Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-13 / 215. szám
IMS. «September 13. 4 Péntek A kerületi pártházak legyenek a művelődés centrumai pártonkívüliek kapcsolatának is- íápolása, s a pártházakban az eddiginél többet lehet tenni a kapcsolatok erősítéséért Békéscsabán is, Gyulán is, Orosházán is. Most, hogy közeledik at tél, leti pártházi élet élénkítésének gondolatát. Hosszú esték jönnek, melyeket tartalmassá, emlékezetessé lehet, tenni..: Milyen rendezvények szoktak lenni ezekben a helyiségekben? Nem zárkózik el egy pártház sem az öregek találkozójától, tíz új családi ünnepség rendezésétől, a tanácstagi beszámolók tartásától. Mindenütt van televíziós készülék és rendelkezésre állnak a különféle társasjátékok. MINDEZ ÖRVENDETES DO- LOG, de ennél még többre képesek a kerületi pártházak. Mindenekelőtt arra, hogy a művelődés centrumai legyenek egy városrészben, sok gyermeket és felnőttet mozgósítsanak. Milyen rendezvényekre gondolok? NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT EGY MEGHITT HANGULATÚ elvtársi összejövetelen vettem részt Békéscsabán. Az összejövetelt a kerületi pártszervezet székházéban tartottuk. A mértéktartó ízléssel berendezett nagyteremben, csipketerítős asztaloknál folyt a beszélgetés. Nagy ügyekről és kis ügyekről, a hétköznapi gondokról és tennivalókról esett szó közöttünk mindvégig. Egy kicsit úgy éreztük, hogy otthon vagyunk, családiasán beszélgetünk, hányjuk, vetjük a világ és a város dolgát. — Gyakran összejönnek? — kérdeztem egy óvatlan pillanatban, csak úgy ösztönösen 50 év körüli kőműves szomszédomat. Tudtam, hogy itt lakik egy utcával arrébb. HÁT NEM NAGYON. TUDJA SOK A MUNKA, elfárad az ember. De egy-két hónapban egyszer összetalálkozunk. Jó összejönni, beszélgetni, televíziót nézni. — Ha lenne jó program, többször eljönne? — Lehet. Ha érdekes lenne az a program. — Például mire kiváncsi? — Hát nézze. Érdekelne, hogy miért kevés a kerületben a bolt. Eljöhetne az illetékes vállalat illetékese, aztán elbeszélgetnénk vele. Aztán érdekelne közelről, hogy a kerületben hogyan élnek a fiatalok. Meg lehetne őket hívni beszélgetésre. Esetleg itt tarthatnának egy KISZ-taggyűlést. A szülők is eljöhetnének, megnézhetnék, hogy mit csinálnak egy KlbZ-taggyülésen a fiúk, lányok. Rossz dolog lenne ez? Nagyon is jó! Aztán eljöhetne néha a MO- KÉP, levetíthetne egy filmet. Sokan eljönnének. Az öregebbek nem nagyon mászkálnak be a belvárosba, de ide eljönnének. Meg más egyéb is felkeltené az érdeklődést. — Olyan ez a pártház, mint egy kis sziget. Nem? t — Mond valamit. A kerület kommunistái szívesen eljönnek, de mások kevesen. A legtöbbje televíziót néz. Azt hiszik, hogy ide nem lehet belépni pártonkí- vülinek, mert ez pártház. Szerintem ideje lenne már lerombolni ezt a tévhitet. Tudja, az lenne a jó, ha mindenkinek az otthona lenne egy kicsit ez a helyiség. A tömegkapcsolatra szeretnék apellálni. Valahogy közelebb kellene hozni egymáshoz önmagunkat, akik itt élünk egy kerületben, egy utcában. IGAZA VAN P. ISTVÁN ELV- TÁRSNAK. Őszinte és helyénvaló j békéscsabai Balassi Táncegyüttes, törekvés ma a kommunisták és a | a nyáron megyénkben szerepelt Balassi Művelődési Ház színjátszóit, szavaiéit, irodalmi műsor vagy színielőadások rendezésére. Az az igazság, hogy a Balassi színjátszói, szavaiéi alig-alig ismerik a iváros peremén élő embepraktikus dolog felvetni a kerü- j reket, csak nagy ritkán tűnnék fel közöttük. Pedig szívesen fogadnák őket. Az üzemek kultúr- csoportjai is felléphetnének itt néha. A MOKÉP BIZONYÁRA TUDNA VÁLLALKOZNI arra, hogy Az természetes, hogy itt tartják j olykor egy-egy filmet vetítsen téli a párttaggyűléseket, vezetőségi : estéken a kerületi pártházakban, üléseket, termet kap a megbeszé- 1 a könyvtár könyvkiállítással lések rendezéséhez a kerületi rukkolhatna ki. A nőtanács és a nőbizottság és a Hazafias Nép- : Vöröskereszt közös összefogással front-bizottság, sőt Békéscsaba V. j előadásokat rendezhet a házi he- kerületében a KISZ-szervezet is. j tegápolásról. A kerület fiatalaszszonyai számára nem lenne haszontalan dolog megrendezni a játék-készítő, szabó-varró, kézimunkázó szakkörök foglalkozásait. A kerületi iskolák pedagógusai itt is találkozhatnának a szülőkkel, s megbeszélhetnék több alkalommal a gyermeknevelés viszontagságait, kicserélhetnék tapasztalataikat. Számtalan apró lehetőség kínálkozik arra, hogy a kerület lakóit a pártházba szoktassák és eleven, mozgalmas életet alakítsanak ki a pártalapszervezetek. Meg kell ragadni ezeket a lehetőNem kerülne nagy erőfeszítés- j ségeket, ezzel csakis nyer, erősöbe, hogy vasárnap délelőttönként a környék gyermekeinek például báb-előadást tartsanak. Békéscsabán a Napsugár bábegyüttes tagjai külön-külön is vállalkozhatnának ezeknek az előadásoknak a megtartására. Ahol van színpad — mint például az I., III., IV., V. kerületben —! az élet, mint tavaly volt. oda többször is meghívhatnák a j Pallag Róbert dik a tömegkapcsolat. A TÉLI PROGRAMOT HAMAROSAN ELKÉSZÍTIK mindenütt. Ha jól sáfárkodnak a lehetőségekkel, ha mindent számba vesznek amit meg lehet valósítani egy városrész pártházában, akkor már ezen a télen is mozgalmasabb lesz Megjelent a Rártélet szeptemberi száma . Változatos, érdekes tártai ómmal jelent meg a Partéiéi; szeptemberi száma. Az új tanévről és a közoktatás politikai feladatokról ír Kuirucz Imre. Tardos András: NézetéHéiréseLnk- ről című cikkében a nemzetközi kommunista, forradalmi munkásmozgalom és a Kínai Kommunista Párt vitáját elemzi. Kopátsy József, a falusi pártszervezetek őszi teendőit veszi sorra. . Érdeklődésre tarthat számot a KGST-nől, az állami és gazdasági szervek ká derm unka járói, az áruszállítás központosításáról szóló cikk. A propagandisták munkáját Dr. Gulyás Emil: A mezőgazdaság helye és szerepe a népgazdaságban című írása segíti. Figyelemre mél-tó Jimmies László: Mitől szocialista a brigád? és Kup- ka Sándor: A KISZ pártirányításénak tapasztalatai című cikke. A szeptembert szám mellékleteként útmutató jelenít meg a pártfegyelmi munkához. Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre nyugdíjas kőműveseket fizetéskorlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával), az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, építőipari könnyűgépkezelőket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth L. tér 13—15, földsz. Munkaerőgazdálkodás. 11 401 A „franciországi műsor” Nagykopáncson, Orosházán és Szeghalmon Miként arról már hírt adtunk, a francia ..Fehér kút” ének-, zene. és népitánc-együttes meghívására, ez óv októberében városukba, Poitier-be látogat, s előreláthatólag, a "környék más helyiségeiben is szerepel majd, Erre az alkalomra változatos népi zene és táncszámokkal készültek, melyekhez odakapcsolták külföldi útjaik során sikert aratott számaikat is. Ezzel az anyaggal, melyet az együttes tagjai egymás közt egyszerűen csak „franciaországi műsornak” neveznek, szeptember 14- én Nagykopáncson lépnek fel, 21- én az Orosházi Üveggyár felavatásán vesznek részt, 22-én pedig Szeghalom közönségé, ek mutatják be. — ö — Hatvanöt munkásesztendő távlatából (tlfoggódoifan nyitok be Gyulán a Munkácsy Mihály utca 9. szám alatti házba, ahol fekvőbetegként tudom Fejes Bertalan lakatosmestert, a gyulaiak közismert „Fejes Bercijét." A 82 éves idős mestert azonban nem az ágyban találom, hanem a verandán, ahol olvasással igyekszik könnyebbé tenni súlyos betegséggel próbára tett napjai múlását. Béna féloldala, erőtlen bal keze ellenére is felvillan azonban szemében a régi derű maradék fénye, amint küzdelmes, de sikereikben gazdag munkásélete felől érdeklődöm. Hogy hogyan is indult el az az életpálya, aminek eredményeiről csak esemónyszilánkokban lehet beszámolni. — Az ott a sarokban a szabadulási munkám... — kezdi a beszélgetést Fejes Bertalan. Vasból kovácsolt virágtartó asztalka iparművészeti remekműként kerül elő a takaró alól. A három síkban kiképzett, díszes ornamentikába csavarodó asztalláb rózsái finom kialakításukkal szinte valószínűtlenné teszik a mű vasanyagát. Vélné bárki, hOigy ilyesmit csak papírból, selyemből lehet kiformálni, ügyes női újakkal. Csodálkozásomat látva, meg is jegyzi a mester: — 1899-ben szabadultam, akkor még nem ismertük a hegesztés mai technológiáját. Ez a munka még hiccelés, tűzzel való forrasztás útján készült. — Az inasévek után mi következett Berci bácsi életében? — kérdezem nagy érdeklődéssel. — Újabb tanulóévek. Becs, Berlin, további önképzés a politikai iskolán meg a berlini esti munkástanfolyamon a Gewerbeschulen, ahol díjtalan szakoktatást nyújtottak a szakma fejlődni kívánó dolgozói számára. Ekkor még napi 10 órás munkaidő volt, de már előrevetette árnyékát az az osztályharc, aminek pár esztendő múlva áldozata is lettem. — Hogyhogy? — 1904-ben jöttem haza Magyarországra. Pesten dolgaztam, többek között az akkori pénzügyminisztérium épületszerelési munkáin. Nagy vasassztrájk tört ki abban az esztendőben, amelyben mint propagandista vettem tevékenyen részt. A sztrájk megbukott, vezetői pedig üldözésnek lettek kitéve. A rendőri zaklatásokon túl, lassan sehol sem kaptam munkát Pesten. így kerültem Gyulára. Elmélázva néz maga elé Fejes bácsi. Pár pillanatig olyan nagy a csend a napsütéses verandán, mintha a munkásfélszázad minden emléke benne reszketne a mester fáradtan felderengő mosolyában. — Tulajdonképpen azzal csaltak Gyulára, hogy itt jó munka- alkalom kínálkozik. Vízvezeték meg kórház épül... Munkát találtam egy 200 éves gyulai lakatoscégnél, Szénási mesternél. MiKcziiletek munkaerőigénye A Büiarugrai Halgazdaság Seres hentes és mészáros szakképzettséggel rendelkező, gyakorlott szakácsot. Fizetés kollektív szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk, lakás biztosítva. 1915 A Mczőberény és Vidéke Körzeti Jldmüvesszö vetkezet azonuaira felvesz csárdaszállási vegyesboltjába boltvezetőt és eladót. Jelentkezeshez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük. Jelentkezni lehet a földmüvesszövet- kezet központi irodájában, Mezőb«*- rényben. Mezöberény, Népköztársaság u. 7. sz. 4205 lyen feltűnést keltett városszerte egy lakatoslegény, aki németül beszél, szakirodalmat olvas és sakkozik!... Egy év múlva művezető lettem a Szénási-cégnél. Később önállósítottam magamat. Olyan munka került ki a kezemből, hogy például a kígyósi Wének. heim gróf, az Almásiak csak velem dolgoztattak. Egy alkalommal a dobozi Wenckheim a Pesti Hitelbank sorsjegyével megnyerte a főnyereményt: 200 ezer koronát. Óriási pénz volt ez abban az időben. Nem tudott vele mit kezdeni. Vaskerítést húzatott a templom körül meg kriptát építtetett... Ennek a vasmunkáit is én csináltam. — És mi lett a kórházzal? — kérdezem a múlt emlékeinek a felidézésén mindinkább felélénkült beteget. — Amint tudjuk, felépült és talán ott értem el a legnagyobb szakmai sikeremet. Ez még Täufer igazgatófőorvos ideje alatt történt. Váradról Gyulára helyeztek egy nőgyógyászt, Hintz professzort, akinek a számára egy új műtőt rendeztek be. Ennek a berendezését eredetileg Svájcból akarta Hintz megrendelni, de a kórházigazgató tanácsára velem csináltatták meg. A műtőasztalt, a kis és nagy sterilizátort, mindent. Utána még a pesti Stefánia- kórház számára is kaptam ilyen megrendelést, miután Hintz professzort oda helyezték. — Ügy van, — bólogat Fejes Albert felesége is. — A gyulai kórházban még most is van használatban azokból az ételhordó- kocsikból, amiket az uram konstruált és készítésükre az egyik pesti gyár főmérnökével szemben, versenytárgyalás útján kapott megbízást. Az asszony közben egy elsáir- gult papírlapot vesz ©lő, ami mellé egy komplikált felszerelésű műtőasztal fotója van mellékelve. — Ezt az elismerő levelet kapta az uram Pestről. Érdeklődéssel olvasom a pesti kórház levelét: „Fejes Bertalan lakatosmester úrnak, Gyula. Fejes úr készítménye a magyar kisipar becsületére válik.... Budapest, 1930. június 11. Dr. Hintz.’’ Még egy-két obiigát kérdést teszek fel: — Mióta beteg Berci bácsi? — Két esztendeje. — Kap-e valami nyugdíjat? — Igen, a KlOSZ-tól havi 240 forintot... azért ilyen keveset, mert idős voltom miatt nem fizethettem a járulékot. Fel is költözünk Pestre a lányomékhoz, ahol mégis támaszt találunk feleségemmel ebben a helyzetünkben. Búcsú záskor felállni próbál a nagybeteg. Én akarok neki valami vigasztalót mondani, de ő kerekedik felül a zavart hangulaton. Ö bocsájt el olyan útravaló- val, ami nemcsak nekem szól, de másoknak is. Azoknak is, akik vele együtt már végigjártak egy küzdelmes munkáséletutat, azoknak is, akiknek még szükségük van példaképre, a másokra való fel tekintés re. — Tudja, kérem, sohsem voltam könyöklő, pénzsóvár. Mindig a munkám, az emberségem árán akartam érvényesülni. Most is arra vagyok büszke, hogy olyan iparosgeneráció került ki a kezem alól, amelynek a tagjai a mai társa- áalomnak is elismert emberei. Surányi Sándor
