Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-22 / 248. szám
1963. október 22. 4 Kedd / dl íetedik tHMáwutfi Tények és érvek a fogyasztásról Október húszadika. Az év negyvenharmadik vasárnapja. Hogy a cím mégis más csoportosítást sejtet, annak az a titka, hogy ezen a napon is dolgoztak megyénk ópí- tőmunkásai. A kormány — a terv. lemaradás, az adósság törlesztésé, re — nyolc munkával töltendő vasárnapot engedélyezett az építőiparnak. Intézkedéséből a népgazdasági tervek teljesítéséért érzett felelősség és a humanitás csendül ki. Humanitás, a szó legjobb értelmében. Lehetett volna tíz. tizenkét vasárnapot is kérni az építőiktől, de ez túl nagy kérés lett volna. A kormány tudja, hogy pihenni is kell azoknak, akik egy- végiében tizenkét napokat húznak le az emelkedő falak, malteros- ládák mellett, etnelődaruk fülkéjében. Az első vasárnapot július 26-án dolgozták végig. A másodikra augusztus 11-én, a harmadikra 25- én, a negyedikre szeptember 8-án, az ötödikre 22-én, a hatodikra október 6-án került sor. A hetedik, re most vasárnap. Reggel 4 órától Milyen volt ez a vasárnap Békéscsabán? Ahogy az órák pallérozták a napot, úgy ébredezett a város, Az utcákon összehúzták magukon a kabátot az emberek. Foga volt a hamisítatlanul őszi reggelnek. A meleg szobákból csak akkor mozdultak ki szívesen az aprók és nagyok, amikor már a háztetőle fölé emelkedett a nap korongja, kék-tisztára derült az ég, lehetett sütkérezni egy kicsit a bágyadt ragyogásban. A hajdan volt vásártéren, az új lakónegyedben reggel négy órakor a pirkadat már munkában találta a Vári-brigádot. A V/6-os, 50 laká. sós épület második emeletén szerelték az előregyártott blokkokat és igazították, rakták a födémpanelokat. A V/9-es, pasztellszínű épület kéthetes lakói ámulva nézték őket, amikor 7—8 óra tájban kiálltak napfürdőzni a festéksza- gú erkélyekre. Hat órakor surrogni kezdtek a szállítószalagok a V/7-es és V/8- as épület alapjainál. A Reinhardt- brigád egy része az alapok szigeteléséhez kezdett hozzá, a Szászbrigád tizenegy tagja pedig a ha- rán üközőket tömítette földdel és ásta a V/8-as épület alapjait. Az iskola épületének második eméle. tét a Sviszt-brigád tizenkét tagú kóműves-kolleiktívája vette birtoBelgrad Az Ekonomska Politika című belgrádi gazdasági hetilap megállapítja, hogy az idei magyar—jugoszláv áru- csereforgalom alakulása nagyon kedvezően értékelhető. A Magyarországra irányuló jugoszláv kivitel eléri a húszmillió dollárt, a Magyarországról történő jugoszláv behozatal pedig mintegy 25 millió dollárra tehető. A jugoszláv lap az árucsere fejlődékába. A Nagy-brigád a politechnikai termek belső vakolását kezdte meg. Reggel hét órakor — az ácsokkal együtt, akik a szuperett mellett dolgoztaik — százhúsz ember munkájának zaja, beszédének muzsikája űzte a csendet erről a környékről. A tehergépkocsik, vontatók fürgén hordták az előregyártott elemeket a vasútról. A darusok egyáltalán nem unatíkoz- taik. I három Mátyás A város túlsó szegletében, az ifjúsági lakótelepen tíz óra tájban jártam. Azt vártam, hogy szorgos igyekezettel vasárnapi műszakkal találkozom itt is. Csalódtam. Az építő- és épületkarbantartó ktsz dolgozói közül csak Zahorán Mátyás vasbetonszerelő dolgozott a vízhordó fiúval: Bálangó Mátyással együtt, ki a közelben lakik, s eljött tennl-venni, segíteni, ellesni a szép szakma mesterfogásait. A harmadik Mátyás Darabos Mátyás volt, az anyagok ősz hajú őrzője. Az épülő házak környéke azért nem volt csendes. A jövendő „honfoglalók” közül kijöttek vagy tízen-tizenöten és salakkal töltötték fel a földszinti szobák meny- nyeze tőnek vasbe tonelem-közei t, ásták a vízvezetéket. Flenderék, Gyebrovszkiék, Várhelyiék és Szászék a vasárnapi pihenés, lustálkodás helyett derekasan dolgoztak. Az építőknek kár volt elszalasztani a szép időt. Az itteni építkezés a rapszodikus anyagérkezés miatt amúgy is él van maradva. Az átadási határidő eltolódását csökkenteni lehetett volna a vasárnapi munkával. B tetón A város főterén, a gimnázium tőszomszédságában az iparitanulóiskola új épületén a Szegedibrigád öt kőművese és hat segédmunkás dolgozott. Szegedi Lajos, Hankó György, Tóth András, Vin- cze Imre, Nemes Sándor és a többiek reggel hat árakor kezdtek. A segédmunkások ezen a vasárnapon négy órakor keltek, hogy Békésről idejében megérkezzenek. Az emberek a tetőn dolgoztak, a körpárkányt készítették. Talán még gyorsabban dolgoztak, mint egyik-másik hétköznapon. Nem volt anyaghiány. Elmondották, hogy a tetőn már csak a vízvezető csatorna elkészítése, a szigetelés és a tetőzárás van hátra. Ezen a héten megkezdik a külső-belső vakolást. sének szempontjából jelentősnek tartja, hogy Magyarország első ízben importált Jugoszláviából papírféléket vegyi anyagokat, egyes mezőgazdasági gépeket, borpárlatot és bizonyos köz. j fogyasztási cikkeket. Ugyanakkor Ju- j goszlávia ugyancsak az idén vásárolt először jelentős mennyiségben Ma- '■ gyarorezágtól vegyi- és gyógyszeripari termékeket, tehervagonalkatrészeket és csapágyakat. (MTI) A Békési Nyomda pincéjében történtekről még a’ szomszédos házak lakói sem tudtak semmit, Pedig érdekes, örvendetes esemény zajlott le itt vasárnap délelőtt és délután. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szerelői már a kora reggeli órákban megkezdték az utolsó simításokat a hőközpontban. A szerelési munkálatokat Zárton István fóépítésvezető irányította. Deltáiban beszélgettem vele a hegesztőpisztolyők ívlángjának villogása mellett a pincében, örömtől sugárzó arccal újságolta el, hogy a Bocskai utcai erőmű- gép hálózattól épített vezetékben délelőtt fél 11 órakor megtartották a rozsdamentesítést, a hivatást. A tíz és fél atmoszférája gőzt Szendi Béla, az erőmű főgépésze, telepvezetője indította útnak. A hivatás kitűnően sikerült. R pincében A szerelőit közül hatan a hűköz. pontban dolgoztak, nyolcán pe. dig a légtelenítő vezetéket bontották le és a kondenz-edényeket kötötték be. Az egymillió 300 ezer forintos beruházással épített veze. ték és hőközpont hétfőn már üzemelt. A vasárnap délutáni órákban a nyomda helyiségeiben megtörtént a próbafűtés. A radiátorokban cirkuláló forró gőz barátságos meleget árasztott szét a termekben. Ebben az üzemünkben ezen a télen már nem lesz szükség szénre, szeneskamrára. A legolcsóbb fűtőanyaggal fűtenek. A vasárnapi műszak végén, délután két órakor a vásártéri lakás- építkezés „főparancsnokával”, Wábel Ferenc építésvezetővel számvetést rögtönöztünk a munkával eltöltött vasárnapokról. Július végétől vasárnap délutánig, a becslés szerint 1300 ember dolgozott a lakótömböknél és az iskolánál. Az egy főre jutó termelési érték csaknem ötezer forint A vasárnapi szorgoskodással idáig 800—850 ezer forintot törlesztettek ezen az építkezésen az építőipari vállalat adósságából. (2) Benézett az egyik istállóba, majd találomra nekivágott a határnak. Az első dűlőúton befordult. — Ez lesz a hazám legalább két évig, ez az akácfás tanyavilág — állapította meg kis nosztalgiával. A szél bebújt kabátja alá, megcsiklandozta bőrét. Szaporábban kezdett lépkedni, közben figyelmesen nézte a lankák tetején az őszi vetéseket, zöld fű ágaskodását az árokparton. Orrát megcsapta a tavasz kesernyés illata, s régen tapasztalt elfogódottság lett úrrá rajta. A központtól egyre távolabb került s jóformán észre sem vette, már egy nagy akácos erdő mellett haladt tova. Hallotta a fejsze csattogását a fák között, de talán fel se figyelt volna rá, ha hirtelen abba nem marad a zaj. Talált egy kis csapást, azon begyalogolt a sűrűbe. Itt már hatalmas nyárfák ágaskodtak, alattuk bokrok vontak szinte áthatolhatatlan hálót. Az ágak kihajlottak az ösvényre is, éles karmokkal útját állták. Átgázolt néhány kökénybokor között és a völgyben csakhamar Régi igazság, hogy elosztani, elfogyasztani csak azt lehet, amit megtermelünk. A termelés mennyiségétől, ütemétől, gazdaságosságától függ a nemzeti jövedelem alakulása, és egyéni jólétünk grafikonjának mozgása is. A Kossuth Könyvkiadó nagyon hasznos füzetecskét bocsátott ki nemrég a fentiek szemléltetésére. A termelés mennyisége általában a terv szerint alakult hazánkban, s az elmúlt 12 évben a lakosság fogyasztása is megkétszereződött. A fogyasztás ösz- szetétele azonban nem alakult megfelelően, s ezt akkor vesszük leginkább cszre, ha az adatokat összehasonlítjuk más országokéival. Legtöbbet — a jövedelem átlag 53 százalékát — élelmiszerekre költjük és alacsony az ipari cikkek, a ruházat és a tartós fogyasztási cikkek aránya. Egy átlag amerikai lakos össz- fogyasztásának például csak 27 