Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-24 / 276. szám

IMS. november *t 2 Vasárnap HALDEX RT. Magyar—lengyel barátsági est Az első magyar—lengyel vállalat a KGST-n belül lesz Békéscsabán. A”js_ az ember közelebbről nem ismeri, elég nehezen tudja elképzelni: tulajdonképpen hogyan Is működik, mi is ez a mostanában mind gyakrabban emlegetett közös vállalat De a katowiczei központban, s közvet­lenül a Haldex üzemeiben tett néhány órás látogatás után már igen könnyű megérteni, milyen hallatlanul nagy fantázia van — akárcsak egyetlen helyesen meg­választott területen is — két szocialista ország termelési együttműködésében. A Haldex államközi egyezmény alapján, részvénytársasági for­mában jött létre. A részvénytőké­hez a két fél fele-fele arányban járult hozzá. Feladata, hogy egy Tatabányán kikísérletezett ma­gyar találmány felhasználásával aránylag nem nagy befektetéssel, s igen egyszerű eszközökkel fel­számolja és hasznosítsa a világ­hírű sziléziai bányavidék sok évtized alatt helyenként valósá­gos hegyekké magasodott, mind­eddig haszontalannak tartott meddőt. A lengyel bányákból a szénnel együtt évente 16—18 mil­lió tonna tüzelésre teljesen alkal­matlan paláskőzet kerül felszínre, s mind több és több művelésre, parkosításra, építkezésre alkal­mas értékes területet foglal el. Ráadásul, az önmaguktól begyul­ladó, állandóan füstölgő hányok ártalmas, mérgesgázokkal szeny- nyezik a levegőt. A világszerte egyedülálló eljá­rás lényege a következő: a palás kőzetet apróra összetörik, osztá­lyozzák, vízzel elegyítik, s ebből az Iszapos anyagból magas víz­nyomással működő speciális be­rendezés választja ki a palánál könnyebb fajsúlyú szemcsés feke­te szenet, ' A sombierkl Haldex-üzemben az osztályozóbunkerek alatt álló vagonok a látogatók szeme láttára egymás után telnek meg igen magas kalóriaértékű príma daraszénnel. Ismét más vagonokba ömlik az összetört meddő kőzetnek az a része, ame­lyet az építőipar használ fel épü­letelemek készítésére és tégla­gyártáshoz. A meddő feldolgozási folyamat legvégén visszamaradó iszapfinomságú anyagot vissza­kapják a bányák és homok he­lyett ezzel tömik be a kitermelt szén helyén keletkezett föld alatti üregeket és elhagyott vágatokat. A meddőhányók minden darab­káját tehát komplexen hasznosít­ják — innen származik a vállalat Haldex elnevezése is, amely ma­gyarul hányó-kinyerést jelent. A Haldex első üzeme 1961. jú­lius 1-én kezdett dolgozni, a má­sodik a sombierki pedig 1962. de­cember 1-én. A két üzemben 1963 - októberéig összesen százezer ton­na, a iparban és erőművekben kitűnően felhasználható első osz­tályú 7—8 ezer kalóriás szenet termeltek. A Haldex-üzemekben legyártott széntermékből a két fél ötven-ötven százalékban ré­szesedik önköltségi áron. A száz­ezer tonna eddig termelt szénből tehát 50 ezer tonna a lengyel, 50 ezer tonna pedig a Magyar Népköztársaságot illeti. A melléktermékeket — az építő­ipari- és tömedékanyagokat — a lengyel fél veszi át és ennek ter­vezett önköltségi ára után 10 százalék nyereséget számolnak, amelynek ötven százaléka a ma­gyar felet illeti. gazdaságosságra jellemző, hogy a Haldex „széngyárai- ban*> a tonnánkénti önköltség körülbelül a fele annak, mint az ugyanott a föld mélyéből felszín­re hozott szén önköltsége. Tehát a két részvényes csoport, illetve a lengyel, és a magyar népgazda­ság a világpiaci árnál lényegesen olcsóbban jut ehhez a szénhez. A kitűzött cél ötmillió tonna szén termelése, s ezt a Haldex 15 év alatt akarja elérni. A 10—12 százalékos széntartalmat alapul véve ehhez nem kevesebb, mint 45—50 millió tonna meddőt kell feldolgozni. A már működő két üzem évente összesen 80 ezer tonna szenet képes termelni, 1964 tavaszán Makasowiban dolgozni kezd a harmadik üzemegység is, s a következő négy év alatt — mint Polgár László, a Haldex ma­gyar főmérnöke elmondotta — még annyi új, az eddigieknél jó­val nagyobb teljesítőképességű üzemet építenek, amennyivel el­érik a feladat teljesítéséhez szük­séges kapacitást* A jó együttműködésnek, a len­gyel és a magyar szakemberek közös erőfeszítésének köszönhető, hogy egy-egy új üzemegység a mi beruházási gyakorlatunkban is párját ritkító gyorsasággal az elhatározástól számított másfél év alatt felépül és megkezdi a termelést. A gépeket, s az üzemi épületek vasszerkezeteit a ma­gyar fél szállítja, a NIKEX, és a Tatabányai Tröszt Budapesten működő lengyel—magyar csoport­ja közreműködésével, az elektro­mos üzemi berendezéseket pedig a lengyelek adják. ^ Haldex tőkések nélkül mű­ködő két baráti szocialista ország részvénytársasága, amely­ben a magyar államot közvetlenül a Tatabányai Szénbányászati Tröszt képviseli. A részvénytársa­ság legfelső irányító szerve a hat lengyel és hat magyar szakem­berből álló felügyelő bizottság, mely évente legalább kétszer Ma­gyarországán, illetve Lengyelor­szágban ülésezik és dönt a leg­fontosabb kérdésekben. Két­évenként változik a vállalat igaz­gatója, illetve igazgatóhelyettese és viszont. A főkönyvelő lengyel, he­A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572 lyettese magyar, a főmérnök ma­gyar, helyettese lengyel. Az együttműködés mindennapi gya­korlata igen nagy rugalmasságot és megfontoltságot kíván a veze­tőktől. Helyesen kell összeegyez­tetniük a két ország egymástól gyakran eltérő tervezési, beruhá­zási, pénzügyi, műszaki egységét, előírásait, jogszabályait, s egyik fő törekvésük, hogy a már több éves értékes tapasztalatokat fel­használva kialakítsák a közös vá'lalat legcélszerűbb közös veze­tési módszereit IZ özös vállalatok alakítása ma még egészen új és szer­vezetileg is sajátos formája a KGST-országok gazdasági együtt­működésének. S nem véletlen, hogy a Haldex — amely most már bízvást mondhatjuk: kiállta a gyakorlati próbát s kézzelfogha­tóan bizonyítja a szocialista álla­mok ilyenfajta együttműködésé­ben rejlő előnyöket és nagy lehe­tőségeket — mind nagyobb hírt szerez magának. Ottjártunkkor nyugatnémet és japán szakemberek látogatták meg a Haldex üzemeit — akik éppúgy, mint más tőkés országok üzletemberei, elsősorban a feldol­gozás módja iránt érdeklődnek s berendezéseket szeretnének vá­sárolni. Ennél fontosabb azonban, hogy az előzetes tárgyalások sze­rint Haldex-mintára most már hamarosan egy hasonló közös vá'lalat alapítására kerül sor a Csehszlovák Szocialista Köztár­sasággal is. A Haldex, az első magyar— “ lengyel közös vállalat ered­ményeiről és tanulságairól tehát kell is, érdemes is minél többet tudni és minél többet beszélni, hogy a közvélemény ereje is mindinkább elősegítse és mind hatékonyabban támogassa a KGST-országok gazdasági együtt­működésének továbbfejlődését. Or őszi István A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására hazánkba látogatott lengyel párt- és kor­mányküldöttség pénteken este el­utazott Magyarországról. Látoga­tásuk és beszédeik nyomán a két testvéri szocialista ország közvé­leményében még jobban tudato­sodott a két nép történelmi ba­rátságának és szocialista társadal­mi együttműködésének elevenen élő valósága. r Békés megyében hasonló vissz­hangot keltett a látogatás és ért­hető érdeklődés fogadta a hírt, mely szerint a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottsága Go- mulka és Cyrankiewicz elvtársak s a lengyel párt- és kormányde­legáció ittjárta tiszteletére, 1963. november 26-án, este 6 órakor, a Balassi Művelődési Otthonban magyar—lengyel barátsági estet rendez. 1963. november 24., vasárnap. — 60 évvel ezelőtt, 1903 no­vemberében halt meg Vaszilij Dokucsajev orosz természetku­tató, a fekete termőtalajok tu­dósa. Kutatásai után elkészítet- te a Föld északi féltekéjének talajtani térképét. Tóié szár­mazik a védő erdősávok telepí­tése, a füves vetésforgó beveze­tésének, valamint a talaj ter­mőképességének emelését szol­gáló több módszer alkalmazása. NAPTAR — 250 évvel ezelőtt, 1713. november 24-én született Laurence Steme angol költő, a XVIII. század irodalmi életének egyik legjellemzőbb alakja, a szentimentalizmus megalapítója. Külföldi utazásának élményeit Érzelmes utazás című regényé­ben írta le, melyet Kazinczy fordított magyarra. — 200 évvel ezelőtt, 1763 novemberében halt meg Antoine Prévoet d’Exiles francia író, az első, aki írásaiból élt meg. Fő műve „Des Grieux lovag története”. Az európai irodalomra a legnagyobb hatással Manón Lescaut (1733) című műve volt, melyben a vak szenvedély leküzdhetetlen erejét ábrázolta. Ebből Massenet és Puccini is operát írt. GERÖ JÁNOS: Amit# nincs iäudntf (30.) Sokat utazgatok a termelőszö­vetkezet érdekében, vasárnapo­kon meg haza kell mennem a családhoz, ez bizonyára segítette Bujdosót abban, hogy teljesen megkaparinthassa a vezetést. A részes meg a magas prémiumok miatt tulajdonképpen csak meg­fenyegették, de nem lett semmi baja. Ez megint az ő pozícióját erősítette. Bár azzal még lehet­nek problémák. A járási párttit­kár megmondta világosan: ha ezt az évet nem zárják jobb ered. ménnyel, akkor visszatérnek az engedély nélküli kísérletezéshez. Márpedig amilyen időjárás mos­tanában járja, nem sok remé­nyük lehet jó termésre. Azon kapta magát, hogy ta­lán nem is bánná, ha meglec­kéztetné az időjárás Bujdosó- ékat. Később már szégyell te, hogy ilyesmi eszébe jutott. Még­is újabb szalmaszálat keresett, amibe kapaszkodhatott... Bujdosó persze nem jár a városba, se haza. Ö a legké­nyelmesebb megoldást választot­ta. Csak a vak nem látja, mi­lyen viszonyban vannak Piroská. val. Csoda ezek után, ha a fő­könyvelő vakon támogatja? Sü­tősről meg nem érdemes beszél­ni se. Már keresztkomák. Las­san rokonságba kerül az egész vezetőséggel. Még Vékony Béla feleségét kellene megkömyékez. nie, azzal kész is lenne. Vár­nagyóknál lakik, Cseke-Ková- csot beválaszttatta a vezetőségbe, mindenütt ott vannak az embe­rei. Titokban az is fájt, hogy ő két év alatt nem bírt összeme­legedni az emberekkel. A nézősereg még mindig nem akart fogyatkozni. Itt-ott bele­botlottak a paradicsombokrok­ba, a csövek lerakásakor is le­törtek néhány hosszúra nőtt szárat, ezért Vékony Béla már nem nézte jó szemmel a lábat­lankodást. — Az útról is lehet bámulni! — förmedt rá néhány gyerekre, de úgy, hogy a felnőttek is ért­senek belőle. Sütős kinevette: — Ne morogj, te vadember! Újság ez most. Két nap múlva már senkit nem érdekel. Kü­lönben ezen a táblán mindjárt végzünk és kezdődik a hurcol- kodás. Az nem lesz érdekes. Pontosan úgy lett, ahogy meg­jósolta. Amint leállította a mo­tort, elnököstül, mindenestől él­szivárogtak a tagok. A telepítés­nél már csak néhány kertész se­gédkezett Amikor Sütős újra megnyom­ta az önindító gombját, az agro- nómus hangja rájuk csattant: — Gazemberek, nekem nem üzentetek, kihagytatok az első örömből! Ezért még számolunk, ezt nem ússzátok meg szárazon! — Sokat beszélj, aládugunk az esőnek! — kapta el a kar­ját Sütős, őszintén hitte, amit mondott. De Bujdosó kesernyé­sen mosolygott nekibuzdulásán. — Tudod, hány hold várja a csapadékot? — tette a vállára a kezét. — Nyolcszáz hold csupán a kapás, aminek nem adhatunk esőt, csak várjuk a mennyek­ből. A kertészetet esetleg ellát­juk vízzel. De mi lesz a termés­sel a többi földön, ha nem jön meg az égi áldás? Én megmon­dom neked. Még a vetőmagot sem adja vissza a föld. — És ha öntöznénk? — Mivel? A csatornában mél­áiig van víz. — Fúrunk kutakat. Mondd meg, hogy hol kell, mi akár a a földet is keresztülfúrjuk. — Ugyan, ne gyerekeskedj! — legyintett Bujdosó. — A három­ezer holdat nem rakhatjuk teli kúttal. — Arról nem is álmodozom — szakította félbe Sütős idege­sen. — De a legfontosabb pon­tokon magunk erejéből fúrha. tunk kutat, ezt nekem elhihe­ted. Ha én a fiúkkal nekikez­dek... — Bujdosó elvtárs — szólt

Next

/
Thumbnails
Contents