Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-17 / 270. szám
1963. november 17. 3 Vasárnap OTP- sorház épül Gyulán As OTP 16 kétszobás, összkomfortos lakást építtet Gyulán. A lakásokat részletfizetésre adja el, miután elkészülnek. MMMtMMMMMMWHtMMMWMMMMVUttMMMMmtmHW összehangoltabb munkával meg lehet oldani az őszi és téli csúcsforgalom növekvő feladatait Termelési tanácskozás a MÁV igazgatóságánál (Tudósítónktól) A Szegedi MÁV Igazgatóság forgalmi és kereskedelmi osztályának dolgozói termelési tanácskozáson vitatták meg a negyedik negyedév tennivalóit. Az igazgatóság tájékoztatója beszámolt arról, hogy a vasút nem tudta teljesíteni egészében áruszállítási és önköltségi tervét, annak ellenére, hogy a szállítási teljesítmények napról napra magasabbak. Nem ritka már a napi 15 ezer vagonon felüli koesirakodás országos méretekben. Az igazgatóság területén is a közlekedő tehervonatok száma állandóan 220—230 között mozog. Az előző év hasonló időszakához képest — állapította meg a tanácskozás — az igazgatóság területén 2,62 százalékkal emelkedett az utasforgalom is. A harmadik negyedévben 718 személyvonattal több közlekedett, mint az előző év harmadik negyedévében. A vasutas dolgozók helytállását bizonyítja, hogy a kocsiigényes áru- fuvarozási tervet a MÁV igazgatóság 8,51 százalékkal túlteljesítette. Különösen ott haladt zökkenőmentesen a munka, ahol a vasutas dolgozók jó kapcsolatot teremtettek a szállító vállalatokkal, mint például Békéscsabán is. A tanácskozáson megállapították, hogy a raksúly-kihasználási tervet az igazgatóság nem tudta teljesíteni, s ez azért van, mert egyes szolgálati helyek dolgozói nem fordítanák megfelelő gondot a kocsik kihasználására. Sok szó esett a tanácskozáson a személy, és tehervonatok menetrend szerinti közlekedtetéséről is. Ebben szintén tapasztalható elmaradás, mert az előző év hasonló időszakához képest 0,69 százalékkal rosszabbul teljesítette az igazgatóság a menetrend szerinti közlekedtetést. Csak részben oka ennek az, hogy a személyvonatok száma mellett a tehervonatok forgalma is megnövekedett, s egymás közlekedését zavarták. Szervezettebb irányítással azonban itt is csökkenteni lehet a hiányosságokat. A tanácskozás hangsúlyozottan foglalkozott a központi és a kül- szolgálati irányító szolgálat együttműködésével. Ugyanis az összehangoltabb munka tudja csak megoldani az őszi és téli forgalom lebonyolítását. Evégett többet kell, hogy törődjenek a kocsi- szolgálat gazdaságosságával, a kocsik megfelelő kiválogatásával, egyszóval azzal, hogy állomásainkon ne ácsorogjanak feleslegesen vagonok. Egyes helyeken még mindig túl magas az egy kocsira eső tartózkodási idő és általában sok a feleslegesen tárolt kocsik mennyisége az igazgatóság területén. Több állomás mellett, például Sarkadon, 20—21 óra az egy kocsira eső tartózkodási idő.* Mindenütt megvan annak a módja — állapította meg a termelési tanácskozás —, hogy keressék és meg is találják a módját a hiányosságok felszámolásának. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fél 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572 Emeljük világszínvonalra a magyar mezőgazdaságot Dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes beszéde Békéscsabán 95 nagy gondot az idén az időbeni, jó minőségű búzavetésre. A szakemberek bizonyára tudják, de azért nem árt hangsúlyozni: a búzatermesztési kampány nem fejeződött be a vetéssel. Arra kérem a megyei és a járási tanácsokat, mérjék fel: elegendő műtrágyával rendel- keznek-e a szövetkezetek ahhoz, hogy a vetések megfelelő adagú fejtrágyát kapjanak. Emellett fordítsanak gondot arra is, hogy a permetezőgépek készenlétben álljanak arra, hogy elvégezzék a gabonák vegyszeres gyomirtását. A kenyérgabona-kérdéssel kap csolatban Petőházi elvtárs megemlítette, hogy a kapitalista országok