Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-20 / 272. szám
»963. november 20. 3 Szerda Bakkdaruk és öntözőberendezések készülnek egyiptomi megrendelésre Gyulán Az Egyiptomi Köztársaság megrendelésére a Ganz-MÁVAG bakkdarukat és a szivattyútelepekhez szükséges Öntözőberendezéseket készít és készíttet hazánk különböző vállalataival. Többek között a vízgépészeti vállalat II-es számú gyulai gyárrészlege a bakkdarubél 14-et és hét szivattyútelephez szükséges csöveket készít az egyiptomi megrendelésből. A már kész és készülő bakkdarukat az udvaron sorakoztatják fel. mmwwMWWvwwwwwwwwwwwwwvwmwMwtvv Békéscsabán és Battonyán megkezdődött a dohány feldolgozása Jól fizetett a dohány megyénk termelőszövetkezeteiben. Mig tavaly 860 kilót szedtek le egy holdról, addig az idén 10 mázsa a holdanként! átlagtermés. A megye hatvan szövetkezeti gazdaságában 1400 holdon termesztett növény beváltása és feldolgozása (ez utóbbi csökkent mértékben) a békéscsabai és Bat- tonyai Dohánybeváltó Üzem gondja. Szeptember végén, október elején mindkét üzemben megkezdték az átvételt és a feldolgozást. Eddig mintegy ezer mázsa dohány került a raktárakba. összesen 13 és fél ezer mázsa átvételére számítanak a két telepen. A termés 70 százalékát az idén, 30 százalékát pedig február közepéig veszik át. A beérkező termés 40 százalékát Békéscsabán és Battonyán természetes úton fermentálják, 60 százalékát Nyíregyházára és Debrecenbe küldik el mechanikai, illetve gépi fermentálásra. ban vagyunk, mindketten l«jrwmmistáiknak valljuk magunkat. De nekem olyan érzésem van, amikor Kálmán Andrással vitatkozom, hogy mi nem egy pártba valók vagyunk. Ha hízelegsz, jó ember vagy. De ha ellent mersz mondani, befeketítelek, kitöröm a nyakadat és százszor megemlegeted, hogy az utamba álltái. Hogyan érthetnék én egyet ilyen emberrel? — Mondja csak, magának ilyen „hízelgő” véleménye van a járás többi vezetőiről is? Bujdosó a fejét rázta. — Nem... hiszen nem is ismerem őket. Mindenesetre néha ellátogathatnának hozzánk. Azért, mert távoleső tanyán lakunk, találhatnának érdekes dolgokat nálunk. Még nem ismerem a járási párttitkárt. De,biztos vagyok benne, ha két hónappal ezelőtt elmondhattam volna neki a tervünket, nem lennénk elrettentő példa minden értekezleten. A majortól másfél kilométernyire, egy csenevész kis tölgyfás mellett a járási kiküldött megállította az autót. A szélső fák alatt térdig ért a zöld kalá- szú cigánybúza, arra mutatott. — Pihenjünk egy kicsit. Engem nagyon érdekel, amit az elvtárs mond, szívesen hallgatom. Ügy látszik, még mindig ráérünk — gondolta Bujdosó és mivel olyan emberre akadt, öleinek egyszer kiöntheti a szivét, mindjobban belemelegedett a beszédbe. Elmaradhatatlan kis noteszét elővette, abból sorolta a számokat, tételről tételre bizonyította, hogy mennyivel jobban jár a szövetkezet az új elosztási móddal. A vendég csak néha tett megjegyzést, mindig lényegbevágóan. De Bujdosó még mindig nem vette észre, kivel áll szemben. — És mondja csak, a cukorrépát meg a napraforgót hogyan műveltetik? Mindkét növény állami monopólium, abból nem adhatnak részt. — Igen, ezen sokat gondolkoztunk. Mivel akkora volt a bizalmatlanság, abból is százalékot ígértünk. Csak nem természetben. A tagok részesedését is a szövetkezet adja le, ezután kifizeti a húsz százalékot. — Tehát ennyiért dolgozott a tag? — Nem! Ez csak a részesedés. Ezenkívül a cukorrépáért tizenöt, a többi kapásoknál tizenkét munkaegységet írunk jóvá holdanként. A járási kiküldött; sokáig hallgatott. Egy fűszálat rágcsált és maga elé bámult. „Nem buta fickó ez az agronómus, bár korához képest elég beképzeltnek látszik” — állapította meg. Aztán az jutott eszébe, hogy az új jövedelemelosztási módszer miatt kérdőre vonhatják a járás A békéscsabai tsz-ek terve: minden ezer hold földhöz egy mérnöki képzettségű szakember Beszélgetés Kovács Ferenc elvtárssal, a mezőgazdasági osztály vezetőjével Ahogyan szövetkezeteink fejlődnek, úgy nő a mezőgazdasági szakemberek létszáma is a gazdaságokban. Sok olyan szövetkezetünk van már, melyeknek egyetemet végzett elnök áll az élén, s nem ritka a mérnöki képzettségű szakember sem. A további fejlődés megköveteli, hogy még több szakképzett vezető, elnök, üzemgazdász, mérnök, agronómus, könyvelő és bpigádvezető legyen a szövetkezeti gazdaságokban. A napokban felkerestük Kovács Ferenc elvtársat, a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, s a tsz-ek szakember-ellátottságáról a az ezzel kapcsolatos további tervekről beszélgettünk vele. — Néhány évvel ezelőtt aligha beszélhettünk szakemberekről a város termelőszövetkezeteiben — mondotta Kovács elvtárs. — Sok gondot okozott ez nemcsak azért, hogy általában kevés volt a számuk, hanem azért is, mert a szövetkezeti gazdák idegenkedtek attól, hogy agronómus vagy más képességű ember kerüljön a tsz-be. Bizonyos mértékig olyan elmélet uralkodott, hogy „értünk mi a mezőgazdasághoz, minek ide szak. ember”. Erre jellemző, hogy 1956-ban a város nyolc termelőszövetkezetéből csupán kettőnek volt agronómusa. A gépállomásoktól ugyan voltak kihelyezett agronómusok, de ezeket nem fogadták szívesen, s nem is tartották a saját emberüknek. — Mivel 1957-ban megszűnt a gépállomások által kihelyezett ag- ronómusi munkakör a tsz-ekben, saját maguknak kellett gondoskodni szakemberről. S bár korábban nem fogadták szívesen a gépállomási agronómusokat, a közösen végzett munka, az eredmények azt bizonyították, hogy szükség van egész vezetőségét. Elvégre ez mégiscsak felrúgása az alapszabályoknak. Hosszú szünet után újabb kérdést tett fel: — Más munkát hogyan számolnak el, milyen alapon? — Vetés, műtrágyázás, szállítás, szaval minden egyéb munkaegységre történik. — A lucemabegyűjtés is? — Ott kényszerhelyzetbe kerültünk. — De a kertészetben megállapodás, hogy minden száz forintból negyven a tagé! — Azt az elvtárs honnan tudja? — nézett meghökkenve az idegen arcába. — Sok mindent hall az ember a járási pártbizottságon — felelte a kiküldött óvatosan. Bujdosó alaposan szemügyre vette emberét. Rosszat sejtett, nem tetszett neki ez a nagy tájékozottság. Fürkészően nézegette, majd megkérdezte: — Az elvtársnak tulajdonképpen mi a beosztása? Mert én... szóval úgy látom, tévedtem. Most a járási kiküldött, szemét összehúzva, ravaszkásan mosolygott. — Jó, hogy rájött. Bujdosó elvtárs. Úgyis megmondtam volna. Biztosan nem értette a nevemet, amikor bemutatkoztam. Fazekas Béla vagyok. A járási párttitkár. (Folytatjuk) rájuk. Amikor elmentek, akkor érezték a tsz-ek hiányukat. — Hogyan változott meg a korábbi nézet a város szövetkezeteiben? — A nagy megmozduláskor, 1960—61-ben Békéscsaba termelőszövetkezeti város lett. Megnőttek a tsz-ek, nőtt a tagság létszáma, s megnagyobbodtak a követelmények Is. Egyre inkább szükség lett szakemberekre. Ezt érezték a tsz- ek vezetői és a tagság is. A megnagyobbodott feladatokkal már sehogy sem tudtak volna megbirkózni megfelelő szakgárda nélkül. Most már a tsz-ek maguk kérték a tanácsot, biztosítson szakembereket. Persze ez nem ment mindig simán. Sokszor előítélettel fogadtak egy-egy agronómust, mezőgazdászt, különösen, ha fiatal volt. Az évek során ezt sikerült valameny- nyire megváltoztatni, s ma már sokan látják, hogy a fiatal agronómus, üzemgazdász is lehet olyan szaktudású, hogy bátran támaszkodhatnak munkájára, előbbre viszi a gazdaság fejlődését. Ma már minden szövetkezetben van főagronómus, több mezőgazdász, üzemgazdász, gépesítési, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztési szakember, sőt az egyik tsz-ben öntözési mérnök is. A tsz-ek vezetői és tagjai belátták, hogy minél több a magasabb szaktudású vezető vagy tsz- tag, annál jobb a gazdálkodás, annál nagyobb eredményeket érnek el. Ezt bebizonyították az elmúlt évek tapasztalatai is, s ma már minden tsz-ben azon vannak, hogy a meglévő szakemberek továbbtanuljanak és újakat is kineveljenek. — Mik a további tervek ezzel kapcsolatban? — A város szövetkezetei több A békési járás ez évi hízott- sertés-felvásárlási terve 22 ezer darab. Eddig a szövetkezetek 17 776-ot adtak át. A három- negyedévi adatok szerint hí- zottsertés-értékesítési tervét a tarhosi Űj Élet 82, a mezőberé- nyi Vörös Csillag Tsz pedig 81,2 százalékra teljesítette. éves részletes tervet dolgoztak ki a szakemberképzésre. (Ugyanis jelenleg csupán két egyetemi végzettségű vezető van, mindkettő a Május 1-ben.) A tsz-ek ezeket a terveket vezetőségi üléseken tárgyalták meg, s ennek megfelelően szervezik a beiskolázásokat. Például a Május 1 Tsz elnöke mező- gazdasági technikumba jár majd. a főagronómus — bár egyetemet végzett — szakmérnökké képezi magát. 1964-ben a tsz négy fiatalt küld iskolára, s erre ösztöndíjat is biztosít. Ezenkívül gépesítési, kertészeti és építészeti szakembereket vesznek fel a jövőben. A Jelenleg meglévő tanfolyamok van nak, s így 1964-ben már 70-en rendelkeznek szakképesítéssel, ezek közül 45 traktoros lesz. A Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz főagronómusa és elnökhelyettese felsőfokú technikumba iratkozik be. Ezenkívül tejkezelő, baromfitenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő és más tanfolyamon vesznek részt az ezekre jelentkező tsz-tagok. A Petőfi Tsz-ben az elnök 1966-ra technikumi végzettséggel rendelkezik majd, a főagronómus pedig felsőfokú technikumba jár. A brigádvezetők ehhez hasonlóan technikumot vagy felsőfokú iskolát végeznek. Egy fiatalt egyetemre küld a szövetkezet. 1964-re tizenöten szerzik meg a szakképesítést, többek között baromfi-, szarvasmarha- és sertéstenyésztési szakon. A szövetkezetek 1964-ben 250 ezer forintot fordítanak a szakmunkásképzésre. A húszéves távlati fejlesztési tervben is szerepel a szakképzés és el akarják érni. hogy minden ezer holdra egy mérnöki képzettséggel rendelkező ember legyen a város szövetkezeteiben — fejezte be tájékoztatását Kovács elvtárs. Kasnyik Judit A tervezett 3700 vágómarhából már 2898-at átadtak a tsz-ek. A békési Vörös Csillag 97,7, a békési Szabadság 88,7 százalékra teljesítette értékesítési tervét. Szerződéses kötelezettségének a bélmegyeri Keleti Fény eddig csak 12 százalékig tett eleget. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük.. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572 Teljesíti hízott sertés és vágómarha felvásárlási tervét a békési járás
