Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-13 / 241. szám

IMS. október IS. y CasSmap Miről beszélnek a panaszkönyvek a vendéglátóiparnál és a kereskedelemben? A békiilő békésiek (Tudósitónktöp Megszoktuk. Ha az áruval, étellel, itallal nem vagyunk meg­elégedve: kérjük a panaszköny­vet Ha szorít a cipő, goromba a pincér, kérjük a panaszkönyvet. Ez az eszköze annak, hogy pana­szainkat, kívánságainkat tudassuk az illetékes szervekkel. Így helyes. A Minisztertanács 194/1951. (XI. 10) M. T. számú rendélete ad erre lehetőséget A panaszkönyv a vállalat mun­kájának a tükre. Sok panaszkönyvet kell megnéz­ni, mire olyat talál az ember, mint az orosházi Utasellátó étterméé. Csupa dicséretet és megelégedést tükröz. A felszolgálók kedvesek, az ételek és italok jó minőségűek. Az ember könnyen felmérheti be­lőle az üzem munkáját Nem lehet dicsekedni, az „Alföld” Szálló étermének panasz- könyvével. Nap, mint nap panasz­bejegyzést lehet észlelni. Sok a fiatal felszolgáló és talán türel­metlenebbek, idegesebbek, mint az idősebbek. Sok bejegyzés olvas­ható a pincérek goromba magatar­tására vonatkozólag. Nem akarják megérteni, hogy aki fizet, az ren­del. Természetes, hogy a duhaj ko­dás és ittasság éllen fel kell lépni, de nem minden vendég duhaj. Az orosházi fűszer- és csemege­üzlet panaszkönyve arról beszél, hogy előfordul savanyú tej, dohos nápolyi is a „profiljában”. Jogo­san írja be a vevő a kifogásait. A pénzéért mindenki a legjobb mi­nőségre jogosult Nem kell szégyenkeznie a bé­késcsabai állomás Utasellátó ét­termének sem. A panasz kevés. Annál több a dicséret. Pesti és más megyékből átutazó vendégek di­csérik a kitűnő konyhát. A fel­szolgálók általában figyelmesek és Pusztaottlakán első ízben rendezik meg az öregek napját a község, valamint a termelő­szövetkezeti munkában elfáradt, idős tagjainak. Az ünnepséget ma, október 13-án, vasárnap tartják meg az MSZMP, a ta­nács, a Hazafias Népfront, a KISZ, a Vöröskereszt és a nő­tanács szervezésében. Az ünne­pi beszédet három nyelven mondják el. A községi tanács részéről Molnár János vb-tit- kár magyarul tart ünnepi be­szédet, román nyelven Petrucza Nagy Géza és társai augusztus 18-án betörtek Orosházán a MÉH- vállalat helyiségébe, ami miatt az orosházi rendőrkapitányság letar­tóztatta őket és eljárást indított ellenük. Az eddigi vizsgálat meg­állapította, hogy a társaságot más bűncselekmény is terheli. Koncsek Istvánná sérelmére ablakbetörés útján hat kilogramm, Bohus György sérelmére hasonló módon 2 kilogramm kolbászt loptak él. Ezenkívül a bűnszövetkezet gya­núsítható azzal is, hogy az oros­házi katolikus templom perselyét rendszeresen fosztogatták. A nyo­mozást folytatja a rendőrség. Ugyancsak Orosházán, előzetes letartóztatásba helyezték Blahó Mihály 19 éves alkalmi munkást, büntetett előéletű nagyszénás! la­pontosak. A feketét semmivel sem főzik rosszabbra, mint az ország­ban bárhol. A csabai Kossuth étteremben több a baj. A vendégek panaszol­ják, hogy nem lehet korsóban sört kapni. Pusztai Ernő üzemvezető a korsók hiányára hivatkozik. Ke­vés a korsó. Sok az ittas vendég által beírt panasz. Helyes-e ittas személynek kiadni a panaszköny­vet? Azt hiszem, nem. Az ittas ember pillanatnyi indulatában nem képes felmérni, mit jelent az, ha panaszt ír be. A bejegyzéséket felülvizsgálják és a személyzetet figyelmeztetik, megróják, sőt fe­gyelmi élé állítják. Csak józanul, jól megfontolva szabadna bejegy­zést tenni. A bejegyzések megválaszolá­sánál ezt a szempontot is figye­lembe kellene venni. Ha az étte­rem minden pincére követné Ned- ró János felszolgálót, bizonyára va­lamennyiük munkájával éppen úgy meglennének elégedve a ven­dégek, mint az övével. Általános szereplő valamennyi panaszkönyvben a kenyér. Nem elég friss vagy keveset hoznak be­lőle. Előfordul néha bennük a madzag, s a rongydarab is. Ilyen eset mind Orosházán, mind Csabán előfordul. Persze az a jó, hogy rit­kán. A sütőipari vállalat meósai- nak szól ilyenkor az üzenet. A vevők sem angyalok, de első­sorban a kiszolgálók legyenek ked­vesek, udvariasak, ezzel is fegy­verezzék le a vevőknél megnyil­vánuló türelmetlenséget. Kell a panaszkönyv, nem ijesztgetésre, nem bosszúra, ha­nem azért, hogy közvetett segítője legyen az üzletek, vendéglátók munkájának. Pálvolgyi András Tivadar, az általános iskola igazgató-helyettese, szlovák nyelven pedig Buka János párt­titkár. Az öregek napján az általá­nos iskola úttörői, énekkara és tánccsoportja ad műsort. Az út­törők ezenkívül virággal kö­szöntik a résztvevőket. A ter­melőszövetkezet pedig ebéden látja vendégül a község és a tsz öregeit, összesen 130 vendéget hívnak meg erre az ünnepség­kost, aki szeptember 28-án a köz­ségi MHS-szervezet udvaráról el­lopta Lestyán Pál szarvasi lakos motorkerékpárját. A rendőrség megindította ellene az eljárást. Régebben az köszöntötte a ko­rán kelő békési embert, hogy az utcák macskakövein végigguruló, lajtoskocsi bakján dudával hirdet­ték: Megjött a víz! Békésről mindenki tudja, hogy hazánk legnagyobb faluja, de ta­lán igaz lehet az a hír is, hogy Európában sincs párja. Hogy ez a dicsőség aztán mennyi bánatot és mennyi örömet jelent, annak me­gint csak a békésiek a megmond­hatói. Mert azért bánat és sokszor elkeseredés van itt még ma is. Miből lett a 24 millió Ha ma -mór nem is dudaszóval, de lajttal még hordják a vizet Békésen. De már nem sokáig. Épül már a vízmű. A terv szerint 1965-re mintegy 60 kilométer hosz- szan készül a vízvezeték és talán néhány hónapon belül az V. ke­rületben mintegy három kilométe­res szakaszon a Hunyadi, Kinizsi, Kölesei, Kalász, Tompa, Berényi, Lánc utcában már folyni fog a víz. — Mennyibe kerül ez? — kér­dezem Minya Jánostól, a községi tanács elnökétől. — Huszonnégymillió forintba. ... A vízműtársulás 1961-ben alakult meg. De csak úgy alakul­hatott meg, hogy szinte utcánként összejöttek az emberek és most tíz éven keresztül vállalják, hogy egyenlő havi részletekben, fizetik a vízmű megépítésének költségeit. Ehhez hozzávehetjük még azt is, hogy a községfejlesztésből évi 550 ezer forintot áldoznak erre ugyan­csak tíz éven keresztül. Arról már csak félve mertek beszélni a békési vezetők, hogy talán az eddig kapott másfél millió forinton túl még majd kapnak egy keveset a megyétől is. A tanácselnök szobájában né­gyesben ültünk le beszélgetni. A vízmű építkezése után tudtam meg, hogy a község közműellátá­sa bizony nagyon alacsony szín­vonalon van.-— Csatorna csak annyi van, amennyit mi a járdák mellett ásó­val kiásunk — mondja a vb-tit- kár. — Na, na — teszi hozzá félig komolykodva, félig tréfásan O. Kovács István, a Békési Járási Tanács vb-titkára, — van még itt azért talán 400 méter fedett csa­torna is, csak hát annak meg a szagát nincs, aki bírja. A véletlenül épült bérház — Ha egy üzlet elindul... — mondja Pömócsi, alias Salamon Béla egyik, már híressé vált jele­netében. Valahogy most így va­gyunk mi is itt az asztal körül ülők: ha már benne vagyunk a békési dolgokban, akkor mondjuk is el: Békésen az elmúlt évtized­ben mindössze nyolc lakás épült — véletlenül. Az is úgy történt, hogy egyik minisztériumban elha­tározták, hogy építenek Békésnek nyolc lakást (ők a megyére gon­doltak) a legközelebbi szemleút alkalmával keresték a nyolc la­kást Békéscsabán és sehol nem ta­lálták. Békésen közben már az alapokon túl voltak, mikor ez ki­derült. Az elmúlt évben 47 lakásépítési engedélyt adott ki a községi ta­nács, az idén pedig talán valami­vel kevesebbet, de hivatalosan 400 lakásigénylőt tartanak nyil­ván, s eközött 30 olyan bírósági végzés is van kilakoltatásra, amit nem tudtak végrehajtani. •— A közeljövőben épül-e lakás? — Talán — mondja a vb-elnök, —most olyasmi híreket hallot­tunk, hogy 14 lakást már itt épí­tenek meg nálunk. A község vezetői örömmel új­ságolják el, hogy telek-problémáik nincsenek. Az epreskerti részen további építkezések történhetnek. Nagyon bíznak az OTP-ben, hogy a sorház és szövetkezeti lakás- építési akcióban segíti a község gondjait megoldani. Így jövőre 24 lakásba költözhetnek be majd a tulajdonosok. Nyolc munkahelyre háromszázan ‘ Mert azért a békési bánatok vé­gül mindig a munkahelyeknél kezdődnek és fejeződnek is be. Békésről a jelenlegi számítások szerint háromezren járnak el dol­gozni, ezek közül nyolcszázan tá­voli helyekre — Dunántúlra és az északi iparvidékre. A Békéscsabai Konzervgyárban 450-en dolgoznak ebből a faluból és az itteni tele­pen 180-an. — Még ma is ez a legsúlyosabb problémánk — mondja a tanács elnöke. De aztán ő is bizakodóan teszi hozzá; talán most változik majd a helyzet Békésen, a kosáriparnak van igazi hagyománya. Most szeret­nék, ha Békéscsabáról a telephely hazaköltözne a terményforgalmi által használt telepre, és így a je­lenlegi munkáslétszámot máris 1200 főre tudnák emelni, ami an­nál is fontosabb, mivel az export­igény az eddigi 27 millió forintról megnövekedett 40 millióra. Ez pe­dig nem kis pénz, még Békésen sem... de az országnak sem. A legtöbb gondot az asszonyok okozzák. Nem tudnak elhelyez­kedni. Mesélik, hogy az elmúlt hónapokban nyolc hely lett a kis cukorkaüzemben. Erre a nyolc helyre háromszázan jelentkeztek! Az aztán még furcsább anekdota, hogy négy évvel ezelőtt elterjedt: Békésen ruhagyár épül. Több mint nyolcszáz asszony „rohamoz­ta” meg a község tanácsvezetőit, hogy őket vegyék fel ide. Azóta, ha népi is sokat, de vál­tozott a világ Békésen is. Ma már arról beszélnek, hogy az AKÖV telepet helyez majd itt el javítórészleggel, s a Békéscsabán megépült konzervgyár tízkilomé­teres távolsága is sokkal közeleb­bi, mint Miskolc vagy Dunántúl. * Az elmúlt hónapokban többször szándékoztam Békésre menni. S mint ilyenkor lenni szokott, sok emberrel beszélgettem. Nemcsak békésiekkel, hanem a megye más helyére valókkal is. Békésről min­denki úgy nyilatkozott, hogy az el van zárva a fejlődéstől. És most, mikor feltettem1 itt a kérdést a község vezetőinek, azok először egymásra néztek és úgy válaszol­ták: — Vol ilyen időszak. De a műit hónapokban, különösen az új ta­nácsciklus kezdetével megválto­zott a viszonyunk a megye veze­tőivel, vezetőtestületeivel. S ez a megváltozott légkör, ami itt Békésen nemcsak a vezetőket tölti el, hanem a lakosságot is, amely most filléreivel é* társadal­mi munkájával segíti a megvaló­suló vízmüvét, s csodálkozva né­zegeti a községrendezés távlati tervét, amelyben már emeletes há­zak is épülnek — megbékélnek lassan, összebékülnek a békésiek a megyével, megtalálják helyüket formálódó új világunkban. Ez a megbékülés akkor lesz gyorsabb, eredményesebb, ha minden oldalról meglesz a kellő tapintat és a jó szándék a to­Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázold, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt 83148 vábbi együttműködésre. Dóczi Imre Láttuk Hallottuk Szóvá tesszük jiiiiiiimiiiiuiiiiiiiiitiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitnnifiifiiiiiimiiiinmiiiiuiituifmniiiiiiiiiiiimiiitiimitiimiumit ízléstelen Az elmúlt napokban megnéztük a békéscsa­bai Szabadság filmszín­házban az utóbbi évek egyik legjobb magyar filmjét: a Párbeszéd-et. Nem feladatom, hogy a filmről bírálatot írjak, de azt mégsem lehet megállni szó nélkül, amit ott láttam. Néhá­ny an, akik között volt fiatal és idősebb is, a filmnek azon jelenetein is jókat derültek, ame­lyen inkább sírva kel­lett volna, hogy fakad­janak. Nagyon ízléstelenül hat egy filmszínház zsú­folt nézőtere előtt az, ha egy-két ember szinte szólóban hahotázik. Tudom, hogy a mozi­jegy mellé nem lehet zacskóba kulturáltságot tenni, amit tablettaként lenyelnének egyesek, de legalább a jó ízlés hatá­rain belül maradva ve­gyék tudomásul, hogy mások is ülnek a néző­téren. Kötél Szerkesztőségünk le­velet kapott K. L. nagyszénása lakostól. El panaszolja, hogy a fürdő előtt szinte mi­nősíthetetlen hangon beszéltek vele, mikor motorkerékpárját az ottani parkírozóhe­lyen leállította és le­zárta. A néni, aki a megőrzési dijat szedi, a távozó után kiabál­va azt ajánlotta, hogy a forintért, amit nem adott oda neki; saját számára vegyen köte­let. K. L. elpanaszol­ja, hogy nem ez az egyetlen eset itt a kerékpármegőrzőnél, sajnos, ez sűrűn elő­fordul. Jó lenne, ha a köz­ségi tanács vezetőd pontosabban körülha­tárolnák a megőrzés­sel megbízott személy munkakörét és mun­katerületét. Fröcskölés Örömmel veszi min­denki tudomásul, hogy Békéscsabán na­gyobb ütemben épül­nek az utak és még vállaljuk azt a kelle­metlenséget is, hogy emiatt sokszor kerü­lőt kell tennünk. Nemrégiben készült el a Fürst Sándor ut­ca teljes felújítása. Most néhány napon keresztül hullott a jó őszi eső, s az úton az megállt. Ha két autó jön egymással szem­ben, akkor a gépko­csivezető hiába veszi lépésre a sebességet, szinte nyakig fröcs­kölik egymást a pisz­kos sárga lével. Elképzelhetetlen, hogy 1963-ban meg­oldhatatlan feladatot jelenthetne egy-egy új kövesút víztelení­tése. (—czL) Készülnek az öregek napjára Pusztaottlakán re. Betörőket és motorkerékpár tolvajt fogtak el

Next

/
Thumbnails
Contents