Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-21 / 273. szám
IMI. Mtember 21. 3 Csütörtök A tanácsi könnyűipar túlteljesíti éves tervét Megyénkben nyolc könnyűipari vállalat működik tanácsi irányítással. Másfél hónappal az év vége előtt érdemes egy kis számvetést készíteni arról, hogy ezek a vállalatok az óv végi „bizonyítvány-osztáskor” milyen eredményre számíthatnak. A tanácsi könnyűipar egységei — az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat, a Gyulai Cementipari Vállalat, a bútoripari vállalat, az Orosházi Faipari Vállalat, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, a Gyulai Kötőipari Vállalat, a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat, a Patyolat és a szőrme- és kézműipari vállalat — 9,3 százalékkal teljesítették túl ki- lenehónapos tervüket. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 22,8 százalékkal emelték termelésük volumenét. Ha a sikeres háromnegyedévi tervteljesítést és a negyedik negyedévi igyekezetei vesszük figyelembe, akkor máris azt lehet mondani, hogy az éves tervet körülbelül 10 százalékkal teljesítik túl a könnyűipari vállalatok. Az első háromnegyedévben az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat 738 ezer, a Gyulai Cementipari Vállalat 115 ezer, a Gyulai Bútoripari Vállalat 685 ezer, az Orosházi Faipari Vállalat 80 ezer, a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat 564 ezer, a Békéscsabai Patyolat Vállalat öl ezer forint többletnyereséget ért el. Ha ezek a vállalatok megtartják vagy fokozzák termelésük ütemét, nagyon jól zárhatnak. A negyedik negyedévben a Gyulai Kötőipari Vállalat exportárut: műszálas harisnyanadrágot és kesztyűt szállít Angliába, Norvégiába. Az Orosházi Faipari Vállalat a festett konyhabútor iránti érdeklődés csökkenése miatt elkezdte a kárpitozott Béke- garnitúra és az egyszemélyes he- verők készítését. A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat tervteljesítése azért nincs veszélyben, mert soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánul meg a szőrmeáruk, főleg műszőrmék iránt. Itt csupán az a bökkenő, hogy az anyagellátás rapszodikus. Együttműködési szerződés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Varsói Mezőgazdasági Főiskola között Együttműködési szerződést kötött a közelmúltban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Varsói Mezőgazdasági Főiskola, s ennek keretében most aláírták 1964. évi közös munkatervüket. Az együttműködés elsősorban a tudományos kutatómunkára terjed ki. A két felsőoktatási intézmény tanszékei, intézetei 16 témában végeznek közös kísérleteket. Együttesen foglalkoznak a mindkét ország mezőgazdaságában nagy jelentőséggel bíró kapásnövényeknek, így a kukoricának, burgonyának és cukorrépának nemesítési, agrotechnikai és gépesítési kérdéseivel. Az állattenyésztési kutatások során összehangoltan tanulmányozzák a statisztikai, matematikai és genetikai eredmények alkalmazási lehetőségét az állatállomány javításában, valamint a víziszámyasok és a prémes állatok tenyésztésének problémáit. A közös kutatások elősegítésére jövőre 6—6 tudományos munkatárs utazik Gödöllőről Varsóba és viszont. A két intézmény a nyári üzemi gyakorlatok idejére is kicseréli hallgatóinak egy-egy csoportját, az egyetemi dolgozók részére pedig kölcsönösen üdülési lehetőséget biztosítanak. (MTI) tudják, hogy a következő évben csak úgy lehet jobb eredményre számítani, ha a jövedelem megfelelő hányadát tartalékolják a közös alapok növelésére és a fennmaradó részt adják ki részesedésként. Van azonban néhány termelőszövetkezet, ahol a termelési eredményektől függetlenül, a tartalékok rovására igyekeznek minél magasabb részesedést elérni. Ennek a helytelen szemléletnek kirívó példája a gyomai Új Élet Termelőszövetkezet. A tsz erre az évre háromszázezer forintot kapott az államtól, hogy a múlt évi gyenge eredményét könnyebben kigazdálkodhassa és a tagoknak is megfelelő részesedést biztosíthasson. A teendő az lett volna, hogy ezzel a segítséggel élve a közöst is erősítsék, és a részesedést arányosan emeljék. Ezzel szemben a részesedést az előző évinek csaknem másfélszeresére, jóval a megyei átlag fölé emelték, holott termelési eredményeik ezt nem tették lehetővé. Emiatt több mint másfél millió forint mérleghiánnyal zárják az évet. Ez nyilván a következő évre is előreveti árnyékát. A termelő- szövetkezet vezetői még most is azt szorgalmazzák, hogy a mérleghiány és a viszonylag magas részesedés mellett további készleteket oszthassanak ki. Előfordul, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői az év vége előtti időszakban a jövő evet megalapozó készletek és állatok eladásával, különböző hitelek felvételével, a jövő évi eredmény veszélyeztetésével a részesedés mindenáron való növelésére törekszenek, sokszor anélkül, hogy a tagság ezzel kapcsolatos véleményét ismernék. Ezekkel a megoldásokkal csak a pillanatnyi helyzeten lehet úgy-ahogy segíteni, viszont nagyon károsan hatnak a termelőszövetkezet jövőjére. A jövedelem és így a részesedés növelésének egyetlen járható útja a termelési eredmények fokozása lehet. Előzetes felméréseink azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében az idei eredmények jobbak, mint az előző éviek. Vonatkozik ez a tagok részesedésére is. Minden termelőszövetkezetnek lehetősége van tehát arra, hogy a tartalékok növelésével megalapozzák a következő évet. Törekedjenek arra, hogy a szükséges alapokon felül biztonsági tartalékot is képezzenek. A biztonsági tartaléknak amellett, hogy a kieső jövedelem pótlására szolgál, igen jó hatása van az egész gazdálkodásra. A tartalékkal nem rendelkező termelőszövetkezetek vezetőinek idejét és energiáját nagymértékben lekötik az ismételten jelentkező pénzügyi gondok. Ezek a gondok enyhülnek vagy megszűnnek az olyan termelőszövetkezetben, amelyben megfelelő biztonsági tartalékkal rendelMegnőtt a munkakedv, jobbak az eredmények a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben Négy évvel ezelőtt a Béke és a Kossuth Termelőszövetkezet egyesüléséből alakult Sarkadke- resztúron az Egyetértés Tsz. Egyesek tartottak az egyesüléstől. Azt mondták: kis tsz kis gond, nagy tsz nagy gond. A háromezerötszáz holdas Egyetértés Tsz-ben 1960 tavaszán nagyon rossz körülmények között kezdték a gazdálkodást. Nem volt elegendő istálló, ahol az állatokat elhelyezhették volna,' s a tagok munkakedve sem volt valami nagy. Az első zárszámadáskor hétszáznyolcvanezer forint mérleghiányuk volt, s munkaegységenként csak 12,80 forint érték jutott. S mivel nemcsak beruházási hitelt, hanem ezerszáz mázsa búzát is kértek kölcsön az államtól, egymillió-nyolcszázezer forinttal szaporodott az adósság. A következő évben, 1961-ben a tagságot fokozatosan érdekeltté tették a termelésben. A külföldi búzafajtákból átlagosan huszonkét mázsás termést takarítottak be. Kenderből harminc, kukoricából csövesen huszonkét mázsát értek el. A zárszámadáskor a a mérleghiányuk lecsökkent háromszázezer forintra, és visszafizették az államtól kölcsön kért búzát. Az eredmények hatására egyre javult a tagság munkakedve, s 1962-ben százkilencven hízó marJövőre tizenhétmillió forint értékű forgácsolószerszámot készítenek Békéscsabán Két és félszer többet, mint az idén A Szerszám- és Gépelem Gyárak békéscsabai forgácsoló gyárában az idén 31 millió forint értékű géptartozékot (gépsatut, kompresszor-szelepet, csavart) és forgácsolószerszámot (menetfúrót, palástmarót, tárcsamarót, hengermarót, szögmarót stb.) készít el a munkásgárda. A termékek egy részét az év első felében ke - letnémet és bolgár megrendelésre gyártották. Jövőre jelentős profüváltozásra van kilátás. Január elsejével megszüntetik a marógépekhez, gyalugépekhez szükséges gépsatuk készítését, ugyanakkor több mint a, duplájára emelik a forgácsoló- szerszámok mennyiségét. Míg az idén csak hatmillió forint értékű forgácsolószerszám hagyta el a gyárat, addig jövőre már tizenhétmillió forint értékű szerszám kerül ki a gépek, s a munkásak j keze alól. 1964-ben tehát nevéhez I híven forgácsolószerszámot készít a gyár, ha nem is teljes egészében, de több mint ötven százalékban. A gépsatuk előállításának megszűnése után a felszabaduló gép- kapacitást - a forgácsolószerszámok gyártására használják. Az új termékek közül a központfúró, a kerepesmetsző és a rátétdörzsár érdemel elsősorban figyelmet. Ezek mind nagy tételben készülnek. hát, tizennégyezer pecsenyecsir- két és kacsát értékesítettek. Négy új erőgépet vásároltak, száz holdon végeztek talajjavítást. Ez volt az első igazán eredményes év a szövetkezet életében. Kiegyenlítették a mérleghiányt és 24,80 forint értéket osztottak munkaegységenként. A szövetkezet gazdái az idén még lelkiismeretesebben dolgoztak. Cukorrépából százhatvanöt, kenderből harminchét mázsás átlagtermést értek el. Élő állat és állati termék értékesítési tervüket egymillió forinttal túlteljesítik. Á tsz ez évi összes többletbevétele így egymillió-hétszázezer forint körül lesz. Jövőre hatszázezer forintot tartalékolnak és nyolcszázezerrel csökkentik az adósságukat. Egy munkaegység értéke a tervezett huszonkettő helyett, előreláthatólag huszonhat forint lesz. Négy évig kapott állami támogatást a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz. Jövőre már nem lesz szükség erre. Az évekig mérleghiánnyal és adóssággal küszködő szövetkezet most már megerősödött. Az agrotechnikai eljárásokat helyesen alkalmazták, minden munkában az anyagi érdekeltséget állították előtérbe és bevezették a premizálást. Az eredmények eléréséhez hozzájárult a kitűnő szakmai vezetés, valamint a tagok és a vezetők jó kapcsolata. Dékány Sándor Mi nehezíti a mélyszántás gyorsítását ? keznek. A vezetők több időt fordíthatnak a gazdaság irányítására, bátrabb célkitűzések kidolgozására és megvalósítására. Bizonyítja ezt a tótkomlósi Viharsarok, a szabadkígyós: Szabad Föld és még több termelő- szövetkezet példája. E hó folyamán a termelőszövetkezeti vezetőkkel értekezleteken fogjuk megbeszélni minden részletre kiterjedően a zárással kapcsolatos teendőket, a főkönyvelők pedig ötnapos tanfolyamon kapnak tájékoztatást. A termelőszövetkezetek minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy a zárszámadást időben és ió minőségben készíthessék el. Az említett tanfolyamok és értekezletek költségeit az állam vállalja magára. Ezenkívül a zárási munkák ideje alatt az arra hivatott szervek fokozottabb segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek. Minden feltétel biztosítva van ahhoz, hogy a zárszámadások időben és a követelményeknek megfelelően készüljenek el. Legfőbb biztosítéka ennek a termelőszövetkezeti vezetők eddigieknél jobb szakmai felkészültsége és több éves tapasztalata, továbbá a tagok egyre növekvő közös iránti felelősségérzete. Kovács György a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője Több hónapi megfeszített munka, a vetés befejezése után sem maradt lélegzetvételnyi pihenő traktorosainknak, mert teljes erő- | bedobást követel a mélyszántás. ! — Megyénkben még összes n j kilencvenháromezer holdon kell I mélyszántani — mondja Szító József elvtárs, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronó- musa. — Néhány termelőszövetkezetben nagyon lassú a szárle- liordás üteme. Például a körösújfalui Rákóczi Tsz-ben hatszáz, a vésztői Béke Tsz-ben ötszáz holdról kell még betakarítani a kukoricaszárat. A mezőkovácsházi járásban tizenkilencet', az orosházi járásban pedig huszonkét- ezer hold a szántanivaló. Ezekben a járásokban a kukoricaszár le- takarításának lassú ütemű, de főként a rossz szervező munka okozza a lemaradást. Nem kielégítő a gépkapacitás kihasználása. Megyénk termelőszövetkezeteiben és tervszerűen. Legtöbb tsz-ben az MTZ—5-ös és az Utos traktorokat csak egy pótkocsi vontatására használják, és éjszaka ezek a gépek nem szántanak. A megyében mindössze háromszáz nehéz univerzális gép dolgozik kettős műszakban. Nagyon sok termelőszövetkezetben a traktorosok más munkakörben dolgoznak és ezért nem tudják biztosítani az erőgépek két műszakos üzemeltetését. A kettős műszakban dolgozó összes erőgépek száma 786. Nagyon kevés! Ismét arra a jó szervező munkára és nagyszerű munkalendületre van szükség, amelyet a kenyérgabona vetésének idején tapasztalhattunk. A jövő évi eredményes növénytermesztés megalapozásáról van szó, s csak annak lehet nyugodt a lelkiismerete, aki mindent megtett a mélyszántás gyorsítására. Minden erővel arra kell törekedni, hogy idejében bea gépállomásokon 1156 szántó- és | fejezhessük az őszi mélyszántást 1112 nehéz univerzális traktor — mondotta végül Szító elvtárs. van. De ezeket nem üzemeltetik | d. s. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt íérfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572
