Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-17 / 270. szám
U63. november 17, 2 Vasárnap As önkéntes tüsoltótestületek ú jjáválasztása előtt 1963. december 1 és 1964. február 1-e között válasszák újjá az önkéntes tűzoltótestületek vezetőségeit Ezt a jelentős politikai eseményt gondosan és körültekintően készítsék elő az illetékes párt-, államhatalmi szervek, hiszen nem csupán tisztújítási aktus ez. A cél az, hogy az önkéntes tűzodtótestületefknek olyan vezetői legyenek, akik tovább tudják növelni a testületi munka szerepét, akik érdemesek a bizalomra és szeretik a közösséget, akik eggyé forrtak a testületi munkával és magukkal tudják ragadni az önkéntes tűzoltókat a kitűzött célok megvalósításáért. Olyan ve. zetőkre van szükség itt is, akik politikailag rátermettek és értik a rájuk bízott technika kezelését és jó kapcsolatuk van a dolgozókkal A falusi politikai életnek nincs olyan területe, ahol ne találkoznánk az önkéntes tűzoltókkal. Üzemekben is mindenhol jelen vannak. Nélkülük szinte elképzelhetetlen a falu élete. Mindenütt ott vannak, ahol bajba jutott embertársaikon segíteni kell, legyen az tűzeset, árvíz vagy más elemi csapás. Az elmúlt két évben 200 esetben vonultak ki tűzesetekhez, ahol több millió forint érték megmentésében működtek közre. Tűzoltói tevékenységüktől szinte elválaszthatatlan a felvilágosító tevékenység, amikor az alapvető megelőző szabályok betartására hívják fel embertársaik figyelmét. Mindezt társadalmi munkában, önként, fizetés nélkül, csupán embertársi szeretetből, hiva- tásszeretetböl teszik a népért, a közös tulajdon megvédéséért. Létszámuk, amely több ezer főt tesz ki Békés megyében, nap mint nap növekszik. Megyénkben csaknem 90 éves múltra tekint vissza az önkéntes tűzoltói munka és komoly hagyományai vannak. Igazi tartalmat mégis csak a népi hatalom viszonyai közt kapott. Különösen akkor nőtt meg a szerepe, amikor a gyárak, az üzemek a dolgozó nép tulajdonába kerültek, amikor a falun is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, s mind nagyobb szerepre és jelentőségre tesz szert, mert szakadatlanul növekszik az állami és szövetkezeti tulajdon és új értékekkel gazdagodik dolgozó népünk. Nagy megbecsülést és elismerést vívtak ki már eddig is az önkéntes tűzoltók, melyet tovább szükséges növelni egyrészt úgy, hogy a vezetőségválasztással még inkább alkalmassá kell tenni az önkéntes testületek munkáját az igények arányában növekvő tűzoltói munka ellátására. Tovább kell fejleszteni a már megkezdett és jól bevált területfelelősi szolgálatot. El kell érni, hogy a testületi munka gerincét a lakóházak, üzemek és határrészek tűzvédelmi helyzetének ellenőrzése képezze. Gondoskodniuk kell arról, hogy a tűzrendészet előírásait mindenki egyformán értelmezze, és hogy a szabálytalanságok a minimumra csökkenjenek. Kormányzatunk nagy figyelmet fordít arra, hogy a tűzoitótestületek megfelelő technikai ellátottsággal rendelkezzenek. Éppen ezért a rájuk bízott felszerelésekkel úgy kell gazdálkodniuk, hogy az mindenkor alkalmas legyen a köz. és személyi tulajdon, a megtermelt értékek megmentésére. Ne legyein egyetlen olyan tűzeset, árvíz vagy belvíz, ahol ne működnének közre az oltása és mentési munkálatokban. H testületi munka nem öncél, s nem lehet az önkéntes tűzoltómunka színvonalát növelni, ha a helyi párt. és tanácsi szervek elhanyagolják, ha lebecsülik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy olyan emberek vállalkozásáról van szó, akik önként vállalják a tűzoltás nehéz és sok veszéllyel járó munkáját. Az a pártszervezet jár el helyesen és erősíti a tűzoltótestületi munka hatékonyságát, amely időnként értékeli munkájukat, megjelöli feladataikat és figyelmet fordít a testületbe tömörült önkéntes tűzoltók politikai felkészítésére munkaikörük mind tökéletesebb ellátására. Az elmúlt évek során a tanácsok mind több irányú segítésben részesítették az önkéntes tűzoltói munka erőteljesebb kibontakozását, többek közt szertárak rendbehozatalával, ruhaellátással. Egyes helyi tanácsszervek azonban még mindig kevés intézkedést tettek, nem biztosítják a munka végzéséhez szükséges anyagi eszközöket, többek