Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-29 / 254. szám

1963. október 29. 3 Kedd December elsejéig befejezik az őszi munkákat Békéscsaba tsz-ei Október 28-án, délelőtt Békés­csabán, a városi tanács Vnezőgaz- dasági osztálya értekezletre hív­ta össze Békéscsaba termelőszö­vetkezeteinek elnökeit, főmező­gazdászait és párttitkárait. Az ülésen Palyik György, a városi tanács elnökhelyettesének meg­nyitója után Kovács Ferenc, a mezőgazdasági osztály vezetője beszámolójában értékelte a ter­melőszövetkezetek munkáját, az őszi búzavetésben elért eredmé­nyeiket. Többek között elmondot­ta, hogy a békéscsabai termelő- szövetkezetek közül a Petőfi Tsz volt az első, amelyik befejezte a búza vetését. Jó példának emlí­tette, hogy egyes termelőszövet­kezetekben, így az Előrében és a Petőfiben igen nagy gondot for­dítottak a talajelőkészítésre és igen jó minőségű munkát végez­tek. Beszélt azokról a hibákról is, amelyek az őszi vetési munka megszervezésében előfordultak. Többek között megemlítette, hogy több helyen nem volt megfelelő a gépek csoportosítása és irányítá­sa. Ezzel szemben a Május 1 Ter­melőszövetkezetben például 3—4 gépet üzemeltettek együtt és így folyamatosabb volt a munka, s géphibáknál könnyebben kisegí­tették egymást az itt dolgozók. Beszámolójában említést tett a munkafegyelemről is, mely a bé­késcsabai termelőszövetkezetben kielégítő volt. Beszélt a további feladatokról is. A vetéssel kapcsolatban el­mondotta, hogy szükséges az utó­lagos talaj munkáikat, például a hengerezést és egyéb feladatokat elvégezni, valamint már most fel kell készülni a termelőszövetke­zeteknek a tavaszi fejtrágyázásra. A betakarítással kapcsolatban elmondotta, hogy a termelőszövet­kezeteknek elsősorban a cukorré­pa betakarítását kell szorgalmaz­ni. Ugyanakkor a kukoricatörés­ben is igen sok még a tennivaló, ugyanis ebben lemaradás van a város szövetkezeteinél. Igen fontos a szállítóeszközök csoportosítása és olyan megszervezése, hogy a szállításban ne legyen fennaka­dás. Az őszi feladatokban különösen kiemelte a mélyszántást, melyben Békéscsaba termelőszövetkezetei jelenleg a 48 százaléknál tarta­nak. Elmondotta, hogy eddig minden feltétel adva van arra, hogy november 20-ig a város szö­vetkezetei befejezzék a mélyszán­tást. Beszámolójában különösen kiemelte a gépek két műszakos üzemeltetését és az emberekről való gondoskodást. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek ve­zetői a Május 1 és a Kossuth Tsz példáját követve gondoskodjanak az éjszakai ügyelet megszervezé­séről, valamint a traktorosok me­leg ruhával és védőitallal vaíó ellátásáról. Különösen kihangsú­lyozta az éjszakai ellenőrzést, mely feltétele annak, hogy a munkaidőt jól kihasználják és jó eredményeket érjenek el az éj­szakai műszakban dolgozók is. Ugyancsak kihangsúlyozta a szombati és vasárnapi munka megszervezésének jelentőségét. A város szövetkezetei úgy tervezik, hogy december 1-ig befejezik az őszi munkákat. K. J. Nagy a választék a téli ruházati cikkekből a gyermekruházati boltban A Békés megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat orosházi 102-es számú gyermekruházati boltjában mind többen és többen szerzik be gyermekük téli ruha szükségletét és a forgalom ezekből már eddig meghaladja az egymil­lió forintot. Pollák Józsefné üzletvezető tá­jékoztatása szerint az egyik leg­kedveltebb cikk a szőrmegalléros és kucsmás bébi télikabát egy­Köz ületek munkaerőigénye Az £M 44. sz. Építőipari Vállalai j azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre nyugdíjas kőműveseket, fize­téskorlátozás nélkül (nyugdíj megha­gyásával) az idevonatkozó űj rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, épí­tőipari könnyügépkezelöket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vi­dékieknek tanácsigazolás, szakmunká­soknak szerszám szükséges. Munkaru­hát 6 hónapig nem adunk. Jelentke­zés: Budapest V., Kossuth 1» tér 13—15, földszint. Munkaerögazdálko- dás. 434 Gyakorlattal rendelkező gépírónőt azonnali belépésre felveszünk. Békés­csabai X. számú Ügyvédi Munkakö­zösség, Luther u. 2. 85384 tői ötéves korú gyermekek részé­re. Ugyancsak igen szépek és jó minőségűek a nagyobb lányoknak való divatos télikabátok, ame­lyek szőrmegallérral is kaphatók. Nagy a választék a fiú télükabá- tokban, valamint a kamaszöltxL nyökben. Mackóruhából ebben az évben minden igény kielégíthető. Üj cikk a gyermekeknek a cseh gumi- és hócsizma. Másfajta láb­beliből a választék hasonló a ta­valyihoz. Csaknem 400 idős tsz-tagoi vendégellek meg Okányhan Szombaton és vasárnap meghitt ün­nepségeken vendégelték meg Okány- ban a nyugdíjas és nyugdíj előtt áiló idős szövetkezeti gazdákat. Az Alkot­mány Tsz-ben 200, a Petőfi Tsz-ben 90, a íöldművesszövetkezetben 14, a községi szociális otthonban pedig 80 éltes ember fogadta meghatottan a tár­sadalmi szervek kedveskedéseit. A fi­nom ebéd mellett csaknem 40 ezer fo­rintot osztottak ki közöttük. Szabó László elvtárs, a községi pártbizott­ság titkára méltatta az ünnepségen ér­demeiket, s elismerését fejezte ki, ami­ért hajlott koruk ellenére oly készsé­gesen segítettek a termelőszövetkeze­teknek az őszi munkák sikeres elvég­zésében is. Sok még a javítanivaló tsz-eink szarvasmarha-tenyészetében Beszélgetés Kiss Endrével, a Hidasháti Állami Gazdaság föállattenyésztöiével Bár, csak a köröstarcsai Búzaka­lász Tsz-t patronálja állandó jelleg­gel a Hidasháti Állami Gazdaság vezetősége, (az igazgatót, Gajdács elvtársat elnökhelyettesnek is meg­választották), de a békési járás több szövetkezetét is felkeresik időnként, különböző célfeladatok­kal. A kétsopronyi, a békési, a bél­megyeri, a kamuti, s a többi szö­vetkezetekben elég gyakori láto­gató a szarvasmarha-tenyész­tést szenvedélyesen szerető Kiss Endre, a gazdaság főállattenyész­tője. Tapasztalatairól, s a szarvas­marha-tenyésztés javításának módszereiről beszélgettünk vele. — Hogy értékeli Kiss elvtárs a bé­kési járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztését? — Nem akarok senkit sem meg­sérteni, ezért röviden csak annyit mondok: sok javítanivaló van csaknem minden szövetkezet ál­lattenyészetén. Lépten-nyomon azt tapasztalom, hogy nagyon szak­szerűtlen a takarmánygazdálko­dás, s ennek „eredménye” a tehe­nenként! évi 1600—1800 liter tej­termelés. A mezőberényi Arany­kalászban viszonylag a legjobb, 2300—2400, de ez is túl kevés ah­hoz, hogy jövedelmező, de lega­lábbis rentábilis legyen a tehené­szet. A szakszerűtlen takarmánygaz­dálkodáson túl a vemhességi pro­duktivitás hiánya is csökkenti a tejtermelést. A szövetkezetekben 100 tehenenként ugyanis mindösz- sze 60—70 a borjúszaporulat, már­pedig, ha borjú nincs, akkor tej sincs. A szövetkezeti vezetők az alacsony tej hozamot az állomány vegyességével magyarázzák. Ez csak részben fogadható el, mert hiszen magyartarkát tartanak. Márpedig a magyartarka fajtá­ban sokkal több érték van, mint amennyit tejben, tejzsírban és húsban kitermelnek belőle szövet­kezeteink. Az állattenyésztés fő hibái általában a nem megfelelő irányítás, az ellenőrzés és a jó gondozás hiánya, továbbá a nem megfelelő tartási viszonyok, a szükségférőhelyek. — Milyen takarmánygazdálkodást javasol Kiss elvtárs a termelőszö­vetkezeteknek ? — Elsősorban azt, hogy ahol mód és lehetőség van rá, telepít­senek minél több műrétet. Azért, hogy a lehető legkisebbre csök­kentsék a termesztett takarmány­nyal való etetést. A termesztett takarmány ugyanis a legnagyobb igyekezet ellenére is egyoldalúvá válik. A silókukoricát, a borsós- napraforgót, a zabosbükkönyt és az egyéb takarmánykeveréket nem élettani tápértéke, hanem a meny- nyisége miatt termelik szövetke­zeteink. Természetesen szükség van a termesztett takarmányra is, de véleményem szerint annyi mű­rétet kellene telepítsen minden szövetkezet, hogy a szarvasmarha­állomány a zöldtakarmány felét lehetőleg legelés közben vegye fel. Egyrészt azért, mert feltétlen szük­séges az állatoknak a mozgás és a napfény. Másrészt azért, mert a legeltetés gazdaságos; nem kell annyi takarmányt behordani, s így a sók fuvar nem drágítja a tej­termelést. — A nem kielégítő takarmányozás mennyiben befolyásolja szövetke­zeteinkben a produktivitást, azaz a borjúszaporulatot? — A .produktivitás döntő függ­vénye a takarmányozás. Ha élet-, erő- és óvástanilag az állomány ellátottsága megfelelő szinten mo­zog, akkor 100 tehenenként a bor­júszaporulat legalább 93 kell le­gyen a szövetkezetekben. Nálunk a gazdaságban tíz év átlagában ennyit értünk el, de voltak olyan esztendők, mint például 1961-ben, amikor 96 és 1962-ben, amikor 97 volt a borjúszaporulat 100 tehe­nenként. Ezzel szemben a tsz-ek- ben csak 60—70 a szaporulat. Már­pedig minél kevesebb a borjú, an­nál kevesebb a tejelő tehén. Nem az á lényeg, hogy a vemhes tehén gömbölyű legyen valami ballaszt­takarmánytól, hanem az, hogy egész évben fehérjedús takarmá­nyon tartsuk és megfelelő legyen a kondíciójuk. Szövetkezeteink zömében helytelenül, az ellés előt­ti 60 nap alatt akarják a tehenek kondícióját feljavítani — nyilván­való — kevés sikerrel. Az ala­csony borjúszaporulat oka az is, hogy hanyagolják, s nem idejében történik a termékenyítés. — Milyen tapasztalatai vannak az állattenyésztés irányításával, ellen­őrzésével kapcsolatban? — Elsősorban az, hogy szövet­kezeteink egy részében szükséges rossznak tekintik a szarvasmarha­tenyésztést, s ezért keveset törőd­nek vele. Ritkán ellenőrzik az is­tállókat, s akkor is leginkább csak végigsétálnak a placcon. Azt mon­dani sem kell, hogy ahol nincs jó irányítás és alapos ellenőrzés, ott a leglelkiismeretesebb emberek sem gondozzák megfelelően az ál­latokat. Ha erről szó esik, legin­kább azt mondják a szövetkezeti emberek, hogy könnyű rendet, tisztaságot tartani az állami gaz­daságokban, mert ott parancsol­nak. Nem éppen így van, mert mi is tízszer kérünk, mire egyszer parancsolunk. A mi eredményeink titka az, hogy a 4,3 átlag életkorú teheneink évi egyenkénti tejhoza­ma 3500—3600 liter azzal ma­gyarázható, hogy mi kioktattuk a tehenészeinket, vagyis megtanítot­tuk őket a szakmájukra, s az el­lenőrzés nem az istállón való vé- gigsétálásból, hanem apró részle­tességből áll. Másrészt nálunk a takarmányozás a teheneik terme­j.lése szerint történik. Szövetkeze- j teinkben ezt nemigen lehet ta- | pasztalni, de azt igen, hogy pél- j dául helyenként a tej után járó | korpát a sertésekkel etetik fel, | holott köztudott dolog, hogy a I korpa elsősorban tehénabrak. Fosz­for és filinsav tartalma miatt, foszforra és filinsavra természe­tesen a sertésnek is szüksége van. de azt az egyéb abrakban meg is találják. Szinte hihetetlen, de meg­történt, hogy ocsut adtak korpa és abrak helyett a teheneknek, holott az ocsu kimondottan bir­katakarmány. A gondozásról sem sok jót mondhatok. Nincs megfelelő mun­karend kialakítva, nincs meghatá­rozva az, hogy mit. mikor és ho­gyan kell-megcsinálni. Az istálló mindannyiunk „tányérja”. Legfél­tettebb kincsünk: a gyermek onnan kapja fő táplálékát, a tejet, ezért az istálló sohasem lehet elég tisz­ta. Ezzel szemben azt tapaszta­lom, hogy keveset törődnek tisz­tán tartásával, fertőtlenítésével. Bi­zony a gondozók nem mosnak ke­zet minden tehén fejese előtt, a tőgyet nem szivaccsal, hanem ir­hával törlik, s figyelmen kívül hagyják a tejtermelésnek azt a fontos követelményét is, hogy a tőgy első kétnegyedét fejjék elő­ször, aztán a hátsót. Leginkább a kényelmesebb keresztbefejést al­kalmazzák. — Több szövetkezetben takarmány- szűke állt elő az elmúlt aszályos esztendők következtében. Most gondot okoz az átteleltetés. Mit javasol Kiss elvtárs? — Ha azt akarjuk, hogy megfe­lelő legyen a tejtermelés és az. ál­latok tenyészkondíciója, akkor te­henenként napi 20—25 kiló siló- kukoricát, 4—5 kiló lucemaszénát, 8—10 kiló takarmányrépát, s ter­mészetesen megfelelő mennyiségű abrakot kell biztosítani. Ügy, hogy a 6—7 literen felül, minden liter tej után 40 deka pótabrakot is kapjanak a tehenek. Szövetkezete­ink nagy része az átteleltetést most kukoricaszárból készült siló­val akarja megoldani. Mondanom sem kell, hiszen ők is tudják, hogy a kukoricaszár tápérték nélküli tö­megtakarmány, s ezért csak kiegé­szítőként kell etetni. Szövetkezete­inkben az a gyakorlat, hogy a jó széna zömét a hízómarhákkal és a lovakkal etetik fel. Véleményem szerint a szársilót elsősorban a hízámarhával kellene etetni, mert annak nincs élettani funkciója, nem kell tejet termelnie, a hús és a zsír kitermeléséhez pedig meg­kapja abrakmennyiséget. Véle­ményem szerint szövetkezeteink­ben a takarmányt a hasznosítás­nak megfelelően kellene elosztani úgy, hogy a silókukorica és a lu­cernaszéna zöme a teheneknek és a növendékállatoknak jusson. A páckészítésre is nagyobb gondot kellene fordítsanak szövetkezete­inkben, mert a pácolómedence a tehén ötödik gyomra, s nem mind­egy, hogy jól vagy rosszul elkészí­tett takarmány fogyasztására for­dítja emésztési energiáját — fejez­te be nyilatkozatát Kiss Endre elv­társ. Kukk Imre Mezőberényi Műszaki és Villamossági Kisipari Szövetkezet a lakosság szolgálatában ! Telefon: Mezőberény 20 és 35, Gyoma 28, új részleg: Köröstarcsa, Kossuth u. 33. Vállaljuk rövid határidőre mindennemű háztartási kisgépek, motorkerékpárok, rádió és televízió szakszerű javítását. Danuvia és Pannónia garanciális és garancián túli szervizszolgálat! Rövid határidőre vállalunk: villanyszerelési, vízvezetékszerelési, lakatos, bádogos javítási és új mun­kát, valamint villanymotor-tekercselést. Értesítjük a lakosságot, hogy felvevőhelyeket létesítettünk: Csárdaszálláson, Hunyán, K?műtőn és Mu- ronyban. Átvétel: Csárdaszálláson csütörtökön, Hunyán pénteken, Kamuton és Muronyban szombaton. Az átvevőhelyeken mindennemű rádió-, televízió-, háztartási kisgép javításokat vállalunk. x

Next

/
Thumbnails
Contents