Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-22 / 248. szám

1963. október 22. 5 Kedd FVl/ttftfV%4D& taiiwww Gyilkosság Szicíliában ‘ y- .* / * ■ ' j ,* ‘ < r. 'S % és I WmáŰ&wmUÉá M Francesco Kosi Gyilkosság Szicíliában című filmjét az 1982- es berlini fesztiválon a rendezés díjával tüntették ki. A film hiteles eseményeket dolgoz fel, egy hírhedt szicíliai ban­dita, Salvatore Giuliano és társai történetét mondja el, fel­elevenítve azt a pert, melynek, során fény derüH a magas politikai körök összeköttetéseire a banditákkal, és a maf­fia üzelmeire Szicíliában. (Bemutatja a gádorost Erkel mo­zi október 22-én.) Döntött a nemzetközi gordonkaverseny zsűrije Nyelvünk tisztasága és a közélet Vasárnap este a zenekari dön­tök után összeült a nemzetközi gordonkaverseny zsűrije. A bi­zottság úgy határozott, hogy há­rom versenyző kap első díjat: Mihail Honicer szovjet gordonka- művész, aki már eddig két nem­zetközi versenyen vett részt, 1955- ben Prágában első, 1962-ben a moszkvai Csajkovszkij-versen yen harmadik díjat nyert; Mező Lász. ló, aki 1957-ben a párizsi Casals- versenyen diplomát kapott, 1961- ben a prágai Dvorzsák-versenyen második, 1962-ben a moszkvai Csajkovszkij-versenyen negyedik — Nincsen jelölve. Egy szál jár, egy ilyen átlagos, a sűrű­ből. — Se mezőőr, se senki nem el­lenőrzi, hogy mit visznek? A kis embernek látszott az ar­cán, hogy erőlködve keresi a vá­laszt. — Megbízunk mi egymásban, agronómus kartárs. Aztán lát­ják a szomszédok is a csomó­ját. Már csak irigységből is szól­nának. A beszéd után újna munkához látott. Gyorsan feldobálta a fa vastagját a derékba, a gallyat viszont otthagyta a földön. Egy pillanat alatt felhajította a fű­részt meg a nagyfejszét is, az­tán egyetlen rántással indított. — Budai bátyám, a gallyát miért hagyja itt? — kiáltott Buj­dosó önkéntelenül. A gazda rémülten visszafordí­totta fejét a neve hallatára. Az árulkodó szekér oldalára nézett, majd az agronómusra és menet közben motyogta: — A szedegető asszonyoknak is találni kell valamit. „Lopott fa! A szemem előtt lopta el és én hittem neki” — villant fel Bujdosóban. — Tegye le azt a fát! — kiáltotta dühö­sen. Megindult a szekér nyomában, utol akarta érni. De a paraszt, amint kiért az útra, közévágott a lovaknak és otthagyta fakép­nél... A puha földúton csakha­mar elhalt a szekér zörgése is, díjat és ugyancsak ebben az évben Helsinkiben aranyérmet nyert; Tsuyoshi Tsutsumi japán gordon­kaművész, aki a Ruriika Hoso zenei verseny és a közelmúltban Münchenben lezajlott gordonka- verseny győztese. Második díjat is hármat adott a zsűri: Leu Jevgra- fovnak, Ginszburg professzor ta­nítványának és Ronald. Leonard amerikai versenyzőnek, valamint a 15 éves Perényi Miklósnak. A harmadik díjat Tamara Boriszov- na Gabarasvili nyerte, aki 1962. ben Helsinkiben VIT aranyérmet kapott. (MTI) eltűnt a tolvaj az ismeretlen erdőben... Volt miről gondolkodnia, amíg visszafelé ballagott. összehúzott szemmel nézte a közeledő nagy darab embert is. Nem tudni, mi lakik ezekben a tanyasiakban. Hanem ez a férfi már messzi­ről mosolygott rá. — Miután én itt mindenkit is­merek, csak maga lehet az ag- ronómusunk! — jelentette ki nagy hangon! — Ügy van — felelte hivata­losan. — Az vagyok, Bujdosó Árpád. — Én meg Sütős Jenő vagyok, a főgépész és párttitkár egy sze­mélyben. Vagyis álláshalmozó. Örülök, hogy végre nyomára akadtam. Az egyik traktoros lát­ta erre jönni, az igazított útba. Nálánál fél fejjél magasabb, széles arcú, zöld szemű ember volt a főgépész. A pufajka fe­szült a testén, látszott, rend­kívüli izmokat takar a ruha. Megértette azonnal: csak a nagy fizikai erővel rendelkező em­berek tudnak ilyen derűsen, szinte bocsánatkérően mosolyog­ni. Sütős elővarázsolt zsebéből egy kétdecis „szatmári szilvát” és átnyújtotta: — Húzza meg, biztosan átfázott az úton. Bujdosó nem akarta vissza­utasítani. Bár nem kedvelte a pálinkát, mégis ivott néhány kortyot, majd megköszönte, Ismert nyelvészünk, Lőrincze Lajos tartott nyelvművelő elő­adást a napokban Battonyán. A konzultációs vitán elsősorban pe­dagógusok (természetes, hogy ők nyelvünk tisztaságának falusi őrei), arról érdeklődtek, mi az oka az úgynevezett „szervezeti” és „hivatalos” nyelvi zsargon ki­alakulásának és használatának? Mert valóban tapasztalható ilyen jelenség. Még ma is hallunk ha­sonló kifejezéseket: „Súlyponti kérdésként kezeljük", „vigyük ki a problémát az elvtártak felé", „ál­lítsuk élére a kérdést’, „átbe­széljük a megadott szempontok alapján’• stb. Nincs is addig túl nagy baj ezzel a nyelvi zsargonnal, amíg a helytelen nyelvi kifejezési for­mák csak szokásból adódnak, s mögöttük azért az értelem, a megértés, a gondolatok gazdagsá­ga tapasztalható. De beszélnünk kell róluk akkor, amikor a fé­sületlen nyelvi kifejezések gon­dolatszegénységet vagy meg nem értést takarnak. Lőrincze Lajos elmondotta, hogy a minden tudás befogadá­sára rendkívül érzékeny funkcio­náriusaink egy része azért hasz­nálja ezeket és az ezekhez ha­sonló nyelvi kifejezési for­mákat, mert annak idején erre tanították őket. S ez az alapkészség később rossz szokássá vált stílusukban. De úgy gondolom, azért arról sem árt egy pár szót elmondani, hogy nyel­vünk tisztasága elválaszthatatlan közéletünk tisztaságától. Szépen beszélni, közérthetően előadni csak az tud, akinek tiszta közéleti gondolatai vannak, s nincs annál kiábrándítóbb, mint amikor nyel­vünk szép gazdagságát demagóg frazeológia szolgálatába állítják, vagy üres fecsegéssé silányítják Mert a szavaknak is súlyuk van, s mindenki, aki nyelvünk tiszta­— Na, hogy tetszik a tanya? — kérdezte a főgépész elégedet­ten, miután felhajtotta a mara­dékot Bujdosó elkezdte mondani, mit tapasztalt első kiruccanása során. Még jóformán be sem fejezte, Sütős cifra káromkodásba fo­gott. — Hörcsög-Budaival hozta össze a sors. Iszonyatosan nagy tolvaj, a tűz égetné meg. Min­den héten bevisz valamelyik piacra egy szekér fát. Már ré­gen vadászok rá, de mindig ki­csúszik a kezem közül. Nem tu­dom, mi az isten ütött bele, az­előtt becsületes ember volt, most veszett meg egy éve. — Amíg lovat meg szekeret hagynak a tanyáján, addig nem lehet megakadályozni a tolvaj- lásban — vélekedett Bujdosó. Szavaiból szemrehányás csen­gett, úgy érezte, a szövetkezet vezetői hibásak abban, hogy a tagok ellenőrzés nélkül viszik a fogatokat. Sütős azonban nem vette magára a célzást. — Ezt prédikálom én is, de nem hisznek nekem. — Közösbe kell hozni a lova­kat. Minél előbb — bólogatott szaporán Bujdosó. — Ezt a Hörcsögöt min­denesetre behívatjuk az iro­dába. Előttem nem tagadhat, rajtakaptam a lopáson. Ha meg­büntetjük, más is tanul a példá­ján... {Folytatjuk) ságáért felelősséget érez, köteles­ségének tartja az igényes nyelv- művelést Az 50-es évek táján sokszor adódott olyan fonák helyzet, hogy a szép szavak pótolták a tetteket. De az is előfordult, hogy eszmei meggyőződés nélkül ke­restük a felmagasztalt nyelvi ki­fejezési formákat, sok szóval is csak keveset tudtunk kifejezni, s az sem volt mindig közérthető. Nyilvánvaló, hogy minden, a köz­életben tapasztalható dogmatiz- mus és sematizmus, tényéktől el­vonatkoztatott merev általánosí­tás egyúttal nyelvi dogmatízmus- sá, sematizmussá és általánosítás­sá is vált. És ebben rejlik a szer­kezeti modorosság egyik magya­rázata. De ma már káros ez a tü­net nyelvhasználatunkban azért is, mert a megváltozott társadal­mi körülmények között felesleges is. Ha azt állítanánk, hogy ezen a területen már nincsenek problé­máink, nem mondanánk igazat. Még mindig tapasztalható, hogy éppen egyszerűségében szép gon­A Hazafias Népfront Békés me­gyei bizottsága, a Békés megyei Tanács VB művelődésügyi osz­tálya, a