Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-05 / 234. szám

IMS. október 5. 3 Szombat Évi 16,7 százalékos termelésnövekedés és ami mögötte van... Gyorsabb betakarítást sürget az idő a békéscsabai szövetkezetektől is Ez az év Békéscsaba szocialis- “ ta iparának kimagasló esz­tendeje. A felszabadulás óta ugyanis ebben az évben várható a legnagyobb termelésemelkedés: 1963-ban a város szocialista ipa­rának 16,7 százalékkal többet kell termelnie. Ez a nagyarányú növekedés elsősorban az új kapa­citásokból, a rekonstrukciós, s üzembővítési tervek végrehajtásá­ból származik. Szinte nincs olyan üzem a me­gyeszékhelyen, amelyet ebben az évben ne fejlesztettek volna va­lamilyenképpen. Az építkezések ellenére, s a különböző szükség­szerű átszervezés, s az ebből adó­dó átmeneti zökkenők dacára, nagyjában és egészében év elejé­től egészséges fejlődés mutatko­zik valamennyi üzemünkben. Mindjárt hozzátesszük: ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. Hiszen, ha a tervteljesítést nézzük, láthatjuk, hogy sajnos csaknem valamennyi üzem né­hány százalékkal elmaradt a fél­évi tervteljesítésben. A ruhagyár­ban például a tervezetthez viszo­nyítva 5,8 százalékkal alacso­nyabb lett a termelékenység nö­vekedése, viszont a bázisidőszak­hoz képest mégis 6,1 százalékkal nőtt a termelékenység. Nagyjából ez a helyzet mindenütt. Abszolút értelemben tehát már ebben az évben is megmutatkozik a nagy­mérvű beruházások gazdasági eredménye. Czükséges ezt hangsúlyozni ** azért, mert nem egy ízben lehet hallani értetlen megjegyzé­seket a milliós beruházásokról. „Az életszínvonal emelésétől von­ják el a súlyos milliókat” stb. — mondják egyesek. Ha egy üzem­ben korszerű gépeket állítanak a termelésbe vagy új termekben kezdik meg a munkát, időlegesen persze kihat ez a dolgozók kere­setére, s hetekig, esetleg hónapo­kig rontja a hangulatot. De, ha perspektiválisan magyarázzák a beruházások gazdasági jelentősé­gét, akkor megértik a dolgozók, hogy az átmeneti nehézségek egy magasabb szintű termelés létre­jöttének „szülési fájdalmai” csu­pán. A beruházások legnagyobb része nem 5—10 vagy 20 eszten­dő múlva térül meg, hanem — mint Békéscsabán is — még a be­ruházás végrehajtásának eszten­dejében. A konzervgyárban hozzávető­legesen 40 millió forintos költséggel tették lehetővé az idén az új borsó, és paradicsomvonal üzemelését. És mit hoz a népgaz­daságnak ez a beruházás ebben az évben? 51 millió 226 ezer fo­rintot. A felvonógyár dolgozói a profilváltozás, s a mintegy 6 mil­lió forintos beruházás mellett ez évben 27 millió 698 ezer forint termelési értékkel gyarapítják a népgazdaságot. A hűtőház mire- lite-részlegére, mintegy 15—17 millió forint beruházást biztosí­tott az állam. S az új üzem 22 millió forint értékkel viszonozza a beruházást ez év végéig. Csak­nem 200 millió forint összesen az a termelési érték, mely Békéscsa­bán a beruházások során létrejött új kapacitásokból származik. jZzért elsőrendű népgazdasági érdek, hogy az építőipari vállalatok mindent elkövessenek a termelés növelésével kapcsola­tos beruházások teljesítéséért. Sajnos, elég nagy az elmaradás ezen a területen. A kötöttárugyár s a BARNEVÁL üzembővítésénél mintegy 6 millió forint értékű munkát nem végeztek el határ­időre. S ha hozzávesszük ehhez, hogy a vállalatoknál lévő karban­tartó brigádok a rendelkezésükre álló mintegy 60 millió forintnyi felújítási összegnek csak a 37 szá­zalékát használták fel, megálla­píthatjuk, év végéig még sok a tennivaló a kivitelező vállalatok részéről, de az üzemi karbantartó brigádok részéről is a beruházá­sok és felújítások teljesítésében. v. d. Mint a megye többi termelőszö­vetkezeteire, a békéscsabaiakra is sok betakarítanivaló vár most, az ősz folyamán. Többek között 3217 hold közös kukorica, 870 hold cu­korrépa, 245 hold napraforgó, 113 hold takarmányrépa és 200 hold egyéb növény. E hatalmas fel­adathoz a város termelőszövetke­zetei csaknem 2000 munkaképes szövetkezeti gazdával és család­taggal, továbbá 86 univerzál gép­Most is csak dicsérhetjük a Hazafias Népfront békési járási elnökségét, s a járási tanács me­zőgazdasági osztályát azért, mert mint eddig, most is a lehető leg­jobban választotta meg azt, hogy a szövetkezetekből kik szorulnak rá legjobban egymás tapasztala­taira, tanulságaira. Ugyanis a já­rás termelőszövetkezeteinek építé­si brigádvezetőit, s néhány tsz állattenyésztőjét meghívták ta­pasztalatcserére a békési Kossuth Tsz-be. Az összejövetel fő tárgya a sertésfiaztatók korszerűsítése, téliesítése volt. A járás szövetke­zetei ehhez a fontos feladathoz 1720 négyzetméter bitufát kapnak. Drága téliesítő anyag ez, négyzet- méterenként — szállítási költség nélkül — 93 forintba kerül. Ép­pen ezért nem mindegy, hogy ho­gyan szállítják, tárolják, s főleg az nem mindegy, hogy hogyan rakják le. A csaknem negyven résztvevő előtt Molnár Ferenc, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának építési előadója ismertette az ál­latférőhelyek téliesítésének szük­ségességét, s sürgette a még fél­ben lévő épületek mielőbbi befe­jezését. Háy András, a Hidasháti Állami Gazdaság építésvezetője ismertette ezután azt, hogy a gaz­daságban másfél év óta hogyan, s milyen eredménnyel alkalmaz­pel, kilenc tehergépkocsival ren­delkeznek. Ennek ellenére elég vontatottan halad a betakarítás: a 3217 hold kukoricából mindösz- sze 761 hold termését törték le, s a szárat csupán 228 holdról vág­ták le. A cukorrépa betakarítása is lassú, de ennek fő oka az, hogy a cukorgyár még az előzőleg be­ütemezett mennyiséget sem ve­szi át. Kovács Ferenc élvtárs, a városi zák az állatférőhelyek téliesítésé- hez a bitufát. A szóbeli ismertetés után ke­rült sor a gyakorlati bemutatóra. A Kossuth Tsz-ben most épülő tégla falú, húsz férőhelyes fiaztató- ban mutatták be a tsz építőbrigád­jának tagjai a bitufa lerakását. A bemutató közben megoszlottak a vélemények. Egyesek azt állítot­ták, hogy a bitufa-ko ckákat jobb előzőleg forró aszfalt, és bazalt- kőporkeverékkel bekenni és aztán összeilleszteni. Végül abban álla­podtak meg, hogy sokkal gyorsab­ban halad a munka, hogyha elő­ször lerakják, a aztán becsurgat­ják kötőanyaggal. Megállapodtak abban is, hogy fontos követelmény minél lejtősebbre rakni a bitu­fát, hogy arról a nedvesség lecsu­rogjon. A lejtősség azért is fon­tos, mert az alom nélkül is hasz­nálható bitufa-padozatot legalább naponta egyszer vízzel kell le­mosni. A bitufa lerakásának bemutató­ja után a résztvevők megtekin­tették a Kossuth Tsz-ben most épült 15 vagonos górét, az épülő­félben lévő 96 férőhelyes tehénis­tállót és az 5100 kanadai Schéver- fajta állománnyal benépesített t.o- jóházat. A tapasztalatcsere-érte­kezlet nemcsak a téliesítés ho­gyanjához adott jó módszereket, hanem ösztönzést is ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti brigádve­zetők miélőbb befejezzék a még hátralévő építkezéséket. tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, hogy több ízben beszélték meg a termelőszö­vetkezetek vezetőivel együttesen i's és külön-külön is az őszi be­takarítási és vetési feladatok leg­jobban bevált módszereit. A korábbi években a békéscsabai szövetkezetek 25—30 csame&zt, úgynevezett bolondszekeret készí­tettek, amelyekkel gyorsan és könnyűszerrel le lehet hordani a kévébe kötött kukoricaszárat. Az elv az minden szövetkezetben, hogy a szárkúpokat a lehető leg­kisebb távolságra, leginkább a táblák szélére hordják, s ott rak­ják össze. Az ütem azonban na­gyon las'sú, hiszen a letört kuko­rica szárának egyharmadát sem hordták még le. Nagyon lassú a háztájinak kimért kukorica szárá­nak behordása is, pedig a törés jórészt már több mint egy héttel ezelőtt megtörtént. A város termelőszövetkezetei ez idő szerint 47 gépet dolgoztatnak éjjel-nappali műszakban. Pénte­ken estig négyezer holdon, a ter­vezett terület 60 százalékán készí­tették el a magágyat. A búzavetés­hez azonban csak az elmúlt hét végén és e hét elején láttak hoz­zá a termelőszövetkezetek, s ezért az előrehaladás minimális, nem haladja meg a megyei átlagot, azaz mindössze 17 százaléka a tervezettnek. Az idő gyors előre­haladását látva, a Kulich Gyula és a Kossuth Tsz vezetői elhatá­rozták, hogy — mivel jelentős te­rületen áll rendelkezésre magágy — éjjel-nappal vetnek két—három nagy teljesítményű géppel. A ve­tőgépekre és az azokat vontató univerzális traktorokra gyakorlott, lelkiismeretes embereket válogat­nak ki. Érdekes, hogy a Dózsa Tsz-ben még egy szemet sem ve­tettek el a tervezett 325 hold bú­zából. A vetés jó megszervezése és mielőbbi befejezése helyett ed­dig azon vitatkoztak, hogy miért követelnek tőlük öt százalékkal többet, mint amennyit ők beter­veztek. Az éves tervteljesítésért Hasznos tapasztalatcserén vettek részt a békési járás tsz-einek építési brigád vezetői A Békéscsabai Konzervgyár a szárított hagyma mennyiségének növelésével és több vegyes gyümölcsíz gyártásával pótolja a lemaradást flz ország baromfifeldolgozó vállalatainak szocialista brígádvezetöi tanácskoztak Békéscsabán Tegnap, október 4-én az ország tizennégy baromfifeldolgozóipari vállalatának szocialista brigádve­zetői, igazgatói és szakszervezeti bizottságainak elnökei ültek ösz- sze egész napos tanácskozásra, hogy megbeszéljék e nagyszerű mozgialom eddigi eredményeit, s a további feladatokat. A vitaindító referátumból kitűnt, hogy eddig 21 brigád nyert szocialista címet, s je. lenleg hatvanhét brigád versenyez érte. Egyik-másik vállalatnál már a szocialista üzemrész cím elnyeré. sét tűzték ki célul. A referátum után sokan szólal­tak fel és mondották el, hogyan igyekeznek összékovácsolni a szo­cialista címért küzdő brigádot, ho. gyan irányítják rá a dolgozók fi­gyelmét a termelés növelésére, újí­tások bevezetésére, egymás segíté­sére, megbecsülésére. Az Orosházi Barneválból felszólaló Konczosné elvtársnő elmondotta, hogy tizen­hét tagú szocialista címért küzdő brigádjának tagjai kivétel nélkül pártoktatásban vesznek részt, gyakran rendeznek kiránduláso. kát, színház- és mozilátogatást. Az üzemben végzett munkájuk mel­lett eddig együttesen 68,5 órát for. dítottak társadalmi munkában a varos szépítésére. A Békéscsabai Konzervgyár az éves termelési tervét eddig 78 szá. zalékra teljesítette. Az elmaradás 1,5 százalék. Ennék oka különböző tényezőkből tevődik, melyek közül első helyen a nyersanyaghiány áll. A nyár elején a tervezettnél jelen­tősen több konzerv készült zöld­borsóból és zöldbabból, ami azon­ban nem volt elegendő ahhoz, hogy a lemaradást (értékben) más áru­val pótolják. Különösen meggy­ből és barackból, valamint üvegbe- való (apróbb) uborkából érkezett kevés. Ez utóbbi 300 helyett mind. össze 210 vagonra valót dolgoztak fel, míg hordós (nagy) uborkából 50 vagon áru készült 40 vagon helyett. Paradicsomból a lemaradás elő. reláthatólag 150 vagon lesz. A ko­rán beköszöntött hűvös időjárás miatt a zöldparadicsom beérésére már alig lehet számítani. Nyersanyaghiányt okozott az is, hogy augusztusban és szeptember, ben, tehát a csúcsidőben, kevés volt a munkaerő. Emiatt — mivel tartósítani nem tudtak — 25 va­gon paprikát át kellett adni más vállalatnak, aminek a következmé. nye csak most mutatkozik majd meg. A Szovjetunió megrendelésé­re 500 vagon úgynevezett zakuszki (paradicsomlében zöldséggel töl­tött paprika) zöldpaprika hiánya miatt előreláthatólag nem lesz tel­jes mértékben biztosítható, pedig ez a félkész áru igen jól jövedel­mező, előállítása a téli időszakban történik, tehát szezonidőn túl is munkalehetőséget biztosít a dol­gozóknak. A konzervgyár vezetősége az év hátralévő részében a szárított hagyma mennyiségének növelésé­vel és több vegyes gyümölcsíz gyártásával igyekszik az elmara­dást pótolni, s az éves tervet tel­jesíteni. A gyár ebben az évben egy „bor. sóvonallal” (automata gép, amely percenként 60 üveget tölt meg), egy szárítógéppel és négy „para. diesomvonalM” (automata gépek, melyek együttesen napi 60 vagon áru feldolgozására alkalmasak) bővült. Jövőre palackozó automa­tával, egy újabb szárítógéppel és két szárítószalaggal növelik a gépnarkot. Megépül az iparvágány, amely a mezőmegyeri vasútállo­mással köti össze a gyárat. Raktár, bővítésre is sor kerül. Megkezdik a tésztaüzem építését, ahol évente 800 vagon száraz tésztát állítanak majd elő. Nagyreszt rendbe hozzák az utakat és betonozzák az udvart Ez a munka 1965 nyarán fejeződik be teljesen. Gyengéd figyelmeztetés Felveszünk változó munkahelyre VASSZERKEZETI LAKATOS, CSŐSZERELŐ LAKATOS, AUTOGÉNHEGESZTŐ ÉS VILLANYHEGESZTÖ SZAK­MUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat orosházi kirendeltsége, Orosházi Üveggyár területén. 84910

Next

/
Thumbnails
Contents