közt az egyenruhával való ellátást. flz újonnan megválasztott vezetőségnek feladata lesz, hogy tovább növeljék az önkéntes tűzoltók, elsősorban a parancsnokok szakmai és politikai képzését, mert a tűzvédelmi felkészültségük kissé elmaradt a termelő- szövetkezetek gyors ütemű fejlődésétől. Van javítanivaló egyes üzemekben és gazdaságokban a vezetők szemléletében is. Igen gyakori, hogy a vezetés nem lép fél határozottan a tűzrendészeti hiányosságokkal szemben és nem követeli meg a tűzrendészeti előírások pontos betartását. Egyes tűzrendészeti szervek sem lépnek fel elég erélyesen a mulasztásokkal szemben. Az ez irányú mulasztásoknak gyakran a társadalom, a köz-, illetve a szövetkezeti tulajdon vallja kárát. Dz új vezetőségnek tovább kell fejleszteniük a versenymozgalmat, valamint a testület kulturális életét is. Fel kell karolnia azt a versenylendületet, amely a tűzoltás pontos és időre történő megoldását segíti élő. Kulturális tevékenységük során növelni kell a meglévő kultúrcsoportok tartalmi színvonalát, hogy még termékenyebben tudjanak közreműködni a községek ünnepségeinek szervezésében és lebonyolításában. A most folyó vezetőségválasz- tásokat fel kell használni a hiányzó létszámok pótlására. E téren sok segítséget tudnak nyújtani a KISZ- és úttörőszervezetek. Ezért forduljanak bátran e szervek vezetőihez, hogy minél több fiatal sajátítsa el a tűzoltás nehéz, de egyben megtisztelő feladatát. Egyszóval: a vezetőségválasztások fő feladata, hogy szervezetileg tovább erősödjék a testületi munka színvonala, a tűzvédelem társadalmasítása. Barna Pál a megyei pártbizottság munkatársa Együtt Japán iskolások vöröskeresztes albumot küldtek a szarvasi iskolásoknak Fekete műbőr kötésű, nylon bontású kötet fekszik előttünk, rajta rózsaszín betűkkel a szó: Album. Ifjú japán vöröskeresztesek küldték cserébe szarvasi társaiknak. Magyarul nem tudnak sem írni, sem beszélni, viszont magyar barátaik sem ismerik a japán jelírást, így aztán angol szöveggel látták el Japán, Honsu tartománya északi részében levő Hirosaki városka 12—14 éves korú iskolásai a beragasztott sok-sok, szebbnél szebb színes képet, mely hazájuk gyönyörű tájait és műemlékeit tárja elénk. Ugyanígy sző végezték kedves rajzaikat, köztük az ősembertől a mai japánokig megrajzolt „divatrevűt’* is. Az Albumban egy képes levelezőlapból kivágott 6zív is látható és egy üzenet: Az ifjúságnak össze kell fognia az emberiességet hirdető és az egymás segítését jelképező Vöröskereszt jegyében is, békességes szeretettel és akarattal az egész világon... Átalakítják, bővítik a gyulai megyei kórház gyógyszertárát A jövő év elejére mintegy 50 ezer forint ráfordítással befejezik a gyulai kórház épületében lévő gyógyszertár átalakítását. A munkálatokat már megkezdték. Az átalakítás során az eddigi 52 négyzetméternyi gyógyszertári rész 230 négyzetméterre bővül. A terület megnövekelaboratóriuma nagyobbodik, ami lehetővé teszi jövőre a kórház orvosai által rendelt különleges összetételű ívér- és folyadékpótló, úgynevezett infúziós) oldatok — melyekből gyógyszeriparunk ma még nem tud eleget gyártani — előállítását és általában a laboratóriumi munka korszerűsítését. Talán hat-hét évvel ezelőtti 1 emlékhez kell viszsanyúl- nom... Akkor lavinaszerűen indult meg a termelőszövetkezetekbe való felvétel. A történet igazságához tartozik, hogy ez az emlékem nem Békés megyéből, hanem Győr megyéből származik, ott jártam magam is, mikor egymás után alakultak meg a községekben az első termelőszövetkezetek. Kezdő, fiatal újságíróként hírekben, portrékban próbáltam beszámolni azokról a változásokról, amelyek szinte egyik napról a másikra történtek. És tudom, hogy ez így történt Békés megyében is. Azonban ma is épp olyan erősen és változatlanul él bennem az a forróság, az az izgalom, amely átjárt akkor mindenkit, amikor emberek indultak el a számukra, de kicsit mindnyájunk számára új, ismeretlen út felé. És ma már tudom azt is, hogy a nagy történelmi események — mert ki tagadná, hogy azok voltak — 50—60 év távlatából, majd az emlékezés aranyával tündökölnek. E lírai bevezetőt mind csak azért mondtam el, mert most a napokban újra éreztem ezt a tüzet, ezt a felfokozott izgalmat, ugyanannak az útnak egy másik állomásán. Nem arról van szó, mintha termelőszövetkezeteink által megtett út most valami csodálatos nagy eredményekkel dicsekvő állomást ért volna el, hanem egy olyan szakaszt hagytak maguk mögött, amely után elkövetkezhet az a bizonyos: Nagyeredmény! Igen, így nagybetűvel! Békéscsabán az elmúlt naw pókban igenlő szavazatával három kis termelőszövetkezet tagsága tett pontot egy, hónapok óta húzódó ügy végére. Közösen mondták ki: a Dózsa, a Kulich, az Előre Termelőszövetkezet tagsága egyesül egy új nagy termelőszövetkezetbe. Csak szó? az egyszerű igenről van Ne higyje senki. Nem olyan egyszerű ez és nem is olyan könnyű. Mert nemcsak én állítom, de azt hiszem mindazok, akik az igen mellett nyújtották fel karjukat ugyanúgy érezték, hogy e három szövetkezet életébe ez az igen éppen úgy felér, mint a belépéskor kimondott igen. A hozzászólók először egyál- " talán nem arról beszéltek, hogy milyen jó is lesz, ha egyedése által, főleg a gyógyszertár Meddig áll még így? ■ XÍO I . io...> . Ú : #!?! A békéscsabai Előre Termelőszövetkezet üzemegységében láttuk ezt a félig kész épületet. Még ta- «•Ty megkezdték az építését, s azóta így áll. A befejezésére már nem futotta a keretből. Eredetileg irodaháznak készült, de kihasználatlanul áll már hónapok óta. Vajon meddig? sülnek. Tudták és érezték, hogy az első időben bizony meg kell küzdeniük a nehézségekkel is, le kell győzniük önmaguk elzárkó- zottságát. Az egyszerű, dísztelen teremben kecskelábakra fektetett deszkákon foglalt helyet több mint 100 ember. Többségük idős, arcukat az évek barázdálták, hajukat is belepte már a dér. Ki három holddal, ki tízzel vagy még többel lépett be a termelő- szövetkezetbe. Van olyan is, aki mindig más cselédje volt és csak most ízlelgették a „közös”, a „miénk” új szavát. Volt olyan is, aki a három holdjával vesződött az elmúlt tíz év alatt, már eljutott odáig, hogy ebben az évben a háztájival együtt 70 mázsa kukoricája van a góréban. így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy nekem valamikor ennyi kukoricám legyen a góréban, a magam három holdja mellett még gürcölhettem volna más földjén is látástól vaku- lásig”. A petróleumlámpák fölött a ” koromtól megfeketedett a mennyezet, s a fal melletti pádon asszonyok, kicsit fázósan húzták össze magukat a fűtetlen teremben. Csak a szemük járt gyorsan. Figyelték a férfiembereket. Számukra ez még a férfiak dolga. S a kimondott mondatokban ott bújkált a bizakodás, a kétség, amit csak nehezen fogalmaztak meg. Egy értelmes arcú, fekete ember szinte szónokolt: „A nagy tsz-ben majd az agronómus biztos kocsin fog járni, s az nem áll oda mellénk répát szedni.. Tud az vezetni?” Valahonnét az idők távlatából bukkant fel a kép, félelem az egykori intézőtől, a hátuk mögötti figyelésitől. Czakmai ismeret. Erről is sok ^ szó esett. A példák azonban, ha lassan is, meggyőzik a kétkedőket, hiszen mindenki tudja, hogy a termelőszövetkezettel határos állami gazdaságban már repülőgéppel irtották a gyomot, s a kukoricatörés fárasztó munkáját kombájn végezte, ök tették fel a vita során a kérdést: „Lehet ilyen gépeket használni egyáltalán az ezer holdon?” Nem! Tudják és érzik a nagyüzem előnyét, de a kis közösségben rejlő egymás megbecsülését féltik a nagyobb közösségtől. Nehezen oldódnak még, szűkszavúak, s ha kezüket nyújtják parolára, tekintetükben bújkál a kíváncsiság, mit akar az idegen? A maguk választotta elnök, a közülük való agronómus, ugyanúgy törte a sorban a kukoricát, de tudják, hogy a hatezer hold agronómusa vagy elnöke már nemigen állhat be a sorba. Nehéz lesz az első napok indulása, sok múlik mind- annyiukon. Azok, akik majd a hatezer holdat vezetik ezzel is számoljanak, s azt az érzékenységet, amely még ott él az emberekben, nem szabad megsérteniük. IJehezen formálódtak az ige- nek, s lassan emelkedtek a karok, mikor szavazásra került a sor, de mikor összeszámolták és kihirdették az eredményt, egy kicsit megváltozott emberekként álltak fel a lócáról, egy nagyobb közösség tagjaivá avatódtak, megnőtt önbecsülésük, messzebb keresgélt szemük. Dóczi Imre
