Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-29 / 254. szám
1963. október 29. 3 Kedd December elsejéig befejezik az őszi munkákat Békéscsaba tsz-ei Október 28-án, délelőtt Békéscsabán, a városi tanács Vnezőgaz- dasági osztálya értekezletre hívta össze Békéscsaba termelőszövetkezeteinek elnökeit, főmezőgazdászait és párttitkárait. Az ülésen Palyik György, a városi tanács elnökhelyettesének megnyitója után Kovács Ferenc, a mezőgazdasági osztály vezetője beszámolójában értékelte a termelőszövetkezetek munkáját, az őszi búzavetésben elért eredményeiket. Többek között elmondotta, hogy a békéscsabai termelő- szövetkezetek közül a Petőfi Tsz volt az első, amelyik befejezte a búza vetését. Jó példának említette, hogy egyes termelőszövetkezetekben, így az Előrében és a Petőfiben igen nagy gondot fordítottak a talajelőkészítésre és igen jó minőségű munkát végeztek. Beszélt azokról a hibákról is, amelyek az őszi vetési munka megszervezésében előfordultak. Többek között megemlítette, hogy több helyen nem volt megfelelő a gépek csoportosítása és irányítása. Ezzel szemben a Május 1 Termelőszövetkezetben például 3—4 gépet üzemeltettek együtt és így folyamatosabb volt a munka, s géphibáknál könnyebben kisegítették egymást az itt dolgozók. Beszámolójában említést tett a munkafegyelemről is, mely a békéscsabai termelőszövetkezetben kielégítő volt. Beszélt a további feladatokról is. A vetéssel kapcsolatban elmondotta, hogy szükséges az utólagos talaj munkáikat, például a hengerezést és egyéb feladatokat elvégezni, valamint már most fel kell készülni a termelőszövetkezeteknek a tavaszi fejtrágyázásra. A betakarítással kapcsolatban elmondotta, hogy a termelőszövetkezeteknek elsősorban a cukorrépa betakarítását kell szorgalmazni. Ugyanakkor a kukoricatörésben is igen sok még a tennivaló, ugyanis ebben lemaradás van a város szövetkezeteinél. Igen fontos a szállítóeszközök csoportosítása és olyan megszervezése, hogy a szállításban ne legyen fennakadás. Az őszi feladatokban különösen kiemelte a mélyszántást, melyben Békéscsaba termelőszövetkezetei jelenleg a 48 százaléknál tartanak. Elmondotta, hogy eddig minden feltétel adva van arra, hogy november 20-ig a város szövetkezetei befejezzék a mélyszántást. Beszámolójában különösen kiemelte a gépek két műszakos üzemeltetését és az emberekről való gondoskodást. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek vezetői a Május 1 és a Kossuth Tsz példáját követve gondoskodjanak az éjszakai ügyelet megszervezéséről, valamint a traktorosok meleg ruhával és védőitallal vaíó ellátásáról. Különösen kihangsúlyozta az éjszakai ellenőrzést, mely feltétele annak, hogy a munkaidőt jól kihasználják és jó eredményeket érjenek el az éjszakai műszakban dolgozók is. Ugyancsak kihangsúlyozta a szombati és vasárnapi munka megszervezésének jelentőségét. A város szövetkezetei úgy tervezik, hogy december 1-ig befejezik az őszi munkákat. K. J. Nagy a választék a téli ruházati cikkekből a gyermekruházati boltban A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat orosházi 102-es számú gyermekruházati boltjában mind többen és többen szerzik be gyermekük téli ruha szükségletét és a forgalom ezekből már eddig meghaladja az egymillió forintot. Pollák Józsefné üzletvezető tájékoztatása szerint az egyik legkedveltebb cikk a szőrmegalléros és kucsmás bébi télikabát egyKöz ületek munkaerőigénye Az £M 44. sz. Építőipari Vállalai j azonnal felvesz budapesti munkahelyekre nyugdíjas kőműveseket, fizetéskorlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával) az idevonatkozó űj rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, építőipari könnyügépkezelöket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth 1» tér 13—15, földszint. Munkaerögazdálko- dás. 434 Gyakorlattal rendelkező gépírónőt azonnali belépésre felveszünk. Békéscsabai X. számú Ügyvédi Munkaközösség, Luther u. 2. 85384 tői ötéves korú gyermekek részére. Ugyancsak igen szépek és jó minőségűek a nagyobb lányoknak való divatos télikabátok, amelyek szőrmegallérral is kaphatók. Nagy a választék a fiú télükabá- tokban, valamint a kamaszöltxL nyökben. Mackóruhából ebben az évben minden igény kielégíthető. Üj cikk a gyermekeknek a cseh gumi- és hócsizma. Másfajta lábbeliből a választék hasonló a tavalyihoz. Csaknem 400 idős tsz-tagoi vendégellek meg Okányhan Szombaton és vasárnap meghitt ünnepségeken vendégelték meg Okány- ban a nyugdíjas és nyugdíj előtt áiló idős szövetkezeti gazdákat. Az Alkotmány Tsz-ben 200, a Petőfi Tsz-ben 90, a íöldművesszövetkezetben 14, a községi szociális otthonban pedig 80 éltes ember fogadta meghatottan a társadalmi szervek kedveskedéseit. A finom ebéd mellett csaknem 40 ezer forintot osztottak ki közöttük. Szabó László elvtárs, a községi pártbizottság titkára méltatta az ünnepségen érdemeiket, s elismerését fejezte ki, amiért hajlott koruk ellenére oly készségesen segítettek a termelőszövetkezeteknek az őszi munkák sikeres elvégzésében is. Sok még a javítanivaló tsz-eink szarvasmarha-tenyészetében Beszélgetés Kiss Endrével, a Hidasháti Állami Gazdaság föállattenyésztöiével Bár, csak a köröstarcsai Búzakalász Tsz-t patronálja állandó jelleggel a Hidasháti Állami Gazdaság vezetősége, (az igazgatót, Gajdács elvtársat elnökhelyettesnek is megválasztották), de a békési járás több szövetkezetét is felkeresik időnként, különböző célfeladatokkal. A kétsopronyi, a békési, a bélmegyeri, a kamuti, s a többi szövetkezetekben elég gyakori látogató a szarvasmarha-tenyésztést szenvedélyesen szerető Kiss Endre, a gazdaság főállattenyésztője. Tapasztalatairól, s a szarvasmarha-tenyésztés javításának módszereiről beszélgettünk vele. — Hogy értékeli Kiss elvtárs a békési járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztését? — Nem akarok senkit sem megsérteni, ezért röviden csak annyit mondok: sok javítanivaló van csaknem minden szövetkezet állattenyészetén. Lépten-nyomon azt tapasztalom, hogy nagyon szakszerűtlen a takarmánygazdálkodás, s ennek „eredménye” a tehenenként! évi 1600—1800 liter tejtermelés. A mezőberényi Aranykalászban viszonylag a legjobb, 2300—2400, de ez is túl kevés ahhoz, hogy jövedelmező, de legalábbis rentábilis legyen a tehenészet. A szakszerűtlen takarmánygazdálkodáson túl a vemhességi produktivitás hiánya is csökkenti a tejtermelést. A szövetkezetekben 100 tehenenként ugyanis mindösz- sze 60—70 a borjúszaporulat, márpedig, ha borjú nincs, akkor tej sincs. A szövetkezeti vezetők az alacsony tej hozamot az állomány vegyességével magyarázzák. Ez csak részben fogadható el, mert hiszen magyartarkát tartanak. Márpedig a magyartarka fajtában sokkal több érték van, mint amennyit tejben, tejzsírban és húsban kitermelnek belőle szövetkezeteink. Az állattenyésztés fő hibái általában a nem megfelelő irányítás, az ellenőrzés és a jó gondozás hiánya, továbbá a nem megfelelő tartási viszonyok, a szükségférőhelyek. — Milyen takarmánygazdálkodást javasol Kiss elvtárs a termelőszövetkezeteknek ? — Elsősorban azt, hogy ahol mód és lehetőség van rá, telepítsenek minél több műrétet. Azért, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a termesztett takarmánynyal való etetést. A termesztett takarmány ugyanis a legnagyobb igyekezet ellenére is egyoldalúvá válik. A silókukoricát, a borsós- napraforgót, a zabosbükkönyt és az egyéb takarmánykeveréket nem élettani tápértéke, hanem a meny- nyisége miatt termelik szövetkezeteink. Természetesen szükség van a termesztett takarmányra is, de véleményem szerint annyi műrétet kellene telepítsen minden szövetkezet, hogy a szarvasmarhaállomány a zöldtakarmány felét lehetőleg legelés közben vegye fel. Egyrészt azért, mert feltétlen szükséges az állatoknak a mozgás és a napfény. Másrészt azért, mert a legeltetés gazdaságos; nem kell annyi takarmányt behordani, s így a sók fuvar nem drágítja a tejtermelést. — A nem kielégítő takarmányozás mennyiben befolyásolja szövetkezeteinkben a produktivitást, azaz a borjúszaporulatot? — A .produktivitás döntő függvénye a takarmányozás. Ha élet-, erő- és óvástanilag az állomány ellátottsága megfelelő szinten mozog, akkor 100 tehenenként a borjúszaporulat legalább 93 kell legyen a szövetkezetekben. Nálunk a gazdaságban tíz év átlagában ennyit értünk el, de voltak olyan esztendők, mint például 1961-ben, amikor 96 és 1962-ben, amikor 97 volt a borjúszaporulat 100 tehenenként. Ezzel szemben a tsz-ek- ben csak 60—70 a szaporulat. Márpedig minél kevesebb a borjú, annál kevesebb a tejelő tehén. Nem az á lényeg, hogy a vemhes tehén gömbölyű legyen valami ballaszttakarmánytól, hanem az, hogy egész évben fehérjedús takarmányon tartsuk és megfelelő legyen a kondíciójuk. Szövetkezeteink zömében helytelenül, az ellés előtti 60 nap alatt akarják a tehenek kondícióját feljavítani — nyilvánvaló — kevés sikerrel. Az alacsony borjúszaporulat oka az is, hogy hanyagolják, s nem idejében történik a termékenyítés. — Milyen tapasztalatai vannak az állattenyésztés irányításával, ellenőrzésével kapcsolatban? — Elsősorban az, hogy szövetkezeteink egy részében szükséges rossznak tekintik a szarvasmarhatenyésztést, s ezért keveset törődnek vele. Ritkán ellenőrzik az istállókat, s akkor is leginkább csak végigsétálnak a placcon. Azt mondani sem kell, hogy ahol nincs jó irányítás és alapos ellenőrzés, ott a leglelkiismeretesebb emberek sem gondozzák megfelelően az állatokat. Ha erről szó esik, leginkább azt mondják a szövetkezeti emberek, hogy könnyű rendet, tisztaságot tartani az állami gazdaságokban, mert ott parancsolnak. Nem éppen így van, mert mi is tízszer kérünk, mire egyszer parancsolunk. A mi eredményeink titka az, hogy a 4,3 átlag életkorú teheneink évi egyenkénti tejhozama 3500—3600 liter azzal magyarázható, hogy mi kioktattuk a tehenészeinket, vagyis megtanítottuk őket a szakmájukra, s az ellenőrzés nem az istállón való vé- gigsétálásból, hanem apró részletességből áll. Másrészt nálunk a takarmányozás a teheneik termej.lése szerint történik. Szövetkeze- j teinkben ezt nemigen lehet ta- | pasztalni, de azt igen, hogy pél- j dául helyenként a tej után járó | korpát a sertésekkel etetik fel, | holott köztudott dolog, hogy a I korpa elsősorban tehénabrak. Foszfor és filinsav tartalma miatt, foszforra és filinsavra természetesen a sertésnek is szüksége van. de azt az egyéb abrakban meg is találják. Szinte hihetetlen, de megtörtént, hogy ocsut adtak korpa és abrak helyett a teheneknek, holott az ocsu kimondottan birkatakarmány. A gondozásról sem sok jót mondhatok. Nincs megfelelő munkarend kialakítva, nincs meghatározva az, hogy mit. mikor és hogyan kell-megcsinálni. Az istálló mindannyiunk „tányérja”. Legféltettebb kincsünk: a gyermek onnan kapja fő táplálékát, a tejet, ezért az istálló sohasem lehet elég tiszta. Ezzel szemben azt tapasztalom, hogy keveset törődnek tisztán tartásával, fertőtlenítésével. Bizony a gondozók nem mosnak kezet minden tehén fejese előtt, a tőgyet nem szivaccsal, hanem irhával törlik, s figyelmen kívül hagyják a tejtermelésnek azt a fontos követelményét is, hogy a tőgy első kétnegyedét fejjék először, aztán a hátsót. Leginkább a kényelmesebb keresztbefejést alkalmazzák. — Több szövetkezetben takarmány- szűke állt elő az elmúlt aszályos esztendők következtében. Most gondot okoz az átteleltetés. Mit javasol Kiss elvtárs? — Ha azt akarjuk, hogy megfelelő legyen a tejtermelés és az. állatok tenyészkondíciója, akkor tehenenként napi 20—25 kiló siló- kukoricát, 4—5 kiló lucemaszénát, 8—10 kiló takarmányrépát, s természetesen megfelelő mennyiségű abrakot kell biztosítani. Ügy, hogy a 6—7 literen felül, minden liter tej után 40 deka pótabrakot is kapjanak a tehenek. Szövetkezeteink nagy része az átteleltetést most kukoricaszárból készült silóval akarja megoldani. Mondanom sem kell, hiszen ők is tudják, hogy a kukoricaszár tápérték nélküli tömegtakarmány, s ezért csak kiegészítőként kell etetni. Szövetkezeteinkben az a gyakorlat, hogy a jó széna zömét a hízómarhákkal és a lovakkal etetik fel. Véleményem szerint a szársilót elsősorban a hízámarhával kellene etetni, mert annak nincs élettani funkciója, nem kell tejet termelnie, a hús és a zsír kitermeléséhez pedig megkapja abrakmennyiséget. Véleményem szerint szövetkezeteinkben a takarmányt a hasznosításnak megfelelően kellene elosztani úgy, hogy a silókukorica és a lucernaszéna zöme a teheneknek és a növendékállatoknak jusson. A páckészítésre is nagyobb gondot kellene fordítsanak szövetkezeteinkben, mert a pácolómedence a tehén ötödik gyomra, s nem mindegy, hogy jól vagy rosszul elkészített takarmány fogyasztására fordítja emésztési energiáját — fejezte be nyilatkozatát Kiss Endre elvtárs. Kukk Imre Mezőberényi Műszaki és Villamossági Kisipari Szövetkezet a lakosság szolgálatában ! Telefon: Mezőberény 20 és 35, Gyoma 28, új részleg: Köröstarcsa, Kossuth u. 33. Vállaljuk rövid határidőre mindennemű háztartási kisgépek, motorkerékpárok, rádió és televízió szakszerű javítását. Danuvia és Pannónia garanciális és garancián túli szervizszolgálat! Rövid határidőre vállalunk: villanyszerelési, vízvezetékszerelési, lakatos, bádogos javítási és új munkát, valamint villanymotor-tekercselést. Értesítjük a lakosságot, hogy felvevőhelyeket létesítettünk: Csárdaszálláson, Hunyán, K?műtőn és Mu- ronyban. Átvétel: Csárdaszálláson csütörtökön, Hunyán pénteken, Kamuton és Muronyban szombaton. Az átvevőhelyeken mindennemű rádió-, televízió-, háztartási kisgép javításokat vállalunk. x
