Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-06 / 235. szám
»53. október fa. s Vasárnap Hasznosítjuk a látottakat örménykúti tsz-asszonyok tapasztalatcseréje Tótkomlóson Pillanatképek az állategészségügyi inté Ä tótkomlós! Alkotmány Termelőszövetkezet nőtanáesa tapasztalatcsere-látogatásra hívta meg az örménykút! Egyetértés Tsz asszonyait. Az Egyetértésből huszonöt jól dolgozó asszony indult el erre a kirándulásra. Nagy részük nemcsak a társadalmi munkában jár az élen, hanem a mezőgazdasági munkában, baromfitenyésztésben és kertészeti munkában is. Azzal az elhatározással keltek útra, hogy sok fontos, a termelésre vonatkozó dolog, ban „lesnek” majd el hasznos módszereket. A tótkomlósiaík nagy szeretettel fogadták asszonytársaikat, akik nyomban megérkezésük után érdeklődni kezdtek az Alkotmány Tsz-rőL A sok kérdésre Lehoczki István elvtárs, a szövetkezet elnöke adta meg a részletes választ. Tájékoztatta a vendégeket gazdasági helyzetükről. Elmondta, hogy a tsz-ben átlagosan 230—240 asszony dolgozik, főleg a növénytermesztésben, a baromfiaknál és a kertészetben. Beszélt a nőtanács munkájáról is: a nőtanács mozgó, sitja az asszonyokat a munkára Asszony-munkatorigádok alakul, tak, amelyek versenyben küzdenek a Szocialista brigád címért. A brigádok tevékenységét nemrégen értékelték és van olyan asz- szonybrigád, amelyik már eddig csaknem kilencven százalékban teljesítette vállalását. Jelenleg az őszi betakarítási munkákból is becsülettel kiveszik a részüket az asszonyok. A vendéglátók Ízletes kávéval és kaláccsal kínálták az örménykú- tiakat, majd egy kis pihenő után teherautóval mentek ki a tsz üzemegységeibe. Antal Mária, a szövetkezet állattenyésztő agronómusa nagy büszkeséggel mutatta meg a vendégeknek a termelőszövetkezet csirketelepét. Ez egy lóistálló pad. lásán van, ahol parabolatükrös műanyák melegítik a jelenleg hatezer darabos csirkeállományt. Nagyon tetszett a vendégeknek, hogy a kéthetes csirkék akkorák, mint a háznál nevelt egyhónaposak és főleg az, hogy az elhullás igen csekély: 2—3 százalékos. Elmondotta a vendégeknek, hogy három hónapodként adnak a Bamevál-nak átlagoson nyolc, van dekás csirkéket. Ebben az évben 19 ezer darab csülkét értékesítettek. A munka folyamatos, télen is állandóan van állományuk, mert a csibenevelés akkor is kifizetődő. A vendégek megnézték a tsz- ben most épülő modern csibenevelőt. Még ugyan nem sokat láthattak belőle, mert csak félig van kész, de a számok és tervek már előre mutatják, hogy öröm lesz Itt dolgozni. Antal Mária elmondotta, hogy egymillió-hétszázezer forintot fordítanak erre az épületre, amely 15 ezer darab csirke nevelésére lesz alkalmas. Az épületet gőzzel fűtik majd és itt kap elhelyezést a keltető is. A keltetésre máris készülnek a tsz-ben. A baromfitelep megtekintése után a hízó marhákat, sertéseket és fejősteheneket nézték meg a vendégek. Amikor a termelőszövetkezet központjába visszatértek, még mindig a látottakról és főleg a csibenevelésről folyt a szó A délutáni beszélgetések még sok hasznos tapasztalatot adtak mind a vendégelmék, mind a vendégiá. tóknak. A huszonöt asszony azzal az ígérettel búcsúzott, hogy hamarosan vendégül látják a tót- komi ósiakat és azzal a fogadalommal, hogy a szerzett tapasztalatokat hasznosítják örménykú- ton, elsősorban a csibetenyésztésben. Nógrádi Margit Az új telepítéseknél a 3004/5- os határozaton túl az új 3004/6- os határozat termeléspolitikai célkitűzéseinknek megfelelően spárgatelepítés esetében holdanként az eddigi 5000 forinttal szemben 10 000 forint, komló-telepítésnél 25 000 forint állami támogatást biztosít. Nagy gondot jelent számos, elsősorban gyenge termelőszövetkezetben, hogy a szakmai vezetés segítésére kiküldött szakemberek állami jövedelemkiegészítése 1964-ben megszűnik. Az új határozat értelmében a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekben öt évig, a közepesen gazdálkodó tsz-ekben pedig két évig terjedő tartalomra meg lehet hosszabbítani a jövedelem-kiegészítést, ha a szakember abban a , termelőszövetkezetben marad, ahová az átirányítása történt, illetőleg további átirányítás során került. A 3004/6-os kormányhatározat a kihelyezett szakemberek részére továbbra is érvényesíti az alkalmazottakhoz hasonlóan a társadalombiztosítási és egyéb szociális kedvezményeket. Rögzíti a határozat a társadalmi tanulmányi ösztöndíj állami támogatását. Ugyancsak megerősíti a határozat a szakemberek részére építendő lakások állami támogatását is azzal, hogy egy-egy lakás építéséhez 80 000 forint viszsza nem térítendő állami támogatást biztosít. Az 1964-es esztendőre vonatkozó állami támogatásnak itt csak a leglényegesebb új vonásait említettük meg. Most az a legfontosabb feladat, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagsága mielőbb teljes részletességgel igyekezzen megismerkedni a határozattal. Ehhez a megyei és járási szerveknek kell megfelelő segítséget nyújtani. Ez annál is inkább fontos, mert az őszi munkák befejezése után termelőszövetkezeteinkben a soron következő feladat az 1963-as esztendő eredményeinek számbavétele és az 1964-es tervek kidolgozása. Mind a zárszámadások előkészítésével, mind a tervkészítéssel az állami támogatás szorosan összefügg. Az állami támogatás sokat segíthet abban, hogy a termelőszövetkezetek 1964-ben újabb jelentős előrehaladást érjenek el a politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdulás útján. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az állami támogatás párosul a termelőszövetkezeti vezetők és az egész parasztság szorgalmas munkájával, ha az állam által biztosított kedvezményekkel termelőszövetkezeteink jól gazdálkodnak, termeléspolitikai célkitűzéseink megvalósítását segítik elő. Dankovics László A BÉKÉSCSABAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET meszsze esik a városközponttól. A Vásártéren emelkedő lakótelep árnyékában, szinte elbújva, szerényen húzódik a zölddel befutta- tctt földszintes épület. A tíz év óta alakult intézet — melyhez hasonló a Budapesti Központi Állategészségügyi Intézettel együtt mindössze négy van az országban — állatorvosi gárdájának, s laboráns! és adminlsztrativ munkatársainak csendben végzett, sokoldalú és hasznos tevékenységét is a szerénység jellemezheti, hiszen az Állategészségügyi Intézetről a nem-szakembereken kívül kevesen és keveset tudnak megyénkben. Pedig érdemes felfigyelni e tevékenységre, hiszen mezőgazda- sági jellegű vidékünkön az állattenyésztés fontos terület, az pedig nagyban függ állategészségügyi létesítményeinktől is. Dr. Prokopovltsch Ottó, az intézet igazgatója dolgozószobájában fogad. Kérdésemre általános tájékoztatást ad az intézetről, melynek rendeltetése Békés és Csongrád megyében szükséges olyan állategészségügyi vi»gála* toknak végzése, amelyek a gyakorló állatorvosok feladatkörét meghaladják, illetve, amelyekhez különleges laboratóriumi berendezés és szakképzettség szükséges. — Szeretném, ha példákon keresztül Is megvilágítaná, milyen munka folyik az intézetben. — A KEZELŐ ÁLLATORVOSOK KERESERE beküldött állathullákat és élő állatokat vizsgáAz 1959. évi 7. sz. tvr. 23. §-ának (1) bekezdése értelmében a termelőszövetkezeti tag részére az általa termelőszövetkezeti közös használatba adott saját földje után föld járadékot kell fizetni. Nincs olyan rendelkezés, amely szerint a föld járadék fizetési kötelezettség a földreform és a telepítési eljárás során juttatott földek után nem állana fenn. Ezzel szemben tény, hogy ezeket a földeket a földreform végrehajtása során a juttatottak nevére belekköny- vileg bejegyezték, ők azoknak tulajdonjogokat szereztek. Az a termelőszövetkezeti tag tehát, A halfogyasztók zöme nem szereti, ha zsíros a ponty. A halastavakban mesterségesen etetett halak azonban eléggé zsírosak, hisz annál gazdaságosabb a haltenyész. tés, minél gyorsabban híznak a ha_ lak. A Szarvasi Kísérleti Halastavak kutatói egy halastóban olyan takarmány etetésével kísérleteznek, amj nem hizlal, de erőteljesen fejlődnek tőle a halak. Főleg a keményítőtartalom csökkenté, sere törekedtek, viszont jelentősen emelték a takarmány fehérjetartalmát. Több árpát és más fehérjedús abrakot kevertek eledelükbe. A kísérleti halastó állománya kívánság szerint hízott, most még megvizsgálják, hogy mennyivel drágább így a halhús előállítása. lünk, ellenőri kívánságra állati eredetű élelmiszereket —- húst, húskészítményeket, tejet és tejtermékeket — valamint állati és növényi eredetű takarmányokat elemzőnk, ezenkívül ló—-15 egy családból származó méhből álló, úgynevezett méhmintákat, baromfikeltetőkből küldött „befulladt” tojásokat, tej- és vérmintákat vizsgálunk. Baromfi tífusz-szűrővizsgálatokat is tartunk... E példákból kitűnik, hogy intézetünk életrehívásának oka és működésének legfőbb célja a fertőző állatbetegségek elterjedésének, a járványoknak megelőzése. Vizsgálatainkat mindig kérésre » — beküldött mintákon vagy élő állatokon az intézetben, s esetenként kiszállásainkon — díjmentesen végezzük. Ezután dr. Prokopovltsch Ottó végigvezet az egyes osztályokon, s hogy sikerüljön nagyobb bepillantást nyerni az Állategészségügyi Intézet tevékenységébe vagy — újságírói nyelven szólva *— alkalom nyíljon in flagranti „tetten- émi” az itt végzett munkát, az állatorvosokkal együtt részletesen Is tájékoztat néhány osztály, laboratórium pillanatnyi tevékenységéről. A KÓRBONCTANI TEREMBEN fogadó látvány első pillanatban meghökkenti az embert. Mégis itt — s nem például íróasztalnál, tudományos-ismeretterjesztő cikket olvasva — a gyakorlat közepette értheti meg legjobban a kívülálló is a kórbonctan szépséaki juttatott földdel lépett be a termelőszövetkezetbe, saját tulajdonát képező földet vitt be, tekintet nélkül arra, hogy annak megváltási árát addig teljesen letörlesztette-e már vagy sem. A termelőszövetkezetbe bevitt vagyontárgyak után a megváltási ártartozás fizetésének kötelezettsége — a termelőszövetkezeti tagság fennállása alatt — egyébként fel van függesztve. Mindezek alapján a földjáradék az érdekelt tagokat az említett földek után megilleti. Dr. K. J. Az önköltségmutató dönti majd el, hogy gazdaságos-e halastóban az ínyencek kedvérevaló sovány halat tenyészteni. gét. Dr. Lévay Sándor szakállatorvos gumikesztyűben, csirkék boneo1 ásóból hátrafordulva, szakmája szépségéről beszél, s a látogató megérti, hogy valóban milyen szép az a tudomány, amely már egy színelváltozésból, egy daganatból, egy szemmel látható rendellenességből gyakran teljesen pontos diagnózist állapít meg. De van, amikor a betegséget nem lehet szemmel, csak boncolásból megállapítani. Ekkor a pontos diagnózis megadása a bakteriológiai vagy szövettani osztályra vár. A BAKTERIOLÓGIAI OSZTÁLYON látogatásunk alkalmával dr. Dobai Sándor épp májmin- tét vesz egy felboncolt állatból. Kiégeti a méj felületét, s annak belsejéből tűvel kiemel - egy csipetnyi részt, majd e mintát üvegcsőbe, megfelelő baktérium-táptalajba — közönséges húslevesbe — teszi, s az egészet hőkamrába, 37 Celsius fokos, a baktériumnak kedvező hőmérsékletre helyezi. Ha a máj fertőzött volt, úgy a betegség baktériumai a nekik kedvező körülmények között rendkívül elszaporodnak. Az így már tömegesen megtalálható baktériumokat tovább vizsgálják, úgy állapítják meg pontosan a betegséget. A KÓRSZÖVETTANI LABORATÓRIUMBAN mikroszkóp alatt, üvegdarabra festett piros foltokat vizsgálnak — ennyit lát a vendég. Dr. Prokopovitsch Ottó elmagyarázza, hogy valójában mi történik itt. A kockaeukomyi nagyságú szervdarabkákat fagyasztás után papfrvékonyságú szeletekre metszik, majd üvegre helyezik, megfestik, lelakkozzák, így teszik alkalmassá e metszeteket mikroszkópikus vizsgálatra. A SZEROLÓGIAI OSZTÁLYON — ahol vér, tej fertőzött- ségét vizsgálják — dr. Balogh Tamás osztályvezető brucellózis betegség gyanúja miatt beküldött szarvasmarha-vérmintát vizsgál. — Ha az állat valóban fertőzött, a vérsavó a szervezet kitermelte ellenanyagot tartalmaz. S ha ez az ellenanyag találkozik a brucella baktériummal, reakció jön létre, ami bizonyítja magát a betegséget. Tehát most a vérsavóbe brucella baktériumokat elegyítek, s ha holnapra a savó megzavaro- sodik — ez a reakció jele — akkor fennáll a brucellózisos megbetegedés. Az eredményről értesítjük a vérmintát beküldő, kezelő állatorvost — magyarázza dr. Balogh Tamás. ENNYIT TUDTAM MEG másfél óra alatt a Békéscsabai Állategészségügyi Intézet osztályaiban, laboratóriumaiban folyó munkáról. Mindaz, amit láttam, hallottam, talán nem volt érdektelen az olvasónak sem. Padányi Anna Dunnába, párnába való tollat beszerezhet a lakosság és a közületek a Békéscsabai Földművesszövetkezet most megnyílt toliüzletében. Békéscsaba, Kazinczy utca 1/3. Nyitvatartás csak délelőtt 8—12 óráig. 83363 Jár-e földjáradék azoknak a tsz-tagoknak, akik juttatott földjük után a megváltási ártartozást nem fizették meg? Haltakarmányozási kísérlet a zsirosodás megszüntetésére Szarvason
