Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-20 / 272. szám

»63. november 30,

2

Szerda

mm

Ünnepi gyűlés Moszkvában a tüzérség napja alkalmából

Moszkva

Hétfőn Moszkvában a szovjet hadsereg tisztjei, a honvédelmi ipar dolgozói, a fővárosi üzemek munkásai, a tudomány és a kultúra képviselői ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a tüzérség napjáról.

Az ünnepség szónoka Krilov marsall, honvédelmi miniszterhelyettes volt, aki elmondotta, hogy a tudomány és a technika terén

elért új találmányok olyan erőssé tették a Szovjetunió . védelmi hatalmát, hogy minden támadás ellene képtelenség.

Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter a tüzérség napja alkalmából kiadott napiparancsában üdvözölte a rakéta- és tüzéralakulatok katonáit, a rakéta- és tüzérségi ipar dolgozóit. (MTI)

A lengyel vegyipar új létesítményei

A testvéri Lengyel Népköztársaságban az ország iparosítása során különös súlyt helyeznek korunk egyik fö iparágának, a vegyiparnak fejlesztésére,

1950—1955 között — hatéves terv műszakában — a vegyiparban már 150 ezer ember dolgozott. Ekkor építették fel a keczierzyni műtrágyagyárat, valamint az oswiecini óriási vegyikombinátot, mely a lengyel népgazdaság mű- gumi-szükségletének biztosítását szolgálja. Az első ötéves tervben még az előző tervidőszakhoz viszonyítva is nagyobb összeget, az ipari beruházások 12,3 százalékát, kereken 20,6 milKonin üzemei a helyi nyersanyagbázis mellett a Magyarországról érkező bau- xitot is feldolgozzák. Magyarország „követeivel” Lengyelország számos más részén is találkozhatunk. Az ország nagy kikötőiben, mint Szczecin, Gdynia, Gdansk mólóin magyar daruk segítségével rakodnak, a Bug folyón épülő debei erőmű turbináit magyar munkások készítették. Katowicze- ben pedig évek óta működik a Haldex nevű közös lengyel—magyar vállalat, mely a szénmedencében az évtizedek óta felhalmozódott meddőhányókban található szenet dolgozza fel.

Irakban helyreállt a nyugalom

Kairó—Bagdad—Da.massk.itsz

A bagdadi rádió kedd reggeli

jelentésében ismertette a katonai íőkormányzó rendeletét, amelynek értelmében reggel 9 óra és délután 4 óra között feloldják a kijárási tilalmat.

Az AP Damaszikuszból szerzett értesülései szerint Irakból olyan hírek érkeztek Szíriáiba, hogy a Baath-párt uralmát megdöntő sikeres puccs után letartóztatták a haathista nemzetközi vezetőség Irakban tartózkodó négy tagját, köztük a szíriai miniszterelnököt, a vezérkari főnököt és Attakot, a párt főtitkárát.

Ezt a hírt erősíti meg az A1 Ahbar című kairói lap keddi száma, amely azt állítja, hogy a Szíriái vezetőket túszként tartják fogva. A lap elmondja, hogy a puccs kirobbanásakor Attak a Baath-párt iraki központjában tartózkodott. A párt székhazát a katonaság rakétákkal lőtte, s erre megadta magát.

A damaszkuszi rádiónak egy másik jelentése arról árulkodik, hogy a Baath-párt egysége a puccs utam sem állt helyre, a széthúzás tovább tart. A rádió ismertette a párt-legújabb határozatát, amely szerint Taleb Sebdbet és Hazam Dzsavadot, az iraki baathisták mérsékelt szárnyának vezetőit kizárták. Azzal vádolják őket, hogy a „nem baathista elemekkel” ösz- szeesküvést szőttek.

Az AFP kairói tudósításában jelenti, hogy hétfőn este ülést tartott az BAK végrehajtó tanácsa, hogy megvizsgálja az iraki fejleményeket.

Az ülés végeztével Ah Szabri, a végrehajtó tanács elnöke, az Elnöki Tanács tagja a következőket jelentette ki: „A bagdadból érkezett legutóbbi értesülések fényében a tanács megvizsgálta a testvéri Irakban kialakult helyzetet. A hírek szerint az iraki nép kezébe vette sorsának irányítását és a hadsereg végrehajtja a nép akaratát. A tanács tanulmányozta annak a lehetőségét, milyen se- j gítséget adhat az EAK az iraki i népnek.” *

Az Arabok Hangja nevű rádióál- lomás már a szíriai baathista- rendszer közeli bukását jósolja. A rádióállomás hétfő esti kommentárja- n megállapította, hogy „Attak azt hitte, ugyanúgy kormányozhatja Irako‘, mint Szíriát”. Ma már Attak „bukott” ember, „rendszerének fennmaradása lehetetlen”. A MEN hírügynökség a keddi kairói sajtó állásfoglalását ismerteti. Elmondja, hogy a lapok első oldalon számolnak be Aref hatalomra kerüléséről és idézi az Al Ah ram című napilap véleményét, amely örömmel üdvözli azt a tényt, hogy a baathis- tákat megfosztották hatalmuktól.

