Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-22 / 248. szám

VW, október 22. 3 Kedd Gyulán a Béke, a Népköztársaság és a Vörös Csillag termelőszövetkezet befejezte a vetést Talajelőkészítő és vetőbrigádok segítenek a vetéssel elmaradt tsz-eknek A múlt hét első felében Gyulán, zetben ezen a héten szerdára vár­A hét közepén befejezik a vetést a ^ omai járásban Nagy gondot fordítanak az idejében való mélyszántásra is a Béke Tsz 483 holdon befejezte az őszi búza vetését Ezzel az öt százalékkal felemelt vetéstervét is teljesítette. Csütörtökön a Gyulai Városi Tanács vezetőiből alakult különbizottság kereste fel a szö­vetkezetét, hogy a tervteljesítést mennyiségi és minőségi tekintet­ben ellenőrizze. Az ellenőrzés jó eredményt hozott. Jelentették a búzavetés-terv teljesítését a Nép- köztársaság Tsz-ből is. Itt október 17-ig 830 holdon került földbe a mag. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben szombaton fejez­ték be az őszi vetést 558 holdon. A Zöld Mező Termélőszövetke­Gondoskodás az öregekről Mindössze 148 olyan idős em­ber él Gyulán, akinek nincs hoz­zátartozója, akinek eltartása nincs megfelelően biztosítva. Az idős embereknek most a tél beállta előtt a városi tanács 500 forintos ruha- és 300 forintos tüzelőutal­ványt juttatott a magasabb végzettség. Ezekkel az érvelésekkel nem lehet egyet­érteni Ami a legrosszabb e téves né­zetek között, hogy egyes vezetők egyszerűen rossz néven veszik, ha valaki tovább akar tanulni. Ügy gondolják, a magasabb kép­zettség elnyerése a dolgozók fluktuációját fogja előidézni. Az ilyen téves nézeteik a kényelmes­ség, a konzervativizmus, az új­tól való idegenkedés talaján születnek meg. Az ilyen vezetők nem látják, hogy a továbbtanu­lók nem egyszerűen a különböző tudományok alapjai tételeinek elsajátítását végzik. A továbbta­nulás jelentős szerepet tölt be az eszmei-ideológiai offenzíva sike­resebb megvitatásában is. Azt ma már mindenki tudja, hogy a műveltebb munkás precízebben és gyorsabban tudja elvégezni feladatát, hogy »mennél művel­tebb egy nép, annál műveltebb az ország. A falvakban a tanulás szem­pontjából különösen megnőtt a jelentősége a szabad idő jobb kihasználásának. Ma már a falusi dolgozók szabad idejét növeli a nagyüzemi mezőgazda- sági termelésre való áttérés. Igaz az is, hogy falun ma még nem elsősorban a továbbtanu­lás, a magasabb főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzése ható az őszi vetéselőirányzat tel­jesítése. Legnagyobb a lemaradás az Aranykalász és az Erkel Tsz- ben. Az utóbb említett két gazda­ságban október 28-án készülnek el azok után, hogy a Béke, a Nép- köztársaság, a Vörös Csillag, a Zöld Mező Tsz és az állami gazda­ság szántótraktorokat, disztillere- ket és külön vetőbrigádokat küld segítésükre. A gyulai üzemek szombaton és vasárnap tíz gépkocsival segítet­ték a kukorica és a kukoricaszár behordását. Az Aranykalász Tsz- beri öt, az Erkelben szintén, öt gépkocsi — rakodókkal együtt — kapott munkát A kukoricatörést a város vala­mennyi termelőszövetkezetében befejezték. A szárvágással is elő­rehaladtak. A szár behordása vi­szont több helyen késlekedik. A következő napokban a vetéssel egyidőben a közös gazdaságok­ban a szár hordására fordítanak legnagyobb gondot, hogy a mély­szántást a traktorosok elkezdhes­sék. a legfontosabb, egyszerűen a me­zőgazdaság körében az általános iskola 8 osztályának, a középis­kolának, vagy a mezőgazdasági szakiskolának elvégzése a köz­vetlen feladat. Ez persze az ál­talános műveltség emelésén túl közvetlen igény és szükségsze­rűség a mezőgazdasági termelés magasabb szinten történő eme­lése. Itt is érvényes az a meg­állapítás, hogy csak a művel­tebb parasztság képes a korsze­rű, nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésére. Ezért egyik legfontosabb feladata a falusi állami vezetőknek, a mezőgaz­dasági szakvezetőknek, hogy a termelékenység fokozása mellett párhuzamosan biztosítsák a falu kulturális felemelkedését. Csak helyeselni lehet azt a gyakor­latot, melyet néhány megyében az utóbbi évben kialakítottak a falusi dolgozók átalános mű­veltségének és szakismereteinek tervszerű növelésére. A népmű­velésben dolgozó társadalmi ak­tívák ezekben a megyékben év­ről évre alapos felméréssel ter­vet dolgoznak ki, hogy az álta­lános iskolai tanulmányok be­fejezésére szaktanfolyamokra és a középiskolákra hány dolgozót irányozzanak elő. E tervek alap­ján látnak hozzá egy-egy terü­leten a szervezéshez. Nagy gon­Az idei 9,2 mázsa átlag búzater­més nem megvetendő a többnyire konok, szikes földű gyomai járás­ban. Azonban a szövetkezeti ve­zetők többsége elismeri, hogy ez az átlag sokkal jobb lett volna, ha tavaly nem november 2-ára, ha­nem jóval korábban és sokkal jobb minőségben elkészített talaj­ba vetnek. Bár a tavalyi nagy őszi betakarítási és vetési ver­senyt a szarvasi járással együtt a gyomai járás kezdeményezte, s elég jó ütemű volt a munka, mégis október 20-án csak 60 szá­zaléknál tartott a búzavetéssel. Ha tavaly jónak lehetett nevez­ni a munka ütemét a gyomai já­rásban, akkor most ahhoz viszo­nyítva kitűnővel lehet jellemezni, mert most 19-én reggelig az öt százalék­kal megemelt búzavetés-tervet 88 százalékra teljesítették, s emellett elég jól halad a beta­karítás és a mélyszántás is. Október 19-én ez volt a helyzet: a vetőszántással 93, a mélyszán­tással 46, a közös kukoricatöréssel 65, a cukorrépaszedéssel pedig 66 százaléknál tartottak a járás ter­melőszövetkezetei. Azóta lényege­sen nagyobb az előrehaladás, mert hiszen a rendelkezésre álló 62 ve­tőgéppel naponta ezer holdat tud­nak bevetni. Márpedig 19-én és 20-án vasárnap is egész nap munká­ban voltak a vetőgépek. Mondhatjuk, hogy kivétel nélkül, mert hiszen a gépállomások „javító Sokszor vita kerekedett a vá­sárlók és az eladók között, amiatt, hogy a marhahúshoz az esetek többségében jó darab faggyút is odacsaptak súlykiegészítésként. A belkereskedelmi miniszter most dot fordítanak emellett arra is, hogy a termelőszövetkezetek a szakismeretek utánpótlásának biztosítása érdekében saját erő­ből vagy állami támogatás út­ján társadalmi ösztöndíj-alapot létesítsenek és minél több arra alkalmas fiatalt küldjenek to­vábbtanulni. Ma még azonban jó néhány helyen, különösen falun, nem fordítanak fontosságának meg­felelően gondot a dolgozók kul­turális műveltségi színvonalá­nak emelésére. Ha ez a kérdés szóba kerül, sok esetben kézle­gyintés a válasz — ki tud ez­zel foglalkozni az ezernyi gond között? — megjegyzéssel. Mindazoknak, akik ma még nem ismerték fel a kulturális nevelő munka fontos szerepét, érdemes volna sürgősen vál­toztatni nézeteiken, és a gya­korlatban is fokozottabb támo­gatást és megbecsülést kell ad­ni azoknak, akik sajátjuknak tekintve e fontos kérdést, fá­radságot nem ismerve dolgoz­nak azon, hogy társadalmunk minden rétege mielőbb tudásban és műveltségben felnőjjön az előttünk álló feladatokhoz. Nagy László az MSZMP tudományos és kulturális osztályé' munkatársa őrszolgálatot” teljesítenek az őszi munkák megkezdése óta, s a Gyo­mai Gépállomás szerelői most va­sárnap is négy vetőgépet részesí­tettek gyors javításban kint a föl­deken. S azért is dolgozott min­den vetőgép, mert azokból a szö­vetkezetekből, köztük az endrődi Kossuthból, Dózsából, a dévavá- nyai Leninből, amelyek már be­fejezték a vetést, átirányították a gépüket. Ha szükség lesz rá, folya­matosan irányítanak át máshon­nan is, mert az a eél, hogy legkésőbb októ­ber 25-ig kivétel nélkül min­den szövetkezetben befejeződ­jön a vetés. Bár minden tez-ben a búzavető­mag mielőbbi földbe kerülésén van a hangsúly, nem tévesztik szem elől a betakarítás és a mélyszán­tás időben való elvégzését sem. Csütörtökön, október 17-én a já­rási pártbizottságtól, a járási ta­nácstól, KISZ-bizottságtól, a Gyo­mai Községi Tanácstól és a víz- gépészeti vállalattól 70-en men­tek ki a betakarítással és a termés beszállításával lemaradt szövetke­zetekbe, főleg a gyomai Győze­lembe. A hetven társadalmi munkás aznapi teljesítménye hat hold kukorica teljes betakarítása, száz holdról a kukoricaszar le­bontása volt. Most vasárnap több termelőszö­vetkezetben, köztük a hunyai Hunyadiban, a gyomai Győzelem­ben és Oj Életben szárbehord ási megjelent utasítása, amely az egész országra kiterjedően egysé­gesen szabályozza a marhahús árusítását, pontot tett a „faggyú­vitára”. Eszerint a kiskereskede­lem húsboltjaiban ezentúl a mar­hahúshoz külön faggyút kiegészí­tésként vagy nyomatékként hoz. zámémi szigorúan tilos. Súlyki­egészítést csak a vevők kifejezett kívánságára és mindenkor azonos fajtájú húsdarabbal lehet végezni. A húsboltokban történő bontás után a hosszú felsálon, a fartőn, a lapockán és az oldallapockán leg­feljebb 3—5 milliméter vastagsá­gú faggyűréteg maradhat. A más részekből származó hűsok színén (felületén) levő és az izmok kö­zött beszövődött faggyúréteget nem szabad eltávolítani. Ezt a rendelkezést minden hús- j boltban a vevők által jól látható : helyen ki kell függeszteni. (MTI) napot rendeztek, s a munkában részt vettek a függetlenített veze tők és az irodisták is. A szövetke­zeti és gépállomást járművek számát vasárnap alaposan meg­növelték a különböző vállalatok járművei. A 8-as számú AKÖV gyomai kirendeltsége hét tehergépko­csit bocsátott a gyomai Alkot­mány, az ecsegfalvi Egyetér­tés, az endrődi Dózsa és a »yomai Zöld Mező Tsz rendel­kezésére. A talajjavító válla­lat 20 szállítójával és 18 rako­dómunkással segített szomba­ton és vasárnap kukoricaszárat és cukorrépát be­hordani. A hétköznapokhoz ha­sonló teljes műszak volt a cukor­répaátvevő helyeken és a ter­ményforgalmi vállalat raktárai­ban is. Természetesen nemcsak a gépjárművek, hanem a termelő- szövetkezetek mintegy 500 fogata is munkában volt vasárnap. Amint a fentiekből látható, a gyomai járásban nagy erővel igye­keznek mielőbb letakarítani a föl­deket. Azért, hogy az eddig főleg csak vetőszántáson dolgozó 128 szántótraktor mielőbb hozzálát­hasson a mélyszántáshoz, s leg később október 15-ig befejezzék a még hátralévő mintegy 20 ezer holdon. A termelőszövetkezetek sem, de a járás vezetői sem akar­ják, hogy szántatlanul maradja­nak a tavaszra bevetésre kerülő földek, mert kiszámították, hogy a tavaly őszről elmaradt öteze; hold mélyszántás mennyi termés kieséssel járt. A gyomai járás termelőszövet­kezeteiben nemcsak az idejében, hanem a jó minőségben való ve­tésre is törekednek. Kalászos után a lehető legkisebb területbe vetet­tek ismét búzát. Az ilyen földeket alaposan megmunkálták, s megfe­lelő adagú műtrágyát szórtak rá. A járás szövetkezetei a búzavetés alapműtrágyájaként mintegy 25 ezer mázsa pétisót használtak fel, azért, hogy a korai vetés mellett így is biztosítsák jövőre az ideinél jobb terméseredményt. A járás vezetői nagy elismerés­sel beszélnek a szövetkezeti gaz­dák, a gépállomási traktorosok, s mindazok szorgalmáról, akik hoz­zájárulnak az ez évi vetésterv idejében való teljesítéséhez. Nem bizalmatlanok azokkal a szövetke­zeti vezetőkkekszemben sem, akik már jelentették, hogy a felemeli öt százalékkal együtt befejezték a búzavetést. Mégis elhatározták, hogy október 21-én megkezdik a bevetett földek térkép és táblák szerinti felmérését — önmegnyug­tatásként, s azért is, hogy a járás szövetkezetei valóban annyi hol­don, s annyi búzát termeljenek, amennyit vár tőlük a népgazda­ság. K. I. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bánya­munkára. Felvételt azok nyerhetnek, akik azt megelőzően orvosi vizsgálaton bányamunkára alkalmasnak bizonyultak. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biz­tosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydráit szenet kap­nak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. felvételhez rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, katonakönyv, és az előző munkahelyről egész­ségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet 1963. november 20-ig. Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya. 1388 A kungyörgyi csikótelep fiatal paripái a karámban delelnek. Őrzőjük, Széles János csikós több mint húsz éve él itt. Az idén Dániában járt lovasversenyen. Nyugvópontra jutott a „faggyú-vita" Az egész országban faggyú nélkül kell árusítani a marhahúst

Next

/
Thumbnails
Contents