Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-17 / 270. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ NÉPÚJSÁG 1963. NOVEMBER 17., VASÄRNAP Ara 80 till ér XVm. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Dr. PetQházi Gábor miniszterhelyettes beszéde | Az autók orvosai I KÖRÖSTÁJ | Család-otthon | Enyhe idő Őszi mélyszántás iHMtMVWMtMMVMmMVWMMWmMMmVMmVHMVHmM A főagronómus jelenti: Lassan halad a betakarítás, egy hét alatt csak 30 ezer holdon mélyszántottak a tsz-ekben Megyénk termelőszövetkezetei­ben még nem fejezték be a beta­karítást, ami lassítja a mélyszán­tás ütemét. A kukoricát már le­törték a gyomai és a gyulai járás­ban, valamint Gyula és Orosháza városban. Megyénkben a kukori­catörés 97,5 százaléknál tart. A szárvágás és a szárlehordás már lassabban halad. Az előbbit 91, az utóbbit 78 százalékig teljesítették a szövetkezetek. A cukorrépát 99 százalékig fel­szedték és 80 százalékát már be­szállították a földekről. Az istállótrágyázásd tervet 59 százalékra teljesítették megyénk gazdaságai. November 15-ig m termelőszö­vetkezetek 215 491 holdon mély­szántottak. Kettős műszakban 786 erőgép dolgozik, mélyszánt 1051 ■traktor. Eddig a gyomai járás tel­jesítette legjobban szántási ter­vét: 78 százalékra. Itt lehetne jobb is az eredmény, de vannak olyan termelőszövetkezetek, mint a gyo­mai Győzelem, ahol 1500 holdon kell még mélyszántani, s 900 hóid­ról még nem hordták le a kukori­caszárat. A legjobb ered­ményt az orosházi járás érte el, szántási tervüket 57 százalékra tel­jesítették. Az a javaslat, hogy az MTZ—5-ösökkel is szántsanak a tsz-ekben, ne pedig szállításra használják a nehéz univerzális gépeket. Tervszerűbben használ­ják ki a kettős műszak adta lehe­tőségeket. Ez annál is inkább szükséges, mert megyénk termelőszövetkeze­teiben még 115 ezer holdon kell mélyszántanú Felszedték a cukorrépát a kisdombegyházi Táncsics Tsz-ben és a szeghalmi tsz-ekben A kisdombegyházi Táncsics Tsz párttitkára telefonon közölte szerkesztőségünkkel, hogy novem­ber 10-ig felszedték a cukorrépát. A termést — 23 ezer mázsát — már átadták a Mezőhegyesi Cu­korgyárnak. A répaszedés ütemét gyorsította, hogy a betakarítás ide­je alatt a tagok célprémiumot kaptak. A szeghalmi tsz-ek 360 holdon befejezték a répaszedést. A kuko­ricát 2600 holdon letörték. Csak a szocialista ország képes társadalmi megbecsülést adni a sportolóknak Klaukó Mátyás elvtárs felszólalt a Megyei Testnevelési Sportszövetség konferenciáján Megalakult a Békés megyei Testnevelési Sportszövetség Igen sok sportköri közgyűlés és járási konferencia előzte meg a november 15-i megyei tanácsko­zást. Valamennyin az új sport- tömegszervezet feladatairól be­lsőitek, de ezt a konferenciát az eddigiektől eltérő új hangok, új törekvések jellemezték. Ott voltak a sportköri küldöttségek, a párt-, a társadalmi és államigazgatási szervek képviselőd. A beszámolóban, amelyet Ko­vács József elvtárs, a Megyei Test- nevelési és Sport Tanács elnöksé­gi tagja mondott el, többék kö­zött megemlítette, hogy a megyei szintű tanácskozást a társadalmi aktívák több hónapos, fáradságot nem ismerő munkája előzte meg. Ez a tény már önmagában is bi­zonyíték arra, hogy a sport szé­lesebb társadalmi alapokra he­lyezve, jobb eredményeket hoz­hat. Ezt igazolják a jól sikerült sportköri közgyűlések, a járási konferenciák, ahol a résztvevők hozzászólásaiból érződött a sport­mozgalom fejlődése iránti felelős­ség. Szó volt a beszámolóban az elért eredményekről, hibákról és a jövő feladatairól. Megyénk sportmozgalmának minden terü­letére kiterjedő beszámolójához a hozzászólások többségében a kö­vetelések helyett a „mit adjunk’, a „mit csináljunk.’’ hangnem uralkodott Klaukó Mátyás elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának a testnevelési és sportmozgalomra vonatkozó határozatára utalva hangsúlyozta, hogy a társadalmi fejlődés, a szocializmus alapjainak a lerakása, a szocializmus építése hozta létre azokat a körülménye­ket, érlelte meg azokat a feltétele­ket, hogy a testnevelést, a sport- mozgalmat széles társadalmi ala­pokra helyezhetjük, újabb és újabb ezreket vonhatunk be a sportkultúra ■ művelésébe, hiszen mint minden ebben az országban, ez is nagyot fejlődött. Es e szö­vetség jelentőségét éppen tömeg­szervezeti jellege adja meg, amely azonkívül, hogy alkalmas a sport tömegbázisát -növelni, ami a szo­cialista sport alapja, alkalmas ar­ra is, hogy a szocialista sporter­kölcsöket kialakítsa, javítsa min­den szakágban a minőséget A párt úgy is kívánja ezt elősegíte­ni, hogy megbíz elvtársakat, vál­laljanak e szervezetben munkát, s a pártonkívüliekkel együtt, mint a társadalmi élet más terü­letein dolgozzanak, fáradozzanak a feladatok megoldásában, tegye­nek meg mindent, hogy a testne­velésben, a sportban elérjük cél­jainkat. Ilyen célokat, mint többek kö­zött a szocialista szemlélet, a szo­cialista sporterkölcs kialakítása, csak a szocializmust építő társa­dalom képes kitűzni, csak az ké­pes arra, hogy ilyen tömegszerve­zetet hozzon létre, amely képes az újabb és újabb tehetségeket felku­tatni, nevelni, képes társadalmi­lag megbecsülni, támogatni töb­bek közt az élsportolókat is. Természetesen a társadalom el­várja azt, hogy a megbecsülés arányában úgy műveljék ismert és szeretett sportágukat, hogy a legtöbbet adhassák, hogy örömet szerezhessenek nemcsak saját ma­guknak, hanem az egyes sport­ágak kedvelőinek is. Ehhez pe­dig az szükséges, hogy állandóan gyarapítsák szakismereteiket, ez elengedhetetlen a sportkultúra minőségi javításához. Ezt vagy megfogadjuk, akkor előreme­gyünk, vagy nem és akkor egy helyben topogunk. A párt elismerését fejezi ki mindazoknak, akik e mozgalom sikeréért eddig is dolgoztak és bí­zik e tömegszervezetben, hogy fellendül megyénkben is a sport- mozgalom. Az általános feladatok közül kiemelve, a küldöttek is külön hangsúllyal beszéltek a sportmoz­galom társadalmi méretekben va­ló kibontakozásáról. Nem az a jó sportvezető — hangoztatták — aki egy-két kedvencet kiemel a többi­ek közül és azokból esetleg kiváló sportolót nevel, hanem az, aki védi, fejleszti a fiatalok egészsé­gét, aki egyre több fiatalt tud a sportolók, a testedzés táborába bevonni. Versenyekkel, sportren­dezvényekkel alkalmat kell nyúj­tani ahhoz, hogy az üzemek, gaz­daságok, vállalatok és hivatalok dolgozói, s nem utolsósorban a tanulóifjúság, szabad idejükben a különböző sportágakban szórako­zást, felüdülést találjanak. Fő helyet kapott a hozzászólá­sokban az eddig elért eredmény, a társadalmi munka hatékonysá­ga, de szó volt azokról a hibákról is, amelyek egyes sportágakban a visszafejlődést okozták. Amikor azonban a hibákról volt szó, nem a siránkozás jellemezte a hozzá­szólásokat, hanem az, hogy miként lépjünk előbbre, az, hogy a jövő­ben nagyobb gondot kell fordíta­ni az utánpótlás nevelésére és en­nek biztosításával több országos jellegű versenyt kell rendezni. A sporttevékenység folytatásához szükséges anyagi alapokról: pá­lyák építéséről, felszerelések biz­tosításáról, s mindent összegezve, a pénzgazdálkodásról sem feled­keztek meg. Mindez azt bizonyít- ja, hogy a Megyei Testnevelési Sportszövetség alakuló konferen­ciája jelentős határkő a megye sportmozgalmának fejlődésében. És amikor a hozzászólásokban a szakember, a képzett sportvezető hiányáról beszéltek, a megjelen­tek felelősségérzetét láttuk ki­domborodni. A november 15-i megyei kon­ferenciával tehát megyénkben is egységessé vált a sportvezetés, a pénzgazdálkodás. A konferencia megválasztotta a sportszövetség tanácsát, annak elnökségét és szakbizottságait, s azzal az útra- valóval zárta a tanácskozást, mi­szerint az új sportszervezet a test­nevelési és sportszövetség vezető szerve a kollektív vezetés elvének betartásával, a KISZ. és a szak- szervezet támogatásával úgy irá­nyítsa megyénk sportéletét, hogy a párt célkitűzéseit szem előtt tartva, megsokszorozódjék a spor­toló nők és férfiak száma, hogy még szebb eredményeket érjünk el a versenysportokban. A hozzászólások után a konfe­rencia ötvenegy tagú tanácsot vá­lasztott, majd a tanács megvá­lasztotta az elnökséget. A Megyei Testnevelési Sportszövetség el­nöke Krivik András lett. A két elnökhelyettes: Szakáll József és Bányai Béla. Elnökségi tagoknak Kovács Józsefet, Pataki Józsefet, Christián Lászlót, Nagy Ferencet, Kovács Máriát és Dobrai Jánost választották. . E konferencia je­lölte ki tagjai közül azokat a kül­dötteket, akik a decemberben tartandó országos alakuló kong­resszuson megyénket képviselik. A tizenöt szavazati jogú küldött a kongresszusig feldolgozza me­gyénk sporttal kapcsolatos prob­lémáit, a konferencia által felve­tett és az új tömegszervezebtel kapcsolatos tennivalókat, amelye­ket a kongresszuson előterjeszte­nek. Kedves aktussal zárult az egész napos konferencia. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács ne­vében Horváth Pál élvtárs, az az MTST munkatársa a Szocialis­ta Sport Kiváló és Érdemes Dol­gozója kitüntetést adott át kilenc társadalmi munkásnak. Kiváló jelvényt kapott Dimák B. Ferenc, Baukó Mihály, Pusztai Ferenc, Székely László és Kovács József, Érdemes jelvényt kapott Kiss Sándor, Csorba György, Gyön­gyösi Lázár és Kurcz István. Raj­tuk kívül huszonöt társadalmi munkást részesítettek dicsérő ok­levélben, illetve a Kilián Testne­velési Mozgalom szervezésében ki_ tűnt dolgozókat Kilián plakettel jutalmazták,

Next

/
Thumbnails
Contents