százaléka az élelmiszerfogyasztás, pedig a táplálkozás színvonala ott jobb, mint nálunk. Ugyanakkor sokkal nagyobb összeg jut keresetéből egyébre, többek között háztartási gépekre, járművek, lakberendezések stb. vásárlására. Ausztriában 47, Franciaországban 41, Svédországban 37 százalékos az élelmiszerfo- gyaaztás, a többi, iparcikkek és egyéb szolgáltatások fogyasztásár* jut. Az „egyébből” sok mindenben jól állunk a legfejlettebb Egy ötven férőhel y es tehén istálló már régebben elkészült a vésztői Petőfi Termelőszövetkezetben. Hogy növelni tudják a tehenek számát, az istállót tomegpillantott egy parasztot. A kis kajla bajuszú ember éppen hasábfákat pakolt az ott álldogáló szekérre. A paraszt, amint megpillantotta az idegent, abbahagyta a munkát. Jól megszemlélte, aztán hátat fordított és újrakezdie a rakodást. Bujdosó közelebb ment, köszönt. A paraszt is bólintott. Megértette, hogy nem térhet ki a tolakodó elől, ezért most már úgy helyezkedett, hogy szemmel tarthassa. — A szövetkezet erdeje ez? — kérdezte az agronómus. — A miénk. Negyvenöt óta a miénk — bizonykodott az «Tiber. — Még az uraság idejében ültettük, a cselédség telepítette, kérem. Bujdosó megkerülte a szekeret és elolvasta oldalán a feliratot. — Ez a szekér nem a termelő- szövetkezeté! — szólt meghök- kenve. Kicsikét hallgattak, a aztán a gazda kényszeredetten elmosolyodott. — Ahogy vesszük. A tsz-é, mert én beléptem á Kossuthba még ötvenkilencben. De a szetőkés országokhoz viszonyítva is. Lakbérre például a fogyasztásból csupán 6 százalék esik nálunk, míg Amerikában 17, Svédországban 15, Angliában pedig 13 százalék. S az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztásában is általában előrébb vagyunk sok fejtett tőkés országnál. Cukorból, zsírból, gabona- és rizstermékekből, gyümölcsfélékből, tej és tejtermékekből elértük, sőt az ötéves terv végére el Is hagyjuk az európai Közös Piachoz tartozó tőkés országokat. A tartós fogyasztási cikkek területén azonban rosszul állunk az összehasonlításban. E „szűk keresztmetszeteinken” változtat majd a második ötéves terv sikeres végrehajtása, amelynek kapcsán a nemzeti jövedelem 6,4 százalékkal nő. A távlati tervünkben pedig az egy főre jutó fogyasztás 15 év alatt megnégyszereződik, s nem lesznek már a ma még annyira bosszantó hiánycikkek, mint például a kevés és drága bútor, háztartási gép, jármű stb. Mindez azonban, s általában gyorsabb előrehaladásunk a termelés növekedésétől függ. Ha azonban dolgozunk, ha minőségileg kifogástalan termékeket gyártunk, ha anyagi javainkkal takarékoskodunk, s a termelés önköltségét csökkentjük, akkor nemcsak gyorsítjuk a fogyasztás növekedését, hanem olcsóbbá is tesszük áruinkat. vábbi ötven férőhellyel bővítik. Az istálló önitatós rendszerű, magtárpadlásos lesz. Az új épület már tető alatt van és az év végére átadják rendeltetésének* kerefk meg a lovak kint vannak a tanyákon, mindenkinél a sajátja. Nincs nagy istállónk, kérem, ahová összehozhatnánk az igásjószágokat. Bujdosó gyanút fogott. Nem tetszett neki a sunyi kis ember. Bár a magyarázata igaznak tűnt, mégis érezte, hogy valami nincs rendben. — Hová viszi a fát? — kérdezte erélyesen. — Ahhoz az elvtársnak mi köze? — kérdezte vissza a szekér tulajdonosa. Hangja váratlanul éles volt, szinte gúnyos, mint aki tudja, hogy idegennek nincs itt semmi keresnivalója. — Mi közöm?... Csupán annyi, hogy én vagyok az új agronómus. A kis kajla bajuszú úgy meglepődött, hogy szólni se bírt hirtelen. — Mondja már, hová viszi a fát? — nógattrf az agronómus. — Viszem haza... agronómus kartárs. A vezetőség megszavazta még a tél elején, de még nem érkeztem rá elvinni... Ne haragudjon, hogy nem ismertem meg, de még nem találkoztak. Hangja megint őszintének hatott. A szeme is olyan ártatlan csodálkozással nézett rá, hogy hinni kellett neki. Nem akart már az első nap melléfogni és feleslegesen ellenséget szerezni. Most már csak a rend kedvéért kérdezte: — Jelölt fa? Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat kardoskúti telepéne azonnali felvételre keres kútjavító, kútkezelő és csőszerelő segédmunkásokat. 52701 Az Ekonomska Politika a jugoszláv—magyar árucsereforgalom alakulásáról Pallag Róbert GERŐ JÁNOS: Afniiz nincstdivény* Bővítik a tehénistállót a vésztői Petőfi Tsz-ben
