Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-24 / 276. szám

1963. november 21. 4 Vasárnap Jobban éljünk a lehetőségekkel Szombaton, Gyulán, az Országos Takarékpénztár Békés megyei Fiókja, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Gyulai Kislakásépítő és Karban­tartó Ktsz a megépült új lakások­ban kis társasház- és lakberende­zési kiállítást nyitott meg. Pén­teken a Békéscsabai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága az építési és közlekedési osztály je­lentése alapján tárgyalt az 1963. évi lakásépítkezések helyzetéről. E gyors egymásutánban követke­ző események azt bizonyítják, hogy változatlanul az érdeklődés előterében áll a lakásépítkezés. Sokszor hangzik él, hogyan le­hetne még gyorsabban, még töb­bet építeni? Beépítésre váró területek Az elmúlt hónapokban lapunk­ban is több alkalommal foglalkoz­tunk községeink területrendezési terveivel, de ugyanígy foglalkoz­tunk a városokban folyó lakás- építkezések helyzetével. Sokan és sokszor vitatkoztunk azon, hogy hogyan és hol érdemes építkezni. Nem közömbös az építtetők szá­mára, ha közműves területen építhetnek, jobban járnak, keve­sebb pénzbe kerül egy lakás. És az is eldőlt már: akkor is olcsóbb a lakás, ha többet építenek egy­szerre. Statisztikai számokkal bi­zonyítható, hogy az elmúlt évek­ben egyre nagyobb ütemben folyt lakásépítkezés, nemcsak a váro­sokban, hanem a községekben is. Hiszen a megyét járva, nem egy községünkben szinte új utcákat fedezünk fel. Kamut belterülete például újjászületett. De a megye legtávolabbi községében, Bucsán is több ház épült. Nincs talán olyan községünk, ahol ne épült volna az elmúlt években jó né­hány új ház. A lakásépítkezések meggyorsítását azonban sok eset­ben gátolja egy olyan jelenség, hogy helyi tanácsaink csak vona­kodva adnak ki egy-egy területre építési engedélyt, sok esetben ép­pen a bürokratikus formaságok lohasztják le az építési kedvet. Különösen áll ez a társasház-ak- cióra. Miről van szó? Az Országos Takarékpénztár néhány évvel ezelőtt új módszer­hez folyamodott. Egymás után születtek a javaslatok, s ebből Bé­késcsabán már az elmúlt évben is megvalósulva láttuk a Vásártéren az új szövetkezeti lakótömböket. Gyulán hasonló módon épült már fel lakóház. Békésen a jövő év­ben fognak hozzá a Körös-par­ton, ugyancsak a társasház-építé- si akció keretében új épületek munkáihoz. A meglévő jó példák mellett azonban éppen a Békés­csabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése figyelmeztet arra, hogy a helyi tanácsoknak körültekintőbben kell felmérni a meglévő lehetőségeket. Gondol­junk csak arra, hogy régebben egy-egy községi porta meghalad­ta a 400 négyszögölet is. Ma bel­területeken ilyen porták megha­gyása pazarlás. Hiszen már az sem indokolja, hogy ezeken a terüle­teken háztáji gazdálkodást foly­tatnak. Egyszerű feltérképezéssel — véleményünk szerint — Békés­csabán több száz beépítésre váró telket találnánk, ha ilyen módon vizsgálnánk meg a jelenlegi álla­potot. És ezt nemcsak Békéscsa­bán tapasztalhatjuk, hanem így van ez Gyulán, Orosházán, Bé­késen és számtalan nagyobb köz­ségünk belterületén is. A közművesítés gondjai A telek biztosítása mellett má­sik legkomolyabb gondot az épít­kezők számára az okozza, hogy vajon milyen közművesítést talál­nak vagy kapnak. Ismét békés­csabai példára kell hivatkozni. Ebben az évben dicséretes gyor­sasággal indult mega KlSZ-lakó- telep építése. Az első épületek nemsokára készen lesznek. Azon­ban csak a legutóbbi vb-n szüle­tett egy olyan határozat, hogy sürgősen meg kell oldani a KISZ-lakások szennyvízelvezeté­sének ügyét. Helyi tanácsaink az elmúlt években sok millió forin­tot fordítottak az alapközművek elkészítésére. Ma már elmondhat­juk, hogy ezekre legtöbb helyen biztonságosan támaszkodhatunk, biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy körülöttük új területeket je­löljünk ki lakásépítkezésekre. Szerencsére ma már ott tartunk, hogy azon nem kell sokat vitat­koznunk, melyik építési forma a legmegfelelőbb. Egyre többen jön­nek rá, hogy a többszintes lakás építése gazdaságosabb, ez haté­konyabb területkihasználást biz­tosít, jobban él a közművesítés adta lehetőségekkel, új építkezési módok alkalmazását teszi lehető­vé. Az sem utolsó szempont, hogy ezekben az épületekben modern, kulturált lakások kialakítása biz­tosítva van. E téren megyénkben történtek már kezdeményező lé­pések, hiszen több lakás építése ma is folyamatban van. Az elő­zetes felmérések alapján jövőre mintegy háromszáz lakás épül meg az OTP támogatásával. Az eddigiek azt bizonyítják, hogy az építési kedv tovább tart, de hogy minél több lakás épül­hessen fel, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy a helyi tanácsok jobban gazdálkodjanak a meglévő lehetőségekkel, jobban mérjék fel területük adta lehetőségüket (—czi) Harminchatmillió forint értékkel teljesítette túl háromnegyedéves tervét a megye szövetkezeti ipara A KISZÖV megyei választmányának ülése Pénteken délelőtt megyei vá­lasztmányi ülést tartott Bé­késcsabán a KISZÖV. A beszámolót Goldberger János elvtárs, a KISZÖV elnöke ter­jesztette a választmányi tagok elé. Az előadás csakúgy, mint az azt követő hozzászólások, az elismerésre méltó eredmények mellett rávilágítottak e tervidő­szakbem mutatkozó hibákra, s elemezték, főleg a lakossági szol­gáltatásban máig is fennálló fo­gyatékosságok okait, örvendetes, hogy a megye szövetkezeti ipara 102,7 százalékra teljesítette háromnegyedéves tervét, az 1962. év azonos időszakához képest 36 millió forinttal ter­melt több értéket. Ugyanak­kor mintegy 3,7 százalékkal növekedett az egy főre eső termelési érték is. A helyi iparpolitikai terv teljesí­tésében azonban — noha a múlt évhez képest csaknem 13 száza­lékkal több szolgáltatást nyújtot­tak szövetkezeteink a lakosság­nak — mégis elmaradás van: megyei szinten 2,9 százalékos hi­ánnyal zárták a háromnegyedéves tervet. A beszámoló részletesen taglal­ta általában és az egyes iparcso­portoknál külön is jelentkező hiá­nyosságok okait, különös tekin­tettel a termelékenység alakulá­sára. Megállapította, hogy a gaz­dasági vezetők nem mindenütt fordítottak kellő gondot a terme­lékenység növelésére, a feladato­kat nem elsősorban a munka szervezettebbé tételével igyekez­tek megvalósítani, hanem inkább létszámfelvétellel. Ezt bizonyítja, hogy a 36 millió forintnyi termelé­si többletből 26 millió forint létszámnövekedés eredménye, és csupán tízmillió forint származik a termelékenység emelkedéséből. Goldberger elvtárs párhuzamot vont a termelékenység növeke­dése és a fokozódó beruházások között. Megállapította, hogy amíg 1962 azonos időszakában az álló­eszközök mennyisége 5,8 millió forinttal nőtt a beruházások ré­vén, addig ez évben 8,8 millió fo­rintra emelkedett. A szaporulat főleg gépi berendezések termelés­be állításával jött létre. Erre 6,2 millió forintot fordítottak a szö­iMwtwwvwwnwwmwwvMMMWwwwwwmvwvvwwM ŐSZI VÁSÁR vetkezetek. Ugyanakkor 1,1 mil­lióval növekedett a ktsz-ek gép- kocsiparkja. Ám az állóeszközök kapacitásának kihasználása nin­csen arányban a ráfordításokkal, lassú a megtérülési Idő. Külön szólt a beszámoló az exporttervek teljesítéséről, amely­ben háromnegyedéves szinten anyaghiány, késedelmes szállítá­sok és különböző más okok miatt elmaradás van. Előreláthatóan azonban év végéig teljesítik a szövetkezetek exportkötelezettsé­geiket. Említésre méltó itt, hogy a 86.4 százalékos háromne­gyedévi tervteljesítés ellené­re, a bázishoz viszonyítva 40,6 százalék az exportterme­lés növekedése. Néhány szövetkezeten kívül va­lamennyinek sikerült pótolni szeptember végéig az év elejei el­maradást, s még az építőipari és vegyesipari ktsz-ek is a szakmai haszonkulcs feletti nyereséggel zártak. A derekas munkáért a választmány