Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-13 / 241. szám

1863. október 13. 4 Vasárnap II KISZ-vezetöképzés tapasztalatai a megyében Fejlődnek, bővítik a szolgáltató hálózatukat a megye kisipari szövetkezetei A Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek jelentős szerepe van ab­ban, hogy a fiatalok többsége a szocializmus eszméit vallja és megértse, hogy a szocializmus tárja szélesre a nemzeti és egyé­ni felemelkedés útját. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tagjai le­gyenek az ipariban és a mezőgaz­daságban a termelékenység emel­kedésének, az új technika alkal­mazásának élharcosai, a kulturá­lis élet fellendítésének tevékeny részesei. A Komunista Ifjúsági Szövetség terjessze a kommunista eszméket, mozgósítsa tagjait és az egész magyar ifjúságot a szocia­lizmus építésére, legyen a fiatal­ság életkori sajátosságainak meg­felelő, vonzó, széles, eleven moz­galom. Ezt tűzi feladatul az MSZMP VIII. kongresszusának határozata a párttagság, a párt- szervek és a KISZ-bizottságok elé. E határozat végrehajtásáért nagyon sokrétű, alapos szervező és nevelő munkát kell végezni első­sorban a KISZ-ben. A sokrétű murika között nagyon lényeges a KISZ-vezetőknek, aktivistáknak a képzése, akik közvetlen végrehaj­tói ennek a nemes feladatnak. Ha az elmúlt 3 év tapasztalatait összegezzük, elmondható, hogy je­lentős eredményeket értek el KISZ-bizottságaink a sokrétű ve­zetőképző munkájuk során. Nyá­ron megyei tábor, télen pedig já­rásonként körzeti, illetve községi képzést szerveztek. A téli és a nyári képzés alkalmával a tan­folyamokon évenként mintegy 2900 KISZ-vezető, aktivista vett részt. A törekvés az volt, hogy minél több alapszervi vezetőt ké­pezzenek ki. A fiatalok sok új ta­pasztalattal, jókedvvel, s nagy munkalendülettel tértek vissza alapszervezetükbe. A nyári veze­tőképzés keretében titkári és re­szortképzés volt. Az egyes turnu­sok vezetésében a függetlenített apparátus és a társadalmi osztá­lyok tagjai vettek részt. A tanfo­lyamokra való mozgósítás mindig komoly feladatot jelentett az ap­parátusnak, ezért már előtte 1—2 hónappal megkezdték a munkát. A tanfolyam programjának elké­szítésekor, a csoportok kialakítá­sakor nemcsak azt vették figye­lembe, hogy milyen megbízatása van az illetőnek az álapszervezet- ben, hanem azt is, hogy milyen területről — tsz, üzem, község — jött. Kialakították a tábor önkor­mányzatát, s a felelősök a tábor­rend betartásán kívül különböző feladatokat oldottak meg. A nyáron múlt egy esztendeje, hogy meghalt Erdős Kamill világhírű ci­gánykutató, aki Szabolcsban, Nógrád- ban, Baranyában, a Viharsarokban és hazánk más tájain fáradhatatlanul ku­tatta a cigányok történelmét, életét. A cigány nyelven is beszélő kutatót barátjukként fogadták országszerte, s igen sok értékes ajándékot kapott. Kü­lönösen sok tárgyat gyűjtött a fém­BÉKÉS CSABA MENTŐ ÁLLOMÁS A pályázatot hirdet egészségügyi intézeti gondnok III. állásra. Érettségi, „Kálász” vizsga kötelező. Érdeklődni a mentőállo­máson lehet, x A tábor programjának gerincét a KISZ KB titkárságának határo­zata értelmében az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom képezte. Egy-egy követelményről szóló előadást 3—4 órás vita követett. Több előadást tartottak a párt-, tanács- és a társadalmi szerveit vezetői. Általában a legvitatottabb témák az alapszervi vezetőségek munkája és a vezetés módszere felett voltak. • Az elmúlt 3 év során Békéscsa­bán némi állami hozzájárulással és nagyrészt társadalmi munkával felépült egy ideális vezetőképző tábor. A téli vezetőképzés előkészítése szinte egyidejű volt a nyári tá­borok befejezésével. Figyelembe véve a nyári tapasztalatokat, a megyebizottság elkészítette a programot, kidolgozta a módszere­ket. Ennek alapján a városokban jellegenként hívták össze az alap­szervi vezetőket, a járásban pe­dig községenként, illetve körze­tenként. A tanfolyamot 4—5 dél­után, illetve este rendezték ineg. Ezeken részt vett valamennyi KISZ-vezető. A gyulai járásban, ahol tartalmilag és szervezetileg a legjobban sikerült, 176-an vet­tek részt. A tanfolyamok előké­szítésében sokat segítettek a köz­ségi pártbizottságok, a tanácsi és más állami, társadalmi vezetők. A tanfolyamon való részvételükkel eredményesebbé tették a vezető- képzést, igyekeztek a problémák­ra választ adni és megoldásokat javasoltak vagy intézkedtek. Ter­mészetesen ezek az esti tanfolya­mok jellegüknél fogva leginkább a feladatok megbeszélésére és végrehajtásának módjára korláto­zódtak. Azokban a községekben, ahol több alapszervezet van, lehetőség adódott megfelelően összehangol­ni az alapszervezetek munkáját, s közös munkatervet készítettek. Az egész községre vonatkozólag ki­dolgozták az ISZM követelmé­nyeinek teljesítési lehetőségét. A jó előkészítés esetén mind a nyári, mind a téli vezetőképzés­nek megvan és konkrétan lemér­hető az eredménye. Például Do­boz községben a vezetőképzés után színesebb, elevenebb lett a szervezeti élet. Megnövekedett a termelési versenyekben részt ve­vő fiatalok száma. Növekedett a taglétszám, magabiztosabb és tar­talmasabb lett a titkárok egy- egy taggyűlési beszámolója. Kétegyházán és Eleken jobbá vált a kultúrimunka, mely kiha­öntő, teknővájó és a kovács cigányok­tól. Magángyűjteményében található többek között hazánk utolsó rézöntő cigányától kapott, szép hangú kis sár­ga csengő, sok díszes pipaszurkáló, fo­kos, különböző törzsbeliek diszes nyak­éke, ami a cigányhiedelem szerint sze­rencsét hoz viselőjének. Kapott olyan miniatűr csikóetairisznyát is, 'amit egy falat kenyérrel a kisgyermek nyakába akasztanak, mert ősi hagyomány sze­rint, az ilyen gyermek soha nem lát kenyérszükséget. Jósláshoz való divá- kok és egyéb tárgyak őrzik a néhai ku­tató emlékét, aki hazai és külföldi fo­lyóiratokban sok értékes tanulmányt írt a cigányok életéről. v Erdős Kamill cigánykutató Gyulán i élő özvegye a Néprajzi Múzeumnak ajánlotta fel férje gazdag magángyűj­teményét, amit számtalan saját készí­tésű fénykép egészít ki. A fényképe­ken a cigányok mai életét, munkáját és szórakozását örökítette meg Erdős Kamiik I tott a község művelődéspolitikájá­ra. Eleken az elmúlt két évben több, régebben városra elkerült fiatal jött vissza a termelőszövet­kezetbe dolgozni, s mindjárt meg­találta helyét a KISZ-ben. Battonyán valamennyi alapszer­vezet közös évi munkatervet ké­szített azoknak a javaslatoknak az alapján, amelyet a titkári tan­folyamon hallottak. A KISZ-vezetőképzésnek to­vábbra is a tömeges képzés a fel­adata. A ’községenként! esti kép­zés eddigi tapasztalatai azt mu­tatják, hogy ez járható út. A KISZ KB 1963 májusi irány­elveiben olyan feladatot tűz a szö­vetség elé, hogy meg kell tanítani „...a fiatalokat szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni”. Ez fokozottabban követeli, hogy alaposabb, tartalmasabb legyen az alapszervi vezetők képzése. Ezértapártszervek segítségével és széleskörű társadalmi összefogás­sal szükséges megszüntetni az olyan tényezőket, amelyek sok esetben akadályozzák vagy sike­rét csorbítják a vezetőképzésnek. Legfontosabb talán a mozgósí­tás gondja. Nagyobb körültekin­téssel kell kiválogatni hallgatói­kat. Az iskoláról hazajött fiata­loknak pedig biztosítani kell munkahelyükön, hogy a tanulta­kat tudásuk szerint a legjobban gyümölcsözi essék. Szükséges megoldani a kéthó­napos iskolát végzettek tovább­képzését is. Helyes lenne, egy megfelelő tematika alapján a függetlenített apparátus tovább­képzését is biztosítani. A rendsze­res titkári értekezletek legyenek részben a továbbképzés, és nem­csak a feladatok közlésének mód­jai. A felsorolt néhány probléma megoldásával pártszerveink és KISZ-bizottságaink arra töreked­nek, hogy olyan ifjúsági vezető gárda álljon állandóan az ifjúság élén, akiknek irányításával helyt­állnak a fiatalok a szocialista épí­tőmunka frontján. Varjú a Mátyás Pincében A nagy népszerűségnek örven­dő Mátyás Pince miliőjébe meghitten illeszkedik bele egy lengyelekből álló társaság jó­kedvű zsivaja. A cigányprímás ördögi ügyes­ségű játékát minden zeneszám után percekig tapsolják a len­gyelek, így nem értem, mi szük­ség van itt arra a fekete hajú donnára, a pesti éjszakai élet­nek egy meglehetősen el virult szépségére, aki a lengyelek boxában tartózkodik és nem tudni, hogy reprezentatív célból illegeti-e magát a lengyelek előtt vagy egyéni kezdeménye­zés alapján képviseli a szolgálta­tói tevékenységet szakmájában... A lengyelek mindenesetre ügyet sem vetnek rá. Éjfél után a vendégek szállin­gózni kezdenek hazafelé. Nem­sokára társaságomon kívül már csak a lengyelek vannak a he­lyiségben és a donna, aki mint A korábbi években — és sajnos kissé most is — az volt a jellem­ző a megye kisipari szövetkezetei­re, hogy szívesebben foglalkoztak árutermeléssel, mint a lakosság ré­szére történő szolgáltatások ellá­tásával. S éppen a dolgozók ré­széről ért bírálat emiatt sok ktsz-t. A KISZÖV a bírálatok alapján igyekezett a ktsz-ek tevékenységét ebbe az irányba terelni. Elmond­hatjuk, jelentős lépést tettek a szövetkezetek a szolgáltatások jobb ellátásában. Ebben az évben máris túlteljesítette helyi iparpolitikai tervét a Körösvidéki Egyesült Ci­pész Ktsz. Tizenkét új részleg fel­állítása volt a feladat, azonban jó szervező munkával ez ideig 13 részleget nyitottak meg, el­sősorban a községekben. . Hasonlóképpen teljesítik, sőt túlteljesítik helyi iparpolitikai ter­vüket a többi szövetkezetek is. A Békéscsaba és Vidéke Textilfeldol­gozó Ktsz például négy új részleget állított fel ez évben, az orosházi cipészek öt gumijavító üzletet nyi­tottak meg, a Békés megyei Szol­gáltató Ktsz pedig ez év végéig 22 új fiók megnyitásával bő­víti szolgáltató-hálózatát. Fel­épül a muronyi szolgáltatóház Az építőipar különleges helyze­tére való tekintettel a KISZÖV értekezletre hívta össze szomba­ton Békéscsabán az építőipari ktsz-ek brigádvezetöit. Ezt az tet­te szükségessé, hogy a szövetke­zetek csupán 54,3 százalékra telje­sítették ez évi egy főre eső időará­nyos tervüket. Az értekezleten Joó János, a KISZÖV terv- és munkaügyi osz­tályának vezetője tartott tájékoz­tatót s ennek alapján tették meg észrevételüket saját szövetkezete­ik munkájáról a felszólalók. Ezek szerint sok, embereken kívülál­ló tényező befolyásolta kedvezőt­lenül a termelést, de ha az egy órára eső termelési érték alakulá­sát nézzük, az is megállapítható, hogy a dolgozók munkalendületé­ben is hiba van. Ezen belül sok szó esett az új normákról, s álta­valami tél elé károgó csúf fe­kete varjú hahotázik, amikor a lengyelek magyar férfikísérő­jükkel összecsókolóznak... Amikor fizetünk és elhagyjuk az éttermet, egy dolog motosz­kál bennünk: Ezt igazán nem kellett volna... ez elmaradhatott volna... ez egy­általán nem szolgálta az idegen- forgalom érdekeit... Mármint a donna kiábrándító­an attraikciós ízű jelenete. Amikor a Pipacs nem nyílik Éjfél után egy óra körül jár az idő. Jókedvű férfitársaság tart a Dunapart felé, de megtor­pan a Pipacs tűzpiros fényrek­lámja előtt. — Egy feketére ide azért még benézünk, gyerekek... — hangzik el testületileg a határozat, ami­kor a késői vendégek megálla- nak a mulató bezárt ajtaja előtt. Többszöri erélyes zörgetésre a bejárat előterét takaró függöny­és jelenleg nyolc üzletet alakíta­nak át korszerűbbé. Jelentős lépést tettek a gazdasá­gos termelésben is a megye kisipa­ri termelőszövetkezetei. A Mező- berényi Textilipari Ktsz dolgozói például igen hasznosan gazdálkod­nak a hulladékanyaggal. A jó munka nemcsak belföldön, hanem külföldön is elismerést arat. Példa erre, hogy a cipészek modelljeik bemu­tatása után a jövő évre már eddig 450 ezer pár lábbelire kaptak megrendelést, míg a Szarvasi Vas-Fémipari Ktsz 1964. január 1-től exportra nagy mennyiségű tv-stabilizá- tor gyártására kapott megbí­zást. A jó munkához hozzájárulnak a szövetkezetek dolgozóinak al­kotó kezdeményezései, újításai. A megye szövetkezeti iparában ez év június 31-ig 77 újítást nyújtottak be a KlSZÖV-hőz. Ezek közül 54-et elfogadtak és alkalmaznak is. Az elfogadott újítások nép­gazdaság? eredménye 1 millió 432 ezer forint, az újítók pedig jutalomként, en­nek az összegnek 10 százalékát kapták. Iában a bérezés felhasználásáról. Elterjedt ugyanis az a helytelen nézet, hogy a 10<r százalékon felüli teljesítéseket nem fizetik ki. A megbeszélésen tisztázták, hogy a teljesítménybér az a bére­zési forma, amelyben a dolgozók jobb munkájukért több kereset­ben részesülhetnek, tehát felette káros dolog, ha megcsorbítják a bérezésnek ezt az ösztönző formá­ját. Ez az eljárás a munka terme­lékenységének csökkentéséhez ve­zet, ez pedig semmiképpen nem érdeke sem a szövetkezeteknek, sem a népgazdaságnak. A megbeszélésen végül is meg­állapodtak abban, hogy a normák szerinti bérezést helyesen alkal­mazzák a gyakorlatban, s ahol az építkezések határidőben történő befejezése megköveteli a túlórá­zást, ott felhasználják ezt a lehe­tőséget is. szárnyak között végre feltűnik az ismert, aranysújtásos „admi­rálissapka” és gazdája leeresz­kedő érdeklődéssel hallgatja a kérést, de azután elutasító állás­pontra helyezkedik: — Szó sem lehet róla, kérem! Telt házunk van...! — Talán mégis lehetne annyi helyet szorítani a számunkra... csaik egy fél órára... — kérleli a Cerberust a társaság szóvivője. — Jó, nem bánom, de az a két egyenruhás nem jöhet be... — mutat az árgus tekintetű por­tás a társaságban levő postafő­felügyelőre és egy másikra, egy postásaltisztre. — Hogy, hogy nem mehetnek be ide, akik egyenruhában van­nak...?! — fakad ki az egyik ci­vil postástársai védelmében. — Milyen alapon tesz az elvtárs ilyen megkülönböztetést? A portás érzi, hogy túllőtt a célon, némi engedményt tesz: — Hát jó, az az elvtárs bejö­het — mutat a főfelügyelőre —, a másik semmi esetre sem...! Kínos szituáció. Az egyik idő­seb férfi, hogy enyhítsen a do­log élén, szájába adja a portás­nak a kifogás letompított élű elvi magyarázatát: , — Szóval a főfelügyelő elvtárs bemehet, mert társasági egyen­* A Néprajzi Múzeumba kerül Erdős Kamill cigánykutató gazdag magángyűjteménye Inokai János MSZMP Békés megyei Bizottság munkatársa _ Tallózás a pesti éjszakában Építőipari szövetkezetek brigádvezelőinek értekezlete Békéscsabán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents