Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-12 / 214. szám
1963. szeptember 12. 5 Csütörtök Ma tartja évadnyitó társulati ülését a Jókai Színház Ma, szeptember 12-én, csütörtökön tartja Békéscsabán a Békés megyei Jókai Színház, Kaszai Pál igazgató elnökletével, évadnyitó társulati ülését. Az ülésnek az ad különös jelentőséget, hogy nemcsak a megye közönségének a színházkultúra iránti nagyobb érdeklődésével kell számot vetni és mennél teljesebb kielégítésének konkrét tennivalóit megvitatni, hanem a belső építkezések miatt a Trefort utcai művelődési házba települt színház ottani hibátlan művészi és technikai működésének a nyitás előtt felmerült esetleges problémáit és a további tennivalókat is meg kell beszélni. Egyébként a színház Békéscsabán, október 18-án Shakespeare: Makrancos hölgy című vígjátékával kezdi az évadot, majd Huszita Jenő: Lili bárónő című nagyoperettje és tájelőadásban Dunai Ferenc: A nadrág című mai tárgyú, nagy sikerű vígjátéka kerül a közönség elé. Azonban a társulat addig sem tétlenkedik. Szeptember 14-én Endrődön a Csárdáskirálynőt, 24-én pedig Med- gyesegyházán az Aranyszőrű bárány című Móra-mesejátékot adja elő. — hr — Feltámadás Tolsztoj világhírű regénye filmen. Szeptember 12-töl 13-ig a gyomai Szabadság mozi tűzte műsorára. vagy öregem. Ha férfi, akkor nincs baj, későn jött haza, s nem mer hazabújni a fészkébe... De ha verébmama, akkor régen rossz ... Mert az élete végéig most már ilyenkor indul majd bevásárolni a piacra. Bizony! — fejtegette szemrebbenés nélkül Kara, hogy még a száraz Szamos is fel- nyihogott, mint vén ló a zabra. Nahát, ebből elég. Erre az ügyre pontot tesz. Rajta ne röhögjön egy fél üzem, őt ne tartsa bolondos öregnek a saját felesége, rajta ne fogjon ki egy pimasz citromkutató. Majd tudja ő, hogy mit kell tenni... — Pista, van-e csúzlid? — kérdezte váratlanul vacsora után fiától, aki mély elmerültséggel pucolta cipőjét, hogy lehetőleg fényesebb legyen a tükörnél is. Pista is, Kolozsné is, egyszerre kapta fel a fejét. — Hogy, micsodám van-e? — kérdezte értetlenül Pista, s még a rongyot is letette a kezéből. — Mi az, süket vagy? Világosan beszélek, nem? Csúzlid! Azt kérdeztem, csúzlid van-e? — ri- valt rá kicsit szégyenkezve Ko- lozs a fiára, Pista egy fintort vágott. — Persze, apus, hogyne volna... Még bodzafapuskám is ... Meg gyorstüzelő gatyamadzagom... Melyiket parancsolod? Kolozs elvörösödött. — Ne szemtelenkedj itt velem, hékás, tőlem érettségizhetsz is, de olyan pofont kapsz, hogy rögtön megoldhatod azt a madzagot... •— Látod, anyu — fordult megjátszott sírós hangon Pista az anyjához, mint még gyermekkorában megszokta és okkal — látod? Ilyesmit kérdez és még engem akar megpofozni... Hát mi vagyok, kisiskolás, hogy csúzlizzak? Az asszony rögtön fia védelmére kelt: — Mit bolondozol? Ha nem tudnád, a fiad már udvarol és nem csúzlival lövöldöz ... Nahát... Ugye, kisfiam? Kolozs legyintett és nagyot nyelt. Mi köze az udvarlásnak a csúzlihoz. Azért, mert egy tak- nyos kölyök a mai világban, tojáshéjjal a hátán már lányok után mászkál, attól még lehet csúzlija. Mert neki igenis volt. Határozottan emlékszik, hogy már húszéves lehetett és még mindig megvolt a csúzlija. Igaz, inkább csak emléknek... De megvolt. Emlék? Mit törődik ilyennel egy mai kölyök? Semmit. — Különben van csúzlim... Ha anya ki nem dobta, ott van a kamrában, abban a dobozban — dugta vissza fejét Pista már az udvarról és újból grimaszt vágott az apjára, de már kotródott is. Nem jó az öreggel kikezdeni. Túl nagy a tenyere. — Semmi... Semmi... csak úgy eszembe jutott megkérdezni. Merthogy én megőriztem emlékbe még húszéves koromban is — hárította el a csúzli iránti aggódó érdeklődést Kolozs. De amikor lefeküdt, egy óvatlan pillanatban a párnája alá csúsztatta fia régi, kicsit már penészes csúzliját. Valami éktelenül nagyot csőrKözépizer és túlterhelés IV e számoljuk hányszor írt régebben a sajtó az iskolás- gyerekek, diákok túlterheléséről, mert igen magas szám jönne ki, azt viszont a tíz ujjunkon összeszámolhatjuk, hogy hányszor írtunk már a pedagógusok túlterheléséről, mert ilyen is van, és sokszor hallani panaszokat emiatt. Az igazgság az, hogy iskolán kívüli munkával, társadalmi funkciók tucatjával nagyon sok pedagógusunk van még mindig elhalmozva, miközben olyanok is akadnak tantestületeinkben, akiknek viszont lényegében semmiféle társadalmi munkájuk nincs. Tény azonban, hogy néhányan az előbbiek közül nem mindig jó értelmű szereplési vágytól sarkallva egyenesen gyűjtik a társadalmi funkciókat, de az iskolán belül is — attól függően, hogy milyen színvonalú a vezetés—.megmutatkozhat a pedagógusok egy részének túlzott és nem is közhasznú igénybevétele. ontsuk fel összetevőire ezt a kérdést. Mit látunk? A tennivalókat túlbonyolító és esetenként (ilyen helyeken) gyenge vezetői munkát. Hiszen nem új dolog, nem új megállapítás az, hogy ahol középszerű a vezetés, ahol az igazgató, de a pedagógusok is! még nem állnak a politikai-szakmai tudás magaslatán, ott megmerevedett, külsőleges, sőt mechanikus, sokszor pedig durva, vaskalapos módszerekkel igyekeznek a munkamenetet és az iskolai fegyelmet biztosítani, de előfordul ennek ellenkezője is, olyan tantestületi szellem, amikor kényelmesen megpihennek a „minden jó, nagyon jó” felfogás nyu- galmasságában. Ahol így van, ott lassan, de biztosan eluralkodik az olyan légkör, amelyben minden inkább fontosabb, mint a pedagógia, az iskola feladata és, hogy még pluszként hozzátegyük: az iskolareform. Az imént beszéltünk a túlterhelésről, ideje tehát egy kissé hosz- szabban futtatni az elmét róla. Azt mondtuk, hogy- a túlterhelés a megoldásra váró szempontok sokszor agyonbonyolított, csak kirent. Az asszony hirtelen felült az ágyában, s már csak azt látta, hogy Kolozs, borzalmas zavarral az arcán, valamit dugdosva lohol vissza az ágyába. — Mi volt ez? — kérdezte Kolozsné ijedten. — Pszt... mindjárt megtudod — suttogta Kolozs riadtan vissza és igaza volt. A következő pillanatban már egy férfihang harsogott végig az utcán: — A keserves úristenit a marhájának ... Ki lehetett az... Betörni az ablakot kővel... Senki sincs az utcán . . . De hát ki volt... Csak elkapjalak, az anyád keser- vit, akárhol bujkálsz. — Ne kiabálj már, te, felvered az utcát — ezt most egy női hang suttogta, csak kicsit erősebbre sikerült a kelleténél. Kolozsné felkelt, odaballagott az ablakhoz. A párkányon nem volt ott a veréb. De a párkány feletti ablakban, ahol a látásból ismert férfi tekintgetett eleinte derékig kilógva az utca fölé, az ablak üvegén hatalmas törés. A csúzli! Kolozsné becsukta az ablakot, szó nélkül, nyugodtan visszanézve a most már gyanakvó férfi arcába, s aztán hangosan nevetve bújt vissza az ágyába. — Megöregedtél... Már csúzlival sem tudsz bánni — és nevetett, tele torokból, jóízűen, felszabadultan, hogy rövid idő múlva, ugyan még kicsit szégyenkezve, vele brummogott Kolozs is. De a veréb nem jött vissza többé! Gyurkó Géza agyait serege miatt, másoknál a szereplési vágy túltengéséből adódik elsősorban. Ez így is van! — hallom pedagógusaink felkiáltását, — hát ha így van, tenni kell ellene! Ez az, ami nem könnyű, csak ott, ahol nem abból mérik le a tantestület munkájának eredményét, hogy heti hány óra értekezletet tartottak és nem abból, hogy nevelési szempont-gyárosnak rendezkedik-e be az igazgató és igazgatóhelyettes vagy nem, — hanem abból, hogy mit tudnak a gyerekek, milyen szintű a nevelő iskolai munkája, az a munka, amit a tanítványai között végez, és hogyan válik élő erővé az iskolareform, az új tanterv, ott a kis tanítási egységben, az osztályban. j^épzeljük el, micsoda kín lehet annak a pedagógusnak, aki minden idegszálával, szívével a gyerekei közt él és akar élni, végigülni például egy olyan értekezletet, ahol éppen egy rosz- szul sikerült, (mert ilyen is van még!) száraz módszertani brosúrát olvasnak fel — jaj, csak vége lenne már! — érdeklődés közepette. De bizonyára nem így lenne, ha tartalmas, érdekes, életszerű, tanulságos módszertani bemutatókat, tanításokat vagy vitákat szerveznének és nem felolvasó-egyletet, ahol a férfinevelők lopva újságot olvasnak, a tanár nénik pedig nyíltan pulóvert kötnek. A tanácsüléseken, a tanácstagi beszámolókon sokszor elhangzott kérés valósul meg 1964-ben: fürdőt kap Füzesgyarmat. A mintegy 1200 méter mélységről termálvizet felhozó kút fúrását a községi ejlesztési alapból kezdik meg 2 millió 180 ezer forint értékben. Majd ezután hozzáfognak a fürdő Ez nem középszer! De bizony az, és ugyanakkor prob- lémátianság, lendüleUenség is. Hogy vannak viták és kitűnő módszertani bemutatók? Persze, hogy vannak! De az irántuk való érdeklődés nincs még felkeltve megfelelő formában. Hogy nem mindenütt „gyártanak” új és új szempontokat?' Nem hát! Hiszen, ahogy egyre jobban közelit egv iskola a szocialista iskola ismérveihez, az élethez, úgy válnak ott a tanítás, a pedagógia sokszor jó szándékkal,'de mégis hibásan túlbonyolított szempontjai maguktól érthetődővé, korántsem „kiagyalt-ízűekké”. Az új tantervekből kiűzte a maximalizmust a reform, ki kell hát űzni a nevelői-oktatói módszerekből is, és megszüntetni a minden szempont érvényesítésének (sokszor, ha kell, ha nem belemagyarázásnak) gyakorlatát, mert a sok ^szempont” között könnyen elvesz a fő, a lényeges, a megragadó és megragadható, amelynek tisztán kell tükröződnie az órán és a gyermek tudatában egyaránt. jyjennyi kérdés! Mennyi eszmecserére módot adó probléma! Mennyi új és új módszer születne és születik ott, ahol pezseg az élet és tárt kaput nyitnak neki az iskolában! Most csak ennyit, a fontosabbak közül. Sass Ervin építéséhez. A község fejlesztéséhez tartozik még az is, hogy a könyvtár könyvállományát 24 000 forintos összeggel bővítik, a művelődési otthont pedig 20 ezer forinttal támogatják. A KÖFA-ból egy orvostanhallgatónak és egy pedagógusnak is biztosítanak ösztöndíjat. Szeptember 19 és október 4-e között tüdőszűrés lesz írják és tájékoztatják őket a vizsAz augusztus 31-én megtartott tanácsülésen a tanácstagok kimondották, hogy a tüdőszűrő-vizsgálat megszervezését magukra vállalják. Felkeresik a körzeteikben a 10 éven felüli lakosokat, összeÚj politechnikai műhely Az I-es számú általános iskolában már korábban betervezték egy új politechnikai műhely létMozi SZEPTEMBER 12. Békési Bástya: Tücsök. Békéscsabai Brigád: Ordasok között. Békéscsabai Szabadság: A vád tanúja. Békéscsabai Terv: Valahol Európában. Gyomai Szabadság: Feltámadás I—II. Gyulai Petőfi: Udvari bolond. Mezökovácshá- zi Vörös Október: Kitüntetés. Orosházi Partizán: A púpos. Sarkadi Petőfi: Félúton. Szarvasi Táncsics: A nagy manőver. Szeghalmi Ady: A Robinson család. Köziiletek munkaerőigénye A Biliarugrai Halgazdaság keres hentes és mészáros szakképzettséggel rendelkező, gyakorlott szakácsot. Fizetés kollektív szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk, lakás biztosítva. 1915 A Mezőberény és Vidéke Körzeii Földmüvesszövetkezet azonnalra felvesz csárdaszállási vegyesboltjába boltvezetőt és eladót. Jelentkezéshez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük. Jelentkezni lehet a földmüvesszövetkezet központi irodájában, Mezöbe- rényben. Mezőberény, Népköztársaság u. 7. sz. 4205 gáláiról. E munkát nagyjából már befejezték, s remélhetik, hogy a község lakossága százszázalékosan részt vesz a tüdőszúrésen. rehozását. Az egész község lakossága részt vesz a műhely megépítésében. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet 35 ezer, az Aranykalász Tsz 35 ezer, a kisiparosok 10 ezer, a jármű ktsz dolgozói 30 ezer forint értékű munkát vállaltak. A mintegy 150 ezer forint értékű műhelyt a jövő év első negyedében már „üzemeltetni” kívánják. N. F. Tsz-asszony találkozó Békéscsabán Szeptember 15-én, vasárnap délelőtt 10 órái kezdettel a városi nőtanács a békéscsabai termelőszövetkezeti nőtagok részére egész napos tsz-asszonytalálkozót rendez. A találkozót Molcsán János pártoktató nyitja meg. időszerű nemzetközi kérdésekről tartott előadásával, majd az Előre Tsz vendégül látja ebédre a jelenlévőket. Az összegyűlt tsz-asszo- nyok a termelőszövetkezettel való ismerkedés után megtekintik a városi nőtanács kultúrgárdája i műsorát. Tudósítónk jelenti Füzesgyarmatról: A jövő évben fürdőt építenek a községben