Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-13 / 241. szám

IMS. október 13. 5 Vasárnap Költöznek az új lakók Japánba is exportálják a békéscsabai szőnyegszövő készítményeit A III. negyedévben 25 ezer négyzetméternyi szőnyeget szállítottak el Békéscsabáról Nincsen nap, amikor olyan sze­relvény nem hagyja el a békéscsa­bai vasútállomást, amelyen ne len­ne rajta a szőnyegszövő exportkül­deménye. A megyeszékhely piac­terén szerényen meghúzódó házi­ipari szövetkezét központi üzeme — kevesen tudják ezt — az egész ország kézi munkaerővel készített torontáli és perzsaszőnyegeinek íő „átkelőhelye”. Ide küldik ugyan­is Szombathelytől Nyíregyházáig az exportra készülő szálítmányai- kat a kisebb szövetkezetek. Ide érkezik meg havonta kétszer a MERT (Minőségi Ellenőrző Rész­vénytársaság), amely a békéscsa­bai szövetkezettől, mint fővállal­kozótól átveszi a gyártmányokat, hogy aztán a világ minden tájára eljussanak a magyar szőnyegek. Naponta 20—30 bála indul út­nak Csabáról, tengelyen. Augusz­tusban 472 bálát küldtek európai államokba az ország 18 szövetke­zetéből Békéscsabán át. — Jelentős a megrendelés ten­gerentúlról is — mondja Szabó elvtárs, aki szakmai beosztása mel­lett a szövetkezet sajtófelelőse. — E hét csütörtökén szállítottunk először például Japánba, mintegy 270 négyzetméter perzsa-és toron­táli szőnyeget. Tizenkilenc bálába raktuk a 160 darabot, amelyből a subaszőnyeget Csabán, a turánit Csongrádon, az 50 ezer csomós perzsát íredig Békésszentandráson gyártották. A baráti országok közül Szov­jetunió a fő megrendelő. Ide ko­moly mennyiségű export megy minden negyedévben. A nyugati országok közül pedig Hollandiába, Franciaországba, Svédországba, Ausztriába, Olaszországba és Lu­xemburgba szállítják rendszeresen az ÁRTEXEN keresztül a híres magyar szőnyegeket/ — Reklamációt még sohasem kaptunk — folytatja Szabó elvtárs — bár dicséret sem érkezett hoz­zánk közvetlenül. De annak vesz- szük, hogy ugyanazok a külföldi cégek rendszeresen eljuttatják hozzánk megrendeléseiket. A manchesteri magyar árubemutató főrendezője, egy londoni nagyáru­ház tulajdonosa, már évek óta igényli torontáli és perzsaszőnye­ruhában van, a másik, aki szol­gálati uniformist visel, nem...? — Ügy van — kap a portás a mentő ötleten. — Az ez elvtárs bejöhet, a másik, aki szolgálati egyenruhában van, nem... A társaság tagjai közül valaki dühösen fakad ki: — Ez tisztára abszurdum! Mi­óta van Magyarországon de- klasszálva a postás uniformis...?! A miniszteri tekintély varázsa A Rózsadomb Étterem hétköz­nap még éjjel 11 órakor is olyan néptelen, amilyenek lenni szok­tak Pesten a kabaréműsort nem szolgáltató, csupán népi muzsi­kát nyújtó éjjeli mulatóhelyek. Így, amikor egy újonnan ér­kezett férfitársaság helyet fog­lal az egyik asztalnál, valóságos pinoérhad rohanja meg őket. Talán vacsorázni sem akartak, de nem tudnak ellenállni a ro­hamnak. Nemsokára előttük is párolog az ízlésesen tálalt fa­tányéros. Talán túl gyorsan is kerül az asztalra a közkedvelt sült, mert az asztaltársaság egyik tagja, egy fiatal mérnök kifogásolja, hogy sületlen... nyers... Előkerül az üzletvezető, a fő- pincér. A szokásos magyarázko­dás, sajnálkozás, vállvonogatás. geinket. Ennek az embernek — Bozsó elvtársnő látta is Angliában jártakor — londoni áruházában akkora szőnyegosztálya van, mint az egész budapesti Corvin-áruház. Igen keresettek ezen az osztályon ' a ml modem, újszerű készítmé­nyeink, például a subaszőnyeg. Ezekből a fajtákból novemberben 320 négyzetméternyit kértek... Egyébként a harmaduk negyed­évben több mint 25 ezer négyzet- méter exportszállítás történt Bé­késcsabáról. Ebbe természetesen szerepel az ország többi szövetke­zeteinek a termelése. De Békés­csaba is 100 százalékon felül tel­jesítette exporttervét, amennyiben torontáliból 9185, perzsából pedig 2717 négyzetméter szőnyeget szőtt. Az exportra kerülő mennyiség egy közepes nagyságú háztömb terüle­tét beborítaná, s jelentős meny- nyiségű valutát biztosít az or­szágnak. V. D. Valaki tréfásan szól rá a mér­nökre, aki előzékenységből min­denhol an blokk fizeti barátai számláját is utólagos otthoni el­számolásra: — Na, pénzügyminiszter elv­társ. ezt jól kifogta... egy mi­niszternek így megjárni...! A rádió, az újságok akkoriban éppen tele voltak az új pénz­ügyminiszter eskütételének a híreivel, így feltételezhető, hogy hivatalba lépése napján baráti társaságával éppen a Rózsa­domb Éttermet tisztelte meg. En­nek a ténynek a „felismerése” tükröződik vissza az üzletvezető, — Hát igen! Vannak még hi­ányosságok... neonfényben fürdő fővárosunknak is akadnak még sötét zugai... — mondogatjuk egymásnak, miközben hajnali fél háromkor a 2-es villamos pályája alatti aluljáróban lefelé igyekszünk a Vigadó téri hajó­állomásra. A ki nem világított aluljáró­ban való „igyekvés” azt jelenti, hogy lábunkkal egyenként tapo­gatjuk ki a lépcsőfokokat és köz­ben szidjuk a sötétséget, a fővá­rosi tanácsot. Amikor azonban az aluljáró rakpart felőli kijá­Tegnap reggel megkezdődött az új lakók „honfoglalása” a békés­csabai vásártér V/9-es, 39 lakásos épületében. A költözködésnél ba­rátok, rokonok, munkatársak se­gítenek a boldog fészekrakóknak. Mivel a V/10-es épületbe már a héten beköltöztek a családok, 195- re emelkedett a birtokba vett la­kások száma a régi vásártér terü­letén. A héten a V/4res, 50 lakásos épületben a belső vakoláson és a szakipari munkák előkészítésén dolgoznak az építők. Ezt a tömböt még az év végéig átadják rendel­tetésének. Az V/5-ös, ugyancsak 50 lakásos épületre a héten fel­rakták a zárófödémeket. A holnap kezdődő héten a belső válaszfala­zást kezdik el. Az V/6-os, 50 lakásos épületnél a földszinti munkák, az V/8-as, 39 lakásos tömbnél pedig az alapo­zási munkák folynak. Épül a 10 tantermes iskola és a „Szuperen”, az üzletkombinát is. Ma nem tartanak vasárnapi műszakot az építők, ellenben a Békéscsabai Konzervgyárban és néhány termelőszövetkezeti épít­kezésen dolgoznak brigádok. a főpincér, a hátuk mögött fel­sorakozó egész kiszolgáló galé­ria rémült arcán. Néhány perc sem telik bele és már ki is van cserélve az előzőleg elutasítottan kifogásolt sült az asztalon. A cigányprímás meg úgy húzza a „pénzügyminiszter” fülébe, hogy meg kell a szívnék szakadni — a visszafojtott kacagástól. Amikor az asztaltársaság az étterem vezetősége, a hajbókoló pincérek sorfala között távozik, valaki feléjük intve halkan megjegyzi: — Na, ezeknek is rossz éjsza­kájuk lesz... egy „minisztert” így kiszolgálni... rátához érünk, újabb döbbenet vág mellbe bennünket. A kijárat forgójának egyik karjára egy női kézitáska van akasztva... — Űristen, talán egy Szeren­csétlen öngyilkos hagyatéka...! — szorul össze a szívünk, ami­kor azonban szemünk megszok­ja a sötétséget, rájövünk, hogy tévedtünk. A fővárosi tanács nem Oka semminek... mi vagyunk a hibá­sak, miért nem alszunk ilyen­kor... Surányi Sándor NAPTAR 1963. X. 13. John Cuthberlson „villanyozó gépe“ Fotó: Természettudományos Múzeum, Leiden. 175 évvel ezelőtt, 1788-ban szerkesztette meg John Cuthbertson holland feltaláló az első, dörzs-elektromossággál működő ún. „villanyozó gépet”, amellyel 1 évvel később Jan Deiman és Paets van Troostwijk első ízben végezte el a víznek elektrolízis se­gítségével a felbontását. — 100 évvel ezelőtt, 1863-ban e napon született Auguste Rateau francia mérnök, a róla elnevezett Rateau-turbina fel­találója. * — 90 évvel ezelőtt, 1873. októberében született Alekszej Scsuszev szovjet építész, a moszkvai Kazanyi-pályaudvar (1914— 1926), a Moszkva-szállóés fő műve, a Lenin-mauzóleum (1924— 1930) építője. Mea culpa a hajnali Dunaparton Békés megyei hallgatókat is vár a Szarvasi Felsőfokú Öntözési Mezőgazdasági Technikum Mulasztást pótolunk most. Egy kicsit ugyanis kiesett látókörünk­ből eddig a Szarvasi Felsőfokú Öntözési Mezőgazdasági Techni­kum. Pedig a távlati tervek is­meretében már kirajzolódtak előt­tünk a Körösökön épülő duzzasz­tóművek, a víztárolók körvonalai, s az, hogy hat éven belül a jelen­legi háromszorosára, 120—130 ezer holdra növekszik a szántóföld és a legelő öntözése megyénkben. A nevem Gábel István. Békéscsabán szereztem gimnáziumi érettségit. A mezőgazdasági akadémiára szerettem volna kerülni, de a nagy létszám miatt nem sikerült. Édesapám biztatott, je­lentkezzek a Szarvasi Felsőfokú Ön­tözési Mezőgazdasági Technikumba, s aztán elvégezhetem az akadémiát le­velező úton. Ez feltett szándékom is. A gyulai Vörös Csillag Tsz ösztöndí­jasa vagyok, ha végzek, akkor ott dol­gozom majd technikusként, s megkez­dem a tanulást az akadémia levelező ■ tagozatán. Mint minden, az öntözés is csak jó szakemberek Irányítása mellett váltja bé a hozzáfűzött reménye­ket. A szarvasi technikum csak néhány éve kezdte meg hivatása betöltését: szakemberek sokaságá­nak a nevelését. Tavaly huszonné­gyen, az idén pedig negyvennyol­cán kaptak diplomát. Csak hát a végzett, a most végző hallgatók is az ország minden részéből jöttek, s nem maradnak megyénkben, Né- hányan még az itt születettek közül is elmennek, mert itt nem akad­tak szövetkezetek, amelyek szer­ződést kötöttek volna velük, ösz­töndíjat adtak volna nekik. Nevem Üj János. Dévaványai vagyok, s a gyomai gimnáziumban érettségiz­tem. A mezőgazdasághoz lényegében csak annyi közöm van, hogy minden nyáron részt vettem a betakarítási és egyéb munkákban. Az érettségi után két évig gyárban dolgoztam segéd­munkásként. Nem éreztem hivatást az ipari pálya iránt. Az, bogy beiratkoz­tam a szarvasi technikumba, részben a bátyámnak is köszönhető, aki itt vég­zett. A Szabolcs megyei Tarpa község­ből kaptam ösztöndíjat, oda megyek, ha itt megszereztem a diplomát. Tá­volabbi célom: elvégezni levelező úton a mezőgazdasági akadémiát. Megyénk jelenleg a második he­lyet foglalja el hazánkban az ön­tözéses gazdálkodás ranglistáján. Az öntözési lehetőségekben azon­ban aligha akad vei-senytársa. A lehetőségek valóra váltásához ter­mészetesen duzzasztóművekre, víz­tárolókra van szükség, de szakem­berekre is. A szarvasi felsőfokú technikum egyelőre kétéves s egyetlen, amelynek fő tantárgya az öntözés. Az első évfolyamon most 61-en, a másodikon pedig 54-en tanulnak. A nappali tagozat létszámának növelése csak aztán válik lehetővé, amikor elkészül több millió forint költséggel az új tanintézet, amelynek alapozásához már hozzá is láttak. Mire az új tanintézet elkészül, akkorára a technikum három évfolyamú lesz. S ezért a jövő évi elsősök beiskolázását már megkezdték. De nemcsak a bentlakásos nappali, hanem a levelező tagozatra is. Az idén már működik a levélezö ta­gozat is 74 elsős hallgatóval. Kö­zülük is, a jövő évre jelentkezettek közül is kevés a Békés megyei. Meszlényi Ernő vagyok. Békéscsabán érettségiztem. Édesapám mezőgazda- sági mérnök, s én is az ő pályájára szeretnék lépni. Egyelőre nem sikerült az akadémiára jutnom. A Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum elvégzése biztos ajánlólevél lesz az akadémián való tanuláshoz. Örülök, hogy majd az általános mezőgazdasági mérnöki diplomám mellett, öntözési szakról is lesz oklevelem. Én is ösz­töndíjas vagyok, sajnos — mint csak­nem mindegyik Békés megyei hallgató —, én is egy más megyében lévő ter­melőszövetkezetből kaptam havi 700 forint ösztöndíjat, s ott fogok dolgozni technikusként, közben tanulok az aka­démia levelező tagozatán. A Szarvasi Felsőfokú öntözési Mezőgazdasági Technikumra a fel­vételt nem korlátozzák szigorú feltételek: huszonkettőtől 45 éves korig jelentkezhetnek férfiak és nők bármilyen középiskolai érett­ségi, de öntözési szakmunkás-bi­zonyítvánnyal is. Az eddigi hallga­tók többsége különösebb biztatás nélkül, s azért jelentkezétt, mert hivatásának választotta a mező- gazdaságot, s a felsőfokú techni­kumot lépcsőfoknak tekintik az agráregyetemre való bejutáshoz. Be is jutnak, még csak felvételi vizsgát sem kell tenniük. Nem, mert bár öntözés a fő tantárgy, megismerkednék a gazdálkodás minden szakágával is, s emellett idegen nyelven, oroszul is megta­nulnak. K.Í.

Next

/
Thumbnails
Contents