dicséretben részesí­tette az orosházi vas-, szarvasi vas-, szarvasi dobozkészítő, mező- berényi textil-, endrődi szabó-, tót- komlósi szabó-, orosházi ci­pész-, tótkomlósi cipész-, ele- ki vegyes-, gyulai fa-, fémbú­tor, valamint a mezőkovácsházi, sarkadi és szarvasi építőipari szö­vetkezeteket. Majd a fúziók ered­ményeiről tájékoztatott a beszá­| móló. fúzió A fodrászszövetkezetek a után például több mint százezer forinttal növelték a nye­reségüket, mindamellett, hogy üzleteik korszerűsítésére, új bol­tok nyitására talán az elmúlt tíz év alatt sem fordítottak annyit, mint ebben az évben. A választmányi ülés az év hát­ralevő idejében a helyi iparpolitikai tervek teljesítésének elismerésében határozta meg a szövetkezetek alapvető feladatát. A tervezett fiálózatfejlesztést ugyanis, a lakosság személyi szol­gáltatásának ellátására, nem tud­ták teljes egészében megvalósíta­ni. Ebben az évben ugyan létre­hoztak nyolcvankilenc különböző részleget, de zömükben az év második felében, s ezek nem tud­ták még a beruházási összegek egy részét sem kamatoztatni. Feladat, hogy mindent meg­tegyenek a szövetkezetek az iparpolitikai tervek realizá­lásáért, úgy készítsék elő a kö­vetkező évet, hogy 1964-ben az ideinél mintegy 22 millió forinttal több szolgáltatást végezhessenek a lakosságnak. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Hérák Pál elvtárs, az OKISZ ellátási főosz­tályának vezetője is. Majd a vá­lasztmány határozatot fogadott el a szövetkezeti ipar legsürgősebb tennivalóinak megvalósítására. Sarkadkereszfúrí tudósítás A Vöröskereszt-szervezet ülése A múlt hét közepén, szerdán este zsúfolásig megteltek a kul­túrotthon széksorai. A virággal feldíszített teremben küldött- és vezetőségválasztó taggyűlést tar­tott a helyi Vöröskereszt-szerve­zet. Az érkezőket barátságosan mosolygó, egyenruhás úttörők, if­jú vöröskeresztesek fogadták. A szervezet titkára ismertette a jubiláló világszervezet történe­tét és beszámolt a vezetőség mun­kájáról. Azt is el kellett monda­nia, hogy a faluban évekig stag­nált a szervezeti élet. Jelentősebb munka csak 1962 óta van. Szép eredménynek lehet elkönyvelni az idei véradás megszervezését. A faluból 33 véradó utazott be Sar­kadra díjtalan véradásra. Az ut­cák, házak, udvarok tisztaságáért is sokat tettek a vöröskeresztes ak­tívák. Öröm nézni, hogy milyen ütemben épül, szépül, parkosodik Sarkadkeresztúr. A gyűlésen kiderült, hogy mi- 'ven nagy és szép feladatok vár­nak ránk a közeljövőben. Most indul a téli oktatás. A mi kong­resszusi felajánlásunk három tan­folyam megszervezése és három felvilágosító előadás megtartása. Községünkben még hiányzik az egészségügyi állomások hálózata. Hat ilyen állomást akarunk fel­állítani. Taglétszámunkat lega­lább 35 fővel szeretnénk növelni. 1964-ben egy önálló véradóna­pot megszervezünk. A gyűlést követő napon hatan kérték felvételüket az alapszerve­zetbe. A második társadalmi I ii n esküvő November 16-án, szombaton ke­rült sor községünkben a második társadalmi esküvőre. Balogh Er­zsébet és Hortobágyi József pe­dagógusok — már a mi társadal­munk neveltjei — nem érezték az egyházi szertartás hiányát, eskü­vőjük nagyon szép és ünnepélyes volt. A tanácstermet virággal díszí­tették fel. A folyosón úttörők áll­tak sorfalat, míg a fiatal pár el­vonult előttük, a nászinduló szí­vet melengető akkordjait hallgat­va. A hivatalos formaságok után a községi tanácstitkár köszöntöt­te őket. A fiatalok és a násznép meghatottságát az ifjú pár egész­ségére, boldogságára összekoccin­tott poharak csengése oldotta fel... Kiss Gábomé védőnő AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI AlLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ács, épületlakatos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő és fűtésszerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. szám alatt. 85392

Next

/
Thumbnails
Contents