Athénből származó hírügynökségi jelentések pedig arról tájékoztatnak, hogy hétfő este a görög fővárosba érkezett Szaadi volt iraki miniszterelnök-helyettes. Megérkezésekor közölte, a legelső géppel tovább repül Damaszkuszba, hogy tanácskozzék a Baath- párt vezetőivel. Szaadi az újságíróknak adott nyilatkozatában hevesen szidalmazta és árulónak nevezte Arefet, azt állította, hogy a Baath-párt „népszerű” volt Irakban, majd arról beszélt, hogy az Egyesült Arab Köztársaságnak nincs joga beavatkozni Arefék oldalán. Hozzáfűzte, Szíria katonai beavatkozását viszont helyesli, mert Szíriát katonai egyezmény köti Irakhoz. (MTI)

— 50 évvel ezelőtt, 1913 novemberében született Albert Camus francia író, az egzisztencializmus képviselője. A 11. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban. Regényei közül magyarul a Pestis és a Bukás (1962) és a Közöny (1957) jelent meg. Az 1957-ben Nobel-díjjal kitüntetett író müveiben a civilizáció világától, sőt saját magától is elidegenedett emberi sors céltalanságát igyekezett ábrázolni.

1963. november 20.

Albert Camus

— 360 évvel ezelőtt, 1603. november 20-án halt meg William Gilbert (ejtsd: Dzsilber) angol orvos és fizikus. Ö használta először az „elektromos” kifejezést. Könyvet írt a mágneses testekről és kifejtette a Földről, mint egy hatalmas mágnesről alkotott elméletét.

*

— 105 évvel ezelőtt, 1858-ban e napon született Selma Eager! öf svéd írónő. Nevét a Gö6ta Berling című regénye tette világhírűvé. Eübeszéléssorozat-szerű művei hazája jellemző embertípusait mutatták be. A legnagyób európai elbeszélők közé tartozik, 1900-ban Nobel-díjjal tüntették ki. Néhány kiemelkedő műve: Egy udvarház története, Anna Sward, Ame úr kincse és a Nils Holgerson utazása, a világirodalom egyik legszebb gyermekkönyve.

GERÖ JÁNOS:

dinibe nincs tfamnty

liárd zlotyt fordítottak a vegyipar fejlesztésére. E tervidőszak számos új vegyipari létesítménye közül a tar- nobrzegi kénfeldolgozó kombinát emelkedik ki, mely az újonnan feltárt világgazdasági jelentőségű, közelben fekvő kéntelepektől kapja nyersanyagát. E telepek körülbelül 95 millió tonna tiszta ként tartalmaznak. Az első ötéves terv végére a vegyipari termelés 1955-thöz viszonyítva megkétszereződött.

A második ötéves tervben 1961—65 között a vegyipar termelése az 1960- as szinthez viszonyítva ismét megduplázódik. E tervidőszak kiemelkedő létesítményei közé tartozik a pocki vegyipari kombinát, melynek 2 millió tonna kapacitású olajfinomító részlege a Szovjetunióból a Barátság kőolajvezeték északi szakaszán érkező kőolajat dolgozza fel. Említésre méltó továbbá a Puiawy-i műtrágyagyár, valamint Konin vidékének vegyipari kombinátja is. Ez utóbbi körzet vegyipari üzemei részint a közelben fekvő ugyancsak újonnan feltárt kb. 2 milliárd tonnás barnaszéntelepek, valamint 500 milliárd tonnára becsült óriási kősó-készletek feldolgozására épülnek.

Qzletálhslyezés!

Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz

értesíti kedves vevőit és megrendelőit, hogy a Békéscsaba, Szt. István tér 12. sz. alatti méretes részlegünket az épület lebontása miatt, ideiglenesen Tanácsköztársaság u. 1. sz. alá helyeztük át.

526

(26.)

A tagok, mintha valóban tudták volna, milyen fontos nap ez a mai, szinte kivétel nélkül munkában voltak. Amerre elhaladtak a kocsival, mindenütt szorgoskodó embereket találtak. A László-majoriak húszholdas cukorrépatábláján annyi asszony hajladozott, hogy hirtelen meg se lehetett őket számolni.

— Ejha! — füttyentett a sofőr, amikor meglátta a sokaságot.

Bujdosó meg így fohászkodott magában:

„Csak lenne itt a járási titkár is, hogy látná!”

Betértek a baromfitelepre is. A nemrégiben érkezett csibék szépen fejlődték. A kiskakasok búbján már nőtt a taréj és a farkuk lombosodott. A járási embernek is tetszett az állomány. Mosolyogva állt meg a drótkerí. tés mellett és Ilonkát kérdezte:

— Mennyi az elhullás?

— Négy százalék! — felelte a lány büszkén.

— Az előbbi csapatból mennyi prémiumot kapott?

— Százhatvan darabot. De az én kezem alatt nem is döglött el húsz százalék, mint tavaly, Veres Mariska néninél — mondta harciasán a lány. Szavaiból érezni lehetett, vitatkozni is hajlandó, ha kétségbe vonnák magas részesedése jogosságát.

A járási ember azonban nem mondott véleményt. Bujdosó pedig nem kérdezte.

„Ez is biztosan sokallja a prémiumot, hallotta a főnökeitől, hogy ez a bűnöm. Csak nem aikar megbántani” — gondolta, de azért nyugodtan cigarettára gyújtott, amikor elindultak.

Alig haladtak tíz percet, adű- lőúthoz közel, egy kisebb kukoricaföld végén két veszekedő emberbe botlottak. Amikor megpillantották a kocsiban ülő ag- ronómust, a fiatal Krucsó integetni kezdett.

— Éppen jó, hogy jön, agranó- mus kartárs — kezdte Krucsó hadarva — tegyen igazságot! Én négy hold kukoricát Írattam a tavasszal, ott van a papír az irodában, be tudom bizonyítani. Lőrinc Géza meg addig gondolkozott, míg a maradék jutott neki. Most, hogy szépen mutat, nem akar megelégedni a maradékkal. Felét követeli. Milyen alapon, kérdem ón? Kinek a nevére írták be ezt a négy holdat?

Lőrinc nem hagyta magát. Ő is érvekkel szolgált.

— A brigádvezető azt ígérte, kipótolja az enyémet is négy holdra. Mert nekem krumpliföld is kevesebb jutott, pedig az ón családom nagyobb.

— Kevesebb jutott, mert mikor hívtak, nem jelentkeztél! — vágta rá Krucsó dühösen.

Mondta* mindegyik a maga. ét, alig győzték hallgatni. Bujdosó végül is erélyesen rájuk szólt:

— Csak nem kapnának hajba ezen a kis kukoricán! Nem tudom kinek van igaza, nem emlékszem rá fejből, hegy ki milyen területet vállalt, majd szólok a brigádvezetőnek, hogy nézzen utána és ha lehet, pótolja ki a maga területét.

A két ember elcsendesedett. Otthagyták őket, intézzék a többit egymást közt.

— Hallotta az elvtárs? A ka- páünivalón veszekedtek! — dicsekedett Bujdosó. Két éven keresztül azon sírtak, hogy nincs munkaerő. Most mindenből többet vetettünk, mégis ez a helyzet.

— A százalék miatt — jegyezte meg kicsit gúnyosan a gépko. csivezető.

— Na és aztán? — érvéit Bujdosó nagy hangon. — Az a fontos, hogy minden föld teremjen. Mikor én idekerültem, sztrájkolt az egész tagság. Ügy lejáratták elő. ző évben a munkaegység becsületét, hogy erőszakkal se lehetett volna munkába hajtani a

népet. Mit lehetett tenni? Ezt, amiért most szidnak bennünket.

— Minden tizedik malac meg ezer csirkéből negyven. Prémiumképpen! És kapásokból huszonöt százalék!

— Miért ne, ha így jobban jár a szövetkezet és a tagok is! Nehogy azt higgye az elvtórs, hogy én találtam ki. Az értelmesebb gazdák javasolták. Én csak felismertem, hogy ez lesz a húzóerő. Támogattam. Ezért akarják most kitömi a nyakamat.

— Ki akarja kitömi?

— Kálmán András! Biztosan ismeri, ha a járásnál dolgozik.

— Ismerem... minden héten találkozom vele — bólogatott a kiküldött.

— Lehetetlen egy ember, nekem elhiheti az elvtárs — folytatta Bujdosó. — Semmit nem ért meg abból, amit mi itt csinálunk. Nem érdekli, hogy jókedvvel dolgoznak a tagok, hogy az állatállomány is szaporodik. Egyre csak fújja, amit betanult, más nem érdekli.

Haladtak pár száz métert, mi. re a látogató megszólalt:

— Magának nincs valami jó véleménye Kálmán Andrásról.

— Minek tagadjam? — vonta meg a vállát — a taggyűlés nyilvánossága előtt a szemébe Is megmondtam. Egyszerűen kerékkötőnek tartom. Sokat töprengtem ezen mostanában, miért van így? Egy párt-