Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-11 / 239. szám

Bim MEGTEL Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. OKTOBER 11., PÉNTEK Ara 60 fillér XVm. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM átvarázsolt földök | Szervező körúton | Aki a gyermeket szereti, szinte nem is öregszik... | A rádió műsora | Talajmenti GONDOSKODÁS Roham vain a mezőgazdaság­ban: mindent, amit csak lehet megtenni, a termést betakarítani, s ágyba vetni a jövő évi kenye­ret. Roham ez, olyan roham, amelyben a mezőgazdaság min­den területe részt vesz. A városi emiber nem is tudja, milyen megfeszített, kemény munka. Nem tudja, mert a szele csak rit­kán jut el hozzá. Pedig őérte is folyik ez a nagy munka, ő és az egész ország ellátását biztosítja ez a roh am. Kell a kenyér ma is és holnap is. De csak akkor lesz kenyér, ha mindent idejében cselekszünk, ha nem késik el a betakarítás, s ha nem késik el a jövő évi kenyér elvetése. Hinnék az idejében történő mun­kának a többi között van egy igen fontos feltétele: a mezőgaz­daságban dolgozó emberek ellá­tottsága. Ha errőí elfeledkeznek valahol, akkor akaraton kívül is csökken a lendület, kedvetlenség lesz úrrá az emberekben, s emiatt „tessék-lássék” lesz a munka is. Ezért mondjuk feltételnek az el­látottságot. Mindenütt így van: ha érzi az ember a gondoskodást, sokszorosabb a munkakedv is. A napokban ilyen céllal jártunk néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben. Ha általá­ban van szó a tapasztalatról, ak­kor le is írhatjuk ide: a mező- gazdasági üzemek vezetői, társa­dalmi aktívái nem feledkeztek meg a nagy munka ellenére sem a földeken serénykedő emberről. Gépjárművekkel gondoskodnak a munkába- és hazaszállításukról, a munkásszállásokon kielégítő a rend (Zsadányban például az ál­lami gazdaság vezetői még taka­rítónőről is gondoskodtak a mun­kásszálláson, hogy az emberéknek erre se legyen gondja), pontosan, időben kiszállítják a földekre az élelmet. Szóval általában él a ve­zetők fejében az emberekről való gondoskodás tudata. Azt sem mondjuk azonban, hogy kivétel nélkül mindenütt olyan az ellátottság, amilyennek lennie kellene. Az egyik Csaba környéki termelőszövetkezetben a szárvágóktól megkérdeztem, hogy a vezetőség mikor kíváncsiskodott arról, „mi újság munkán kívül?” Ezt a választ kaptam: „Megette a fene elvtárs, nem ér rá most sen­ki, hogy törődjön az emberrel.” Ebben a mondatban vádló sza­vak vannak. Azt persze senki ne vitassa, hogy most az őszi munka elvégzése lehet csakis az elsődle­ges, minden mezőgazdasági üzem vezetőjének gondolatában. De egy-egy percet, egy-égy 5 percet arra is szentelni kellene, hogy megkérdezzék a mezőgazdasági munkást: „Mi újság egyébként?” — mert ezzel jobban és főleg gyorsabban megy a vetés is! Ha már a példáknál tartunk, itt van egy másik kirívó eset. Az állami gazdaság a munkások egy részét a szomszéd községből biz­tosítja. Pontosan megjelenik a gépkocsi minden reggel, hogy munkába vigye az embereket. Baj van azonban este a vissza­szállításukkal. Az említett állami gazdaságban előfordult, hogy két órát is vesztegelniük kellett, amíg teherautót kaptak, s akkor is csak nagy huzavona után szállították haza őket. Mondták, hogy másnap reggel többen nem mentek dol­gozni, mert féltek, hogy nem tud­nak hazajutni. Nem általános példa az alábbi. Mint tudjuk, az iskolák is bese­gítettek a kukoricatörésbe, ami nagyon okos gondolat két oldal­ról: egyrészt nemes dolog a tanu­lók munkára nevelése miatt, más­részt egy-egy kicsit gyorsítják ez­zel is a munkát. No meg keresnek is a gyerekek pénzt maguknak. Tehát mindenképpen hasznos az iskolák által a besegítés. Az egyik gazdaságban azonban túl­ságosan „meghajtották” a diáko­kat. A szülök észre vették a gye. rekék túlzott igénybevételét, s az osztályfőnöknek kellett közbe­lépnie: munka közbe beiktatta a játékot. Ha nem is felnőtt példa, de ez is a megfeledkezést jelzi. Elfelej­tették, hogy a serdülőknek játsza­nia is kell, kikapcsolódnia, pi­hennie. Nem bírhat egy egész műszakot pihenés nélkül! A kirívóbb esetekről volt csak szó. De még a megfeledkezésnek legapróbb jele is nagyon sokat árthat, éppen annak a munkának, amit egyébként minden erőnkkel siettetnünk kell. Az emberekről való gondoskodás éppen ott a szántóföldön, a traktoron és a ve­tőgépen fizetődik vissza, akkor, amikor egy-egy törődő szóval na­gyobb munkakedvet keltünk az emberekben. Varga Tibor Megkezdődött a rendkívüli Csütörtökön délelőtt Budapes­ten megkezdődött a Duna-bizott- ság rendkívüli ülésszaka. G. A. Gyenyiszov, a Duna-bizottság el­nöke üdvözölte a megjelenteket, majd Mihail Rosjanu és Musztafa Vilovics, a Román Népköztársa­Duna-bízottság ülésszaka ság, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állandó képviselői, valamint a Vaskapu­igazgatóság képviselője adtak tá­jékoztatót a Dunán, a Vaskapunál létesítendő erőműről és a hajózást szolgáló berendezésekről. (MTI) Nagy teljesítményű rakodógépek segítik a cukorrépa-szállítást Megkezdődött a prizmázás, naponta 800 vagon répaátadás Megyénkben kora hajnaltól ké­ső estig az országutakon és a dű- lőutakőn egymást érik a cukorré­pát szállító gépjármű-és lovasko. csi-karavánok. A sarkadi, mező- hegyesi és a Szolnoki Cukorgyár száznál több átvevőhelyén, sőt Mezőhegyesen, ahol jó a kivilágí­tás és nincs baleseti veszély, éj­szaka sem szünetel az átvétel. Na­Varsó Piotr Jaroszewicz lengyel mi. niszberelnök-helyettes részvételé, vei kibővített ülést tartott a kül­földi együttműködési és gazdasági bizottság elnöksége. Az ülésen megtárgyalták az október közepén Moszkvában összeülő KGST vég­rehajtó bizottsági ülés előkészüle. teit A közelgő KGST-értekezlet a második ülés lesz a KGST-orszá- gok kommunista és munkáspárt, jai központi bizottsága első titká­rainak értekezlete óta. Ezen az ülésen a végrehajtó bizottság átte­kinti az értekezlet határozatai végrehajtásának realizálását. A külföldi együttműködési és gazdasági bizottság ülésén külö. nősen megtárgyalták a KGST alapvető beruházásainak koordi­nálásában elért haladást azokban az építkezésekben, amelyeket a társországok 1964—1965-re tervez­tek. A KGST e téren határozott fejlődést ért el, ami valószínűleg hatással lesz az 1966—1970-es ko. ordinálásra is. A tanácskozáson megbeszélték a ponta nyolcszáz vagon répát szál­lítanak be a termelők. Az átvevőhelyek közelében meg­kezdődött a szántóföldi prizmázás. A prizmákba rakott répa nagyobb tisztaságot igényéi, mert egy ré­sze csak karácsony után kerül fel­dolgozásra s a sáros, szemetes ré­pa megrohad. KGST gépipari bizottságának munkáját a specializálás tekinte­tében és a mezőgazdasági gép­gyártás fokozásában. Részletesen megtárgyalták azokat a fontos kérdéseket, amelyek a KGST végrehajtó bizottság ülésének tár. gyai lesznek, (MTI) A KISZ Központi Bizottsága mel­lett működő szakoktatási bizott­ság csütörtökön ülést tartott Nyír­egyházán. Megvitatták a mező- gazdasági szakmunkásképzés helyzetét, az ezzel kapcsolatos 1963/64. évi feladatokat és a téli oktatás megszervezését. Megyeri István, a KISZ Központi Bizottsága szakoktatási bizottságá­nak elnöke többek között beszá­molt arról, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés 1957-ben kez­dődött meg, s azóta az ifjúság és a felnőttek iskoláiban, illetve tan­Nagyüzemi gazdaságainknak min­den eddiginél nagyobb gondot okoz a répabetakarítás, mivel pon­tosan a tíz év előtti rekordter­mést érték el. A Mezőhegyesi Cu­korgyár körzetében például 180 mázsa az átlag a tavalyi 138 he­lyett. Hasonló területről 12 600 va­gonnal több alapanyagot szállíta­nak a gyárnak. A sarkadi körzet­ben 30 százalékkal emelkedett a hozam. Még a Sárrét szikes tala­ján is 150—200 mázsa répa termett a mélyen művelt táblákon, ahol azelőtt hatvan—hetven mázsát ta­karítottak be. A Gyulai Állami Gazdaság, az eleki Lenin, a füzes, gyarmati Vörös Csillag Tsz egy— egy jobb tábláról 300 mázsás cu­korrépa-átlagtermést szállít a gyárnak. Orosházán és Kunágota környé­kén nagy teljesítményű rakodógé­pek könnyítik a munkát. A két gép 70 fizikai munkást helyettesít, s éjjel-nappal rakja a vagonokat. folyamain, valamint a szakközép- iskolákban 29 000-ren szereztek bizonyítványt Az országban 25 önálló mező- gazdasági szakiskola működik. Szabolcsban azonban egy sincs. A Földművelésügyi Minisztérium tavaly 10 millió forintot költött a szakiskolák hálózatának fejleszté­sére. Jövőre ez az összeg 25 mil­lió lesz. Az előadást követő vitában szá­mos javaslat hangzott el a me­zőgazdasági szakoktatás tovább­fejlesztésére. (MTI) Varsóban ülést tartott a külföldi együttműködési és gazdasági bizottság elnöksége A mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetéről tanácskoztak Nyíregyházán Száivá gás

Next

/
Thumbnails
Contents