Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-24 / 276. szám
#*J. nor ember 24. 6 Vasárnap ÉRDEKES.. EGY FORM4 4 SÚLYUK A KORONÁVAL, DE 41 ARANY-TÖMB MÉG/s több vizet SZŐRI TOT KJ... AZ EZÜST PED/G KEVESEBBET! ■ TEHÁT A KORONA NEM SZ/M- \ ARANY !!! 1 B&5T “Áá CS' MÁD-QTTHON Segítsen-e otthon a gyermek? F<í> Jó hnráfiiőnillö/. indultam a minap. A villamoson véletlenül összetalálkoztunk, így tehát együtt mentünk haza, hozzájuk. Barátnőm már az előszobában bosszankodott: — Megint nincs itthon az a haszontalan.» Az asztalon kitépett írkalap hevert Azon üzent a mamának a nyolcéves Tibi. Némi helyesírási folytonosságokkal ugyan, de közölte, hogy a parkban van, ám előzőleg „elmosogatott” és a „fürdőszobát is okvetlenül nézd meg, anyu!!!” Igaza volt. Csakugyan ragyogott minden. Az edényt elmosogatta, helyrerakta, a konyha, kövén keresve sóm lehetett foltot találni. MOLNÁR ENDRE: Öcsi születésnapján Édesanyánk szeme az örömtől fényes, kedves kis Lacikánk ma lett hároméves. Ebédlőnk asztalán sok ajándék várja, gyertyát is tettek ám hármai a tortára. És az a sok játék! Traktor, búgócsiga, lesz minek örüljön majd a kis Lacika. Én semmit sem hoztam. Nincsen pénzem nekem. Az én ajándékom, hogy nagyon szeretem Pici kora óta végez házi munkát a gyerek. Természetesnek találja, hogy vannak a ház körül feladatok, amelyek őrá tartoznak. És eszébe sem jut, hogy megkérdezze: fiú létére vajon miért végezzen lánynak való munkát? Minden apróság szívesen tib-lábol anyja, nagymamája körül a konyhán. Ha óvodába jár, akkor vasárnap lábatlankodik ott. Helytelen, ha kizavarjuk! Minden korosztály megtalálja a neki- való munkát. Az egészen kis gyermekek nagyszerűen tudnak borsót, babot szemezni, gyümölcsöt válogatni, edényt, port törülgetni. A múltkor büszkén dicsekedett nekem egy hároméves lányka, hogy a virágot ő rendezte el a vázában, azért ilyen szép! A különféle megbízatások növelik a gyermek önérzetét — Hozd be a szemétlapátot! — Add ide a seprőt- A hamutartót™ Hozz egy pohár vizet™ Tapasztalatok sora igazolja: örömmel szalad mindahány! Attól sem lesz semmi baja, ha rászoktatjuk: a cipőjét tisztítsa ki, a ruháját kefélje le, sőt: a pici lány boldog, büszke, hogy amikor anyu mos, ő nemcsak a b u- hát, de néhány „igazi” zs_. .en- dőt is önállóan kimoshat. És milyen szépen! Mutogatja is mindenkinek: — Ezt én mostam, ugye, anyu? Feltétlenül célt érünk vele, ha a kisgyermek maga tapasztalja: valamit tisztára mosni nem is olyan könnyű dolog! És, amikor nem vigyáz a ruhájára, hivatkozhatunk rá: — Tudod, milyen nagy munka a mosás™ Ugye, nehezen ment ki a múltkor is az a folt a zsebkendőből!? Természetes, hogyha az egészen apró fiúcskát, kislányt rászoktatjuk a házi munkára, a nagyobb gyermeknél már komolyabb követelményeket támaszthatunk. A kisgyerek, aki eleinte csak a rongyot, vizet adta kézhez, amikor az ablakot tisztítottuk, 6— 7 éves korában önállósítja magát és biztos, hogy jó munkát végez! A gyermeknek szüksége van a szabad időre. A játék, az olvasás, a sport, a séta, sőt: néha egy kis „lógás” — pihenés számára. Ezért ne terheljük túl a házi munkával. Ne panaszkodjunk folyton, hogy míg mi a két—három műszakban „agyondolgozzuk” magunkat, addig ő csak az eredményeket élvezi. Ha ügyes pedagógiával, mintegy észrevétlenül hozzászoktatjuk, hogy ez vagy az a feladat kizárólag az 5 kötelessége, nem fog fanyalogni, ha a kútra küldjük egy vödör vízért, vagy, ha azt kérjük tőle, törülgesse el az edényt. Semmi esetre se kínáljunk szolgálataiért „fizetést”. Élvezi a tiszta lakást, a mosott ruhát, a jó ízű ételt; s hogy mindebben része legyen, ahhoz ó is hozzájárul a munkájával. Szüleinek háztartása az ő otthona; egyáltalában nem indokolt tehát, hogy egy forintot adunk neki minden mosogatásért vagy hetenként tíz forintot azért, ha vizet hoz a kútról. A zsebpénz az ő otthoni segítségétől független dolog; a szülők dolga, hogy ezt miképpen és miért folyósítják neki. Ha megvonjuk vagy csökkentjük a zsebpénzt, rnert a gyerek nem érdemli meg, ez persze, helyénvaló dolog. Csak azt tartom rossz pedagógiának, ha megfizetjük azt, hogy a család helyzetét a maga kis segítségével megkönnyíti. A gyermeknek egész apró korától megvannak otthon a maga jogai, de kötelességei is; nevelés kérdése, hogy nemcsak kérni és elfogadni tudjon, hanem erejéhez képest adni és segíteni is! Szekeres Tlona Tollhegyen Ha Így szaporodnak a magán gépkocsik, hovatovátob felmerül a kérdés: műből fognak megélni a kerékpár- megőrzőlkl Egy féri naplóját«»: „Az asszonynak nem volt kedve ma este sehová se menni. Azt mondtam, ultizni megyek. S a moziban láttuk egymást... Most ki kezdje a szemrehányást? t" • Cukrászdái töprengésem: azért a libacombot nem cserélném el a lúdlábbal™ • Elvből nem vagyok híve ae eOentmondásoknaki Régi fáma, hogy az ifjúság múlandó. De hát akkor miért mondják azt, hogy az öregség a második gyermekkor?! * Bébi ruházati cikkek gyártásával Is foglalkozó, illusztris vállalatunk egyik jelentésében olvastam: „Üzemünkben a bébigyártásban még egyetlen alkalommal sem sikerült elérnünk a diktált huUadék-százalékot.” Nem lehetne e sajátos funkciót abszolút hulladékmentesen ellátni? • Állati javaslatom: a mésszel kifestett csíkok helyett a forgalmas utcasarkokra állítsanak élő zebrákat! Azokat nem mossa el az eső..* — kazár — * Disznótoros szokások 1/acsorázás közben történik a * nap legszínesebb eseménye, amely mindenkit lázba hoz: a cigány járás. Az történik ugyanis, hogy míg bent a háziak esznek- isznak, a meg nem hívott ismerősök, rokonok, szomszédok felöltöznek maskarába, és meglátogatják a disznótort. A cigánykák szokását Gerendáson a következőképpen mesélték: Amikor a disznó feldolgozásával már végeztek, s benn a konyhában főzik a finom vacsorát, a szobában beszélgetnek, borozgat- nak, a gyerekek valamilyen tár- sasjátékot játszanak, kinn csupán egy valaki marad, aki az üstben sülő zsírt kavarja. Ezt az alkalmat használják fel a régi szokásból fönnmaradt játék megkezdésére a cigánykák. Nagy kiabálással rohannak a ház elé. A zsír- sütő ijedten szalad be és kiáltja: — Itt vannak a cigánykák! Nyomában pedig szaladnak a korommal bekent arcú, kifestett vagy álarcot viselő cigánykák. A konyhában dolgozó asszonyok megijednek tőlük és igyekeznek menekülni, Mindannyian a szobába igyekeznek beszaladni: így megakadályozzák, hogy bentről a férfiak segítséget nyújtsanak, es mire azok a szobából ki tudnak jönni, addig a cigánykák az asztalról elviszik a kolbászt. Belülről nem akarják őket beengedni, betámasztják az ajtót. A gyerekek közben sikoltoznak. Félnek, hogy be tudnak jönni a cigánykák és őket is bekenik korommal, lekvárral vagy zsírral. A cigánykák azonban elvonulnak. A bentiek örülnek, és nyugodtan folytatják a vacsorát. Mikor végeznek a finom húsféleségekkel, akkor jut eszükbe, hogy sütemény is van. De az is eszükbe jut, hogy az ablakba tették ki hűlni. A cigánykák pedig azóta — ha mindet nem is, de jó részét — elemelték. Rövidesen azonban űjra megbomlik a nyugodt hangulat, mert újra megjelennek a cigánykák, mégpedig nagy zajjal. Az egyik a lopott süteményt hozza, a másiknál kosár van, benne kések, villák, kanalak és azt rázza; a harmadiknál egy fedő, amit habverővel vagy fakanállal üt. Egyikük bemutatja a többieket. Furcsábbnál furcsább nevük van. A hazaiak lassan felismerik őket, és meghívják vacsorára. Vizet öntenek a lavórba, hogy a ci_ gánykák megmosakodhassanak. Azok azonban nem nagyon igyekeznek a mosdással, inkább ösz- szekormozzák és lekvárral bekenik, akit csak sikerül. A végén majdnem mindenkinek' az arca és a keze, de van olyan is, akinek a ruhája is csupa korom és lekvár. Lassan lecsillapodik a hangulat és a cigánykák is, mások is megmosdanak, befejezik a * Részlet a szerző Disznótoros szokások Orosházán és környékén című tanulmányából. vacsorát, előszedik a hangszereket és táncolnak, dalolnak. A cigánykák ezután rövidesen távoznak. Kosarukba kolbászt, hurkát, süteményt kapnak. ígérik, hogy majd megszolgálják. Meg is szolgálják, mert távozásukkor bekenik a küszöböt korommal és lekvárral, amit "sak akkor vesznek észre a háziak, amikor a disznótornak vége, és a vendégeket ktkísérik. Beck Zoltán a békéscsabai múzieoum népcraj zfku tatója Az orosházi gyermekruházati bolt bőséges téli konfekciókészlettel várja a vevőket Diáklányok ruhát próbálnak. Gyermekbundát vásárol a kislánynak édesanyja. ■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■a •!■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■< 4 TUDÓS 42 ARANYTÖMBÖT ÓVATOSAM BELEENGEOTE EGY VÍZZEL TÖLTÖTT EDÉNYBE. 4 K'CSORDULT,-KISZORÍTOTT VIZET FELF0GT4, S LEMÉRTE. UGY4N EZT MEGISMÉTELTE 4Z EZÜST TÖMBBEL /*4 TÖMBÖK és A KOROMA ÁLTAL KISZORÍTOTT VIZEK SÚLYÁBÓL ARCH/MEOES AZON MAL K/SzÁMIFOJTA AZ ÖTVÖZÉS ARÁNYÁT. AZ ÖTVÖS MESTER CSALT. 4K0ROMÁBAN KÉT RÉSZ ARANY, ÉS EGY RÉSZ EZÜST VÁM. AZ ÖTVÖS TEHÁT /4 CHALKOSZ ARAMYAT LOPOTT EL, SAZT UGYANILYEN SÚLYÚ MÉG NÉHÁNY ÓRÁS KÍsÉAlCr,S MEGSZÜLETEK 4 SZABÁLY.j JAINDEN VÍZBE MÁRTOTT TEST A SÚLYÁBÓL ANY- NY/T VESZÍT, AMENNYI AZ ÁLTALA KISZORÍTOTT VIZ SÚLYA!9
