Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-20 / 272. szám

»63. november 30, 2 Szerda mm Ünnepi gyűlés Moszkvában a tüzérség napja alkalmából Moszkva Hétfőn Moszkvában a szovjet hadsereg tisztjei, a honvédelmi ipar dolgozói, a fővárosi üzemek munkásai, a tudomány és a kul­túra képviselői ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a tüzérség nap­járól. Az ünnepség szónoka Krilov marsall, honvédelmi miniszterhe­lyettes volt, aki elmondotta, hogy a tudomány és a technika terén elért új találmányok olyan erős­sé tették a Szovjetunió . védelmi hatalmát, hogy minden támadás ellene képtelenség. Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter a tüzérség napja alkalmából kiadott napipa­rancsában üdvözölte a rakéta- és tüzéralakulatok katonáit, a raké­ta- és tüzérségi ipar dolgozóit. (MTI) A lengyel vegyipar új létesítményei A testvéri Lengyel Népköztársaság­ban az ország iparosítása során külö­nös súlyt helyeznek korunk egyik fö iparágának, a vegyiparnak fejlesztésé­re, 1950—1955 között — hatéves terv mű­szakában — a vegyiparban már 150 ezer ember dolgozott. Ekkor építették fel a keczierzyni műtrágyagyárat, va­lamint az oswiecini óriási vegyikombi­nátot, mely a lengyel népgazdaság mű- gumi-szükségletének biztosítását szol­gálja. Az első ötéves tervben még az előző tervidőszakhoz viszonyítva is nagyobb összeget, az ipari beruházá­sok 12,3 százalékát, kereken 20,6 mil­Konin üzemei a helyi nyersanyagbázis mellett a Magyarországról érkező bau- xitot is feldolgozzák. Magyarország „követeivel” Lengyelország számos más részén is találkozhatunk. Az or­szág nagy kikötőiben, mint Szczecin, Gdynia, Gdansk mólóin magyar da­ruk segítségével rakodnak, a Bug fo­lyón épülő debei erőmű turbináit ma­gyar munkások készítették. Katowicze- ben pedig évek óta működik a Haldex nevű közös lengyel—magyar vállalat, mely a szénmedencében az évtizedek óta felhalmozódott meddőhányókban található szenet dolgozza fel. Irakban helyreállt a nyugalom Kairó—Bagdad—Da.massk.itsz A bagdadi rádió kedd reggeli jelentésében ismertette a katonai íőkormányzó rendeletét, amelynek értelmében reggel 9 óra és dél­után 4 óra között feloldják a ki­járási tilalmat. Az AP Damaszikuszból szerzett értesülései szerint Irakból olyan hírek érkeztek Szíriáiba, hogy a Baath-párt uralmát megdöntő si­keres puccs után letartóztatták a haathista nemzetközi vezetőség Irakban tartózkodó négy tagját, köztük a szíriai miniszterelnököt, a vezérkari főnököt és Attakot, a párt főtitkárát. Ezt a hírt erősíti meg az A1 Ahbar című kairói lap keddi szá­ma, amely azt állítja, hogy a Szí­riái vezetőket túszként tartják fogva. A lap elmondja, hogy a puccs kirobbanásakor Attak a Baath-párt iraki központjában tartózkodott. A párt székhazát a katonaság rakétákkal lőtte, s er­re megadta magát. A damaszkuszi rádiónak egy másik jelentése arról árulkodik, hogy a Baath-párt egysége a puccs utam sem állt helyre, a széthúzás tovább tart. A rádió ismertette a párt-legújabb határozatát, amely szerint Taleb Sebdbet és Hazam Dzsavadot, az iraki baathisták mérsékelt szárnyának vezetőit ki­zárták. Azzal vádolják őket, hogy a „nem baathista elemekkel” ösz- szeesküvést szőttek. Az AFP kairói tudósításában je­lenti, hogy hétfőn este ülést tar­tott az BAK végrehajtó tanácsa, hogy megvizsgálja az iraki fejle­ményeket. Az ülés végeztével Ah Szabri, a végrehajtó tanács elnöke, az El­nöki Tanács tagja a következőket jelentette ki: „A bagdadból érke­zett legutóbbi értesülések fényé­ben a tanács megvizsgálta a test­véri Irakban kialakult helyzetet. A hírek szerint az iraki nép ke­zébe vette sorsának irányítását és a hadsereg végrehajtja a nép aka­ratát. A tanács tanulmányozta annak a lehetőségét, milyen se- j gítséget adhat az EAK az iraki i népnek.” * Az Arabok Hangja nevű rádióál- lomás már a szíriai baathista- rendszer közeli bukását jósolja. A rádióállomás hétfő esti kommen­tárja- n megállapította, hogy „Attak azt hitte, ugyanúgy kor­mányozhatja Irako‘, mint Szíri­át”. Ma már Attak „bukott” em­ber, „rendszerének fennmaradása lehetetlen”. A MEN hírügynök­ség a keddi kairói sajtó állásfog­lalását ismerteti. Elmondja, hogy a lapok első oldalon számolnak be Aref hatalomra kerüléséről és idézi az Al Ah ram című napilap véleményét, amely örömmel üd­vözli azt a tényt, hogy a baathis- tákat megfosztották hatalmuktól. Athénből származó hírügynök­ségi jelentések pedig arról tájé­koztatnak, hogy hétfő este a gö­rög fővárosba érkezett Szaadi volt iraki miniszterelnök-helyettes. Megérkezésekor közölte, a legelső géppel tovább repül Damaszkusz­ba, hogy tanácskozzék a Baath- párt vezetőivel. Szaadi az újság­íróknak adott nyilatkozatában hevesen szidalmazta és árulónak nevezte Arefet, azt állította, hogy a Baath-párt „népszerű” volt Irakban, majd arról beszélt, hogy az Egyesült Arab Köztársaságnak nincs joga beavatkozni Arefék ol­dalán. Hozzáfűzte, Szíria katonai beavatkozását viszont helyesli, mert Szíriát katonai egyezmény köti Irakhoz. (MTI) — 50 évvel ezelőtt, 1913 no­vemberében született Albert Camus francia író, az egziszten­cializmus képviselője. A 11. vi­lágháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban. Regé­nyei közül magyarul a Pestis és a Bukás (1962) és a Közöny (1957) jelent meg. Az 1957-ben Nobel-díjjal kitüntetett író mü­veiben a civilizáció világától, sőt saját magától is elidegene­dett emberi sors céltalanságát igyekezett ábrázolni. 1963. november 20. Albert Camus — 360 évvel ezelőtt, 1603. november 20-án halt meg William Gilbert (ejtsd: Dzsilber) angol orvos és fizikus. Ö használta elő­ször az „elektromos” kifejezést. Könyvet írt a mágneses testek­ről és kifejtette a Földről, mint egy hatalmas mágnesről alko­tott elméletét. * — 105 évvel ezelőtt, 1858-ban e napon született Selma Ea­ger! öf svéd írónő. Nevét a Gö6ta Berling című regénye tette vi­lághírűvé. Eübeszéléssorozat-szerű művei hazája jellemző ember­típusait mutatták be. A legnagyób európai elbeszélők közé tar­tozik, 1900-ban Nobel-díjjal tüntették ki. Néhány kiemelkedő műve: Egy udvarház története, Anna Sward, Ame úr kincse és a Nils Holgerson utazása, a világirodalom egyik legszebb gyermekkönyve. GERÖ JÁNOS: dinibe nincs tfamnty liárd zlotyt fordítottak a vegyipar fej­lesztésére. E tervidőszak számos új vegyipari létesítménye közül a tar- nobrzegi kénfeldolgozó kombinát emel­kedik ki, mely az újonnan feltárt vi­lággazdasági jelentőségű, közelben fek­vő kéntelepektől kapja nyersanyagát. E telepek körülbelül 95 millió tonna tiszta ként tartalmaznak. Az első öt­éves terv végére a vegyipari termelés 1955-thöz viszonyítva megkétszereződött. A második ötéves tervben 1961—65 között a vegyipar termelése az 1960- as szinthez viszonyítva ismét megdup­lázódik. E tervidőszak kiemelkedő lé­tesítményei közé tartozik a pocki vegyipari kombinát, melynek 2 millió tonna kapacitású olajfinomító rész­lege a Szovjetunióból a Barátság kő­olajvezeték északi szakaszán érkező kőolajat dolgozza fel. Említésre méltó továbbá a Puiawy-i műtrágyagyár, va­lamint Konin vidékének vegyipari kombinátja is. Ez utóbbi körzet vegy­ipari üzemei részint a közelben fekvő ugyancsak újonnan feltárt kb. 2 mil­liárd tonnás barnaszéntelepek, vala­mint 500 milliárd tonnára becsült óriási kősó-készletek feldolgozására épülnek. Qzletálhslyezés! Békéscsaba és Vidéke Textil­feldolgozó Ktsz értesíti kedves vevőit és meg­rendelőit, hogy a Békéscsaba, Szt. István tér 12. sz. alatti méretes részlegünket az épület lebontása miatt, ideiglenesen Tanácsköztársaság u. 1. sz. alá helyeztük át. 526 (26.) A tagok, mintha valóban tud­ták volna, milyen fontos nap ez a mai, szinte kivétel nélkül mun­kában voltak. Amerre elhalad­tak a kocsival, mindenütt szor­goskodó embereket találtak. A László-majoriak húszholdas cu­korrépatábláján annyi asszony hajladozott, hogy hirtelen meg se lehetett őket számolni. — Ejha! — füttyentett a so­főr, amikor meglátta a sokaságot. Bujdosó meg így fohászkodott magában: „Csak lenne itt a járási titkár is, hogy látná!” Betértek a baromfitelepre is. A nemrégiben érkezett csibék szépen fejlődték. A kiskakasok búbján már nőtt a taréj és a far­kuk lombosodott. A járási em­bernek is tetszett az állomány. Mosolyogva állt meg a drótkerí. tés mellett és Ilonkát kérdezte: — Mennyi az elhullás? — Négy százalék! — felelte a lány büszkén. — Az előbbi csapatból mennyi prémiumot kapott? — Százhatvan darabot. De az én kezem alatt nem is döglött el húsz százalék, mint tavaly, Ve­res Mariska néninél — mondta harciasán a lány. Szavaiból érez­ni lehetett, vitatkozni is hajlan­dó, ha kétségbe vonnák magas részesedése jogosságát. A járási ember azonban nem mondott véleményt. Bujdosó pe­dig nem kérdezte. „Ez is biztosan sokallja a pré­miumot, hallotta a főnökeitől, hogy ez a bűnöm. Csak nem aikar megbántani” — gondolta, de azért nyugodtan cigarettára gyújtott, amikor elindultak. Alig haladtak tíz percet, adű- lőúthoz közel, egy kisebb kuko­ricaföld végén két veszekedő emberbe botlottak. Amikor meg­pillantották a kocsiban ülő ag- ronómust, a fiatal Krucsó inte­getni kezdett. — Éppen jó, hogy jön, agranó- mus kartárs — kezdte Krucsó hadarva — tegyen igazságot! Én négy hold kukoricát Írattam a tavasszal, ott van a papír az irodában, be tudom bizonyítani. Lőrinc Géza meg addig gondol­kozott, míg a maradék jutott ne­ki. Most, hogy szépen mutat, nem akar megelégedni a mara­dékkal. Felét követeli. Milyen alapon, kérdem ón? Kinek a nevére írták be ezt a négy hol­dat? Lőrinc nem hagyta magát. Ő is érvekkel szolgált. — A brigádvezető azt ígérte, kipótolja az enyémet is négy holdra. Mert nekem krumpli­föld is kevesebb jutott, pedig az ón családom nagyobb. — Kevesebb jutott, mert mi­kor hívtak, nem jelentkeztél! — vágta rá Krucsó dühösen. Mondta* mindegyik a maga. ét, alig győzték hallgatni. Bujdo­só végül is erélyesen rájuk szólt: — Csak nem kapnának hajba ezen a kis kukoricán! Nem tu­dom kinek van igaza, nem em­lékszem rá fejből, hegy ki mi­lyen területet vállalt, majd szó­lok a brigádvezetőnek, hogy nézzen utána és ha lehet, pótol­ja ki a maga területét. A két ember elcsendesedett. Otthagyták őket, intézzék a töb­bit egymást közt. — Hallotta az elvtárs? A ka- páünivalón veszekedtek! — dicsekedett Bujdosó. Két éven keresztül azon sírtak, hogy nincs munkaerő. Most mindenből töb­bet vetettünk, mégis ez a hely­zet. — A százalék miatt — jegyez­te meg kicsit gúnyosan a gépko. csivezető. — Na és aztán? — érvéit Buj­dosó nagy hangon. — Az a fontos, hogy minden föld teremjen. Mi­kor én idekerültem, sztrájkolt az egész tagság. Ügy lejáratták elő. ző évben a munkaegység becsü­letét, hogy erőszakkal se lehe­tett volna munkába hajtani a népet. Mit lehetett tenni? Ezt, amiért most szidnak bennünket. — Minden tizedik malac meg ezer csirkéből negyven. Prémi­umképpen! És kapásokból hu­szonöt százalék! — Miért ne, ha így jobban jár a szövetkezet és a tagok is! Ne­hogy azt higgye az elvtórs, hogy én találtam ki. Az értelmesebb gazdák javasolták. Én csak fel­ismertem, hogy ez lesz a húzó­erő. Támogattam. Ezért akarják most kitömi a nyakamat. — Ki akarja kitömi? — Kálmán András! Biztosan ismeri, ha a járásnál dolgozik. — Ismerem... minden héten találkozom vele — bólogatott a kiküldött. — Lehetetlen egy ember, ne­kem elhiheti az elvtárs — foly­tatta Bujdosó. — Semmit nem ért meg abból, amit mi itt csi­nálunk. Nem érdekli, hogy jó­kedvvel dolgoznak a tagok, hogy az állatállomány is szaporodik. Egyre csak fújja, amit betanult, más nem érdekli. Haladtak pár száz métert, mi. re a látogató megszólalt: — Magának nincs valami jó véleménye Kálmán Andrásról. — Minek tagadjam? — von­ta meg a vállát — a taggyűlés nyilvánossága előtt a szemébe Is megmondtam. Egyszerűen ke­rékkötőnek tartom. Sokat töp­rengtem ezen mostanában, miért van így? Egy párt-

Next

/
Thumbnails
Contents