Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-17 / 270. szám

1963. november 17. 3 Vasárnap OTP- sorház épül Gyulán As OTP 16 kétszobás, összkomfortos lakást építtet Gyulán. A lakásokat részletfizetésre adja el, miután elkészülnek. MMMtMMMMMMWHtMMMWMMMMVUttMMMMmtmHW összehangoltabb munkával meg lehet oldani az őszi és téli csúcsforgalom növekvő feladatait Termelési tanácskozás a MÁV igazgatóságánál (Tudósítónktól) A Szegedi MÁV Igazgatóság forgalmi és kereskedelmi osztá­lyának dolgozói termelési tanács­kozáson vitatták meg a negyedik negyedév tennivalóit. Az igazgató­ság tájékoztatója beszámolt arról, hogy a vasút nem tudta teljesí­teni egészében áruszállítási és ön­költségi tervét, annak ellenére, hogy a szállítási teljesítmények napról napra magasabbak. Nem ritka már a napi 15 ezer vagonon felüli koesirakodás országos mé­retekben. Az igazgatóság terüle­tén is a közlekedő tehervonatok száma állandóan 220—230 között mozog. Az előző év hasonló időszakához képest — állapította meg a ta­nácskozás — az igazgatóság terü­letén 2,62 százalékkal emelkedett az utasforgalom is. A harmadik negyedévben 718 személyvonattal több közlekedett, mint az előző év harmadik negyedévében. A vasutas dolgozók helytállását bi­zonyítja, hogy a kocsiigényes áru- fuvarozási tervet a MÁV igazga­tóság 8,51 százalékkal túlteljesí­tette. Különösen ott haladt zök­kenőmentesen a munka, ahol a vasutas dolgozók jó kapcsolatot teremtettek a szállító vállalatok­kal, mint például Békéscsabán is. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy a raksúly-kihasználási tervet az igazgatóság nem tudta teljesíteni, s ez azért van, mert egyes szolgálati helyek dolgozói nem fordítanák megfelelő gondot a kocsik kihasználására. Sok szó esett a tanácskozáson a személy, és tehervonatok menet­rend szerinti közlekedtetéséről is. Ebben szintén tapasztalható elma­radás, mert az előző év hasonló időszakához képest 0,69 százalék­kal rosszabbul teljesítette az igaz­gatóság a menetrend szerinti köz­lekedtetést. Csak részben oka en­nek az, hogy a személyvonatok száma mellett a tehervonatok for­galma is megnövekedett, s egymás közlekedését zavarták. Szervezet­tebb irányítással azonban itt is csökkenteni lehet a hiányosságo­kat. A tanácskozás hangsúlyozottan foglalkozott a központi és a kül- szolgálati irányító szolgálat együttműködésével. Ugyanis az összehangoltabb munka tudja csak megoldani az őszi és téli for­galom lebonyolítását. Evégett töb­bet kell, hogy törődjenek a kocsi- szolgálat gazdaságosságával, a kocsik megfelelő kiválogatásával, egyszóval azzal, hogy állomásain­kon ne ácsorogjanak feleslegesen vagonok. Egyes helyeken még mindig túl magas az egy kocsira eső tartózkodási idő és általában sok a feleslegesen tárolt kocsik mennyisége az igazgatóság terüle­tén. Több állomás mellett, példá­ul Sarkadon, 20—21 óra az egy kocsira eső tartózkodási idő.* Mindenütt megvan annak a módja — állapította meg a ter­melési tanácskozás —, hogy ke­ressék és meg is találják a módját a hiányosságok felszámolásának. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fél 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572 Emeljük világszínvonalra a magyar mezőgazdaságot Dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes beszéde Békéscsabán 95 nagy gondot az idén az időbeni, jó minőségű búzavetésre. A szak­emberek bizonyára tudják, de azért nem árt hangsúlyozni: a búzatermesztési kampány nem fejeződött be a vetéssel. Arra kérem a megyei és a járási tanácsokat, mérjék fel: elegendő műtrágyával rendel- keznek-e a szövetkezetek ah­hoz, hogy a vetések megfelelő adagú fejtrágyát kapjanak. Emellett fordítsanak gondot ar­ra is, hogy a permetezőgépek készenlétben álljanak arra, hogy elvégezzék a gabonák vegyszeres gyomirtását. A kenyérgabona-kérdéssel kap csolatban Petőházi elvtárs meg­említette, hogy a kapitalista or­szágok lapjai gyakran cikkeznek mostanában arról, hogy az egy­kor búzát exportáló Magyaror­szág most importra szorul. A nyugati irkászok azonban elfelej­tik vagy nem akarják megírni azt, hogy például 1930 és 1940 között a szántóterület 40 százalé­kán termelték nálunk a búzát, most pedig 26 százalékán. Nincs szégyenkezni valónk a termésát­lag alakulása miatt sem, mórt az 1921—30. évek közötti 7,4 mázsa országos átlag helyett az idén 8,8 mázsát termeltünk, s jövőre előreláthatólag megközelítjük a II mázsás átlagot. Ehhez jórészt biztosítva vannak a technikai eszközeink, de még növeljük is a gépek számát annak ellenére, hogy míg 1958-ban egy traktoregy­ségre 339 hold, az idén pedig 130 hold jutott. A jövő évben még kevesebb föld jut egy traktoregységre, mert növeljük a traktorok számát, de a pótkocsik és a kombájnok szá­mát is. Jövőre kalászosaink 90 százalékát országos viszonylatban géppel takarítjuk be. A népgaz­daság anyagi ereje lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal nagyobb alkatrészbázist alakítson ki, s hogy megoldja a gumiabroncs­problémát is. A miniszterhelyettes elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy országos viszonylatban jelentősen növekedett a szarvasmarha-állo­mány, a juhállomány pedig 50 százalékkal. Sajnos, a tehenek száma kevesebb a tervezettnél. Kevesebb a lovak száma is, csaknem a felére csökkent, de ennek csak örülni lehet, mert minden ló két hold föld termését fogyasztotta el éven­te. Ennek a sok két hold földnek a termését most a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány növelésére, hizlalására tudjuk fordítani. Á ^ mezőgazdasági termelést je­lentősen növeli, biztonságosabbá teszi az egyre kiterjedtebb öntö­zés. A felszabadulás előtt hazánk­ban mindössze 25 ezer holdat ön­töztek, ezzel szemben 1958-ban 1970-re pedig több mint egy­millió holdra növekszik ha­zánkban az öntözött terület. A növekvő öntözött területhez országszerte folyik a szakember­képzés. — Gondolom — mondotta —, hogy az öntözés eszükbe juttatta azt, hogy az idén nem fogyott el a paprika és a zöldség egy része. Hiába kínáltuk, a lakosság nem akart többet fogyasztani, de nem is tudta volna, hiszen 35 száza­lékkal termett több a szükséglet­nél. Azért, mert a gazdaságok azt nem jelentették be, hogy öntözött vagy száraz viszonyok között ter­melik-e a zöldséget, hanem szer­ződtek ütre-hatra, s a szerződé­sesen kívül is 8 ezer holdon ter­meltek zöldséget, ami nyilvánva­lóan jelentkezett a piacon. — Az a jelszavunk most, hogy mielőbb világszínvonalra fejlesz- szük a magyar mezőgazdaságot. Ezt a célt leghamarabb a baromfitenyésztésben érjük el azáltal, hogy a jelenlegi ve­gyes és kistermelésű fajtákat hibridfajtákkal cseréljük 1c. Emellett 1965-ig az ország külön­böző részében 25 nagy hibridba­romfi gyár épül, amelyekben 40 ezer tojóbaromfi lesz. A baromfi- tenyésztés és általában az állatte­nyésztés fejlődése érdekében kor­szerűsítjük a gazdasági épülete­ket. Most már lejárt a szerfás épületek korszaka, eljutottunk odáig, hogy gépesített, korszerű állatférőhelyeket építsünk, azon­ban követeljük meg magunktól, hogy a korszerű épületekben kor­szerű legyen a tenyésztés és a hizlalás, ne 16, hanem 7—8 hóna­pos korra érjék el a sertések a 100 kilogrammos súlyt. Petőházi élvtárs befejezésül felhívta a figyelmet a mély­szántás mielőbbi befejezésé­nek fontosságára, s arra, hogy ebben a munkában kölcsönö­sen segítsék egymást az álla­mi gazdaságok és a termelő- szövetkezetek. Ne szégyelljék azt sem, ha eset­leg nem az állami gazdaság segít a tsz-nek, hanem fordítva. Petőházi miniszterhelyettes elv- társ beszéde után dr. Varró Jó­zsef, a TIT főtitkárhelyettese tar­tott korreferátumot az emberne­velés kérdéseiről, majd Bordás Mihály élvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjé­nek zárszavával értek véget a Körös-vidéki Mezőgazdasági Na­pok. Mindazok, akik végighall­gatták a három nap előadásait, a hozzászólásokat és a vitákat, hálá­sak a megyei tanácsnak, a TIT és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének, és a Megyei Értékesítő Központ­nak a Körös-vidéki Mezőgazdasági mar 125 ezret, 65-ben 720 ezerre, Napok megrendezéséért. Tízezer csirkét ad el az államnak a lőkösházi Haladás Tsz A Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok keretében befejező aktus­ként tegnap, november 16-án dél­előtt dr. Petőházi Gábor kandi­dátus, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktora, földművelésügyi miniszterhelyettes tartott elő­adást. A Békéscsabai Városi Ta­nács dísztermét zsúfolásig meg­töltötték a megyei, járási és köz­ségi vezetők, a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, gépál­lomások igazgatói, elnökei és ve­zető szakemberei. Petőházi mi­niszterhelyettes elvtárs előadása tájékoztató jellegű volt a magyar mezőgazdaság feladatairól és to­vábbi fejlődéséről. Bevezetőben idézett pártunk VIII. kongresszusának határoza­taiból, mely szerint a második öt­éves tervben 20—23 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság össz­termelését. E célkitűzések meg­valósításához igazította népgazda­ságunk a technikai, kemizálási és egyéb feltételeket. Elég megem­líteni, hogy az idén az ossz nép- gazdasági beruházás 60 százaléka a mezőgazdaságnak jutott. Ezt s a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére tett egyébb intézkedéseket az életszínvonal rohamos fejlesz­tése tette szükségessé, de az is, hogy jelentősen növelhessük ha­zánk mezőgazdasági exportját. Petőházi elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy hazánk mezőgazdasága mind nagyobb ütemben fejlődik, ezért vált lehe­tővé, hogy az 1961—62-es évi aszályok ellenére is stabilak vol­tak a gazdasági eredmények. 1949 óta — hangsúlyozta — a magyar mezőgazdaság any­nyit fejlődött, mint azelőtt húsz esztendő alatt. A fejlődés, az ezzel járó igények növekedése természetesen újból és újból feladatokat, követelmé­nyeket állít a mezőgazdaág, a mezőgazdaságban dolgozók elé. Ezt többek között azzal magya­rázta, hogy az 1934—38. évi egy lakosra jutó 50 kiló húsfogyasztás 73 kilóra növekedett annak elle­nére, hogy azóta a népesség szá­ma 9 százalékkal emelkedett. A húszéves terv végére az egy főre jutó hús- és zsírfo­gyasztás eléri a 100—102 kilo­grammot. Bár a mostani fogyasztás sem le­becsülendő, mert kalóriafogyasz­tásban az országok ranglistáján hazánk a nyolcadik helyet foglal­ja el. A mezőgazdasági összter­melés növelésének szükségességét azzal indokolta a miniszterhe­lyettes elvtárs, hogy jó néhány termelvényünk iránt nagy a ke­reslet külföldön. A húsok közül például legjobb árért a hízott ürüt és a marhahúst tudjuk érté­kesíteni. Egy kiló magyar jona­tánalmának jobb ára van a vi­lágpiacon, mint egy liter borunk­nak. Jó pénzért tudjuk eladni a napraforgót, de különösen a cuk­rot, amelynek ára az 1961. évihez hasonlítva több mint háromszoro­sára növekedett. A hazai fogyasz­tás növekedése és a külföldi ke­reslet indokolttá teszi, hogy szö­vetkezeti és állami gazdaságaink az ez évinél több cukorrépát ter­meljenek. — Pártunk és kormányunk ter­mészetesen a fő hangsúlyt a ha­zai szükségletek kielégítésére helyezi — mondotta Petőházi elvtárs —, s csak a felesleget ex­portáljuk. Búzából eddig nem tudtuk megtermelni a hazai szükségletnek megfelelő meny- nyiséget, éppen ezért fordítottunk A lőkösházi Haladás Termelő- szövetkezetben igen jó eredmé­nyeket értek el a baromfitenyész­tésben. Kialakították az 1500-as törzsállományt, s a csirkenevelés­ben az elhullási százalék mind­össze 2,7 volt az idén. Év végéig összesen 10 ezer csirkét adnak el az államnak. November elejéig 4600 csirkét szállítottak. A többit decemberben adják át a felvásár­lóknak. Jó eredményeket értek el a pulykatenyésztésben is, ebből 3040-et szállítanak le.

Next

/
Thumbnails
Contents