lapjai gyakran cikkeznek mostanában arról, hogy az egykor búzát exportáló Magyarország most importra szorul. A nyugati irkászok azonban elfelejtik vagy nem akarják megírni azt, hogy például 1930 és 1940 között a szántóterület 40 százalékán termelték nálunk a búzát, most pedig 26 százalékán. Nincs szégyenkezni valónk a termésátlag alakulása miatt sem, mórt az 1921—30. évek közötti 7,4 mázsa országos átlag helyett az idén 8,8 mázsát termeltünk, s jövőre előreláthatólag megközelítjük a II mázsás átlagot. Ehhez jórészt biztosítva vannak a technikai eszközeink, de még növeljük is a gépek számát annak ellenére, hogy míg 1958-ban egy traktoregységre 339 hold, az idén pedig 130 hold jutott. A jövő évben még kevesebb föld jut egy traktoregységre, mert növeljük a traktorok számát, de a pótkocsik és a kombájnok számát is. Jövőre kalászosaink 90 százalékát országos viszonylatban géppel takarítjuk be. A népgazdaság anyagi ereje lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal nagyobb alkatrészbázist alakítson ki, s hogy megoldja a gumiabroncsproblémát is. A miniszterhelyettes elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy országos viszonylatban jelentősen növekedett a szarvasmarha-állomány, a juhállomány pedig 50 százalékkal. Sajnos, a tehenek száma kevesebb a tervezettnél. Kevesebb a lovak száma is, csaknem a felére csökkent, de ennek csak örülni lehet, mert minden ló két hold föld termését fogyasztotta el évente. Ennek a sok két hold földnek a termését most a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány növelésére, hizlalására tudjuk fordítani. Á ^ mezőgazdasági termelést jelentősen növeli, biztonságosabbá teszi az egyre kiterjedtebb öntözés. A felszabadulás előtt hazánkban mindössze 25 ezer holdat öntöztek, ezzel szemben 1958-ban 1970-re pedig több mint egymillió holdra növekszik hazánkban az öntözött terület. A növekvő öntözött területhez országszerte folyik a szakemberképzés. — Gondolom — mondotta —, hogy az öntözés eszükbe juttatta azt, hogy az idén nem fogyott el a paprika és a zöldség egy része. Hiába kínáltuk, a lakosság nem akart többet fogyasztani, de nem is tudta volna, hiszen 35 százalékkal termett több a szükségletnél. Azért, mert a gazdaságok azt nem jelentették be, hogy öntözött vagy száraz viszonyok között termelik-e a zöldséget, hanem szerződtek ütre-hatra, s a szerződésesen kívül is 8 ezer holdon termeltek zöldséget, ami nyilvánvalóan jelentkezett a piacon. — Az a jelszavunk most, hogy mielőbb világszínvonalra fejlesz- szük a magyar mezőgazdaságot. Ezt a célt leghamarabb a baromfitenyésztésben érjük el azáltal, hogy a jelenlegi vegyes és kistermelésű fajtákat hibridfajtákkal cseréljük 1c. Emellett 1965-ig az ország különböző részében 25 nagy hibridbaromfi gyár épül, amelyekben 40 ezer tojóbaromfi lesz. A baromfi- tenyésztés és általában az állattenyésztés fejlődése érdekében korszerűsítjük a gazdasági épületeket. Most már lejárt a szerfás épületek korszaka, eljutottunk odáig, hogy gépesített, korszerű állatférőhelyeket építsünk, azonban követeljük meg magunktól, hogy a korszerű épületekben korszerű legyen a tenyésztés és a hizlalás, ne 16, hanem 7—8 hónapos korra érjék el a sertések a 100 kilogrammos súlyt. Petőházi élvtárs befejezésül felhívta a figyelmet a mélyszántás mielőbbi befejezésének fontosságára, s arra, hogy ebben a munkában kölcsönösen segítsék egymást az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek. Ne szégyelljék azt sem, ha esetleg nem az állami gazdaság segít a tsz-nek, hanem fordítva. Petőházi miniszterhelyettes elv- társ beszéde után dr. Varró József, a TIT főtitkárhelyettese tartott korreferátumot az embernevelés kérdéseiről, majd Bordás Mihály élvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének zárszavával értek véget a Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok. Mindazok, akik végighallgatták a három nap előadásait, a hozzászólásokat és a vitákat, hálásak a megyei tanácsnak, a TIT és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének, és a Megyei Értékesítő Központnak a Körös-vidéki Mezőgazdasági mar 125 ezret, 65-ben 720 ezerre, Napok megrendezéséért. Tízezer csirkét ad el az államnak a lőkösházi Haladás Tsz A Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok keretében befejező aktusként tegnap, november 16-án délelőtt dr. Petőházi Gábor kandidátus, a mezőgazdasági tudományok doktora, földművelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. A Békéscsabai Városi Tanács dísztermét zsúfolásig megtöltötték a megyei, járási és községi vezetők, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások igazgatói, elnökei és vezető szakemberei. Petőházi miniszterhelyettes elvtárs előadása tájékoztató jellegű volt a magyar mezőgazdaság feladatairól és további fejlődéséről. Bevezetőben idézett pártunk VIII. kongresszusának határozataiból, mely szerint a második ötéves tervben 20—23 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság össztermelését. E célkitűzések megvalósításához igazította népgazdaságunk a technikai, kemizálási és egyéb feltételeket. Elég megemlíteni, hogy az idén az ossz nép- gazdasági beruházás 60 százaléka a mezőgazdaságnak jutott. Ezt s a mezőgazdasági termelés fejlesztésére tett egyébb intézkedéseket az életszínvonal rohamos fejlesztése tette szükségessé, de az is, hogy jelentősen növelhessük hazánk mezőgazdasági exportját. Petőházi elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy hazánk mezőgazdasága mind nagyobb ütemben fejlődik, ezért vált lehetővé, hogy az 1961—62-es évi aszályok ellenére is stabilak voltak a gazdasági eredmények. 1949 óta — hangsúlyozta — a magyar mezőgazdaság anynyit fejlődött, mint azelőtt húsz esztendő alatt. A fejlődés, az ezzel járó igények növekedése természetesen újból és újból feladatokat, követelményeket állít a mezőgazdaág, a mezőgazdaságban dolgozók elé. Ezt többek között azzal magyarázta, hogy az 1934—38. évi egy lakosra jutó 50 kiló húsfogyasztás 73 kilóra növekedett annak ellenére, hogy azóta a népesség száma 9 százalékkal emelkedett. A húszéves terv végére az egy főre jutó hús- és zsírfogyasztás eléri a 100—102 kilogrammot. Bár a mostani fogyasztás sem lebecsülendő, mert kalóriafogyasztásban az országok ranglistáján hazánk a nyolcadik helyet foglalja el. A mezőgazdasági össztermelés növelésének szükségességét azzal indokolta a miniszterhelyettes elvtárs, hogy jó néhány termelvényünk iránt nagy a kereslet külföldön. A húsok közül például legjobb árért a hízott ürüt és a marhahúst tudjuk értékesíteni. Egy kiló magyar jonatánalmának jobb ára van a világpiacon, mint egy liter borunknak. Jó pénzért tudjuk eladni a napraforgót, de különösen a cukrot, amelynek ára az 1961. évihez hasonlítva több mint háromszorosára növekedett. A hazai fogyasztás növekedése és a külföldi kereslet indokolttá teszi, hogy szövetkezeti és állami gazdaságaink az ez évinél több cukorrépát termeljenek. — Pártunk és kormányunk természetesen a fő hangsúlyt a hazai szükségletek kielégítésére helyezi — mondotta Petőházi elvtárs —, s csak a felesleget exportáljuk. Búzából eddig nem tudtuk megtermelni a hazai szükségletnek megfelelő meny- nyiséget, éppen ezért fordítottunk A lőkösházi Haladás Termelő- szövetkezetben igen jó eredményeket értek el a baromfitenyésztésben. Kialakították az 1500-as törzsállományt, s a csirkenevelésben az elhullási százalék mindössze 2,7 volt az idén. Év végéig összesen 10 ezer csirkét adnak el az államnak. November elejéig 4600 csirkét szállítottak. A többit decemberben adják át a felvásárlóknak. Jó eredményeket értek el a pulykatenyésztésben is, ebből 3040-et szállítanak le.