Békés megyei Múzeu­mok Igazgatósága Orosházán, 1963. november elsején és máso­dikén rendezi meg a honismereti szakkörvezetők országos tapaszta­latcseréjét. A kétnapos tapaszta­latcsere előadásaira és a vitákra az Orosházi Városi Tanács dísz­termében kerül sor. November elsején, pénteken délelőtt 9 órakor Sinkó Sándor, a városi tanács elnöke nyitja meg az országos tapasztalatcserét, majd Köti János, a Párttörténe­ti Intézet munkatársa tart elő­adást, A parasztság forradalmi mozgalmai kutatásának kérdései Az októberi múzeumi hónap eseménysorozatának kiemelkedő pontja lesz a gyulai Múzeumbará­tok Köréinek október 28-i, hétfői találkozója. A találkozót Szerda­helyi István, a kör titkára vezeti. Másnap, kedden este 7 órakor a múzeumi szakkörök alakuló meg­beszélésére kerül sor, szerdán pe­dig a hónap záróeseményeként dr. Istvanovits Márton, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének munkatársa tart be­számolót, A magyar néprajzi kongresszusról címmel. Az érdek­Október 25-én, pénteken dél­után fél 3-kor, a békéscsabai Sza­badság filmszínházban a város filmpropagandistái részére bemu­tató vetítést rendez a Békés me­gyei Moziüzemi Vállalat és a Bé­késcsabai Városi Tanács művelő­désügyi osztálya. A bemutató ve­títésen Annelie és Andrew Thorn­dike, az NDK kitűnő filmesei által dolatok nyilvánosság előtt el­mondva bonyolultakká, az akták nyelvén meg egyenesen érthe­tetlenné válnak. De megnyugtató, hogy a közélet tisztulásával pár­huzamosan megindult nyelvünk tisztulásának folyamata is. Egy nappal Lőrincze Lajos elő­adása után módomban állt meg­hallgatni a Battonyai Községi Tanács havi tanácsülését. Megle­pett az a nyelvi szabatosság, amit itt tapasztaltam. S mindenkor kapcsolatban volt a felvetődő kérdések nyíltságával. Az egyik tanácstag a vetés fontosságát hangoztatva például a követke­zőket mondta: Mert a kenyérért mindannyian rajongunk. Lehet-e ennél szebben, szem­léletesebben szavakba önteni a soron következő idő legfontosabb mezőgazdasági feladatait? És vál­hat-e jobban kötelességévé ilyen nyelvi kifejezés hatására terme­lőszövetkezeti dolgozóinknak az emberi élet értelmét adó, alkotó címmel. Szünet után Gerelyes Ede, a Legújabbkori Történeti Múzeum főigazgatója beszél a parasztság szocialista mozgalmai­ról és az ezzel kapcsolatos tár­gyi emlékek gyűjtésének külön­féle lehetőségeiről. A két előadást délelőtt és délután vita követi. Másnap, november 2-án délelőtt 9 órakor folytatódik a vita és ta­pasztalatcsere, ebéd után pedig az ország különböző részéből érke­zett küldöttek megtekintik az orosházi múzeumot és a város nevezetességeivel ismerkednek. Az országos tapasztalatcserére már október 31-én várják az első résztvevőket, és a vasúton érke­zőket fogadó bizottság várja az állomáson. lődéssel várt előadást a múzeum­ban rendezik meg. Érdekes esemény lesz október 27-én, vasárnap Eleken. Ezen a napon az eleki művelődési otthon­ban nyitják meg a Derkovits Gyula és Dési Huber István alko­tásaiból összeállított kiállítást. A kiállításon délután 3 órakor Kosz- ta Rozália festőművésznő tart tár­latvezetést, este 6 órakor pedig dr. Dankó Imre, a gyulai múzeum igazgatója, A helytörténeti kutatá­sok helyzete és célja cimrnel tart előadást, szintén a művelődési otthonban. készített Orosz csoda című doku­mentumfilmet pergetik le. A film nagyközönség számára rendezett első előadása 1963. november 6-án lesz. Ekkor nyitják meg ünnepé­lyes keretek között a békéscsabai szovjet filmnapokat, melynek so­rán bemutatásra kerülnek még az Üresjárat és a Papát vásároltam című szovjet filmek is. munka? Takács László gimn. tanár, Battonya Honismereti szakkörvezetők országos tapasztalatcseréje Orosházán A múzeumi hónap eseményei Gyulán és Eleken Bemutató vetítés a filmpropagandisták részére Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents