Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-22 / 248. szám
1963. október 22. 5 Kedd FVl/ttftfV%4D& taiiwww Gyilkosság Szicíliában ‘ y- .* / * ■ ' j ,* ‘ < r. 'S % és I WmáŰ&wmUÉá M Francesco Kosi Gyilkosság Szicíliában című filmjét az 1982- es berlini fesztiválon a rendezés díjával tüntették ki. A film hiteles eseményeket dolgoz fel, egy hírhedt szicíliai bandita, Salvatore Giuliano és társai történetét mondja el, felelevenítve azt a pert, melynek, során fény derüH a magas politikai körök összeköttetéseire a banditákkal, és a maffia üzelmeire Szicíliában. (Bemutatja a gádorost Erkel mozi október 22-én.) Döntött a nemzetközi gordonkaverseny zsűrije Nyelvünk tisztasága és a közélet Vasárnap este a zenekari döntök után összeült a nemzetközi gordonkaverseny zsűrije. A bizottság úgy határozott, hogy három versenyző kap első díjat: Mihail Honicer szovjet gordonka- művész, aki már eddig két nemzetközi versenyen vett részt, 1955- ben Prágában első, 1962-ben a moszkvai Csajkovszkij-versen yen harmadik díjat nyert; Mező Lász. ló, aki 1957-ben a párizsi Casals- versenyen diplomát kapott, 1961- ben a prágai Dvorzsák-versenyen második, 1962-ben a moszkvai Csajkovszkij-versenyen negyedik — Nincsen jelölve. Egy szál jár, egy ilyen átlagos, a sűrűből. — Se mezőőr, se senki nem ellenőrzi, hogy mit visznek? A kis embernek látszott az arcán, hogy erőlködve keresi a választ. — Megbízunk mi egymásban, agronómus kartárs. Aztán látják a szomszédok is a csomóját. Már csak irigységből is szólnának. A beszéd után újna munkához látott. Gyorsan feldobálta a fa vastagját a derékba, a gallyat viszont otthagyta a földön. Egy pillanat alatt felhajította a fűrészt meg a nagyfejszét is, aztán egyetlen rántással indított. — Budai bátyám, a gallyát miért hagyja itt? — kiáltott Bujdosó önkéntelenül. A gazda rémülten visszafordította fejét a neve hallatára. Az árulkodó szekér oldalára nézett, majd az agronómusra és menet közben motyogta: — A szedegető asszonyoknak is találni kell valamit. „Lopott fa! A szemem előtt lopta el és én hittem neki” — villant fel Bujdosóban. — Tegye le azt a fát! — kiáltotta dühösen. Megindult a szekér nyomában, utol akarta érni. De a paraszt, amint kiért az útra, közévágott a lovaknak és otthagyta faképnél... A puha földúton csakhamar elhalt a szekér zörgése is, díjat és ugyancsak ebben az évben Helsinkiben aranyérmet nyert; Tsuyoshi Tsutsumi japán gordonkaművész, aki a Ruriika Hoso zenei verseny és a közelmúltban Münchenben lezajlott gordonka- verseny győztese. Második díjat is hármat adott a zsűri: Leu Jevgra- fovnak, Ginszburg professzor tanítványának és Ronald. Leonard amerikai versenyzőnek, valamint a 15 éves Perényi Miklósnak. A harmadik díjat Tamara Boriszov- na Gabarasvili nyerte, aki 1962. ben Helsinkiben VIT aranyérmet kapott. (MTI) eltűnt a tolvaj az ismeretlen erdőben... Volt miről gondolkodnia, amíg visszafelé ballagott. összehúzott szemmel nézte a közeledő nagy darab embert is. Nem tudni, mi lakik ezekben a tanyasiakban. Hanem ez a férfi már messziről mosolygott rá. — Miután én itt mindenkit ismerek, csak maga lehet az ag- ronómusunk! — jelentette ki nagy hangon! — Ügy van — felelte hivatalosan. — Az vagyok, Bujdosó Árpád. — Én meg Sütős Jenő vagyok, a főgépész és párttitkár egy személyben. Vagyis álláshalmozó. Örülök, hogy végre nyomára akadtam. Az egyik traktoros látta erre jönni, az igazított útba. Nálánál fél fejjél magasabb, széles arcú, zöld szemű ember volt a főgépész. A pufajka feszült a testén, látszott, rendkívüli izmokat takar a ruha. Megértette azonnal: csak a nagy fizikai erővel rendelkező emberek tudnak ilyen derűsen, szinte bocsánatkérően mosolyogni. Sütős elővarázsolt zsebéből egy kétdecis „szatmári szilvát” és átnyújtotta: — Húzza meg, biztosan átfázott az úton. Bujdosó nem akarta visszautasítani. Bár nem kedvelte a pálinkát, mégis ivott néhány kortyot, majd megköszönte, Ismert nyelvészünk, Lőrincze Lajos tartott nyelvművelő előadást a napokban Battonyán. A konzultációs vitán elsősorban pedagógusok (természetes, hogy ők nyelvünk tisztaságának falusi őrei), arról érdeklődtek, mi az oka az úgynevezett „szervezeti” és „hivatalos” nyelvi zsargon kialakulásának és használatának? Mert valóban tapasztalható ilyen jelenség. Még ma is hallunk hasonló kifejezéseket: „Súlyponti kérdésként kezeljük", „vigyük ki a problémát az elvtártak felé", „állítsuk élére a kérdést’, „átbeszéljük a megadott szempontok alapján’• stb. Nincs is addig túl nagy baj ezzel a nyelvi zsargonnal, amíg a helytelen nyelvi kifejezési formák csak szokásból adódnak, s mögöttük azért az értelem, a megértés, a gondolatok gazdagsága tapasztalható. De beszélnünk kell róluk akkor, amikor a fésületlen nyelvi kifejezések gondolatszegénységet vagy meg nem értést takarnak. Lőrincze Lajos elmondotta, hogy a minden tudás befogadására rendkívül érzékeny funkcionáriusaink egy része azért használja ezeket és az ezekhez hasonló nyelvi kifejezési formákat, mert annak idején erre tanították őket. S ez az alapkészség később rossz szokássá vált stílusukban. De úgy gondolom, azért arról sem árt egy pár szót elmondani, hogy nyelvünk tisztasága elválaszthatatlan közéletünk tisztaságától. Szépen beszélni, közérthetően előadni csak az tud, akinek tiszta közéleti gondolatai vannak, s nincs annál kiábrándítóbb, mint amikor nyelvünk szép gazdagságát demagóg frazeológia szolgálatába állítják, vagy üres fecsegéssé silányítják Mert a szavaknak is súlyuk van, s mindenki, aki nyelvünk tiszta— Na, hogy tetszik a tanya? — kérdezte a főgépész elégedetten, miután felhajtotta a maradékot Bujdosó elkezdte mondani, mit tapasztalt első kiruccanása során. Még jóformán be sem fejezte, Sütős cifra káromkodásba fogott. — Hörcsög-Budaival hozta össze a sors. Iszonyatosan nagy tolvaj, a tűz égetné meg. Minden héten bevisz valamelyik piacra egy szekér fát. Már régen vadászok rá, de mindig kicsúszik a kezem közül. Nem tudom, mi az isten ütött bele, azelőtt becsületes ember volt, most veszett meg egy éve. — Amíg lovat meg szekeret hagynak a tanyáján, addig nem lehet megakadályozni a tolvaj- lásban — vélekedett Bujdosó. Szavaiból szemrehányás csengett, úgy érezte, a szövetkezet vezetői hibásak abban, hogy a tagok ellenőrzés nélkül viszik a fogatokat. Sütős azonban nem vette magára a célzást. — Ezt prédikálom én is, de nem hisznek nekem. — Közösbe kell hozni a lovakat. Minél előbb — bólogatott szaporán Bujdosó. — Ezt a Hörcsögöt mindenesetre behívatjuk az irodába. Előttem nem tagadhat, rajtakaptam a lopáson. Ha megbüntetjük, más is tanul a példáján... {Folytatjuk) ságáért felelősséget érez, kötelességének tartja az igényes nyelv- művelést Az 50-es évek táján sokszor adódott olyan fonák helyzet, hogy a szép szavak pótolták a tetteket. De az is előfordult, hogy eszmei meggyőződés nélkül kerestük a felmagasztalt nyelvi kifejezési formákat, sok szóval is csak keveset tudtunk kifejezni, s az sem volt mindig közérthető. Nyilvánvaló, hogy minden, a közéletben tapasztalható dogmatiz- mus és sematizmus, tényéktől elvonatkoztatott merev általánosítás egyúttal nyelvi dogmatízmus- sá, sematizmussá és általánosítássá is vált. És ebben rejlik a szerkezeti modorosság egyik magyarázata. De ma már káros ez a tünet nyelvhasználatunkban azért is, mert a megváltozott társadalmi körülmények között felesleges is. Ha azt állítanánk, hogy ezen a területen már nincsenek problémáink, nem mondanánk igazat. Még mindig tapasztalható, hogy éppen egyszerűségében szép gonA Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága Orosházán, 1963. november elsején és másodikén rendezi meg a honismereti szakkörvezetők országos tapasztalatcseréjét. A kétnapos tapasztalatcsere előadásaira és a vitákra az Orosházi Városi Tanács dísztermében kerül sor. November elsején, pénteken délelőtt 9 órakor Sinkó Sándor, a városi tanács elnöke nyitja meg az országos tapasztalatcserét, majd Köti János, a Párttörténeti Intézet munkatársa tart előadást, A parasztság forradalmi mozgalmai kutatásának kérdései Az októberi múzeumi hónap eseménysorozatának kiemelkedő pontja lesz a gyulai Múzeumbarátok Köréinek október 28-i, hétfői találkozója. A találkozót Szerdahelyi István, a kör titkára vezeti. Másnap, kedden este 7 órakor a múzeumi szakkörök alakuló megbeszélésére kerül sor, szerdán pedig a hónap záróeseményeként dr. Istvanovits Márton, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének munkatársa tart beszámolót, A magyar néprajzi kongresszusról címmel. Az érdekOktóber 25-én, pénteken délután fél 3-kor, a békéscsabai Szabadság filmszínházban a város filmpropagandistái részére bemutató vetítést rendez a Békés megyei Moziüzemi Vállalat és a Békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztálya. A bemutató vetítésen Annelie és Andrew Thorndike, az NDK kitűnő filmesei által dolatok nyilvánosság előtt elmondva bonyolultakká, az akták nyelvén meg egyenesen érthetetlenné válnak. De megnyugtató, hogy a közélet tisztulásával párhuzamosan megindult nyelvünk tisztulásának folyamata is. Egy nappal Lőrincze Lajos előadása után módomban állt meghallgatni a Battonyai Községi Tanács havi tanácsülését. Meglepett az a nyelvi szabatosság, amit itt tapasztaltam. S mindenkor kapcsolatban volt a felvetődő kérdések nyíltságával. Az egyik tanácstag a vetés fontosságát hangoztatva például a következőket mondta: Mert a kenyérért mindannyian rajongunk. Lehet-e ennél szebben, szemléletesebben szavakba önteni a soron következő idő legfontosabb mezőgazdasági feladatait? És válhat-e jobban kötelességévé ilyen nyelvi kifejezés hatására termelőszövetkezeti dolgozóinknak az emberi élet értelmét adó, alkotó címmel. Szünet után Gerelyes Ede, a Legújabbkori Történeti Múzeum főigazgatója beszél a parasztság szocialista mozgalmairól és az ezzel kapcsolatos tárgyi emlékek gyűjtésének különféle lehetőségeiről. A két előadást délelőtt és délután vita követi. Másnap, november 2-án délelőtt 9 órakor folytatódik a vita és tapasztalatcsere, ebéd után pedig az ország különböző részéből érkezett küldöttek megtekintik az orosházi múzeumot és a város nevezetességeivel ismerkednek. Az országos tapasztalatcserére már október 31-én várják az első résztvevőket, és a vasúton érkezőket fogadó bizottság várja az állomáson. lődéssel várt előadást a múzeumban rendezik meg. Érdekes esemény lesz október 27-én, vasárnap Eleken. Ezen a napon az eleki művelődési otthonban nyitják meg a Derkovits Gyula és Dési Huber István alkotásaiból összeállított kiállítást. A kiállításon délután 3 órakor Kosz- ta Rozália festőművésznő tart tárlatvezetést, este 6 órakor pedig dr. Dankó Imre, a gyulai múzeum igazgatója, A helytörténeti kutatások helyzete és célja cimrnel tart előadást, szintén a művelődési otthonban. készített Orosz csoda című dokumentumfilmet pergetik le. A film nagyközönség számára rendezett első előadása 1963. november 6-án lesz. Ekkor nyitják meg ünnepélyes keretek között a békéscsabai szovjet filmnapokat, melynek során bemutatásra kerülnek még az Üresjárat és a Papát vásároltam című szovjet filmek is. munka? Takács László gimn. tanár, Battonya Honismereti szakkörvezetők országos tapasztalatcseréje Orosházán A múzeumi hónap eseményei Gyulán és Eleken Bemutató vetítés a filmpropagandisták részére Békéscsabán
