Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-29 / 254. szám

IMS. október 29. 2 Kedd RENDBONTÁS Harcokban edződött... A rendbontás úgy kezdődött, hogy az itt megírt ügyben nem a „fejhez”, hanem a „lábhoz” men­tem. Mehettem volna a „fejhez” is, felkeresve a központi irodán a felelőst, aki pontos, részletes, tet­szetős kimutatást helyezett vol­na elém arról, hogy milyen tema­tikával, hány előadóval és hallga­tóval, hol és mikor kezdődik ná­luk a munkásakadémia. Én azon­ban, az Orosházi Vas- és Kályha­ipari Vállalat esetében, megbon­tottam kicsit a rendet, mikor a központ helyett az 1. számú üzem­részt kerestem fel, kint a Bajcsy- Zsilinszky úton. Zúgással, zakatolással, kopácso- lással és sok más zajjal birkózó udvaron és öregedő műhelyekben, meglehetős zsúfoltságban dolgoz­nak itt a kályhások, lakatosok, esztergályosok, hegesztők, festők. Mielőtt számat nyithattam volna, egy olajfoltos, rozsdaporos ruhájú „udvaros”, munkától fekete kézzel mutatta, hogy „amarra az iroda”. Igen meglepődött, mikor ellenke­ző irányba, az egyik műhely felé indultam. Hitót tárva, hatalmas lárma zuhant rám. A forgácsolóba ke­rültem, hol egymással tüzes ver­senyben sercegtek, csattogtak, si- koltottak az esztergagépek. Tanu- lókorúak meg idősebbek hajoltál? föléjük, mint versenyparipa fölé a lovas. Aggodalommal tekintettem körül; vajon akad-e valaki, aki munkája kára nélkül meghallgat­hat és válaszolhat, ha csupán né­hány mondat erejéig is? Persze, jöhettem volna műszak után, de a termelés lázában, fél szavak, szag­gatott mondatok formájában fém- jelzettebbek a vélemények! Sze­rencsém volt. Az egyik esztergá­lyos olajos kezét törölgette éppen. — Szatmári István vagyok — kezdte bemutatkozásomra. Azt kérdi, van-e nálunk akadémia? Van, csakúgy, mint tavaly. Akkor az üzemrész 370 dolgozója közül hatvan-hetven jelentkezett. Hu­szonötén maradtunk. Pedig jó elő­adások voltak! Most is ilyen körül vagyunk. „Civil” nyitott ránk. Látszott, hogy nem idegen itt. Zajt túlhar­sogó erővel köszönt. Baráti, test­véri hangon fogadta mindenki. Piroska János atléta termetű, sző­ke fiatalember.' Esztergályos ő is, csak éppen szabadnapos. Beugrott valami ügy miatt. Kértem az ő véleményét is: — Túlzás nélkül állítom,' hogy az akadémia nem volt haszonta­lan kitalálás — emlékszik az elő­ző évi előadássorozatra. Elég jól elmagyarázták ott a dolgokat. Táblán mutatták miként számít­ható ki a legjobb fordulatszám. A késköszörülés mesterfogásairól is szó volt. Filmet vetítettek. Kérdé­seket lehetett feltenni. Másmilyen tanfolyam nem adódott, hát ezt látogattam, de nem bántam meg — mondta. Szatmári István szóit közbe, akinek képzeletét már a soron kö­vetkező munkásakadémia izgatta. Most söm rosszabbak az előadá­sok, fűzte szavait Piroska Jánosé­hoz. Mondjak néhányat? Már mondta is: — Gép az ember szol­gálatában, Újítási rendeletek is­mertetése. Lesz itt szó gyorsvá­gásról, egészségvédelemről, mun­kajogi dolgokról, technológiáról, a mértan és a gyakorlati élet össze­függéséről és sok egyébről. Az „i”-re pontként mi, hallgatók, kö­zösen ellátogatunk tanulmányi ki­rándulás formájában Makóra vagy Kecskemétre — fejezte be szavait. Ádász István művezető sze­mélyében újabb látogató nyitott ránk, azonkívül három géplakatos tanuló: Kátai Gábor, Tóth Miklós és Vass János. Mind a négyüket megkértük, áldoznának ők is egy- egy percet a témának, hadd le­gyen kerekebb az írás. Tóth Miklós tanuló, 17 éves. A művezetővel együtt részt vett az előző évi akadémián. Neki — mint mondotta — igen tetszett. Sok ér­dekeset, ‘újat hallott, tanult. Csil­lagászatot, fizikát és szakmába vágó témákat adtak elő. Most is jelentkezett. Két másik társa vi­szont — mint maguk mondják — még az ideiről sem hallottak. No­sza, Ádász művezető nyomban kiselőadásba kezdett arról, hogy neki mit nyújtott a múlt évi munkásakadémia ... Az Orosházi Vas- és Kályha­ipari Vállalat 1. számú üzemre­NAPTAR 1963. október 29. Jean d' Alembert — 180 énnel ezelőtt, 1783. ok­tóber 29-én halt meg Jean D’Alembert francia enciklopé- dista író, matematikus, termé­szettudós és filozófus, az encik­lopédia egyik megalapítója és matematikai részének szerkesz­tője. Mint matematikusnak, a mechanikában a róla elnevezett elv, mely a dinamikát új ala­pokra fektette, őrzi nevét. — 80 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon halt meg Robert Volk- mam német zeneszerző. Néhány művében magyar témákat dolgo­zott fel (Hét magyar vázlat, Visegrád, Ünnepi nyitány). — 55 évvel ezelőtt, 1908. októberében született Albert Maltz haladó szellemű amerikai író. Műveiben az ottani monopolkapi­talizmus fasiszta vonásait fedte fel a Több mint élet és a Tü­zes nyíl c. műveiben. Holnap is nap lesz c. regénye a négerek és a fehérek közös küzdelmét ábrázolja az elnyomók ellen. Maltz ass Amerika-ellenes tevékenység vádjával egy évig börtönben volt. * • Október 29-e, Törökország nemzeti ünnepe, emlékezésül a köz­társaság 40 évvel ezelőtt, 1923. október 29-én történt megalakí­tására. * Érdekes találmányok és felfedezések — 65 évvel ezelőtt, 1898. október 29-én bocsátották vízre Oroszországban a világ első jégtörő hajóját, a JERMAK-ot, Sztyepan Makarov alkotását. szében látszólag tisztázódott az idei ősztől tavaszig tartó munkás- akadémiáról és általában az ilyen előadássorozatokról alkotott véle­mény. Valahogy azonban mégis hiányosnak érződött az egész. Mert az előző akadémián miért jelentkezett például a 370 dolgozó­nak csupán egyötöde és annak is miért morzsolódott le közel két­harmada? Miért nincs ennek a másodiknak sem több látogatója? Ha annyira közhasznú az egész és mégsem szélesebb körű iránta az érdeklődés, mi lehet az oka: szer­vezési, „lélektani” vagy más? Er­ről is beszélgettünk. Adjunk-e igazat annak a vé­leménynek, hogyha kereseti lehe­tőségről nincs szó, akkor sokan inkább meccset néznek, barká­csolnak vagy otthon alszanak^ Nyilván vannak ilyenek és nem is kevesen. Azt is a kifogások közé lehet sorolni, hogy a gyengén fel­készült előadó miatt akadt elő­adás, melyre a hallgatók zöme megbánta, hogy eljött, s később már végleg otthon maradt, holott a következő, jól előkészített és megtartott előadások bizonyára hűséges látogatóvá tették volna őket. A többi üzemrész dolgozóit illetően, az is csökkenthétté az ér­deklődést, hogy nekik a város másik feléből kellett idejönni. De van még egy érv mindehhez, éspedig az, hogy a kultúrát, a művelődést, vagyis amiről úgy vé­lekednek, hogy hivatalból „nem kötelező”, némelyek szerint ne­héz, szinte lehetetlen valakire „ráerőszakolni”. Ez igaz, azonban a művelődés ráerőszakolásával va­lóban rossz módszerű és eleve ki­látástalan feladatot és célt vállal­nánk. Viszont, éppen az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat 1. számú üzemében elhangzottak és leírtak jó bizonyítékai annak, hogy a mind magasabb követel­ményű szakmai műveltség lép­csőfokonkénti megközelítésére és elérésére minden dolgozni szerető ember szívesen vállalkoznék. Hiszen az 1. számú üzemrész munkásai — a tanulótól a mester­kezű „szakiig” — joggal büszkél­kedhetnek azzal, hogy ők egyetlen nagy családnak érzik magukat. Náluk nincs olyan, hogy valamire ne érnének rá, ha annak egyéni és közös hasznát érzik. Éppen ezért az eddiginél sokkal többen lesz­nek maid az elkövetkező ismeret- terjesztő előadásokon, szakmai továbbképzőkön és bizony a tech­nikumot vagy még magasabb is­kolát végzők közt is, ha körük­ben az eddigieknél jobb, közvet­lenebb módon terjed el a mun­kásakadémia jó híre. Ehhez azon­ban a szervezés, az előadás, a hely és az időpont dolgában elenged­hetetlen az, hogy az egész válla­lati kollektíva egységes kívánalma és lehetősége az akadémia sikeré­ért felelősök részéről a legmegkö- zélítőbb módon érvényre jusson. Huszár Rezső Negyvenöt esztendeje született a Komszomol. Csatazajtól volt hangos a nagy szovjetország. Egyenesen a frontról érkeztek 1918 októberében az első Kom- szomol-kongresszus küldöttei, s indultak vissza a harcba — az intervenciósok, Kolcsak, Denyi- kin elIen.'Puskával és karddal tisztították meg a kommuniz­must építő nemzedékek útját. S amikor eljött az alkotó munka ideje, száz- és százezer fiatal in­dult iparosítani a szovjetek or­szágát. Ök építették a dnyeperi vízi erőmű gátjait, a magnyito- gorszki és a kuznyecki kohókat, s Távol-Keleten, az Amur mentén ők törtek utat az őserdőben, hogy felépítsék a Komszomolszkot, az ifjúság városát. Az első építők­nek mérgeskígyókkal, tigrisek­kel, sártengerrel kellett megküz­deniük és a szibériai téllel, amely ellen csak sátraik védték őket. De az ifjú Szívek lelkesedése mindent leküzdött és az ifjúság városát az építőkről: „Komszo- molszk”-nak nevezték el. Az első ötéves tervek idején negyedmil­lió szovjet ifjú és leány ment a kommunista párt felhívására a szovjetország első ipari óriásai­nak építkezéseire. Évek múltán az idősebb Kom- szomol-nemzedéket friss, új haj­tás váltotta fel és elérkezett a nagy megpróbáltatás: a Nagy Honvédő Háború. A Komszomol a haza győzelméért adta minden energiáját. „Népemért meghalni boldogság” — kiáltotta a hitleris­ta hóhérok szemébe a bitófa alatt Zója Kozmogyemjanszkája, Mat- roszov, Mereszjev, a krasznodari ifjú gárda tagjai, s velük együtt milliók, mindannyian a lenini Komszomol neveltjei voltak. Hét­ezer fiatal kapta meg a háború éveiben a Szovjetunió Hőse cí­met. A hátországban pedig sok­szor két műszakban készítették a tankokat, ágyúkat, a bombákat, amelyekre ezt a szót írták: „A hazáért!” 154 ezer ifjúsági front­brigád dolgozott a harcolóknak — a hátországban. A fiatalok tankokat, repülőgépeket vásárol­tak megtakarított pénzükön a hadseregnek. S ahogyan Nyugat felé vonulva üldözték a fasiszta hordákat a szovjet harcosok, úgy haladtak nyomukban a komszo- molista brigádok az elpusztult városok, gyárak újjáépítésére. A háború alatt ilyen táblákat lehetett olvasni a Komszomol- irodák ajtaján: „az egész Kom­szomol Bizottság a frontra ment” — a béke pedig az újjáépítésre, majd a kommunizmus építésére szólította a szovjet ifjúságot, A lenini Komszomol harcokban ed­zett húszmilliónyi serege ma is a kommunizmus építésének élvo­nalában dolgozik, az új szibériai ipari bázisok, vízi erőművek épí­tésénél, a végtelen szűzföldek feltörésénél, a korszerű technika, az atomkor tudományának elsa­játító! között. A világűr első hó­dítóit is a Komszomol nevelte, a szovjet ifjúság fáradhatatlan szervezője, nevelője s lelkesítője, a fiatalok kommunistává formá­lásának nagyszerű kohója. Sekou Touré fogadta a szakszervezeti küldöttségünket Somogyi Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT elnökének vezetésével Gui­neában tartózkodó szakszervezeti küldöttségünket, fogadta Sekou To. űré, a Guineái köztársaság elnöke, a Guineái Demokrata Párt főtitká. ra. Somogyi Miklós átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, a magyar kormány és Kádár János minisz­terelnök személyes üdvözletét és sok sikert kívánt Sekou Touré- nak és a guineai népnek ország­építő munkájához. Sekou Touré elnök látogatása végén saját, de­dikált könyvével ajándékozta meg a küldöttség tagjait. (MTI) Hailé Szelasszié elnököl a bamakói csúcsértekezleten Helyzetjelentés a frontról Algír Számtalan közvetítő kísérlet, a csúcstalálkozóra előterjesztett, majd elejtett javaslat után úgy látszik végleges megállapodás szü­letett arról, hogy az algériai— marokkói határkonfliktus rende­zésére Bamakóban október 29-én, kedden 11 órakor kerül sor. K. Jifru, Etiópia külügyminisz­tere vasárnap este jelentette be Párizsban, hogy Hailé Szelasszié császár fog elnökölni az értekez­leten. Az értekezlet pontos meg­kezdését az etióp külügyminiszter szerint most már csak légköri ne­hézségek akadályozhatják, miután a részvevő felek repülőgéppel utaznak Bamakóba. Etiópia császára vasárnap két ízben tárgyalt Mali külügyminisz­terével, Algéria nagykövetével, majd telefonmegbeszélést folyta­tott a marokkói királlyal. A diplomáciai előkészítés to­vább folyik Washingtonban is. Gellal, algériai nagykövet folyta­tólagos megbeszéléseket tart Mali, Etiópia, Ghana és Tunézia nagy­követével. SANTO DOMINGO „Le a Trujillo-rendörséggel!” — „Ta­karodjanak a katonák r — Ilyen és .eh­hez hasonló jelszavakkal vonult fel va- j sárnap a dominikai főváros utcáin a ! szeptemberi jobboldali katonai puccs óta leghatalmasabb kormányellenes tüntető tömeg. A rendőrség rátámadt a több ezres tömegre és könnyfakasztó gránátokkal oszlatta szét a tüntetést. A könnygázgránátok felrobbanása kö­vetkeztében több száz ember megbete­gedett. Tizenkét embert a rendőrség letartóztatott. RÓMA Olaszországban leesett az első hó. Az Appenninekben vasárnap este tízcen­timéteres hótakarót mértek. Két időjárási hír Amerikából: New Yorkban vasárnap 28 fokra szökött fel a hőmérő higanyszála, megdöntve ez­zel az összes októberi melegrekordo­kat. * A Bermudák nyugati része felé tart a Ginny nevű hurrikán, amely a hét végén Laro Karolina állam partvidé­kén dühöngött. A legnagyobb szélse­besség 150 kilométer/óra. BUENOS AIRES Négy haláleset történt vasárnap az argentínai Grand Prix-en. Egy ver­senyautó a közönség sorai közé ro­hant és két embert halálra gázolt,'töb­ben megsebesültek. Néhány órával ko­rábban lezuhant a versenybíróság re­pülőgépe, amelynek utasai ellenőrző állomásokat akartak kijelölni. Két em­ber életét vesztette. (MTI) Az algériai rádió vasárnap esti jelentése arra enged következtet­ni, hogy az algériai erők offenzí- vája erősödött. A rádió közölte, hogy a marokkói front komolyan megingott, annak1 ellenére, hogy az ellenfél emberben és hadi­anyagban túlerőben van. A Reu­ter a legfrissebb lapjelentések után vasárnap este szintén azt kö­zölte, hogy az algériai erők kezé­ben van továbbra is a kezdemé­nyezés. A marokkói hivatalos jelentések marokkói győzelemről beszélnek. Szerintük befejeződött a Hassi Beida térségében folyt tisztogató eljárás. E jelentések szerint az al­gériai erők vesztesége 60 halott és 76 fogoly, továbbá jelentős hadi­anyag. A jelentés nem ír marok- J kői veszteségről. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents