Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-06 / 235. szám

1863. október 8. 2 Vasárnap Az okányi párttitkár Népszerű ember. Ha feltű­nik az utcán, gyakran mégállítják, panaszkodnak néki vagy elújsá- golják apró örömüket az emberek. Szíves szóval, jónapot tál köszön­nek vissza az asszonyok, kalapot biccentenek a férfiak, s a kézszo- rításuk meleg. Ismerik, be®ülik. Itt nőtt fel, ebben a faluban. Árva gyerek ko­rában együtt rúgta a port a többi csikó temperamentuméi rossza­sággal, itt járt iskolába, itt zsá- költ a magtárban, Cipekedeit á TÜZÉP-telepen, kubikolt legény- korában, itt Volt DÉFOSZ-titkár, s innen ment el á hadseregbe megernberesedni. Bz utóbbi 18 éve történt. Most 38 éves, két gyérék apja, példás családapa. Szabó Lászlót csak Szabó Laci­nak vagy még tömörebben Laci­nak szólítják az emberek. Nem azért, hogy gazdaságosabban sá­fárkodjanak a hangszálaikkal, ha­nem azért, mert így jön a nyel­vükre, így esik jól megnevezni őt. Bizalom, közvetlenség sűrűsödik a megszólításukban, szeretetet, tiszteletet sugároznak a hangok. Ritkaság az ilyen erős bizalom és tisztelet. A falusi emberék ne­hezén melegszenek össze újra az­zal, aki egyszer már elment a fa­luból. Ha visszatér, valahogy tar­tózkodóbban fogadják. Szabó László esetében ilyenről szó sincs, ö — a hosszú távoliét után — hadd mondjam így: próféta á saját hazájában, szülőfalujában. Nem­csak, hogy visszafogadták, dé kér­ték, várták, hogy visszajöjjön és párttitkárként segítse a boldogu­lásukat, az új életforma gyötrel- meaen nehéz meggyökerezését, A Minisztertanácshoz írtak fel érte. „Öt kérjük” — erősködték és ad­dig mozgattak „minden követ”, amíg Szabó László el nem jutott hozzájuk. Nehezen engedték el a had­seregből. Fontos beosztása volt. Sók emberrel fogalkozott, mindig sok emberrel. Szerették ott is. Amikor végül is útrabocsájtották, jó tanácsokkal látták el. fis meg­ígérték: olykor meglátogatunk, segítünk. Nem olykor jönnek, ha­nem minden hónapban. Két éve minden hónapban... Mi várt rá Okányban? Zilált helyzet. Elégedetlenek voltak az emberék a gyenge jö­vedelem miatt mindkét tsz-ben, de különösen áz Alkotmányban. A pártszervezetek tekintélyén csorba esett. A pártbizottságot messze elkerülték a pártonkívüli- ek. Ömlött a panasz, a keserűség mindenkiből. „Laci, te velünk zsákoltál, velünk kubikoltál, se­gíts rajtunk.” Ez Volt a mottó minden beszélgetés végén... Hogy hány éjszakába nyúló vi­tája, tervezgetéee volt a falu kommunistáival, a segíteni kész emberekkel, azt nem tudja már megmondani. Ha ftém a pártház­ban, akkor a lakásán keresték fel. Sokszor előfordult, hogy a család (a két öreg, a két gyerek éfe az asszony) már az igazak álmát aludta, ő még a konyhában vitat­kozott, beszélgetett. — Meddig csinálod ézt? — kér­dezte olykor aggódva az asszonya. — Míg rendbe nem Jönnek a dolgok... — mondta 6. S folytatta ott, ahol abbahagyta. Kofa reg­geltől késő estig a határt, a falut, a szövetkezetét járta. Lefogyott 12 kilót, de nem maradt el sehonnan sem, ahol segítségre, jó szóra, megfontoltságra volt szükség. Szakembereket hozott a szö­vetkezetekbe. Hogy ez milyen ne­héz dolog volt, azt csak az tudja, aki megpróbálta már. Ezekre a szomjazó, keveset termő földekre nem szívesen jönnek a szakembe­rek. Itt nem lehet látványos ered­ményeket elérni. Itt küzdeni kell minden mázsa búzáért, minden cső kukoricáért, minden emberért. Ide elszántság kell. Nagy türelem, áldozatvállalás. Az Alkotmány Tsz elnöke Kiss Lajos, a gyantái gépállomás igaz­gatója lett. Oyenge János főagro- nómus a járási tanácstól jött el. A Petőfi Tsz elnökévé Fazekas Bélát választották (most augusz­tusban jelesen végezte el a zsám- béki elnökképző iskolát.) Tóth Dé­nes főagronómu6 Karcagot hagyta ott. Olyan emberek kerültek a ve­zetőségekbe, akik képesek az át­gondolt vezetésre. Megszűnt az irreális tervezés. 1980-ban is, 01-ben le rosszul ter­veztek a szövetkezetekben. Túlsá­D szak- és segédipari részleg oktéber 20-án kezdi n^eg a munkát Ornsházán az éptllö új Iparitanuló-lskolában Az Orosházán épülő új ipari- tamuló-iskola átadásának határ­ideje december 15. A Békés me­gyei Építőipari Vállalat orosházi íl-es számú főépítésvezetősége dolgozóinak ezért ez épületet úgy kellett előkészíteniük, hogy a szak- és segédipari részleg november 15-én átvehesse a munkaterületet. Értelmiségi összejövetel volt Endrödön gosan optimistán. Ez megbosszul­ta magát. Amit ígértek, nem tud­ták megadni. Az idén már mégad­ják, sőt többet is adnak a terve­zettnél, ha a betakarítás jól sike­rül. A termés ígéretes. A tagság szorgalmasan dolgozik. Nehéz volt megértetni az embe­rekkel, hogy a jobb boldogulásért jobban kell dolgozni. És reggeltől estig kell dolgozni. Nehéz volt megértetni, hogy nem lehet má­ról holnapra várat építeni ezeken a mostoha földeken. Csakis türel­mes, szívós munka érleli meg a várt gyümölcsöket. II négy pártszervezet, a köz­ségi pártbizottság tagjait szünte­lenül arra intette és buzdítja ma is, hogy mutassanak példát. Elér­te azt, hogy a község fontosabb ügyeit, emésztő gondjait ném a kocsmában vitatják meg, s nem egymás háta mögött, hanem a kommunisták okos gyülekezeté­ben. A falu felfigyelt Szabó Lászlóra, Felfigyelt arra, hogy milyen szor­galmasan dolgozik. Azok, akik ré­gebben még tójára sem mentek a pártháznak — a pártonkívüiiek —■ most már bekopogtak hozzá és el­mondták bajukat, bánatukat, örö­müké t. — Az nagyon jólesett, amikor eljött hozzám egy volt középpraszt azt mondta, Hogy ezt, meg azt jobban is tudnánk csinálni Ekkor megbizonyosodtam afelől, hogy érdemes volt visszajönni okány- ba — mondja eltűnődve, csende­sen, pátosz nélkül. Most már ragaszkodnak hozzá az emberek és félnek attól, hogy ha visszamegy a hadseregbe — a három év letelte után — újra ba­jok támadnak. Szabó elvtárs ném fél ettől. Idejében gondolt arra, hogy jó utódot neveljen. Persze addig is, amíg vissza, tér a szülőfalujából, szüntelenül dolgozik. Kacskaringók nélkül, tiszta kézzel, józan ésszel igyek­szik irányítani az okányi pártszer. vezetőket, a kommunisták útját. Velük együtt érte el eddigi ered­ményeit. Velük együtt akarja to­vább öldozgatni az új életforma és a lelkek görcseit _ P. R. NAPTAR MUHÍNA: MUNKÁS ÉS KOLHOZPARASZTNŐ 1963. október 7, — 10 évvel ezelőtt, 1953 ok­tóberében halt meg Vera Muhi- na szovjet szobrászművész, többszörös állami-díjas. Legje­lentősebb műveit a monumentális szobrászat terén alkotta. Szobor­portréira az erős lélektani ábrá­zolókészség jellemző. Kiemelke­dő müvei a futtat Gorkij és Csajkovszkij, valamint a képen vázolt Munkás és kolhozparaszt­nő. — 426 évvel ezelőtt, 1543. október 7-én halt meg Hans Hol­bein német festő, a reneszánsz egyik kimagasló művésze. Mű­vei Közül kiemeljük Rotterdami Erazmusz és Morus Tamás arcképét, a mesteri jellemző erejű Haláltánc fametszet-soro­zatot. Nagy befolyással volt a korabeli angol festészetre is. Rajzai realitása és a bennük megnyilatkozó humor műveit ma ís időszerűvé teszik. * « — 105 éWel ezelőtt, 1768 októberében született Joseph Ma­dersperger osztrák szabó, aki 1830-ban a varrógépet feltalálta. # —- 45 évvel ezelőtt, 1918. október 7-én kezdődött meg Német­országban a Spartacus-csoport illegális konferenciája. Ben Bella a szaharai olajmezőkről Algír A szaharai olaj mezők kérdésé­ről nyilatkozott Ben Bella elnök a francia kormánypárt, a degaulle- ista UNR Notre Republlque cí­me lapjának. Ben Bella kijelentet­te, hogy az algériai kormány nem gondol a félig francia, félig algé­riai kezelésben lévő olajmezők francia részének államosítására. Az olaj mezők megosztását az evi- ani egyezmény rögzítette. Az elnök célzott azonban arra, hogy Algéria Igényt tart a profit igazságosabb megosztására. (MTI) Életfogytiglani börtönre ítélték a terezini hóhért Bécs Négyhetes tárgyalás után hir­detett ítéletet a gréci esküdt­szék Stephan Rojkonak, az egy­kori terezini (theresienstadti) ná­ci koncentrációs tábor helyettes parancsnokának az Ügyében. A bíróság 26 gyilkosságban ta­lálta bűnösnek Rojkot és élet­fogytiglani szigorított börtönre ítélte. Az egykori egyházfi, akiből bestiális gyilkos lett az SS-ben. éveken át a legbrutálisabb mó­don kínozta. gyilkolta Terezin (Theresienstadt) foglyait: zsidókat, hadifoglyokat, antifasiszta ellen­állókat. (MTI) Az új 3004-es határozatról Ezt aZ időpontot azonban sikerült előbbre hozniuk és a szobafestőik, parkettázók, vízvezetékszerelők, kályhások, csempézők már októ­ber 26-án megkezdhetik a mun­kát. Rajtuk múlik tehát, hogy az iskola határidő előtt legyen átad­ható rendeltetésének. A Hazafias Népfront helyi szervezetének a kezdeményezé­sére, a közelmúltban értelmi­ségi összejövetelt tartottak áZ endirődi művelődési otthon nagytermében. Farkas Sándor, az MSZMP járási bizottságának munkatár­sa tartott beszámolót, s mint mondotta, a megyében szinte egyedülálló az a tanulási láz, mint ami — többek közt—-az endrődi Cipész Ktsz-ben van. Kiűző héten 38 hallgatóval kez­dődött az oktatás a dolgozók gimnáziumában és oda kell hat­ni — mondotta —, hogy terme­lőszövetkezeteink kulturális éle­te fellendüljön. Legyenek kul- túresoportok, különböző szak­körök. A TIT-előadásokra a ta­gok tömegét kell mozgósítani. A beszámoló után terített asztalnál még sokáig elbeszél­gettek a falu értelmiségei a napi problémákról és tenniva­lókról. Sstanyik Károly A termelőszövetkezetek politi­kai, gazdasági és szervezeti meg­szilárdításához az évek óta szin­te mér hagyományossá vált 3004-es kormányhatározatok — melyek egy-egy évre magukba foglalják az állami támogatás rendszerét — jelentős segítséget nyújtanak. A 3004-es kormányhatározatok évről évre újból és újból megje­lennek, de az állami támogatás alapelveit tekintve nem tartal­maznak eltérést. Ez abból adó­dik, hogy a párt által kidolgo­zott agrárpolitika helyességét maga az élet igazolta. így az e politika alapján kidolgozott ál­lami támogatás rendszerében sincs szükség alapvető változta­tásra. Ugyanakkor azonban a 3004-es határozatok tükrözik azokat az új vonásokat, amelye­ket a termelőszövetkezeti gazdál­kodás gyorsabb ütemű fejleszté­se évről évre megkövetel. Nyil­vánvaló, hogy az 1959. évi 3004/1- es határozat óta mélyreható válto­zások következetek be a termelő­szövetkezeti gazdálkodásban. En­nek megfelelően az 1964-es esz­tendőre vonatkozó 3004/6-os kor­mányhatározat a mezőgazdaság jelenlegi helyzetének megfelelő­en mindenekelőtt legfontosabb termeléspolitikai célkitűzéseink megvalósítását helyezi előtérbe. Ez tükröződik a határozat új vo­násaiban. A termelőszövetkezeti gazdál­kodás fejlődésének ebben a sza­kaszában néhány közös gazda­ság gyorsabb előrehaladását olyan kedvezőtlen természeti és talajadottságok gátolják, melyek megjavítása az adott gazdaság saját erejét felülmúlja. Ezen az új 3004-es határozat úgy kíván segíteni, hogy a kedvezőtlen ter­mészeti adottságokkal rendelke­ző termelőszövetkezeteknek ál­lami támogatóst biztosít s így kedvezőtlen viszonyaikat mi­előbb jelentősen javítani tudják. Az 1964-es esztendőre vonat­kozó termeléspolitikai célkitű­zéseink között egyik legfonto­sabb feladat a tej- és tojáster­melés növelése. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a termelőszövetkezetek olcsóbban, több és korszerűbb tehénistállót és tojóházat építsenek. Egy kor­szerű istálló építése férőhelyen­ként kb. 15 000 forintba kerül. Eddig a termelőszövetkezetek egy férőhely létesítése esetén 1000 forint hitelelengedésben ré­szesültek. Az üj 3004-es határo­zat alapján — korszerűség sze­rint differenciálva — férőhelyen­ként 1600—11000 forintig terjed­hető állami támogatásban része­sülnek. A tojóház építése férőhe­lyenként 3—400 forintba kerül, ebből eddig a hitelelengedés mértéke férőhelyenként 50 fo­rint volt. Az új határozat értel­mében a férőhelyenkénti állami támogatós 200 forintra emelke­dett. Lényegesen emelkedett az egyéb beruházások létesítésével kapcsolatos állami kedvezmény összege is. Sertésfiaztató esetében férőhe­lyenként 1000—4000 forintig súl- dőszóllás létesítésekor 500 fo­rint, csibenevelésnél 40 forint ál­lami támogatást kapnak a ter- melőszöve tkezetek. A korábbinál nagyobb kedvez­ményt biztosít az új határozat az öntözéses gazdálkodás beveze­tése esetén is a szövetkezetek­nek. A sertéstenyésztés fejlesztése ér­dekében a termelőszövetkezet sa­ját kocájának első ellésekor nyúj­tott eddig 000 forint középlejá­ratú hitelt 150Ö forintra emelte, feltéve, hogy a tsz a kiselejte­zett állatokat pótolta. A szarvasmarha-tenyésztési kedv növelését ösztönző korábbi rendelkezést, mely szerint a ter­melőszövetkezetek részére min­den előhasi üsző után 4000 fo­rint vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg a szövetke­zeteket — az új 3004-es határo­zat megerősítette.

Next

/
Thumbnails
Contents