Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-16 / 243. szám

IMS. október 16. 3 Szerda As anyagi ősstönsés hatása Újkígyós fejlődésében, ssépii lésében 170 új családi ház három év alatt Újkígyós utcáin mindig szívesen sétálok. Jólesik látni a szépen kimeszelt parasztházakat, a tisztá­ra sepert, virágos udvarokat, az ablakokban a különböző mintájú csipkefüggönyöket. Rég elkönyvel­tem magamban, hogy rendszeretö nép lakja ezt a falut. A legutóbbi sétám arról győzött meg, hogy gazdag nép lakja az állandóan te­rebélyesedő községet. Az új utcák láttán elfogott a kí­váncsiság: mennyien építkeztek itt az utóbbi években. Érdeklődésem­re Csabai Sándor vb-titkár el­mondja, hogy 1960-ban — amikor egyetlen termelőszövetkezetbe tö­mörült a falu — 170 házhelyet osztott ki a tanáes, Azóta az üres telkek beépültek. Hat új utca ala­kult többek között, ahol villasze­rűén épített, szép házakban lak­nak a termelőszövetkezeti tagok. A tanács gondoskodott arról, hogy villanyhálózatuk legyen, járdájuk és megoldják a vízellátást is. Egyébként sokat fejlődött a fa­lu az utóbbi években. Kilométere­ken épült új betonjárda, új orvosi lakást, tisztaságfürdőt, bölcsődét emelték tető alá. Most épül a Lapzártakor érkezett: Újabb két tsz fejezte be a búza vetését A kondorost Vörös Október Termelőszövetkezet október 15- én befejezte 840 holdon a búza vetését. Ezzel teljesítette azt a vállalását is, hogy öt százalék­kal nagyobb területet vet be bú­zával az idén, mint az elmúlt év­ben. A szarvasi Vörös Csillag Termelőszövetkezet is arról ér­tesítette lapunkat, hogy október 15-én — a felemelt öt százalék­kal együtt — befejezte az őszi kalászosok vetését. Milyen címen? Még október 11-én, pénteken déltájban történt Mezőhegyesen, a tanácsházzal szembeni ital­bolt előtt,, hogy két szesztől át­hatott férfi kötekedni kezdett egymással. Az ok? A szokásos logikátlan egymáshoz beszélge­tés, ami részegeknél dívik: — Eredj már. — Eredj te. — Ezt nekem mondod? — Neked! — Hej! Az anyád... A gumicsizmás, aki teljesen elázott volt, bicskát rántott. A fehér svájci sapkát viselő, a „józanabb", elhárította magá­tól a támadó veszedelmesnek látszó mozdulatát. A bicska tu­lajdonosa azonban a sok ital­tól már annyira rogyadozott, hogy ez nem is volt nehéz do­log. Arra jött egy szolgálaton kívüli rendőr, aki pillanatok alatt felmérve a helyzetet, a két férfit széjjelválasztotta, sőt a bódultságtól már-már össze­eső gumicsizmást még meg is támasztotta kissé, hogy földre ne zuhanjon, majd elirányítot­ta onnan. Az eset szemlélői, mélysége­sen elgondolkoztak azon, hogy mivé is aljasíthat a túlzott ita­lozás. Mi pedig azon gondolkoztunk el, hogy milyen címen szolgál­ják ki a mezőhegy esi italbolt­ban holtrészegségig a vendége­ket? —húr— strandfürdő, ahol uszoda és ötszáz személy részére öltöző lesz. A kultúrházat felújították, a terme­lőszövetkezet pedig hat klubot rendezett be tagjai számára, v. Csák Péter tsz-elnök úgy véli, hogy az anyagi ösztönzésnek igen nagy a szerepe a falu fejlődésé­ben, szépülésében. Évek óta jól bevált módszer náluk a premizá­lás. Kukoricából például száz va­gon prémiumot kap a tagság. Jól fizetett a háztáji föld is. Így tud­nak eladásra háromezernél több sertést hizlalni a háztáji portá­kon. Dohányt például 200 holdon termeszt a szövetkezet. Ilyen ma­gas átlagtermésre nem emlékez­nek a régi dohányosok sem. Még az öreg háztáji dohánypajtákat is telerakták dohányfüzérekkel. Tíz hold cecei paprikájuk háromszáz- ötvenezer forint jövedelmet adott. A tagok már gyakorlatból tudják, hogyha több terem, több lesz a kereset és a prémium is. Ezért az­tán a családtagokat is mozgósít­ják. Jó munka, bő termés; bő ter­més, magas jövedelem. Így függ össze az anyagi ösztönzés a falu fejlődésével, szépülésével Újkígyó­son. Az elnök szavainak valódiságá­ról nem volt nehéz meggyőződni. Legalább ezren dolgoznak az őszi betakarításban. Minden családból kint van, aki csak dolgozni bír. Ary Róza Elvetették a búzát — gfoeéba került a kukorica November 15-ig befejezik a mélyszántást a kamuti Béke Tsz-ben Ritka szép őszi napfény ömlik a kamuti tájra, ahol az 5000 hol­das Béke Termelőszövetkezet földjei nyújtóznak. Itt-ott hango­san berreg a traktor, amarra vágják a kukoricaszárat, mellette pedig üdezöld az árpaföld. A legfontosabb munka a vetés. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy idejében földbe ke­rüljön a mag, ami egyik bizto­sítéka jövő évi kenyerünknek. A Béke Tsz-ben a vetéssel már nincs gond. Őri Imre, a szövetkezet főme­zőgazdásza elmondta, hogy októ­ber 14-én befejezték a búza ve­tését. ők is csatlakoztak a tisza- földvári Lenin Tsz felhívásához, az öt százalék helyett hat száza­lékkal vetettek több búzát. Így 1417 holdon került földbe a bú­zamag. Csak intenzív búzafajtát vetettek, mert mint ahogy a fő­mezőgazdász mondta, az 1963. évi terméseredmények is a nagy hoza­mú fajták javára billentették a mérleg serpenyőjét. A 310 hold őszi árpát is idejé­ben — szeptember 30-ig — elve­tették. A vetés szépen fejlődik, lassan szükségessé válik juhnyáj- jal való megcsapatása, nehogy túl buján kerüljön a hó alá. A szövetkezetben jól szervezték meg a szántás-vetési munkát is. Hét erőgép végezte a vetőszán­tást, s párhuzamosan három UTV 32—48-as vetőgép vetett. A mun­kálatokat mind a három üzem­egységben — Lenin, Viharsarok és Petőfiben — úgynevezett szán­tó-vető brigádok végezték. Ame­lyik táblán szántottak, ott vetet­tek is. A főagronómus így folytatta: — őszi mélyszántási tervünk 2720 hold. Eddig 1376 holdon 25 ezer csibét és 10 ezer gyöngyöst neveltek az idén az örménykúti Petőfi Tsz-ben Ez évre gyöngyösből 216 ezer, csibéből pedig 414 ezer forint be­vételt terveztek az örménykúti Petőfi Tsz-ben. Ezt azonban jó­val túlteljesítik. Gyöngyösből leg­Endrődiek az élen az őszi vetési munkában A gyomai járásban az őszi ve­tési munkákban eddig az endrődi-. ek vezetnek. Az Új Barázda Ter­melőszövetkezet után a héten be­fejezi a vetést a Kossuth Tsz is. Jó eredményeket ért él a dévavá­nyai Lenin Termelőszövetkezet is s az elsők között fejezi be a vetést a járás tsz-ei közül. A járás je­lenleg a tervteljesítésben a 65 szá­zaléknál tart. Október 25-ig az egész járásban befejezik a vetést. A betakarítási munkákban is vannak kiemelkedő eredményeket elérő szövetkezetek. A kukorica­törésben az ecsegfalvi Egyetértés, az endrődi Béke és a gyomai Zöld Mező Termelőszövetkezet van az elsők között. A cukorrépa szedé­sét az endrődi Kossuth és a Sza­bad Föld, valamint a gyomai Al­kotmány Termelőszövetkezetben szervezték meg a legjobban, s így jó ütemben haladnak ezzel a munkával. A napraforgó betaka­rítását a járásban még ezen a hé­ten befejezik. Eddig 1749 holdról takarították be a napraforgót. Vasárnap minden termelőszövet­kezetben dolgoztak, összesen 277 pár lófogat és 109 erőgép szállítot­ta a kukoricát és a szárat. Ezen­kívül 62 vetőgép dolgozott a járás­ban vasárnapi műszakban. Kiváló eredményeket hozott az óriásnyár simadugványozási kísérlet a Gyulai Erdőgazdaságban Az Alföldön jól díszlő és gyor­san növő óriásnyár telepítése, el- szaporítása nagy gondosságot igénylő, lassú munka. A ceruza­vastagságú, 15—20 centi hosszú dugványt először gyökereztetik s másodéves korban telepítik végle­ges helyére. A gyökereztetés azon­ban drága dolog, mert a legnagyob elővigyázatosság ellenére ezen a vidéken ötven százalékban rend­szerint elpusztul a dugvány. A Gyulai Erdőgazdaság gyula­vári rezervátumában a tavasszal dr. Magyar János soproni egyete­mi tanár irányításával öt hold- nyi területen óriásnyár simadug­ványozási kísérletre rendezkedtek be. A 80 centi mélyen megszántott talajba 40—50 centi hosszú, három centi vastag simadugványt raktak. Tavasz óta a jól megeredt dugvá­nyok 270—300 centi magasra nőt­tek, erősek, fejlettek. Ezzel a mód­szerrel egy egész esztendőt nyer­tek a nyárfatelepítésben s megta­karították a gyökereztetéssel járó munkát, költséget, dugványveszte­séget. A jó eredmények láttán az erdőgazdaság a közeljövőben nagyüzemi nyárfatelepítésben hasznosítja a simadugványozási módszert. alább 325 ezer, csibéből pedig 487 ezer forint a várható bevétel. Az eddig nevelt 25 ezer csibéből a már értékesített 15 600, harminc­negyven dekával volt . súlyosabb átlagosan a tervezettnél. A gyön­gyösök is elérték már az 1,50 ki­logramm átlagsúlyt. A szövetke­zet 1600 Hemsir-fajta tyúkot is vásárolt törzsállománynak, ame­lyektől a tojást a keltetőállomás­nak szállítja. mélyszántottunk. Jelenleg négy DT és három MTZ—5-ös szánt, a szállítási munkák előrehaladtával újab erőgépeket állítunk be. A még jobb szervezéssel, a kettős műszak fokozottabb kihasználá­sával és gépátcsoportosítással no­vember 20 helyett november 15-ig befejezzük a tavaszi kapások alá az őszi talajelőkészítést. Ez évben a Békében 860 holdon termeltek kukoricát, amit már letörtek, ötszáznyolcvan holdon végeztek a szárvágással is.-A ku­koricaszárból 200 holdat már be- silóztak s még további 280 hold­nyit silóznak be. A nyolc hold burgonyából három holdon már felszedték a gumót. Az eddigi át­lagtermés 100 mázsa, a tervezett 80 mázsával szemben. A burgo­nya betakarítását november 5-ig befejezik. — Sajnos, a cukorrépa betaka­rítása nem a legjobb ütemben ha­lad — mondja őri Imre. — A Sarkadi Cukorgyár nem biztosí­tott elegendő vagont. Azért a cu­korrépa betakarítását november elejére befejezzük, s napi kilenc- vagonos tételenként november közepéig el is szállítjuk. A háromnegyedévi felmérések alapján a szövetkezet tagjai biz­tosra veszik, hogy meglesz a ter­vezett jövedelem. A vezetők bát­ran mondják, hogy 38,80 forint helyett 40 forintot fizetnek egy munkaegységre zárszámadáskor. Ez pedig arra buzdítja őket, hogy szorgalmasan munkálkodjanak. D. S. November közepén kezdődik az őszi fásitás Az erdészek október 1-től szep­tember 30-ig számítják az évet. Előreláthatóan körülbelül no­vember közepén — megkezdődik az ősz egyik évenként ismétlődő nagyarányú munkája, a fásítás. Az őszi programban a múlt évi 3681 hektáros teljesítménnyel szemben az idén csaknem 5000 hektárnyi erdőn kívüli fásítást szándékoznak végrehajtani. Ez évtől kezdődően kiemelt fel­adatként, s első lépésben a főút­vonalakra koncentrálják a közúti fásítást. A munka megtervezésé­nél figyelemmel voltak arra a ha­tásra, amelyet az egyhangú vagy a változatos környezet gyakorol a mind nagyobb sebességgel haladó gépjárművek vezetőire. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem ültetnek az utak mentére nyílegyenes, illetve az út vonula­tát pontosan párhuzamosan köve­tő fasorokat, mert ez fárasztja a gépjárművezetőket. Az unalmas sablon elkerülésével az út egész hosszában megtervezett „szeszé­lyességgel” váltják majd egymást a különböző fafajokból és cserjék­ből kialakított rövid fasorok és facsoportok. (MTI) Automata betongyárak Az Építéstudományi Intézet gépkísér­leti kutatói munkával készítették elő a teljesen automatikus betongyárak ter­vezését, s az építőgépjavító és gyártó A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bánya­munkára. Felvételt azok nyerhetnek, akik azt megelőzően orvosi vizsgálaton bányamunkára alkalmasnak bizonyultak. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biz­tosítunk. . % Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kap­nak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, katonakönyv, és az előző munkahelyről egész­ségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet 1963. november 20-ig. Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya. 1388 vállalat szakemberei pedig most már megkezdték a részletes rajzok kidol­gozását. Készt vesznek ebben a munká­ban a telefongyár, a Hódmezővásár­helyi Mérleggyár, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező iro­dáinak mérnökei is. Az első kísérleti automatikus gyár keverőtomyát mind­össze egy ember irányítja gombnyo­mással, s csupán a gépek karbantar­tásához kell majd segítség. A központi vezérlőasztalon tízféle betonkeverési receptre lehet programozni a gyár gé­peit, s a megrendelők kívánsága sze­rint pillanatok alatt átállítható a berendezés másfajta minőségű beton termelésére. A gépek működését Is automaták fogják ellenőrizni, s ha za­var keletkezik, azonnal leállítják a be­rendezéseket és jelzik a hiba helyét. A tudományos előkészítő munkák alapján óránként 20, 40 és 60 köbméter betont előállító gyárakat terveznek, de nemcsak az építkezések részére,' ha­nem majd az elemgyáraknak is ké­szítenek automata betonüzemeket. (MTI}

Next

/
Thumbnails
Contents