Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-16 / 243. szám
1963. október 16. 4 Szerda Városszépítési gondok Békéscsabán ................... f tlniWwb Különös házasság Mikszáth Kálmán híres regénye magyar filmen. Bemutatja a kon- dorosi Alkotmány mozi, október 17-től 18-ig. Szélhámos álnőgyógyász Ügy is módosíthatnánk a szólásmondást: „Mutasd parkjaidat, megmondom milyen vagy”. Értem ez alatt természetesen a várost. Békéscsaba egyáltalán nem dicsekedhet parkjaival, hiszen évtizedeken keresztül, ha ültettek is fákat, azokat nem egységes terv alapján tették. Az így kialakult parkok nem is egységesek és nem szépítik a várost. A költségvetés milliói Ha a városi tanács költségvetését vizsgáljuk, abban jelentős ösz- szegként szerepel a város parkjainak felújítására szánt összeg. A számokat idézve még azt a hiedelmet is kelthetik, mintha a költségvetés terén már minden a legnagyobb rendben lenne. Nézzük csak: ebben az évben Békéscsabán erre a célra egymillió 600 ezer forintot költenek, amely már 900 ezer forinttal több, mint a korábbi évben, de a jövő évi már meghaladja a két és fél millió forintot is. Ez az emelkedő számsor azonban még mindig nem nyugtathat meg bennünket, mert a milliókat „számolgatva”, legalább ötmillió forint kellene, amely láthatóvá tenné a parképítés munkáját. ú ' Mi is készül most? Már befejezéshez közeledik a Március 8 tér rendezése. Felújítási munkálatokat végeznek a Kossuth téren, készül a Körös-part szegélyének rendezése a Bánszki utcától a Vilim utcáig. Gátolja azonban a város parképítésének munkáját az is, hogy néha illetékesek és illetéktelenek is szót emelnek egy-egy fa kivágása ellen, holott ahhoz, hogy valamit megszépítsünk, néha ezt az „áldozatot” is vállalni kell. Ide tartozik viszont az is, hogy az elmúlt években elültetett facsemetéket sokkal jobban meg kell becsülni. Sokkal többet kell törődni még a meglévő, sokszor szegényes parkjaink rendjével és szépségével is. Szobrok és gondok Ügy hiszem ez az a kérdés, amely körül a legtöbb vita lobbanhat éppen lángra. Vegyük csak sorjába: A Kossuth tér névadójának szobra ma a tér sarkába van biggyesztve. Illő lenne most, a felújítás alkalmával gondolni arra, hogy a Kossuth-szobor a tér megfelelő pontján nyerjen . elhelyezést. Vitatott a 101-es emlékmű. Az égbe nyúló, dárdaként magasodó kőoszlop ézen a helyen egyáltalán nem állít emléket azoknak, akik miatt állították. Ennek a szobornak sokka] méltóbb és megfelelőbb helye lenne például a nagyligetben. Ha már itt tartunk, akkor beszéljünk őszintén a Felszabadulási emlékműről is! Békéscsaba az egyik legkorábban felszabadult városok közé tartozik. Dicséretes volt az a szándék, hogy a felszabadulást követő napokban már gondoltak az emlékmű felállítására. Ma azonban, úgy hisszük, megértek a feltételek, hogy méltóbb emléket állítsunk annak a heroikus áldozatnak, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Beszélni kell még a Munkácsy- szobor elhelyezéséről is. Ez a szobor sokkal megfelelőbb helyet követel, mint ahol jelenleg van. Ez „sem a teret nem emeli, a tér pedig agyonüti a szobrot. De ugyanígy vitatható a Szabadság téren álló Kulich-szobor is. Erről is azt kell mondanunk, hogy egy zártabb térben sokkal iobban megfelelne, mert a Szabadság tér összképében nem fejezi ki sem a hős életét, sem azt a kegyeletet, amelyet ifjúságunk érez Kulich Gyula iránt. Más előjellel vitatkoznak sokan a 19-esek szobráról. Pedig a városban úgy művészileg, mint vá- rosképileg ez az egyetlen, amely megjelölheti, hogy milyen utat kell követnünk a szobrok elhelyezésében. Épületek és ligetek Minden alldterációs hangzás nélkül ebben a kérdésben is ki kell mondanuk az á után a b-t. Nem vagyunk akkora ország* hogy olyan luxust engedjünk meg magunknak, mint amit például a békéscsabai ligetben „elkövettek”. Állatkertet hoztak létre a semmiből és tartanak ma is fenn... Inkább sokak bosszantására, mint természettudományos ismereteink gyarapítására. A korábban megjelent írások után még egyszer ki kell mondani: kár kicsiny anyagi erőnket ilyen felesleges költségvetési tétellel terhelni. De ugyancsak meg kell szüntetni a kórház tő- szomszédságában lévő ricsajozót, az állítólag vidámparknak nevezett vurslit is. Az egyik panasz hangadója Faragó János, aki Mezőhegyesen, az Ady Endre utcában lakik. Ez a kis utca 5—6 házból áll, de miközben évek során az egész községet villamosították, sőt már az úgynevezett újosztási részen, mely három éve létesült és némely utcájának még neve sincs, ott is bevezetik a villanyt, az Ady Endre utca lakói, ról mindig megfeledkeznek. Pedig a legutóbbi választáson is biztatták őket, de mégsem történt semmi, még csak meg sem indokolja a tanács, hogy miért mostohagyerekek ők. A másik panaszos maga a mező- hegyesi községi tanács. Az a közkút, melynek feladata lenne alakosság egy részét jó ivóvízzel ellátni, tekintve, hogy iható víz dolgában a község egyébként rosz- szul áll, nem működik, mert elapadt. Ez érthető lenne, ha sok évtizedes, esetleg évszázados szolgálat állna mögötte, de erről szó sincs. Egy esztendeje létesítet. Háromnapos tanulmányút Kedden, a kora reggeli órákban háromnapos észak-magyarországi tanulmányútra indult a Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai csoportjának 45 tagja — mérnökök, technikusok — Hámori János csoporttitkár vezetésével. A szakemberek kedden látogatást tettek a Lenin Kohászati Művekben és az ómatsai, régen vasolvasztásra használt őskohónál. Az esti órákban Lillafüredet keresték fel. Ma a Diósgyőri Gépgyár és a papírgyár vendégei. Csütörtökön — hazafelé jövet — megtekintik a Tiszapalkonyai Hőerőművet, a Debreceni Gördülőcsapágygyárat és a várossal ismerkednek. Autóbusszal teszik meg a több száz kilométeres utat. Nem ártana azon sem elgondolkozni, hogy a Kossuth téren lévő három épületet hogyan lehetne lebontani. Elsősorban le kellene bontani a dohányárudát és helyette korszerű pavilont elhelyezni. Élni kellene a lehetőséggel, s a megépülő csatornaműbe bekapcsolva a föld alá süllyeszteni az illemhelyét. (Ezt kellene tenni természetesen a piactérivel is!) Le kellene bontani a Kossuth tér sarkán lévő, jelenleg taxiállomásnak használt épületet is. Ezzel a Kossuth tér rendezése véglegesen nyugvópontra jutna. • A leírottakkal nagyon sókan vitába szállnak majd. Lesznek, akik egyetértenék vele és lesznek, akik másképp képzelik el a parkosítást és a városrendezést. Az azonban biztos, hogy ma 1963-at írunk és nem fogadhatjuk el mindenféleképpen jónak, ami 30 vagy 50 évvel ezelőtt úgy ahogy megtette. Szebbet, tágasabb és korszerűbb várost szeretnénk. Ennek pedig egyik feltétele az, hogy a város parkjai, szobrai a jelent tükrözve emlékeztessenek hagyományainkra. Dóczi Imre te a Békés megyei Tanács VB Kútfúró Vállalata az új településen. Száznegyvenezer forintot öltek bele, hiába. A mezőhegyesiek panaszára a megyei tanács építési és közlekedési osztálya átírt a kútfúró vállalathoz, hogy hozzák rendbe a dolgot, de — a mezőhe- gyesi tanács szerint — fülük botját sem mozdították eddig. Az ivóvíz viszont nagyon hiányzik! I Bohács Dénes nagykőrösi lakos — akit különféle bűncselekményekért már többször elítéltek —, röviddel legutóbbi büntetése letöltése uán ismét visszatért régi, szélhámos életmódjához. Motorkerékpárt lopott, személyi igazolványa^ meghamisította, neve elé dr. szócskát írt, szakképzettségéül pedig nőgyógyászt tüntetett fel. Orvosi beosztására hivatkozva becsapott hiszékeny nőket, hogy anyagi előnyhöz jusson. Bár családos ember, háromgyermekes apa, házasságot ígért új „menyasszonyának”. A bűnvádi eljárás hosszú ideig tartott, mert Bohács közben elrejtőzött, majd amikor kézre került, elmebetegséget színlelt. Míg Budapesten folyt az eljárás, Keszthelyen szélhámoskodott: lopott, csalt, közokiratot hamisított. Ezekért a bűncselekményekért Keszthelyen folyik ellene bűnvádi eljárás. A fővárosban elkövetett bűn- cselekményekért Bohács Dénest a bíróság kétévi szabadságvesztésre ítélte. (MTI) Negyvenmillió forint értékű gyógyszer terven felül A gyógyszeripar termelési többlettel kezdte az utolsó negyedévet. Negyvenmillió forint értékű termékkel túlhaladták tervüket. Ez 102,1 százalékos háromnegyedévi teljesítés, az évi tervnek pedig 74,7 százalékát jelenti. örvendetes háromnegyedévi eredmény, hogy túlteljesítették a szállítási szerződésekben vállalt exporttervet. Egyes értékes exportkészítmé- nyek gyártása késik. Amint a gyógyszeripari trösztnél hangoztatták, az utolsó negyedév legfontosabb feladata, hogy ezeket a speciális gyógyszereket és alapanyagokat a kellő mennyiségben előállítsák és december 15-ig átadják a MEDIMPEX gyógy- szerkülkereökedeilcmi vállalatnak. (MTI) OKTOBER 16. Békéscsabai Brigád: A vérdíj. Békéscsabai Szabadság: A fekete nemzedék. Békéscsabai Terv: Az elhagyott férj. Gyulai Erkel: A hetedik esküdt. Orosházi Béke: Négy szerzetes. Szarvasi Táncsics: Udvari bolond. * Figyelem! Figyelem! A békéscsabai Szabadság filmszínház október 24-től előadásait hétköznap 5, 7, vasárnap és ünnepnap 3, 5, 7 órai kezdettel tartja. A tv műsora október 16-án, szerdán 10.00 Tv-híradó (ism.). 10.15 Honfoglalás I. (tv-fiLm) ism., 11.15 Gyermekek és könyvek. Magyar kisfilm (ism.). 11.30 Fekete Jack kincsei. Lengyel rajzfilm (ism.). 11.40 Az „összekevert” falu. A tv kisfilm je (ism.). 17.45 Hírek. 17.55 A Magyar Hirdető műsora. 18.05 Beszéljünk róla... 18.10 Nagy pillanatok — nagy felfedezések. Fényképezés hőskora. 18.40 Tv-Híradó. 18.55 Szép álmokat, gyerekek. 19.05 Vidéki színházak tv-fesztiválja 1983/64. Victor Hugo: A királynő kegyence. (Marie Tudor). Romantikus dráma 3 felvonásban. 14 éven felülieknek. Közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból. A H. szünetben: Bemutatjuk a Pécsi Nemzeti Színházat. Riporter: Demeter Imre. Kb. 22.00 Hírek. Tv- híradó (ism.) (MTI) iiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiHiitiiiiiiiiiiiiiiiiiimiuiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiuiiiiiiimiiiuiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiitiiiiiiuiiiiiiiiuiiiiiiuKiiiiiiiir Útszéli dolgok Mostanában nagyon sokat utaztam, száz és száz kilométereken bámulhattam az utat és a tájat az autó üvege mögül. S amerre jártam, mindenütt tapasztaltam, hogy vége az egyhangú, unalmas országúti jövés-menésnek, ezer és ezer olvasnivalót kínálnak az utak szürke szalagjai. Táblák, reklámok, nagy és színes tablók, melyek erre vagy arra figyelmeztetnek, ezt vagy azt ajánlanak, ezzel vagy azzal hivalkodnak. Azt mondja az egyik, hogy „Jó úton jár, ha biztosít!” — az út azonban pocsék, tele lyukkal. No, igen, így kell an- nák, aki még nem biztosított. A másikon meg Lottó Ottó huncut képe díszük, azzal a kedves vi- gyorral, ami a lottózás örömeit hivatott kifejezni. Nagy gyárak kínálják portékájukat a harmadikon meg a negyediken, s olyan is akad, amely nem mond semmit, éppen csak pár szavas olvasnivaló az úti vándornak, nehogy elunja magát vagy elbóbiskoljon. Nagy figyelemmel olvasgattam, szem- lélgettem az utak „képeskönyvét”, s végül úgy találtam, hogy tovább kellene fejleszteni ezt az ötletet. Nem kellene megelégedni azzal, hogy imitt-amott, meglehetősen rend- szertelenül helyeznek el nagy, festett táblákat az utak mentén, ezt a lehetőséget fel kellene használni ismeretterjesztésre, a műveltség emelésére. Például olyasformán, hogy az egyiken a Pytagoras-tétel, a másikon az első fokú egyenlet alaptípusa, a harmadikon a bolygórendszer vázlata stb. lenne szemlélhető. Egy-kettőre megemelnénk ezzel a matematikai műveltséget. Azután váltani lehetne. Következhetne a biológia, a fizika, a történelem, az irodalom. Mert például Szegedtől Békéscsabáig szerintem Shakespeare összes szonettjeit ki lehetne pingálni. Még hosszabb utakra ajánlanám valamely neves szerzőnk kisregényét, esetleg egy- egy képregényt. Az útszéli táblák így válhatnának egyszeriben a kulturális forradalom hű szolgálóleányaivá. Éppen ezeken a dolgokon töprengtem, amikor fékcsikorgás, vad csörömpölés és sajgó fájdalom zökkentett visz- sza az utazás realitásába. Gépkocsinkba belerohant egy vontató. Ott álltunk véres fejjel, összetört motorházzal, s egy óra múlva bevontattak bennünket a legközelebbi városba. A megyehatáron keresztül vezetett az út. A határ előtt ezt az időszerű útszéli szöveget olvashattuk: „Köszönjük, hogy betartotta a közlekedési szabályokat!” Szívesen, máskor is... Sz. Simon István Kél panasz Mezőhegyesről
