Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-13 / 241. szám
1163. október 13. 3 Vasárnap Az üveggyártás Raelos&cillsöbb megkezdése előtt mimkaszearirezést! Jobbén az évben a mezőgazdaság tízezer új traktort kap. Jzzel a traktorok száma — a selejtezéseket leszámítva — 55 ezerre növekszik, s az egy traktoregységre eső szántóterület a korábbi 160—170 holdról lecsökken 130— 140 holdra. Egy traktoregységre évi ezer normálhold teljesítményt számolva — célszerű kihasználással ennyit el lehet érni, sőt sokan ennél jóval többet is elérnek — ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló fogatokat nem is számolva, minden hold szántónkra több mint hét normálholdnyi gépi munka jut. Sajnos, a gépkihasználás nem valami jó, s egyelőre nem mutat javuló irányzatot, sőt inkább romlik. Bizonyításként álljon itt néhány számadat: 1961-ben az országos átlagban egy traktoregységre 912 normálhold esett, a múlt évben alig 860 és ez évben is alig mutatkozik javulás. gulyosbitja a helyzetet, hogy amikor a gépállományunk gyenge kihasználásáról beszélünk, ugyanakkor fontos, alapvető mezőgazdasági munkákkal elkésünk Az Orosházi Üveggyárban az építők és a gépszerelők minden erőfeszítése arra irányul, hogy az 1-es öblösüveg-hutában, amelynek a kádmedencéjében október 5-én gyújtották be a lángot, az előírt időben kezdhessék meg az üveggyártást. Addig már nem sok idő van hátra, de az a lendületes szorgos munka, amelyet a gyárban láthatunk, bizonyára eredményre vezet. Szerelik a vibrációs szitát, amely az előírtnál nagyobb szemcséjű szódát különválasztja. Ehhez egy porelszívó berendezés is kerül, amely megvédi a dolgozók egészségét, egyúttal pedig az elporzott anyagot újra feldolgozásra visszanyeri. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója a Parlamentben Ellenőrzik a programvezérlésű automatikus mérlegsort, amely az üveg különböző alapanyagát a szükséges mennyiségben adagolja. Befejezés előtt az öttonnás marko- lós fúródaru nyolc méter magasban lévő irányítófülkéjének szerelése. Ez a daru rakja ki a nyersanyagot a vagonokból a tárolóhelyre és a keverőüzem szállító berendezésébe. (Folytatás az 1. oldalról) Az állami támogatással termelő- szövetkezetekbe helyezett szakemberek megállták helyüket, és ezt a támogatást a jövő évre szóló határozat is megadja. Űj a most kiadott rendelkezésben az, hogy szakmai vezetést csak azok vállalhatnak, akiknek egyetemi, főiskolai végzettségük van és legalább kétévi gyakorlattal rendelkeznek. Kivételesen alkalmazhatók vezető állásban technikumi végzettségűek is, de ebben az esetben már ötévi gyakorlat szükséges. Ez alól a szabály alól a megyei tanács végrehajtó bizottsága kivételesen indokolt esetben felmentést adhat. Űj rendelkezés továbbá, hogy csak nagyon kivételes esetben, a földművelésügyi miniszter külön engedélyével lehet termelőszövetkezetbe elnököt kihelyezni. A gyengébb termelőszövetkezetek irányítását másodállásban vállaló termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok 800—1500 forint állami támogatásban részesülhetnek. Ugyanezt 32 összeget kapják azok a kutatóintézeti és állami gazdasági szakemberek is, akik másodállásként vezető állást vállalnak a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben. Az eddigiek szerint a főiskolát végzett fiatal szakemberek csak állami gazdaságokban folytathattak termelési gyakorlatot, most a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben is elkezdhetik a munkát, s megkapják ugyanazt a gyakornoki fizetést, illetve állami támogatást, mint az állami gazdaságokban. Kimondja a határozat azt is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a munkájukat nem megfelelően ellátó szakemberek jövedelemkiegészítését időlegesen csökkentheti, illetve véglegesen megunhatja. Kívánatos, hogy a szakemberek \ letelepedjenek a termelőszövetkezetekben, ezért az űj kormányhatározat 80 000 forint állami támogatást biztosít szakemberek, agronómusok lakásainak építéséhez. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek állami támogatásának mértékére jellemző, hogy — bár az ilyen szövetkezetek száma csökkenni fog — a támogatás összege ugyanakkora, mint tavaly. A gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezeteket két csoportba sorolják. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek kedvezőtlen természeti és gazdasági okok miatt gyengék, a másodikba azok, amelyeknek jövedelme, gazdálkodási eredménye ugyan alacsony, de ahol a gyenge gazdálkodást főleg a meg nem felelő vezetés okozza. E felsorolásoknál a járási, illetve megyei szervek az eddiginél nagyobb hatáskört kaptak. Az első kategóriánál az állami támogatás az anyagi körülmények, a második kategóriában a vezetés színvonalának megjavítását célozza. A gazdaságiiag meg nem erősödött termelőszövetkezetek tagsága jövedelemkiegészítést kaphat, s ennek felső határa a járási átlag 80 százaléka. Indokolt esetben a megyei tanács ezt a támogatást 100 százalékig is kiterjesztheti. Míg korábban a gyengébb termelőszövetkezetek az állami támogatás összegét csak az év végén kapták meg, most már a tervezéskor rendelkezésükre áll ez az összeg, úgyhogy a negyedévi hiteltervek kidolgozásánál tudják, milyen támogatást vehetnek igénybe. Losonczi' Pál miniszter végű) bejelentette, hogy az eddig érvényben lévő áruértékesítési kedvezmény jövőre megszűnik és az eddig erre fordított összeget a kormányhatározat értelmében a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére használják fel. (MTI) (talán az idén ez nem következik be) vagy az sem ritka, hogy azokat egyáltalán nem végezzük el. Az utóbbi négy évben például évi átlagban számítva egymillió hold őszi mélyszántást nem végeztünk el és a vetési tennivalókkal is sorra-rendre elkéstünk. Ezt az ellentmondást valahogyan fel kellene oldanunk. Jó lenne, ha ezen az őszön már idejében a földbe kerülne a kenyérgabona és nagyon kívánatos lenne, ha elvégeznénk az őszi mélyszántást is. Az állandó lemaradások okát sokan abban jelölik meg, hogy még kevés a gép a mezőgazdaságban. Ezzel azonban addig nem nagyon érvelhetünk, amíg a meglévő gépállományt megfelelően ki kell használjuk. jyjílyek a gyenge gépkihaszná- " lás okai? A mezőgazdasági üzemeket járva, a kérdést vizsgál, va általában a következő fő okok. ra hivatkoznak: traktoroshiány, kevés a munkagép, üzemzavar esetén lassú, nehézkes a gépjavítás; a kijavított gép sok esetben nem vá. lik üzembiztossá, nemritkán pár hét múlva újra elromlik. Sőt az is megesett, hogy javítás után a gép munkába sem tudott állni. Mindezekhez tegyük hozzá, hogy megítélésünk szerint a fő okok közé sorolható még az is, hogy sok üzemben okszerűtlen a gépi munkák szervezése. Mégis, a fenti okok ellenére is, a mezőgazdasági üzemek egy részében miért tudják évről évre idejében elvégezni a vetést az őszi mélyszántást és más munkákat? Miért tudja például ‘azt megtenni a tiszaföldvári Lenin Tsz, amely most versenyre hívta ki az ország összes termelőszövetkezeteit? Túl. ságosan sok géppel rendelkezik talán? Dehogy. Nálánál vannak jobb vonóerő-ellátottsággal bíró termelőszövetkezetek, amelyek rendre elkésnek a szántás-vetés tenniva. lóival. A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben a siker titka inkább abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló gépeket a legcélszerűbben igyekeznek dolgoztatni és ebből eredően természetesen a gépek ki- használtsági foka is megnő. A mit az alábbiakban el kívánunk mondani e kérdésről, az nagyrészt megtalálható a tisza. földvári Lenin Tsz-ben is. Vegyük először a traktoroshiányt vagy a kettős műszak megszervezését. A mezőgazdasági munkák természetéből fakad, hogy olykor a rendel, kezésre álló gépeknek a nap 24 órájából legalább 20 órát üzemelniük kellene, különösen az olyan kötött talajú, szárazra hajló éghajlatú vidéken lévő üzemekben, mint a tiszaföldvári Lenin: Különben elszalasztják azt az időt, ami. kor a talaj legkevesebb erővel, a legeredményesebben művelhető. Talán éppen ezen a vidéken született meg az a paraszti szólásmondás: „Aki szikes, kötött talajon gazdálkodik, az a nagy munkák idején ne aludjon”. Jó-jó — kérdezhetné valaki —, de hát honnan vegyünk traktorosokat ahhoz, hogy éjjel-nappal menjenek a gépek? Itt is azokra az üzemekre hivatkozhatunk, amelyekben már megoldották ezt a problémát. Az állandó, két műszakos munkát végző traktoros, brigád szervezése sehol sem képzelhető el. Ez a mezőgazdasági munkák idényjellegéből fakad. Néha még az egy műszak biztosítása sem lehetséges, például télen, amikor az eke már kifagyott a földből. De tavasszal sem biztosítható két műszak, csak aránylag rövid ideig és akkor, ha az üzemek, ben ősszel jól dolgoztak, nem marad szántanivaló tavaszra. Márpe. dig a traktoros állandó munkát, állandó elfoglaltságot kíván. Ezen úgy segítenek a traktorosok helyzetét megértő gazdaságokban, hogy amikor nincsen traktorosmunka, más elfoglaltságot biztosítanak számukra. Ha pedig szükség van rá, azonnal traktorra ülnek. (Ez így történik a tiszalöld- vári Lenin Tsz-ben is.) A kétkedők erre ismét azt mondhatják: hát igen, de milyen szakember az, aki egyszer kapál, máskor traktorosmunkát végez, sem képesítése, sem megfelelő gyakorlata nincsen. Valóban, hogy valaki igazán jó, gyakorlott szakemberré váljon, ahhoz egy szakmában el kell töltenie 10—15 évet. Ám minden gépre nem ülhet ilyen szakember, mert nincs. Az iparban sem áll minden gép mellett mérnök, sőt hosszú gyakorlattal rendelkező szakember sem, de miután megfelelő a munka szervezeti formája, a gépek különösebb zökkenők nélkül üzemelnek. Az ipar példája nyomán egyre több gazdaságban térnek rá arra a szervezeti megoldásra, amelyben a gépeket nem szórják szét a határ különböző pontjaira — mint az a kisüzemi művelésnél szinte elkerülhetetlen volt — hanem a gépi erőt egy táblára koncentrálják és szinte futószalagszerűen végzik a munkát. (Ezt láthatjuk a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben is.) Nagyon sok előnye van az ilyen munkaszervezésnek és tegyük hozzá, hogy ez már a nagyüzemi gazdálkodáshoz illő, illetve annak megfelelő szervezeti forma. És ahol 15—20 traktor dolgozik egy táblán, ott már be lehet állítani 8— 10 kisebb képzettségű traktorost is, akik nem értenek ugyan a szereléshez, üzemzavar esetén a hiba megkereséséhez, a javításhoz, de már megtanulták a traktor vezetését, kezelését, s elsajátították a balesetelhárítás tudnivalóit Az ilyen traktorosokra az említett szervezeti keretek között vigyázhatnak, hogy azok szakszerűen üzemeltessék a gépeket, sőt ily módon kifizetődő az is, hogy egy mozgóműhely egy-két szerelővel ott álljon készenlétben a tábla szélén. Ily módon a munkákat is könnyebben átcsoportosit- hatjuk, ha azt látjuk, hogy valamelyik munkaszakasz lemaradt és akadályozza a többit. Ma például a szállítási munkák gátolják a -szántás-vetést, egy-két középnehéz traktort gyorsan átirányíthatunk a szállítás területére. Ha közel dolgoznak egymáshoz a gépek, az üzemanyag kiszállításához is jóval kevesebb erő kell és így a talaj munkát is a termés letakarítása után mindjárt elvégezhetjük. Addig, amíg ehhez a talaj állapota a legkedvezőbb, amíg a termés szárrészének árnyékolása által visszatartott nedvesség ki nem párolog a talajból. ^ gépállományunk jobb kihasználását illetően természetesen vannak olyan kérdések is, amelyeket az üzemen belüli szervezéssel nem lehet megoldani, de ötletes, szemfüles, előrelátó gazda ezeket is nagymértékben tudja ellensúlyozni, enyhíteni. Az idő sürget bennünket és a beta- karítás, a vetés meggyorsítását kívánja tőlünk. Ezért minden okos módszert, minden hasznos tanácsot érdemes elfogadni, hogy idejében, hogy elegendő kenyere legyen az országnak.
