játszik a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem nemzetköri frontjának megszilárdulásában. A szocializmus és a haladás erőinek egyre növekvő fölénye az imperializmus és a reakció erőivel szem. ben alapvető biztosítéka a béke megőrzésének és valóra váltja azt a lehetőséget, hogy az emberiséget megóvjuk a háborútól. Mindkét párt nyomatékosan rá. mutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag eredményei rendkívül jelentősek az egész nemzetközi munkásmozgalom számára és megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja huszadik és huszonkettedik kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai nagymértékben hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom harcának elméletéhez és gyakorlatához. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt következetesen megvalósítja az 1957. évi és az 1960. évi nyilatkozatokból, mint a békéért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban a nemzetközi munkásmozgalom stratégiáját és taktikáját meghatározó programdokumentumokból eredő feladatokat. Ezen elvek alapján mindkét párt következetesen harcol a kommunista világmozgalom egységéért, erejének szüntelen gyarapításáért, mert ez a békéért és a szocializmusért vívott harc győzelmének alapfeltétele. Mindkét párt abból indul ki, hogy a szocialista országok nagy közössége és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége megköveteli a marxizmus- leninizmus alkotó alkalmazását korunk követelményeihez és a következetes harcot annak eszmei tisztaságáért, a dogmatizmu6 és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya viszontlátogatásra meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét a Lengyel Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A felek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség baráti látogatása a Magyar Nép- köztársaságban és az ennek során folytatott megbeszélések ás találkozások hozzájárulnak a sokoldalú együttműködés további elmélyítéséhez, a két ország erőfeszítéseinek még szorosabb összehangolásához, a közös célokért folytatott harchoz és ezzel szolgálják Magyarország és Lengyel ország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, az 1963. évi november hó 22. napján. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke WLADYSLAW GOMULKA a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára JÖZEF CYRANKIEWICZ a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke
