Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-05 / 234. szám

1963. október 5. 4 Szombat Kommunisták a kereskedelemben A kommunisták ott vannak mindenütt az életben, az eszter­gagép mellett, a traktoron, az iro­dában, a vezető testületekben, ál­lami és társadalmi szerveikben, s dolgoznak úgy, mint mások. Az­az, hogy nem egészen úgy, hanem egy kicsit jobban. Mert „rangjuk”, kommunista párttagságuk többet kíván tőlük. Ott vannak a keres­kedelemben is, centizik a méter­árut, ott vannak a pultok mögött és ők is, mint a pártonkívüliek, így fogadják a vevőt: „tessék pa­rancsolni”. Róluk, a kereskede­lemben dolgozó kommunistákról beszélgettünk Zimermann Mihály élvtárssal, az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat pártalapszerve- zetének titkárával. A békéscsabai alapszervezet párttitkára elmondotta, hogy a vállalaton belül a megyeszékhe­lyen 32 kommunista tartozik az alapszervezethez. Közülük 20-an állandóan kapcsolatban vannak a vásárlókkal, tehát eladók és bolt­vezetők, mintegy 12-en pedig a központban vezetői, illetve irodai beosztásban dolgoznak. — Hogyan érződik a kereske­delemben a kommunisták jelen­léte? — Kezdem talán a taggyűlése­inkkel — válaszol ,a párttitkár. — Ahogy az üzemben a kommunis­ták taggyűlésén a termelésről, a tervteljesítésről, a selejtről, a munkaszervezésről beszélnek, úgy nálunk a kereskedelemben is a minket érdeklő és érintő dol­gokról beszélünk. A legutóbbi taggyűlésünkön vitatkoztunk ép­pen a vállalat féléves eredményei. ről és szó volt az utolsó negyed­évi helyzetről is. — És mit láttak a kommunis­ták fontosnak most az őszi sze­zonban? — Nekünk, kereskedő emberek, nek csakis az lehet a legfontosabb, hogy kielégítsük a vevőket. A ke. reskedelemben dolgozó kommu­nistának sem lehet más felada­ta Ennek azonban vannak feltéte­lei. melyek között a legfonto­sabb a kielégítő árukészlet. Csak­hogy a kommunistáknak mást is látniuk kell. A mi esetünkben pél­dául most ősszel azt, hogy a me­zőgazdasági termékek betakarítása szállítási gond is. Ha azt akarjuk, hogy ne legyen ebben probléma, akkor nekünk gondoskodni kell arról, hogy a szállítóeszközök mi­nél előbb „felszabaduljanak Éppen ezért beszéltünk a taggyű­lésünkön arról, hogy szombaton is fogadjuk az árut a boltokban, hogy a gépjárművek és egyéb szál­lítóeszközök mehessenek minél előbb a további fuvarjukra. — Még ma sem mondhatjuk, hogy a mi kereskedelmünk hi­bátlan az udvarias kiszolgálás terén. Az iparcikk kiskereske­delmi boltokban hogyan törek­szenek erre a kommunisták? — Nem akarok dicsekedni, de azt sem mondom, hogy elvétve nincs nálunk udvariatlanság. Saj. nos van. Azonban a többségre nincs panasz. Megállapíthatjuk ezt a panaszkönyvi bejegyzésekből és önök is tudják, hogy a sajtó sem foglalkozott velünk udvariatlan­ság miatt. De, ha már kommunis­tákról van szó, akkor az élet min­den területén példát vehetnek ná­lunk Rusz Illésnéről, aki a rövidáru boltban dolgozik, Nagy Jánosról (sportbolt), Szölősi Sámfáméról (illatszerbolt), akik valóban kom­munista módon, nagyon udvari­asak a vevőinkkel. Természetesen az udvariasság­hoz tartozik az is, hogy megfelelő árucikk áll a vevők rendelkezésé­re. Ezzel kapcsolatosan elmondotta Zimermann elvtárs, hogy ezt a munkafegyelemmel tudják leg­jobban biztosítani. Igaz, hogy van, s előfordul hiánycikk, de ha a boltok dolgozói jó kereskedők, akikor sértődés nélkül is megérti a vevő, hogyha valamit nem tud megkapni. A kommunistáiknak pedig az a céljuk és feladatuk is, hogy minél kevesebb hiánycikk legyen boltjainkban Nincs is pa­nasz e téren a párttagokra. — És egy kényes kérdés — folytatja a párttitkár — A mi elvtársaink azt a szemléletet igyekszenek elhitetni a kereske­delmi dolgozók között, hogy „a vevőnek mindig igaza van”. Ez nagyon fontos az udvarias kiszol­gálásban. Mi is tudjuk, hogy sok­szor a vásárló ingerült, türelmet­len és bizony előfordul, amikor nem neki van igaza. De erre még. sem építhetünk, mert ebben az esetben udvariatlanok lennénk, megsértenénk a vevőt. Jobb tehát, ha tartjuk azt a szemléletet — és ez nagyon fontos a kommunis­táknak — hogy a „vevőnek min­dig igaza van”. Ellenkező esetben az eladó ragadtatná el magát... — A társadalmi tulajdon vé­delme terén is rengeteg felada­tuk van a kommunistáknak. Milliós értékekkel dolgoznak a boltokban. Hogy tesznek a kommunisták e téren eleget feladatuknak? — Olyan bűnesetről, hogy ki­mondottan megkárosították bolto­saink a társadalmi tulajdont, nem tudok. Kisebb-nagyobb leltárhi­ányok azonban nálunk is előfor­dultak már. Hogy ez megszűnjön, az a feladatuk a párttagoknak, hogy már az áru átvételénél ki-ki a maga területén legyen figyel­mes. S ezt a figyelmességet ter­jesszék is a kereskedelmi dolgo­zók között. Adminisztrációs mun­ka lényegében a számlaátnézés, de a pontosság itt is a társadalmi tu­lajdon védelmét jelenti. Nos — én legalábbis így érzem —, vállala­tunkon belül a kommunisták ele­get tesznek e kötelességüknek. Végül elmondotta az alapszer­vezet párttitkára, hogy a kereske­dői munka jobb ellátása érdeké­ben az alapszervezet két tagja egyetemre, három tagja középis­kolába jár. Természetesen vala­mennyi elvtársnak megvan a szükséges szakmunkásvizsgája, ami alapvető ahhoz, hogy megfe lelően szolgálják ki a vevőket. Varga Tibor Déli órák az óvodában — ötven gyermek jár ide. Van­nak köztük óvodai korhatár alat­tiak is — két. és fél évesek—, mi­vel községünkben nincs bölcsőde. Tízen fél napon keresztül tartóz­kodnak itt, a többiek délután ötig. A gyerekek szüleinek többsége termelőszövetkezeti tag. Hárman vagyunk a kicsikkel, óvónők, kí­vülünk még két „daduska” segíti a munkát — sorolja fel a csanád- apácai I-es számú óvoda tudniva­lóit Szalai Jánosné vezető óvónő. A déli órákban járunk. Sok csöppségért most jön apukája, anyukája vagy a nagymami. Ez persze nem játszódhat le észre­vétlenül a többiek előtt. S min­dig akad egy-két kisgyerek, aki A bánatos Furák Annuska kissé bánatosan reagál erre. Most például Furái? Annuska pityere- dik el, bizonyítva, hogy az óvodá­sok élete sem fenékig tejfel, az ő Sokat segítettek az őszi betakarításban a battonyai gimnazisták mindennapjaikban is akad szo­morúság, kis dráma, hirtelen tá­madt feszültség — ami persze könnyű és rövid életű, mint a szappanbuborék. Furák Annuská- nak, látva pajtásai szedelőzködé- sét, bús gondolatai támadnak. A tegnap délután félbehagyott porr pás játékról? Vagy a mai, ebéc utáni alvásról az óvodában, a me lyet pillanatnyilag teljesen . értel­metlennek lát? Ki tudja? Piro; orrocskával és párás szemekkel néz a levegőbe, melyben szerinte kis szomorúságfoszlányok úszkál­nak. Aztán szerényen, de eltökél­ten tovább sír, míg eszébe nem jut, hogy dolga van és — ugrán­dozva játszani megy. Az ilyen, egészen kicsi gyere­kektől nehéz interjút kapni, plá­ne egy noteszbe jegyezgető isme­retlen néninek s egy fényképező masinát villogtató bácsinak. — A nagyobbak és bátrabbak, a hatévesek nemrég hagyták el az óvodát s az ittmaradt kiseb­bek most még árvácskák, hiszen csak most alakul ki, ki lép az isko­lába ment hangadók, a „vezér- egyéniségek” helyére — mondja Szalai óvó néni. (Hangjából, be­szédéből érezni, hogy most még ő is kicsit „árvácskán” érzi magát, mivel már nincsenek itt azok a gyerekek, kikkel éveken keresztül laponta foglalkozott.) Interjú ügyben egyelőre csak az ötéves Hajdú Gyuszit lehet megkörnyékezni, s ő is — hogy miért érzi itt jól magát — az el­fogódottságtól egy oktáwal mé­lyebb hangon csupán ennyit mond: van sok játék. Játék tényleg van sok, az ud­varon komplett babaház áll, ajtó­val, ablakkal, cseréptetővel, ki- vül-belül vakolva, mázolva. öt-hat gyerek is játszhat benne egyszerre. Másfél hónapja, egy vasárnap építették a szülők. (Há­csak beleülnek, kicsit berregnek, s megállapítják: jó kis repülőgép ez. Bent, a játszóteremben ezalatt tiszteletünkre feláll az óvodai Hány éves vagy Szalai Jánoska ? énekkar. Fújják, fújják, aztán az óvó néni erélyesen rászól egy ra­koncátlan kodó, hamisan dörmögő kisfiúra, s kiküldi a szobából. Meglep a kemény hang ettől a szelíd óvó nénitől, de ő aztán meg. nyugtat, hogy a kisfiú, Jánoska — spéciéi a sajátja. Jánoska úgy megbántódik, hogy alig tudom megtalálni az előszo­bában. Ö a második interjúala­nyom. Mikor megjön a szava, el­mondja hány éves, mit szeret játszani, ki a legkedvesebb cimbo­rája az oviban, melyik lány tet­szik itt neki a legjobban stb. Közben a foglalkozószobából kanálcsörömpölés, ebédre terítés zaja hallatszik, úgyhogy mielőtt interjúalanyom faképnél hagyna, megköszönöm neki a kapott fel­Az elmúlt héten a battonyai gimnázium tanulói is segítettek az ; őszi betakarításban. Többek kö- • zott a Mezőhegyesi Állami Gazda- i Ságban és három battonyai terme- i lőszövetkezetben 270 hold kukori- t cát törtek le, a Dombegyházi Ál­lami Gazdaságban pedig 600 má­zsa, csőtörő géppel tört, kukoricát fosztottak meg. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban a gyümölcs- szüretelésben is részt vettek. később a babaházban. világosítást s bemegyünk. Az ebédnél valódi önkiszolgáló rend­szer van: az asztalnál — ahol vem. dégként j'elyet foglalok — asztal­társaim: Kapás Éva, Zsibrita An­na, Tóth Lacika némi segítségtől eltekintve, egyedül vesznek a gu­lyáslevesből, a káposztás tésztá­ból. Aztán az egész társaság alud­ni megy. (Padányi) Ez a munka igen hasznos volt, mert a tanulók közelebbről meg­ismerkedtek annak fáradalmaival! és a dolgozókkal is. Ennek ered­ményeképpen szombaton este munkás—diák-találkozóval egybe, kötött műsoros estet tartottak a községi kultúrotthonban. A munkáért járó pénzt az osz­tályok kapják kézhez, s abból ki­rándulásokat rendeznek. Jutalmul pedig a munkában részt vevő ta­nulók megtekintik az Országos Filharmónia Battonyán rendezen­dő hangversenyét. A legkiválób­ban dolgozó diákok a Békés me­gyei Jókai Színház előadását te­kinthetik meg. Szőke Gábor IV. oszt. tanuló, Battonya Annuska öt perccel rom esztendeje az óvodaudvar még gazzal felvert, téglakupacok­kal éktelenkedő romhalmaz volt. Az óvó nénik és iskolás gyerekék hozták rendbe.) A kert hátsó ré­szében fából munkált, ezüstszür­kére festett repülőgép áll, anya­gát az Űj Barázda Tsz, a munkát az egyik óvodás kisfiú, Rakonczai Józsi asztalos édesapja adta. Pál- £i Évi, Kunstár Ibi, Bacsa Sanyi Gyulai Kislakásépítő és Karbantartó Kisipari Termelő Szövetkezet, Gyula, a lakosság szolgálatában! Értesítés! Értesítjük a lakosságot, hogy bádogos, vízvezeték- és villanyszerelő szakmákkal bővítette szövetkezetünk eddigi részlégéit és ezen most megnyílt részlegekben mindennemű új és javítási munká­kat rövid határidőre vállal. Kérjük az érdekelteket, hogy megkeresésüket szövetkezetünk címére, Gyula, Ajtosy u. 40. szám aiá (telefon: 269) adják le, s mi azokat a beérkezések sorrendjében, a megrendelőiéi kí­vánsága szerint határidőre kivitelezzük. Olcsó, pontos és szakszerű munkával állunk mindenkor a lakosság szolgálatában!

Next

/
Thumbnails
Contents