Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-11 / 239. szám

1963. október 11. 2 Péntek Moszkvában és Londonban letétbe helyezték az atomcsend-egyezmény ratifikációs okmányait NAPTAR 1963. október 11. Tschimhaus kettős lencséje Fotó: Matematikai és Fizikai Múzeum, Dresden. — 255 évvel ezelőtt, 1708. ok­tóber 11-én halt meg Walter von Tschimhaus német mate­matikus, az európai porcelán- gyártás feltalálója (1693) és a meisseni porcelángyár megala­pítója. A porcelán előállításához szükséges magas hőmérséklet fejlesztésére hatalmas nagyító­lencsét készített. — 113 évvel ezelőtt, 1848 októberében született Pierre Degeyter francia zeneszerző, aki Pottier: Internacionálé c. dalát megzenésítette. Művét 1888-ban mutatta be a lillei munkások­nak, ezután hamarosan az egész világon elterjedt és a prole­tariátus harci dalává lett. Szerzőiről Lenin 1913-ban, a 25. évfordulón a Pravdáiban, mint „a legnagyobb porpagandisták- ról” emlékezett meg. A forradalmár Sugár András, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: A moszkvai részleges atom- csend-szerződés október 10-én, csütörtökön életbe lépett. Csütörtökön, magyar idő sze­rint déli 12 órakor a moszkvai Szpiridonovka-palotában, ahol két hónappal ezelőtt parafálták a moszkvai atomszerződést, aláírták a szerződés ratifikációs okmányai, nak letétbe helyezéséről szóló jegyzőkönyvet. Washington Kennedy amerikai elnök szer­dán sajtóértekezletet tartott. Be­vezetőben közölte, kormánya úgy döntött, hogy engedélyt ad az amerikai exportőröknek arra, hogy búzát adjanak el a Szovjet­uniónak és más kelet-európai szocialista országnak. Hangsúlyoz­ta, hogy az Egyesült Államok ér­dekelt a búza eladásában. Az amerikai elnök megelégedés, sei állapította meg, az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézetei egyeznek abban, hogy meg kell tiltani a nukleáris fegyverekkel felszerelt tárgyak Föld körüli pá. lyára vezérlését. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint „az erről szóló megállapodásnak nem kell két országra korlátozódnia, mivel a technika fejlődésével más or­szágok is képesek lehetnek arra, hogy a világűrbe atomfegyvere­ket juttassanak”. Az elnök hozzá­fűzte, hogy a szerződést az ENSZ bekapcsolásával lehetne megköt­ni. Kennedy közölte, hogy Gromiko szovjet külügyminiszterrel csütör­tökön a két országot érintő prob­lémákról tárgyal, s hozzáfűzte, hogy a nézeteltérések számos kér­désben továbbra is fennállnak. Ax elnök ezután megismételte az ENSZnközgyülésen elhangzott kl­Ä jegyzőkönyvet szovjet rész­ről Valerij Zorin külügyminiszter­helyettes, amerikai részről Foy D. Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, angol rész­ről Thomas Brimelow Nagy-Bri- tannia és Észak-lrország ideigle­nes ügyvivője írta alá. Körülbelül 70 újságíró, fotó. és filmri porter jelenlétében írták alá a letétbe helyezési jegyzőkönyv piros szattyánbőrbe kötött példá­nyait. Az asztalon ott feküdt az jelentését arról, hogy reméli, ezek a nézeteltérések nem fognak háborúra vezetni a jövőben. Az el­múlt hónapokban csökkent ez a veszély — tette hozzá A kérdésekre válaszolva, az el­nök cáfolta, hogy a CIA amerikai kémügynökség Dél-Vietnamban a kormány törekvéseivel szemben álló, külön politikát folytat. Az­zal kapcsolatban, hogy az újonnan kinevezett saigoni amerikai nagy­követ, Cabot Lodge kérésére visz- szahívták a CIA dél-vietnami szolgálatának vezetőjét, az elnök hangsúlyozta, hogy a szóban for­gó Richardson „igen odaadó hiva- | talnok volt” (amerikai sajtójelen. | tések szerint Richardson szorosan együttműködött Ngo Dinh Nhu- val, Diem elnök testvérével). Az elnök egyébként hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az elmúlt hónapban nem történt lényeges változás Washington és Saigon viszonyában. Mint ismeretes, szep­temberben Kennedy bírálta a dél- vietnami kormánynak a buddhis­ták ellen hozott intézkedéseit, mert azok gátolják a kommunisták elleni küzdelmet, s a Diem-kor- mány politikájának megváltozta­tását, személycseréket követelt. Az elnök elismerte, hogy ma a a problémák ugyanazok, mint egy hónappal ezelőtt (MTI) atomcsend-szerzödés szovjet, ame­rikai és angol ratifikációs okmá­nya is. Az aláírás után Zorin, Kohler és ! Brimelow beszédet mondott. Zo- | rin egyebek között kijelentette, hogy, noha csupán két hónap telt el a szerződés aláírása óta, már száz állam fejezte ki hivatalos tá_, mogatását, s ez mindennél jobban mutatja, hogy az emberiségnek| szüksége volt az atomcsend-szer- ződésre. LONDON Csütörtökön reggel ünnepélyes külsőségek között Londonban is letétbe helyezték az atomtilalmi szerződés ratifikációs okmányát. Az atomcsend-szerzödés ratifi­kációs okmányának letétbe helye­zéséről szóló jegyzőkönyvet Lón- dánban Lord Home angol külügy. miniszter, Romanov, a Szovjetunió ideiglenes londoni ügyvivője és David Bruce, az Egyesült Államok nagykövete írta alá. A szerződést először aláíró há­rom ország képviselője rövid be­szédet mondott * A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának elnöksége csü­törtökön ratifikálta a Moszkvá­ban aláírt atomtilalmi, szerződést. PÁRIZS Az UNESCO végrehajtó taná­csa befejezte az általános vitát, amelynek során a különböző ál­lamok képviselői kifejtették a a szervezet 1965—66-os évekre szóló programjának alapelveire vonatkozó nézeteiket. A végrehaj­tó tanács szerdán megkezdte az UNESCO fentebbi időszakra szóló programja és költségvetése elő­zetes tervezetének megvitatását. MOSZKVA Szenegál és Dahomey megbí­zottja Moszkvában aláírta az atomcsend-egyezményt. Ezzel 90- re emelkedett azoknak az orszá­goknak a száma, amelyek aláírták a megállapodásit. LONDON Angol sajtókörök biztosra ve­szik, hogy dr. Erhard röviddel a nyugatnémet kancellári állás át­vétele után formaszerű meghívást fog kapni, hogy még az év vége előtt látogasson Londonba. Furcsa beszéd fültanúi lehettek az ENSZ-közgyűlésben a tagálla­mok küldöttei a minap. Stevenson amerikai fődelegátus a kubai ENSZ-képviselőnék címzett vála­szában egész kis hidegháborús lel­tárt olvasott Havanna fejére. En­nek legenyhébb darabja az a vád volt, hogy a Castro-kormány „fel­forgató tevékenységet” folytat egész Latin-Amerikában, legerő­sebb darabja pedig az volt, hogy... ...igen, a legerősebb az volt, hogy Stevenson — a forradalom elárulásával vádolta a .havannai kormányt. Igazán szép, hogy a közismerten forradalmi amerikai kormány kép­viselője ilyen féltő gonddal óvja a kubai forradalom tisztaságát. Csak azt nem tudjuk, hogy mi­Djakarta Sukamo indonéz elnök szerdán este tanácskozásra ült össze több vezető gazdasági, politikai és ka­tonai szakemberrel. A tanácskozá­sok végeztével rendeletet adott ki, amelynek értelmében a Malaysia Államszövetséggel szemben köve. tett politikával összhangban, ex­portkereskedelmi központot (sza­bad kikötőt) és három szabad ke- | reskedelmi zónát létesítenek Indo­lyennek képzelte azt a forradal­mat Stevenson, amelyet a kubai kormány állítólag elárult. Fidel Castro forradalma min­denesetre megszabadította az or­szágot (az amerikaiak által támo­gatott) Batista-diktatúrátál, álla­mosította -a nagybirtokokat és a szabotáló külföldi vállalatokat, és mellékesen — írni-ólvasni tanítja a parasztokat. Ha ilyen egy „elárult” forrada­lom: milyen lehet akkor az Ameri­kának is tetsző „igazi”? Csak nem olyan, mint a dominikai „kirakat­demokráciában”, ahol csodálatos­képpen az államosításoknak már csak a hírére is akcióba léptek — Washington sokat szidott, de hű szövetségesei: a puccsista kato­nák?... (sp) néziában. A szabad kikötő a Szu- mátra északi csücskének közelé­ben lévő Sabang-szigetén lesz. A szabad kereskedelmi zónákat Szu. mátra északi részén, Nyugat-Já- ván és Dél-Celebeszen létesítik. Megfigyelők szerint e tervezett gazdasági intézkedések feltehető­en elvonják a kereskedelmi for­galmat Singaporeból és Penang- ból. A szabad kikötőben és a sza­bad kereskedelmi zónákban az árucikkeket vámmentesen lehet árúba bocsátani. (MTI) Odaítélték a Nobel Békedí jat ' Osló A norvég parlament Nobel Bé­kéd íj Bizottsága odaítélte az 1962- es és az 1963-as békedíjat. Az 1962. évi Nobel Békedíjat dr. Linus Carl Pauling amerikai tudós, az 1963. évi Nobel Békedí­jat pedig a Nemzetközi Vöröske­reszt és a Svájci Vöröskereszt Bi­zottság megosztva kapta. Dr. Pauling 1954-ben kémiai No. bel-díjat kapott. A most kiadott hivatalos közlemény a díj odaíté­lését nem indokolja — erre majd december 10-én, az ünnepélyes díjkiosztáson kerül sor —, de a hírügynökségek kiemelik, hogy az amerikai tudós egyike az atom­fegyver-kísérletek legfáradhatat­lanabb bírálójának. A Svájci Vöröskereszt Bizottság már két ízben részesült a kitünte­tő jutalomban. Először 1917-ben, majd 1945-ben. (MTI) Ben Bella átvette a teljhatalmat Algériában A kabíliai szakadárok ellenforradalmi tevékenységének meg­fékezésére Ben Bella köztársasági elnök csapatokat vezényelt a városba. (MTI Külföldi Képszolgálat) Kennedy aláírta a részleges atomcsend-egyezményt Október 7-én Kennedy elnök a Fehér Házban ünnepélyes ke­retek között aláírta a Moszkvában megkötött részleges atom­csend-egyezmény ratifikációs okmányait. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Kennedy safióériekezlefe Indonézia szabad kikötőt és szabad kereskedelmi zónákat létesít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents